Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-23 / 95. szám

Támogatjuk a szovjet leszerelési javaslatokat! Kommentar Ünnepség Moszkvában Lenin születésének évfordulóján Eduard Sevardnadze mondott beszédet Az utolsó esély? Rendezési tervek és ellen- tervek, nyilatkozatok és cá­folatok, híresztelések és hi­vatalos bejelentések. Az el­múlt napokban a jelek sze­rint újabb fejezet kezdődött a ciprusi válság oly régóta húzódó történetében, ám ez sem ígér érdemi változást ahhoz képest, ahogyan a kis földközi-tengeri sziget görög és török népközössége közöt­ti, holtpontra jutott tárgya­lások ügye a legutóbb, né­hány hónapja lezáródott. A patthelyzet feloldására ismét az ENSZ főtitkára tett kísérletet. Pérez de Cuellar részletesen kidolgozott terve­zetben fogalmazta meg az Aphrodite istennő egykori hajlékának tartott sziget po­litikai jövőjével kapcsolatos elképzeléseket. Ezek lénye­ge, hogy szövetségi alapon kerülne sor az ország egye­sítésére, s a leendő görög ál­lamfő éppúgy vétójoggal ren­delkezne a parlament határo­zatait illetően, mint török al- elnöke. Az eddigi reagálások alap­ján nem sok az esély arra, hogy a mostani kezdeménye­zés áttöréshez vezetne. Pe­dig jónéhány diplomata véle­kedett úgy, hogy Cuellar próbálkozása talán az utolsó esélyt jelenti a több évtize­de kirobbant krízis békés rendezésére. Meglehet, ez a vélemény túl borúlátó, s azt sem lehet tisztán látni, hogy a Kiprianu ciprusi elnök, il­letve török ellenlábasa, Denktas részéről nyilvános­ságra hozott válaszok meny­nyiben takarnak egyelőre taktikai megfontolásokat. Annyi azonban valószínű, hogy a török ciprióták a Cu- ellar-javaslat viszonylag gyors elfogadásával inkább készségüket igyekeznek hangsúlyozni az előrelépésre, semmint a hajlandóságot a változatlanul nyitott, heves ellentéteket szülő problémák megoldására. Kiprianu kor­mányának elutasító reagálá­sa viszont ellenkezőleg, épp e tisztázatlan kérdéseket he­lyezi előtérbe (görög mene­kültek, a török csapatok je­lenléte stb.). A ciprusi elnök ugyanakkor megismételte, hogy a ciprusi válság rende­zésére továbbra is két lehető­séget lát: akár nemzetközi konferencia keretében, akár a két népközösség közti köz­vetlen megbeszélések révén. Az állásfoglalások tehát — remélhetőleg — korántsem tekinthetők véglegesnek. A feszültség feloldása, a békés kibontakozás mindenesetre szükségessé tenné, hogy az érintett felek egyetlen esélyt se hagyjanak ki. Erre pedig most talán több lehetőség látszik, mint korábban. Szegő Gábor Líbiaiakat utasítottak ki Nagy-Britanniából Az angol belügyminisztéri­um tegnap elrendelte 21 lí­biai állampolgár kiutasítását. Douglas Hurd belügyminisz­ter felhatalmazást adott őri­zetbe vételükre addig is, amíg kitoloncolják őket a szigetországból. A hivatalos magyarázat szerint olyan információk ju­tottak a hatóságok birtoká­ba, amelyek tanúsítják, hogy a szóban forgó líbiaiak „ak­tív forradalmi diáktevékeny­ségben” vettek részt angol földön. A kiutasítottak kö­zött van egy fiatalember, aki Oxfordshire-ben pilótaképző tanfolyamon vett részt, segy lehallgatott rádiótelefon-be­szélgetésben állítólag felaján­lotta szolgálatait „öngyilkos misszió” végrehajtására „Lí­bia érdekében”. Vlagyimir Iljics Lenin szü­letésének 116. évfordulóján kedden Moszkvában ünnepi ülést tartottak, amelyen je­len volt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, más szovjet párt- és állami veze­tők. Az ünnepségen Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisz­tere mondott beszédet. Beszédében belpolitikai kérdésekkel foglalkozva a le­nini hagyományok nagyszerű folytatásának nevezte az SZKP XXVlI. kongresszusát. Hangsúlyozta: politikai aka­ratra. a gondolkodás bátorsá­gára és határozott cselekvés­re volt szükség ahhoz, hogy oly módon vessék fel az or­szág életével kapcsolatos kér­déseket, ahogyan azt a kong­resszus tette. Az SZKP KB tavaly ápri­lisi ülése óta megtett útról szólva Sevardnadze megál­lapította, hogy az SZKP-nak sikerült kedvezőbb irányba fordítani a szovjet gazdaság fejlődését. A korábbi, első­sorban a különböző korláto­zásokra és tilalmakra épülő gazdaságirányítás már nem felel meg a követelmények­nek. Szólt a külügyminiszter ar­ról is, hogy az SZKP köz­vetlen kapcsolatot lát a köz­élet demokratizálása és a azéles nyilvánosság között Felszámolta azt a régi álla­potot, amikor bizonyos terü­letek el voltak zárva a bírá­lat elől, s megszüntette a kritikával szembeni védettség jelenségét. Az áprilisi KB-ülés óta a Szovjetunióban energikusabb, kezdeményezőbb, a gondol­kodás régi sablonjaitól men­tes, az idők szellemét és kö­vetelményeit jobban megértő emberek kerülnek vezető tisztségekbe. Sok közöttük a fiatal, de a tapasztalt. a Az SZKP XXVII. és az NSZEP XI. kongresszusa azt tanúsítja, hogy a szocialis­ta és a kommunista építés, valamint a külpolitika főbb kérdéseiben az SZKP és az NSZEP teljesen azonos né­zeteket vall és azonos ál­láspontra helyezkedik. Ezt állapították meg azon a találkozón, amelyre egyfe­lől Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Ál­lamtanácsa elnöke és az NSZEP más vezetői között került sor kedden Berlin­ben. A felek leszögezték, hogy a két párt a termelés általános intenzifikálásá- val és a tudományos-mű­szaki fejlesztés meggyorsí­tásával oldja meg a társa­dalmi fejlődés feladatait. A felek aggodalmuknak adtak hangot, hogy az ame­rikai kormány és közeli NATO-szövetségesei maka­múltban már sokat bizonyí­tott ember is. A szovjet—amerikai kap­csolatokról szólva Sevard­nadze kijelentette: a Szov­jetunió azt kívánja, hogy folytatódjon a Genfben el­kezdődött folyamat. Wa­shington lépései azonban na­gyon megnehezítették a szov­jet—amerikai kapcsolatok ja­vítását, a két ország vezetői közötti találkozó gyakorlati előkészítését. Az amerikai kormányzattól függ. hogy létrejönnek-e a magas szintű közvetlen párbeszéd folytatá­sához szükséges feltételek. Olyan lépésekre van szük­ség, amelyek csökkenthetik a katonai veszélyt, növelhetik az államok közötti bizalmat. A Szovjetunió kész az ilyen intézkedések megtételére. A szovjet békepolitika tö­rekvéseiről szólva a külügy­miniszter hangsúlyozta: a Szovjetunióban nem váltott ki pesszimizmust az. hoev egyes nyugati országok el­utasították a szovjet javasla­tok megvalósítását szolgáló első lépéseket. Szovjet rész­ről készek türelmesen, követ­kezetesen. céltudatosan, lé­pésiről lenesre továbbhaladni a nemzetközi együttműködés fejlesztéséhen. az envhiilés árebé tételében. A Szovjetunió tökéletesíte­ni fogja a tárgyalások me­chanizmusát, erősíteni a kapcsolatok szerződéses és jogi bázisát, igyekszik haté­konyabbá tenni külpolitiká­ját, gazdagítva mindazokkal a tapasztalni okkal amelyeket a szocialista diplomácia fel­halmozott. Másik célunk, hogy nyíltan beszéljünk a világ közvéle­ményével — szögezte le a szovjet külügyminiszter. Mindenkinek alapvető joga, hogy tudja és értse, mi megy végbe a világban. Eduard Sevardnadze be­csül folytatják a fegyverke­zés fokozásának politikáját. Kijelentették: ezt ellensú­lyozandó, a szocialista or­szágok a béke megszilárdí­tását írták politikai lobogó­jukra. Jelentősen javulhatna a helyzet Európában — mu­tattak rá a találkozó rész­vevői —, ha az NSZK mint jelentős hatalom ténylege­sen az enyhülés és a jó kapcsolatok kiépítésének útjára lépne. Az NSZK kor­mánypolitikája azonban épp az ellenkezőjét mutatja. Tá­mogatja az amerikai űr­fegyverkezési terveket, azt, hogy nyugatnémet területen indítóállásokat létesítse­nek a Pershingek és robot­repülőgépek számára. Tegnap Berlinből haza­tért Moszkvába az SZKP küldöttsége, amely Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtitkárának vezetésével részt vett a NSZEP XI. kongresszusán. szédében figyelmeztetett ar­ra is, hogy senki se értse fél­re a Szovjetunió békés szán­dékait, mert az ország min­denfajta kihívásra, köztük az űrháborús kihívásra is képes válaszolni. Eduard Sevardnadze ki­tért a múlt héten Líbia ellen elkövetett amerikai agresz- £7.' óra is. hangoztatva, hogy a líbiai nép állhatatossága, a szovjet vezetés által fogana­tosított határozott intézke­dések és lépések, a Líbia el­leni amerikai akció, az álla­mi terrorizmus eme megnyil­vánulásának elítélése a nem­zetek közössége részéről megakadályozta, hogy a béke fenvegetettsése tovább növe­kedjen, mondotta a szovjet külügymi niszter. Eduard Sevardnadze hang­súlyozta: a Szovjetunió nem­zetközi magatartása abban a kollektív eszmecserében for­málódott, amelyet szövetsé­geseivel a világpolitikai problémákról folytatott. Kü­lönösen nagy jelentőségük volt a testvérországok leg­magasabb párt- és állami ve­zetői találkozóinak. Minősé­gileg új szintre emelkedett a Varsói Szerződésen és a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsán belüli együtt­működés is. A nemzetközi kérdések új­fajta megközelítése abból is fakad, hogy a korábbitól el­térő ütemben fejlődnek a Szovjetunió kapcsolatai va­lamennyi szocialista ország­gal. E kapcsolatokra ma minden területen a növek­vő dinamizmus, az elvtársi nyíltság, a jobb egyeztetés, több céltudatosság és na­gyobb demokratizmus a jellemző, örvendetes, hogy néhány pozitív változás ment végbe a Szovjetunió és Kína államközi kapcsolatai­ban is — mutatott rá ünne­pi beszédében a szovjet kül­ügyminiszter. Szakszervezeti csúcs Tokiéban Két héttel a tokiói tőkés csúcstalálkozó előtt szak- szervezeti csúcskonferenciát tartottak a japán főváros­ban. A tanácskozáson a ve­zető tőkés országok szak- szervezeti központjainak ve­zetői vettek részt, s jelen volt több nemzetközi szak- szervezeti szövetség küldöt­te is. Az állam- és kormányfők csúcskonferenciáját immár hagyományosan megelőző szakszervezeti csúcsértekez­let résztvevői kedden közös nyilatkozatban hangsúlyoz­ták a világgazdaság fellen­dítésének szükségességét, s ennek érdekében — a ki­egyensúlyozott növekedés biztosítása céljából — foko­zott együttműködést sürget­tek. Rámutattak arra, hogy a legtöbb tőkés országban a munkanélküliség r jelenti a legfőbb gondot. LUXEMBOURG A Közös Piac külügymi­nisztered hétfőn Luxem­bourgban úgy döntöttek, hogy az Európai Gazdasági Közösségeknek saját hiva­talos zászlaja lesz: égszín­kék háttérben tizenkét, kor­aiakban elhelyezett arany csillag. MOSZKVA Befejezte küldetését a Progresz—25 teherszállító űrhajó, amelyet 1986. már­cius 19-én állítottak földkö­rüli pályára és március 21- én kapcsolódott össze a ,JMir—Szojuz T—15’’ örbi- tális komplexummal. A Progressz—25 valamennyi előírt műveletét teljes egé­szében végrehajtották. A Mir űrállomásról április 20­Mihail Gorbacsov és Erich Honecker megbeszélései Hz SZKP főtitkára elutazott Berlinből Szovjet javaslat Számolják fel a vegyi fegyvereket gyártó üzemeket A Szovjetunió kész meg­állapodni a vegyi fegyvere­ket gyártó üzemek, beren­dezések rendszeres nemzet­közi, helyszíni ellenőrzés mellett történő leszerelésé­ben. A jelentős új javaslatról tegnap tájékoztatta a sajtót Viktor Iszraeljan nagykövet, a genfi leszerelési tárgyalá­sokon résztvevő szovjet kül­döttség vezetője. Az új ja­vaslatok, amelyeket Mihail* Gorbacsov, az SZKP főtit­kára a napokban Berlinben már jelzett, azt céllozzák, hogy megszülethessen az egyezmény a vegyi fegyve­rek gyártásának eltiltásá­ról, a készletek megsemmi­sítéséről. A kérdésről 17 éve tárgyalnak Genfben, de — bizonyos haladás ellenére — áttörést még nem sike­rült elérni. A megállapodás legfőbb akadálya a tervezett egyez­mény ellenőrzésének kérdé­se. A Szovjetunió új javas­latai a következők: az egyezmény aláírása után az államok hivatalosan beje­lentik a területükön lévő, vegyi fegyvereket gyártó ál­lami és magántulajdonban lévő üzemeket, azok helyét. Az üzemek berendezését meg kell semmisíteni, vagy le kell szerelni, mégpedig szigorú, rendszeres helyszí­ni ellenőrzéssel, mind nem­zeti, mind nemzetközi ala­pon. A Szovjetunió kész olyan rendszert kidolgozni, amelynek alapján a nem­zetközi ellenőrök jelen le­hetnek a vegyi fegyver üze­mek felszámolásának min­den fontos szakaszánál. Az üzemek leszerelését az egyezmény megkötése után legkésőbb egy évvel meg kell kezdeni. A vegyifegy- ver-készletek megsemmisí­tését hat hónappal a szer­ződés aláírása után kezde­nék meg, s a készletek fel­számolásának tíz éven belül kell befejeződnie. (Tekintet­tel a bonyolult feladatra, e határidőben a leszerelési bi­zottságban már korábban megállapodtak.) A korábbi amerikai ja­vaslat, amely azt igényli, hogy bármely fél, minden indoklás nélkül, a vegyi fegyverek gyártásának puszta gyanújával megvizs­gálhassa más államok bár­mely épületét, objektumát, irreális, és nemcsak a Szov­jetunió, hanem sok más ál­lam számára is elfogadha­tatlan — hangoztatta Vik­tor Iszraeljan. A két éve előterjesztett washingtoni javaslat valódi célja, hogy zsákutcába juttassa a tár­gyalásokat — mondotta. átadták az idei Lenin-díjakat Kedden hozták nyilvános­ságra Moszkvában azoknak a névsorát, akiket az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertaná­csa kiemelkedő kulturális és tudományos alkotómunkájuk elismeréseként a legmaga­sabb szovjet állami kitünte­tésben, Lenin-díjban részesí­tett. Az idén hét művészeti Le- nin-díjat osztottak ki. A ki­tüntetettek között van Nata- lija Besszmertnova, a moszk­vai Nagyszínház világhírű primabalerinája. Vaszil Bi- kov, a háborús témájú mű­veiből ismert neves belorusz író Rossz jel című elbeszélé­séért, Ivan Vasziljev író pe­dig a szovjet falu életét be­mutató írásaiért kapta a ma­gas elismerést. A Leningrád környéki palota- és park­együttesek helyreállításáért kapta meg a Lenin-díjat egy építészekből, restaurátorok­ból, művészettörténészekből álló csoport, Jevgenyij Le- begyevet, a Tovsztonogov ve­zette leningrádi Gorkij Szín­ház művészét pedig az utób­bi években nyújtott alakítá­saiért jutalmazták. Lenin- díjat kapott a közelmúlt egyik legnagyobb port fel­vert, súlyos társadalmi kér­déseket boncolgató filmjének, A te fiad, föld-nek grúz al­kotógárdája és Andrej Espaj, a neves mari zeneszerző. Kiemelkedő tudományos és műszaki eredményeik elis­meréseként az idén nyolc alkotócsoportnak ítélték oda a magas kitüntetést. Libanon Növekszik a feszültség Bejrutban, a fővárost ket­téosztó „zöld volnál” men­tén heves harcok robbantak ki hétfő délután. A nyugati és a keleti lakónegyedek köl­csönös és vad bombázása — az egymást követő „tűzszü­netek” ellenére — kedd haj­nalig tartott. Négy ember meghalt és 53 megsebesült. Lakóházak, kórházi létesít­mények pusztultak el, az ál­dozatok túlnyomó többsége fegyvertelen polgári személy, a halottak, sebesültek kö­zött gyerekek is vannak. A feszültség fokozódásá­ban nagy szerepe van annak, hogy a két városrész között a közlekedés szinte lehetetlen. Nyugat-bejrúti vezetők sze­rint a „Libanoni Erők” ne­vezetű keresztény milícia ra­gaszkodik Kelet- és Nyugat- Bej rút elszigeteléséhez: Sza- mir Zsazsa, a keresztény mi­lícia főnöke biztonsági okok­ra hivatkozik és attól tart, hogy a nyugat-bejrúti anar­chia átterjed a keleti város­részre is. Való igaz, hogy Ke- let-Bejrútban is megsokasod­tak az autólopások, a fegy­veres rablások. án lekapcsolt teherűrhajó a Föld légkörének sűrű réte­geibe érve megsemmisült. DÁKKÁ Eddig 125 holttestet emel­tek ki a szélvihar következ­tében vasárnap a banglade­si Dalesvari folyón felbo­rult komphajó belsejéből, a folyóban pedig 22 holttestet találtak. Az ellentmondó sajtójelentések szerint az eltűntek száma 600, illetve ezer körül lehet. Az 1200 személy befogadására képes, kettős fedélzetű komphajón állítólag mintegy 1500 utas lehetett. Az utasok közül csak mintegy 300-nak sike­rült partra úsznia. WASHINGTON Nem találtak kincseket — csupán néhány üveg Halt — A1 Capone-nak. a harmincas évek hírhedt gengszterfőnö­kének rejtett kincseskamrá­jában. A kincseskamrát élő televíziós közvetítés során bontották ki hétfőn éjjel egy chicagói szálloda pincéjé­ben. A ma már bezárt és átala­kítás alatt lévő szálloda, a Lexington, valaha A1 Capo­ne szervezetének egyik főha­diszállása volt Chicagóban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom