Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-22 / 94. szám

Atomfegyvérmentes világot az ezredfordulóra! Kommentar Túl a nehezén? Az egyik francia megfigye­lő ufőfájásoknak nevezi a Fülöp-szigeteken zajló ese­ményeket. A hasonlat any- nyiban jogos, hogy Ferdi­nand Marcos menesztése és Corazon Aquino elnöki be­iktatása valóban nehéz szü­lésnek bizonyult. Máris azoknak lett iga­zuk, akik azt jövendölték: a diadal eufóriája után a hét­köznapok nem lesznek prob­lémaimentesek a hétezer szi­get földjén, az új rendszer­nek minden vonatkozásban súlyos örökséggel kell szem­benéznie. A legújabb hír sze­rint az elnökasszony a ma- nilai egyetemen mondott be­szédében kijelentette: tisz­tességes békét ajánl az NPA nevű baloldali gerilla­mozgalomnak, de ha az nem fogadja él a feléje nyújtott kezet, akkor „ez a kéz ter­mészetesen ökölbe szorul”. A gerillák a rezsimváltozás óta is folytatják harcukat, főleg északon és a szigetvi­lág dereka táján, és semmi biztosíték nincs arra, hogy az elnökasszony által tisz­tességesnek minősített béke az NPA normái szerint is elfogadhatónak bizonyul. Ám ha a békekísérlet meg­bukik — és erre meglehető­sen nagy az esély, — akkor az új államfő egyik legfon­tosabb ígérete lesz az enyé­szeté. Ugyancsak friss hírek szólnak arról, hogy a Fülöp- szigeteken a déli szeparatista muzulmán zendülőkkel ví­vott sok éves harc sem ér egyhamar véget. A legfon­tosabb déli sziget, Mindanao és környéke olyan lázadó konferencia színhelye volt. amely kilátásba helyezte az elszakadást Manilától. Mivel a nem kevésbé fon­tos gazdasági fronton sem várható gyors javulás, az a baljós hír sem igazán meg­lepő, hogy számos helyen szervezkednek — méghozzá nyíltan és az előzmények­hez képest meglepően nagy hangerővel — a megbukta­tott Marcos elnök hívei! A KBI, a megbuktatott állam­fő pártja, amelynek — ter­mészetesen — többsége volt a hatalomváltás előtt a nem­zetgyűlésben, most ismét „al­kotmányos” érvekkel állelő: szónokai szerint „jogilag” még mindig Ferdinand Mar­cos a Fülöp-szigetek elnöke. A fejleményeket éberen figyelik Washingtonban. A Fülöp-szigetek helyzete szó­ba került az amerikai elnök és a japán kormányfő mina­pi tárgyalásain is, s az il­letékes külügyminiszter-he­lyettes, Michael Anmacost kijelentette: „a dolgok nehe­zén túl vagyunk...”, messziről úgy tűnik, ez a megállápítás részben igaz.: Az Egyesült Államok valóban túl van a nehezén. A Fülöp-szigetek sokat zaklatott népe viszont nem feltétlenül. Harmat Endre Imerikai rakéták ellenforradalmi csoportoknak A The Washington Times című lap jelentése szerint az Egyesült Államok megkezdte a legkorszerűbb, kézi indítá­sú légvédelmi rakéták szállí­tását a különböző ellenforra­dalmi csoportoknak. A lap úgy értesült, hogy Jonas Sa- vimbi angolai ellenforradal­mi szervezete, az UNITA már ötven „Stinger” típusú raké­tát kapott és a fegyverek ke­zelésére amerikai kiképzők tanítják az UNITA katonáit. Ugyancsak megkezdték a szállítást az afganisztáni el­lenforradalmi csoportoknak. A legkorszerűbbnek tar­tott, infravörös irányítóbe­rendezéssel és elektronikus célkövetőkkel felszerelt, váll­ról indítható rakétákat az ellenforradalmár csoportok a kormányerők helikopterei el - len akarják felhasználni. Magyar—nigériai államfői tárgyalások Készek vagyunk a Varsói Szerződés és a NATO egyidejű feloszlatására dz SZKP KB főtitkára a kapcsolatok javításáról és a béke megszilárdításáréi A szónok a többi között rámutatott, hogy az NSZEP jelenlegi kongreszusa újabb ösztönzést ad az NDK hala­dásának. Az NDK sikerei — más testvérországok eredmé­nyeihez hasonlóan — erősí­tik a szocializmus helyzetét, szemléltetően bizonyítják le­hetőségeit és fölényét. Ter­veinkben — mondotta — fontos helyet foglal el az együttműködés a szocialista közösség országaival. Ez tet­te lehetővé, hogy az elmúlt évtizedekben leküzdjük a ne­hézségeket és kiemelkedő eredményeket érjünk el. Ez — mondotta — teljes mér­tékben vonatkozik a Szovjet­unió és az NDK kapcsolatai­ra is. Beszédének külpolitikai ré­szében legfőbb feladatnak je­lölte meg a nukleáris veszély kiküszöbölését, a fegyverke­zési hajsza beszüntetését és a béke megszilárdítását. A je­lenlegi feszültség fő oka­ként az Egyesült Államok nagyhatalmi politikáját je­lölte meg. Megái laoí tóttá, hogy az elmúlt napokban az amerikai kormányzat gálá­dul járt el Líbiával szemben. A továbbiakban így foly­tatta: a társadalmi visszavá­gás politikája az európai ka­tonai veszély fő forrása. Az imperialista ideológusok szüntelenül azt hajtogatják, hogy a kommunisták osztot­ták ketté Európát. Az igazság viszont az. hogy nem a szo­cialista országok indították el Európa nolitikai megosztását két szembenálló tömbre. A Varsói Szerződés csak a NATO létrehozása után hat évvel írták alá. Európa kettéosztásáért a számlát elsősorban azoknak kell benyújtani, akik föld­részünket a nukleáris szem­benállás térségévé változtat­ták, akik megkérdőjelezik a földrész háború utáni rend­jének alapjait megteremtő jaltai és potsdami határoza­tokat. Washington és szövet­ségesei ilyen állásfoglalását fellensúlyozandó — hangoz­tatta Gorbacsov — a szoci­alista országok az eurónai együttműködés kiépítésén munkálkodnak, és a megosz­tottság leküzdését célzó hosz- szú távú programot terjesz­tenek elő. A szocialista or­szágok kezdeményezésére jött például létre a helsinki értekezlet is. Gorbacsov ki j elentette: ..Megismétlem nyilatkozatun­kat. hogy készek vagyunk a Varsói Szerződés és a NATO egyidejű feloszlatására, vagy kezdeti lépésként mindkét szövetség katonai szervezeté­nek felszámolására. Idősze­rűnek tartjuk, hogy mente­sítsük Európát a közép-ható­távolságú atomeszközöktől. Űj javaslataink tág teret te­remtenek ahhoz, hogy az eu­rópai földrészen, az Atlanti- óoeántól az Uraiig gyökere­sen csökkentsük a hagvomá- nyos fegyvereket. Gorbacsov kijelentette, hogy a szocialista országok sürgetik a gazdasági kapcso­latok mesterséges akadályai­nak felszámolását, a KGST és az EGK közötti kölcsönö­sen előnyös kapcsolatok fej­lesztését, valamint a gazda­sági, környezetvédelmi és más területen kifejtendő összeurópai együttműködést. Európa számára az enyhü­lés, a bizalom, az együttmű­ködés. a meglévő határok sérthetetlensége, egymás jo­gos érdekeinek tiszteletben tartása teszi lehetővé a béke megszilárdítását. Olyan Eu­rópát szeretnénk, ahol nin­csenek atomrobbanótöltetek és vegyi fegyverek, ahol ra­dikálisan csökkentenék a fegyveres erőket és a fegy­verzetet”. A tárgyalófelek megbízha­tóságával szembeni kétségek­kel összefüggésben az SZKP KB főtitkára kijelentette, hogy a Szovjetunió nem en­gedi magát becsapni, éppúgy, mint ahogyan azt sem enge­di meg, hogy a tárgyalásokat spanyolfalnak használják. Vonatkozik ez az újabb szov­jet—amerikai csúcstalálkozó­ra is. Erre akkor kerülhet sor, ha megfelelő nemzetkö­zi légkör alakul ki. Értelme akkor lesz, ha tényleges elő­relépés történik a leszerelés­ben. .,Mi készek vagyunk er­re. Egyelőre sajnos nem ta­pasztalható ugyanilyen kész­ség Washingtonnál, amely homlokegyenest ellenkező irányban cselekszik. A Szov­jetunió és a testvéri szoci­alista országok ennek ellené­re továbbra is állhatatosan küzdenek az atomháború el­hárításáért” — fejezte be beszédét Mihail Gorbacsov. (Folytatás az 1. oldalról) de József, Magyarország la- goszi nagykövete, nigériai részről pedig Bolaji Akinye- mi külügyminiszter és J. T. Kolo, Nigéria budapesti nagykövete. Kölcsönösen nagy jelentő­ségűnek értékelték a látoga­tást, hangsúlyozva, hogy a jelenlegi világpolitikai hely­zetben, az igazságosabb vi­ták időszakában nagyon fon­tosak az ilyen magas szintű találkozók. Babangida elmondta, hogy Nigériában a gazdasági füg­getlenség kivívása van na­pirenden. Kifejtette, hogy a volt gyarmattartók most gaz­dasági téren próbálják kon­zerválni a fejlődő államok függőségét. Hangsúlyozta, hogy meg kell szüntetni a nigériai gazdaság egy-két terméktől való, egyoldalú függését. Ügy értékelte, hogy a gazdaság struktúrájának átalakításában áttörést lehet elérni olyan baráti országok közreműködésével, mint Ma­gyarország. Babangida kie­melte, hogy a magyar—nigé­riai kapcsolatokat semmilyen komoly ellentét, probléma nem terheli. a kétoldalú kapcsolatok Nigéria számá­ra előnyösek. Losonczi Pál áttekintést adott a magyar gazdasági fejlődés külső és belső felté­teleiről. A magyar külpoliti­kai tevékenységről szólva hangsúlyozta, hogy Magyar- ország nagy jelentőséget tu­lajdonát a fejlődő világhoz fűződő kapcsolatok bővítésé­nek. Losonca Pál kijelentette, hogy a magyar—nigériai kapcsolatok nagyon jók, majd kifejezte reményét, hogy az együttműködést hosszú távra tervezhetik. Lo­sonczi Pál nagyra értékelte azt. hogy a két ország a ne­hezebb gazdasági körülmé­nyek között is képes volt megőrizni az együttműködés hagyományait, eredményeit. Biztosította a nigériai veze­tőt arról, hogy Magyarország a jövőben is megbízható partner lesz. Hozzátette, Ni­géria fejlesztési tervei és a magyar gazdaság lehetőségei egybecsengenek. A közel egyórás államfői eszmecserével párhuzamosan a magyar és a nigériai szak­értők egyeztették tárgyalási elképzeléseiket. Megállapod­tak abban, hogy egy gazda­sági és egy politikai tárgya­lócsoport folytat megbeszé­léseket A két tárgyalócso­port a nap folyamán meg­kezdte munkáját. A tárgyalásokat megelőző­en, a délelőtti órákban Lo­sonczi Pál megkoszorúzta az ismeretlen katona emlékmű­vét. Ez nyolc évvél ezelőtt épült, azzal a céllal, hogy emléket állítsanak a két vi­lágháborúban (a brit csa­patok oldalán) és az 1967— 70-es biafrai polgárháború­ban elesetteknek. Ezt követően Losonczi Pál és kísérete a nemzeti múze­umiban a „Nigéria tegnap és ma” című kiállítást tekintet­te meg, fényképes tablók alapján ismerkedhetett Ni­géria történelmével és jelen­korával. Szovjet közreműködéssel A párbeszéd felújítása Damaszkusz és a PFSZ között Ammani diplomáciai és palesztin források szerint rö­videsen helyreáll a kapcso­lat Jasszer Arafat és a szíriai vezetés között — jelentette vasárnap a „Libanon Hang­ja” nevű bejrúti rádióállo­más. A Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet Arafat ve­zette szárnya és a Damasz­kusz közötti megbékélésben döntő szerepe van a Szovjet­unió közvetítő szerepének. Ha a palesztin mozgalom egysége és Szíriával való jó kapcsolata helyreáll, akkor ennek kétségkívül előnyös következményei lehetnek az egész térségben. Az idézett ammani arab diplomáciai forrás szerint Damaszkusz kész támasz­kodni a Szovjetunió segítsé­gére az Arafattal való pár­beszéd felújítása érdekében. Szíria és a PFSZ vezetése között a közelmúltban már levélváltás is történt a meg­békélés módozatairól. Ápri­lis 6-án pedig Athénban sor került egy közvetlen megbe­szélésre is a Fatah, illetve a szíriai vezetés magas rangú képviselői között. Egy palesztin személyiség Ammanban elmondotta, hogy a Fatah vezető képviselői rö­videsen Damaszkuszba utaz­nak és tárgyalásokat kezde­nek a szíriai vezetőkkel. A személyiség szerint a kap­csolatok helyreállítását a Szovjetunió szorgalmazta, mert szovjet vélemény sze­rint a PFSZ Arafat-vezette szárnya és Damaszkusz kö­zött nem ideológiai nézetkü­lönbségekről, hanem csak felszínes, esetenként szemé­lyi vitákról van szó. A hivatkozott palesztin sze­mélyiség szerint a Szovjet­unió felajánlotta, hogy segít­séget nyújt az egymással ri­valizáló palesztin frakciók közötti ellentétek elsimításá­ban, a Szíriával folytatandó párbeszéd előmozdításában. Be j rútban rámutattak ar­ra. hogy a múlt héten Ber­linben Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kétórás megbeszélést folytatott Jász- szer Arafattal, a PFSZ V. B. elnökével. ÍTelexen I lérkerettl PÁRIZS Simon Peresz izraeli mi­niszterelnök a nemzetközi terrorizmus elleni együttmű­ködéséről és egy közel-keleti marsall-terv ötletéről tár­gyalt Párizsban a,francia ve­zetőkkel. Az izraeli kormány­fő másfél napos látogatásra érkezett Franciaországba, ahol 'beszédet, mond Stras- bourgban, a 19 tagországot tömörítő Európa Tanácsiban. BONN Tegnap, Bonnba történt érkezése után, Francesco Cossigm olasz köztársaság el­nök elsőként vendéglátójá­val Richard von Weizsäcker nyugatnémet államfővel foly­tatott megbeszélést. A ta­nácskozáson, az Elnöki Hiva­tal tájékoztatása szerint, át­tekintették a Földközi-tenger térségében bekövetkezett ese­ményeket, valamint az EGK-n belül a spanyol és a portugál csatlakozás nyo­mán kialakult helyzetet. LAS VEGAS Kedden, helyi idő szerint reggel, közép-európai idő szerint délután újabb kísér­leti atomrobbantást hajtanak végre az Egyesült Államok nevadai telepén. Előzetes be­jelentés szerint a robbanás ereje 20 és 150 kilotonna kö­zött lesz. A legutóbbi beje­lentett atomkísérletet április 10-én hajtották végre az amerikaiak, aminek az lett a következménye. hogy a Szovjetunió közölte: immár nem érvényes egyoldalú kö­telezettségvállalása, amely­nek érteimében tavaly au­gusztustól szüneteltette saját kísérleti robbantásait. NKTO-hailgvakorlat a Földközi-tengeren E héten NATO-hadgya- korlat lesz a Földközi-ten­geren — közölte hétfőn a NATO európai csapatainak a Belgiumi Casteau-ban székelő főparancsnoksága. A közlés értelmében a gyakorlaton olasz, török, brit és amerikai hadihajó­egységek, híradó- és ellátó alakulatok, repülőgépek, he­likopterek, valamint szá­razföldi támogató csapatok vesznek részt. A hadgyakor­lat — amelyet a NATO dél­európai tengeri erőinek ná­polyi főparancsnokságáról Cesare Pellini olasz alten- gernagy irányít majd — csütörtökön kezdődik. A líbiai fővárosban tárgyal az el nem kötelezett országok küldöttsége. . A képen: a delegáció tagjai a tripoli repülő­téren (Telefotó — KS) Francia Külpolitika Nincs irányváltás Jacques Chirac francia miniszterelnök bonni látogatása arra volt hivatott, hogy aláhúzza: az új francia kormány is leg­fontosabb külföldi partnerének tekinti az NSZK-t, s a Párizs—Bonn páros az EGK gazdasági és politikai integrációjának mo­torja kíván maradni. A francia kormányváltozással kapcso­latban megfigyelők biztosra vették, hogy a külpolitikában nem lesz irányváltás, hi­szen a főbb politikai erők felfogásában nincs lényeges különbség. Chirac a függet­lenség és a szövetségi hűség De Gaulle-i hagyományának folytatását hangsúlyozta a kormányprogram parlamenti ismertetése­kor. A folyamatosság garanciája az is, hogy Francois Mitterrand elnök még két évig hivatalában marad, márpedig az el­nök ragaszkodik a külpolitika és a katona- politika meghatározásának alkotmányban biztosított előjogához. A Qhinac-kormány első három hete iga­zolta ezeket a várakozásokat. Ez a kor­mány elsősorban a francia gazdaság mű­ködését kívánja átalakítani, a nemzeti jövedelem másfajta újraelosztásával van elfoglalva, a külpolitikában még árnyalat­nyi újításokat is alig lehetett eddig felfe­dezni. Az elnöki—miniszterelnöki kettős hata­lom zökkenőmentes együttműködésének látványos példája volt a Líbia elleni ame­rikai agresszióban tanúsított francia ma­gatartás. Franciaország nem járult hozzá, hogy az amerikaik területükön átrooülve bombázzák Líbiát, mert ez a francia szu­verenitás csorbítása lett volna és a Liba­nonban lévő franca túszok sorsa miatt egyébként sem kockáztathatták az arab vi­lág haragját. Az amerikai légitámadást nem ítélték el, de nem is helyeselték, csak az erőszak láncreakciójáról nyilatkoztak. A közös piaci külügyminiszterek hágai közleményében ugyan francia javaslatra jelölték meg Líbiát a nemzetközi terroriz­mus gyanúsítottjaként, de hivatalos francia megítélés szerint ezt a kérdést nem a leg­helyesebb úgy kezelni, mint az amerikai­ak tették. A kormány programnyilatkozatában Chi­rac a De Gaulle-i párbeszéd politika foly­tatását ígérte a Szovjetuniónak és Kelet- Európának. Van néhány kisebb hangsúlyeltolódás a külpolitika bizonyos területein, de ez nem szakítja meg a folyamatosságot. Chirac bonni villámlátogatásának legfontosabb témája a Közös Piac mezőgazdasági rend­szere volt. Itt az új kormány vissza akar térni ahhoz a felfogáshoz, hogy az EGK legfőbb feladata a mezőgazdasági termelők állandó jövedelmének biztosítása, amihez képest a feleslegek csökkentése másod­lagos. Az új kormány első külpolitikai lépései közé tartozott az iráni nyitás: Mitterrand elnök, Chirac miniszterelnök és Raimond külügyminiszter üzenetet intézett iráni kollégájához majd magas rangú külügyi küldöttség utazott Teheránba, hosy szemé­lyesen is hangsúlyozza: Franciaország sze­retné normalizálni a nagyon megromlott viszonyt. A francia diplomácia nyilván úgy véli. hogy a libanoni túszok sorsa Irán kezében van. Chirac sokkal pozitívabb viszonyt sze­retne az amerikai űrfegyverkezési prog­rammal. itt azonban Mitterrand elnök ha­tározott ellenállása miatt egyelőre nem módosítottak az SDI elutasításán. A to­kiói tőkés csúcs fogja megmutatni, meny­nyire kész Washingtonhoz közeledni a francia politika a nemzetközi terrorizmus elleni összefogás dolgában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom