Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-23 / 95. szám

xxxvii. «vf. 95. s®., 1986. ápr. 23., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Lagosból Abudzsába Losonczi Pál és kísérete vidékre látogatott Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöifce és hivatalos kísérete a hétfői tárgyalá­sok után, tegnap vidékre lá­togatott, a hatalmas nyu­gat-afrikai ország leendő, új fővárosába, Abudzsába. La- gostól közel hétszáz kilomé­terre, Nigéria középső vidé­kén épül hosszú évek óta Abudzsa. Az óceánparti La­gos ugyanis ma elviselhetet­lenül nagyra duzzad, és a kontinens legnagyobb váro­sa (a külterületeket beszá­mítva legalább hétmillió ember laikja) helyett új köz- igazgatási központot szán­dékoznak teremteni, némileg Brasiliáihoz hasonlót. Losonczi Pál vasárnap ér­kezett ötnapos hivatalos ba­ráti látogatásra Nigériába, A Hazafias Népfront me­gyei bizottságának 1986-ban belterületi fásításra 510 ezer forint áll rendelkezésre. (Ezen az összegen kívül áz Erdőfelügyelőség további 150 ezer forint értékű anya­got, facsemetét oszt szét me­gyénk kisebb-nagyobb tele­pülései között.) A pénz odaítélése évről évre a beérkezett pályázatok alapján történik, amelyeket a városi, községi tanácsok a helyi népfrontbizottságokkal közösen készítenek. Leg­utóbb az ötvennyolc igénylő település közül harminc- nyolc kapott kisebb-nagyobb pénzbeli támogatást. Ily mó­don például Martfű tizenöt-, Mezőtúr negyven-, Kunhe­gyes húsz-, Öcsöd tizenöt-, Jászfelsőszentgyörgy lakói ötezer forint értékű facse­metét ültethetnek el az idén utcáik, tereik szépítésére. Ami a vásárlásokat illeti, amely Magyarország legfon­tosabb fekete-afrikai keres­kedelmi partnere. (Tavaly 67 millió dolláros aktívum volt a kétoldalú kereskede­lemben.) Érdekessség, hogy Ibrahim Babangida tábor­nok, elnök tavaly nyári ha- talomrajutása óta Losonczi Pál az első nem afrikai ál­lamfő, aki Nigériába látogat. Egyébként a szocialista or­szágok közül Magyarország a legaktívabb gazdasági té­ren Nigériában az utóbbi évek átlagában. Családtagokkal együtt há­romszáz magyar él, illetve dolgozik Nigériában, vállal­va a kemény munkafeltéte­leket. Különösen azt, hogy az éghajlat nem éppen az nincsen megkötve a helyi népfrontbizottságok, taná­csok keze. A megye közsé­gei, városai általában Rá- kóczifalváról, a NEFAG-tól, Derecskéről és a Tisza-Ma- ros Szöge Termelőszövetke­zettől szokták beszerezni a megfelelő alanyokat. A ta­pasztalatok szerint a telepí­tett fák 70 százaléka fel is nő. öt év alatt ily módon 39 ezer 588 fát és 55 ezer cser­jét ültettek el, sőt 5 ezer 440 gyümölcsfa is díszíti már az utak mentét. Különösen a Tiszazugban szépek és népszerűek az utcai gyü­mölcsfasorok. Néhány helyen gondot okoz, hogy az elültetett cse­metéik nehezen birkóznak meg a talajjal. Pedig pár éve a megyei környezetvédelmi bizottság településenként rögzítette elképzeléseit az utcák fásításáról és a talaj összetétele alapján javasla­euirópai ember szervezetének való. Lúgosban most 33—35 C-fok a hőmérséklet, azon­ban ezt kellemetlenné teszi a levegő magas páratartal­ma. Tegnap gazdasági tárgyalá­sokat folytatott Lagosban Losonczi Pál hivatalos kí­séretének több tagja. Nigé­riai tárgyalópartnereikkel elvben megálapodtak abban, hogy a mezőgazdaság terüle­tén új együttműködési lehe­tőségek nyílnak, az oktatás és egészségügy területén pe­dig a hagyományos együtt­működés folytatható. Ma a magyar—nigériai gazdasági tárgyalócsoport új­ra összeül, hogy összefoglal­ja a tárgyalások eredményeit. tott tett a megfelelő fajták­ra is. Ezt az útmutatót min­den községbe, városba el­küldték, bár pár helyen az ajánlásokat figyelmen kívül hagyva teljesen más fajtá­kat szerettek volna megho­nosítani. így fordulhatott elő, hogy az ültetett fák ki­száradtak, újra kellett, kell kezdeni a telepítésüket. Mint Borbély Lászlótól, a HjNF Szolnok Megyei Bizott­ságának politikai munkatár­sától megtudtuk, azt is fel­mérték, hány kilométer bel­területi út mellé lehetne még fát telepíteni. Néhány példa: Jászkiséren 13, Öcsö­dön 8, Kunhegyesen 18 kilo­méteres szakaszra, de a töb­bi fel nem sorolt település jórészében is hasonló a helyzet. Ily módon a mozga­lom tavaszi és őszi fásítási programja a következő esz­tendőikben változatlanul idő­szerű. MA: He szalmaláng legyen! 3. oldal Gondolatok a műemlékekről ás a védelmükről 4. oldal n tévé képernyője előtt 5. oldal Budapestre érkezett a jugoszláv igazságügy­miniszter Markója Imre igazságügy­miniszter meghívására teg­nap küldöttség élén Buda­pestre érkezett Boriszlav Xrajáia, a Jugoszláv Szoci­alista Szövetségi Köztársaság igazságügy-minisztere. A miniszterek tárgyalásaik so­rán áttekintik a két ország jogi kapcsolatait, kicserélik tapasztalataikat a jogalkotá­si és igazságszolgáltatási te­vékenységről és megvizsgál­ják az igazságügyi kapcsola­tok továbbfejlesztésének le­hetőségeit. Az utolsó esély? Külpolitikai kommentárunk a 2. oldalon A lakosság segítségével Fák, cserjék az utak mellé Utcai gyümölcsfasorok a Tiszazugban Van még tennivaló Oj termék gyártását kezdte el a Kőtelki Ady Tsz csata* zö- gi üzeme. A B—1 típusú borjúnevelő állásokból egyelőre 50-et szállítanak az Agrokernek, a későbbiekben azonban nagyobb megrendelésekre is számítanak (T. K. L.) A szovjet morattriumjavaslat ellenére Végrehajtották az amerikai nukleáris kísérletet Az Egyesült Államok teg­nap, közép-európai idő sze­rint délután fél öt óra kö­rül újább föld alatti nukleá­ris robbantást hajtott végre nevadai kísérleti telepén. A „Jefferson” fedőnevű kí­sérlet célját nem közölték, a hivatalos bejelentés szerint a felrobbantott töltet kapa­citása 20 és 150 kilotonna között volt. Az első jelen­tések szerint a kísérlet a terveknek megfelelően ment végbe. A nukleáris kísérle­tek ellen küzdő, Greenpeace nevű szervezet röviddel a robbantás végrehajtása előtt azt közölte, hogy négy ak­tivistája behatolt az elzárt övezetbe, ezt azonban nem erősítették meg. A tegnapi robbantás már a harmadik bejelentett ame­rikai nukleáris kísérlet volt az idén és a kilencedik azóta, hogy a Szovjetunió egyoldalúan felfüggesztette nukleáris fegyverkísérlete­it, moratóriumot javasolt az amerikai kormánynak. Washington elutasította a szovjet javaslatokat, arra hivatkozva, hogy a kísérle­tek felfüggesztése „nem szolgálná nemzetbiztonsá­gi érdekeit”. Az amerikai külügyminisztérium egy hét­főn nyilvánosságra hozott állásfoglalásában egyene­sen azt hangoztatja, hogy a kísérletek felfüggesztése „a nukleáris fegyverek tovább­terjedését eredményezhet­né”. Francia kooperáció Értékesebb magyar textília külföldre Ilkán állítják elá Növekszik a gallium ára Növekszik a világpiaci kereslet a gallium iránt, ame­lyet Ajkán a timföldgyártás melléktermékeként állítanak elő. A bauxitból kivont rit­ka fémet, amely kiváló fél­vezető, a mikroelektronikai eszközök gyártásánál hasz­nálják. A prognózisok sze­rint a következő években megsokszorozódik a gallium kereslete, és fokozódnak az export lehetőségei. Ára Is ugrásszerűen emelkedett a Világpiacon: 1985-ben még 360 dollárt adtak kilójáért, az idén pedig 437 dollárt. Az ajkai timföldgyárban, ahol jeleleg a világtermelés 6—8 százalékát állítják elő, az idén kapacitásbővítéssel készülnek fel a lehetőségek kihasználására. Eddig évi 2850 kilogramm gallium elő­állítására voltak képesek, eb­ben az évben 3300 kg-ot ter­veznek. s arra törekednek, hogy ezt a mennyiséget még további 300 kg-mal növeljék. Ha a kereslet növekedése tartós lesz, újabb üzem építé­sével is bővítik a termelést. Hetente 8400—8500 napos kacsát szállítanak Palotásról a Mezöhéki Táncsics Tsz mesterszállás! kacsatelepére. Héthetes korukban az állatokat a Törökszentmikló­si Baromfifeldolgozó Vállalatnál értékesítik. Képünkön a kéthetes kiskacsák lát­hatók <N. Zs.) g(iiliaijiiiaBiiBitaaiBiiBaoÉiMWWipiiBiwag8öiiúioáomiilitiHai<ogwwoooiiW ■ xá'in 'uric *itii A Pamuttextilművek tőkés exportjának növelésére át­fogó programot dolgozott ki, korszerűsíti termékszerkeze­tét, és ehhez jelentős mű­szaki fejlesztést is végrehajt Az intézkedések hatására már az idén a tavalyinál 26 millió forinttal nagyobb ér­tékű méterárut szállít tőkés piacokra, és a termelés fel­futásával párhuzamosan a következő években tovább bővíti külpiaci szállításait. A korábban túlnyomórészt úgynevezett háztartási da­rabárut, törölközőt, konyha­ruhát, ágy nemű-alapanyagot gyártó nagyvállalat tavaly kooperációs szerződést kötött francia textilgyártókkal. En­nek eredményeként a ma­gyar könnyűipari nagyüzem már az idén 3 millió négy­zetméter, az eddiginél érté­kesebb méterárut; elsősorban nemes kikészítésű, hőrögzí­tett, mérettartó szabadidőru­ha-alapanyagot. és tarkán szőtt, ugyancsak mérettartó flanelt készít. A francia part­ner nemcsak a gyártási el­járást adta át, hanem a be­tanítást is vállalta. A korsze­rű gyártás feltételeinek meg­teremtésére 96 modern szö­vőgépet adott el magyar partnerének, és az együttmű­ködési szerződés részeként az úi termék harmadát megvá­sárolja. Korábban gondot okozott, hogy az alapanyag, vagyis a fonal minősége nem volt megfelelő, azt a modem gé­peken nehéz volt feldolgozni. Éppen ezért rövidesen nyolc nagy teljesítményű fonógé­pet és négy kártológépet ál­lítanak üzembe a fonodá­ban. Ezzel jelentősen javul « fonal minősége, és lehetővé válik, hogy a korábbinál egyenletesebb méretű alap­anyagot kapjon a szövődé. A vállalat korszerűsíti ki­készítő részlegét is. Szárító­fehérítő rámát, fehérftőgépet. különböző speciális berende­zéseket rendeltek meg. s eze­ket még az idén üzemibe iái állítják. Ez azért jelentős, mert a termék ebben a mun­kafázisban kapja meg végső formáját: rögzítik színét, a kialakítják tulajdonságait. Ugyancsak a korszerű kiké­szítés teszi lehetővé, hogy egy bizonyos alapanyagból a ve­vő igényeinek megfelelően többféle divatos méterárut állíthassanak elő. A vállalat termékei bel­földi felhasználói körében is kelendőek, ezért a termelők további gépeket telepítenek vidékre. Mivel a fővárosban szabad munkaerővel nem számolhatnak, a Békás me­gyei Vésztőn létesítenek új szövődét. A 2000 négyzetmé­teres üzemcsarnokban, ame­lyet most építenek, 100 szö­vőgépet helyeznek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom