Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-18 / 91. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. ÁPRILIS 18. R Rubikon Reagan amerikai elnök és munkatársai — miközben alaposan foglalkoztatják őket a Líbia elleni támadás politikai következményei, valamint a nicaraguai kont­rák segélyezésének ügyében vallott újabb képviselőházi kudarc — egy, a látszat el­lenére mindezeknél sokkal fontosabb kérdésben inga­doznak. Az idő egyre sürgeti az elhatározást abban az ügyiben, amelyet úgy hívnak hogy SALT. Pontosabban a SALT—II-ről, azaz a straté­giai támadófegyverek korlá­tozásáról 1979-ben, Bécsben kötött szovjet—amerikai szerződésről van szó. Illet­ve annak megsértéséről avagy megtartásáról. Emlékezetes, hogy ezt a szerződést végül is a Carter- adminisztráció nem tudta ratifikáltatni a kongresszus­ban, s így tulajdonképpen ninlcs érvényben, mégis a két aláíró hatalom mindmáig betartja a dokumentum által előírt korlátozásokat. (An­nak ellenőrei, hogy Reaga- nék a hatalomra kerülés óta állandóan hangoztatják: a megállapodás úgymond hát­rányos Amerika számára.) Az amerikai vezetés ingado­zásának oka ismét csak a fegyverkezésben keresendő. Az Egyesült Államok nuk­leáris fegyverzetének mo­dernizálása során olyan új tengeralattjárókat akar üzembe helyezni, amelyek­nek nukleáris fegyverei ré­vén túllépnék a stratégiai fegyverek számára előírt korlátot. Ezért tavaly Wa­shington leszerelt két régeb­bi Poseidon típusú tenger­alattjárót, amikor vízre bo­csátották az új Trident tí­pus első hajóját. Ma azon­ban a Pentagon már azt próbálja kierőszakolni, hogy a májusban elkészülő új Tri­dent ne küldjön bontóba újabb két Poseidont, hanem a régi hajókat csak száraz- dokkba tegyék. Ez egyértel­műen a SALT—II megsértése Lenne, hiszen a dokkból nyilvánvalóan napok alatt kihozhatják a hajókat, tehát azok voltaképpen bevethető fegyvereknek minősülnek. A Pentagon arra hivatkozik, hogy a Szovjetunió maga is megsérti a SALT—II egyes előírásait. Erre azonban alig­ha lehet meggyőző bizonyí­téka, hiszen akkor Reagan biztosan nem haboznék a tengeralattjárók ügyében. Az elnök jelenleg intezí- ven tárgyal tanácsadóival, azt latolgatván: mivel járna a SALT—II megsértése a mai szovjet—amerikai viszony­ban, amelyet már úgyis ala­posan megterhelt az atom­fegyverkísérletek folytatása, az űrprogram melletti ma­kacs kitartás, a líbiai bom­bázás. Ha ehhez most hozzá­jönne, hogy Amerika átlép a fegyverkezés egyik Rubiko- nán, az alighanem végképp szertefoszlaithatná a tavaly ősszel Genfben kelt remé­nyeket. Nem beszélve arról, hogy a támadó stratégiai fegyverek fejlesztésében, és elterjesztésében egy olyan kaput nyitna, amelyet aztán már nagyon nehéz bezárni. Avar Károly Bonnban Chirac villámlátogatása Jacques Chirac francia mi­niszterelnök háromórás bonni villámlátogatást tett tegnap, de Horst Teltschiknek. Kohl kancellár külpolitikai szóvi­vőjének semmitmondó tájé­koztatójából nemigen derült ki, milyen eredménnyel. Teltschik a nézetazonossá­got, emellett pedig a bizton­ságpolitikai együttműködés folytatásának kinyilvánítását emelte ki. Maga Chirac úgy nyilatkozott, hogy első kül­földi hivatalos útja nem vé­letlenül vezetett az NSZK-ba — eltökélt szándéka a Párizs —Bonn tengely további fenn­tartása. Ezenkívül utalt arra, hogy a Kohllal folytatott megbeszélésén mindketten az enyhülés mellett foglaltak ál­lást. Megkezdte munkáját az NSZEP kongresszusa A Német Szocialista Egységpárt XI. kongressz usának megnyitó pillanatai, középen Mihail Gorbacsov és Erich Honecker (Telefotó — KS) (Folytatás az 1. oldalról) gal együtt érdemi és gyü­mölcsöző tárgyalásokra tö­rekszik a stockholmi értekez­leten és a bécsi haderőcsök­kentési tárgyalásokon. Az NDK mindig kész felkutatni a gazdasági, tudományos-mű­szaki, környezetvédelmi, kul­turális, egészségügyi és egyéb együttműködés új formáit. Honecker hosszasan ele­mezte a tőkés világ gazda­sági helyzetét, ellentmondása­it, majd a szocialista orszá­gok helyzetével foglalkozva megállapította, hogy a kö­zösség az elmúlt években jó eredményeket ért el, megte­remtette a gazdasági-tudo- mányos-műszaki haladás mi­Honecker a béke biztosítá­sa szempontjából nagy fon­tosságot tulajdonított a két német állam viszonyának is. Figyelmeztetett arra, hogy a nyugatnémet politikusok nem hagyhatják figyelmen kívül a második világháború nyomán Európában kialakult realitásokat. Európa szívében két szuverén, egymástól füg­getlen német állam — az NDK és az NSZK — létezik, e két állam különböző tár­sadalmi rendszerekhez és szövetségekhez tartozik. Mindkét államra különös fe­lelősség hárul a béke meg­őrzésében — hangsúlyozta Honecker és megerősítette, hogy az NDK változatlanul, tartja magát az 1985. március I2-én elfogadott közös nyi­latkozathoz, amelyben Hel­muth Kohl nyugatnémet kancellárral együtt hitet tet­tek a határok sérthetetlensé­gének, valamennyi állam te­rületi integritásának és szu­FeLháborodottan ítélte el a szónok az Egyesült Államoík Líbia ellen végrehajtott bar­bár támadását. Ennek követ­keztében — miként a Var­sói Szerződés tagállamai jo­gosam megállapították — hir­telen megromlott a nemzet­közi helyzet. Az NDK mara­déktalanul támogatja a VSZ tagállamainak nyilatkozatát, hiszen a Líbia ellen indított amerikai támadás nemcsak a nemzetközi feszültség el- lénőrizthetetlen eszkalációjá­hoz vezet, hanem ..elkerül­hetetlenül negatívan hat Európa és az egész világ helyzetére, a kelet—nyugati párbeszédre”. Ezután az elkövetkező évekre vonatkozóan öt pont­ban foglalta össze az NDK és az NSZEP külpolitikai céljait: 1. Hatékony fegyverzetkor­látozási és leszerelési intez- kedésekkel ke]] útját állni a nukleáris háborúnak, meg kell akadályozni a világűr militarizálását, fel kell szá­molni a nukleáris fegyvere­ket. a konfrontáció helyett meg kell valósítani a néoek együttműködését; 2. Erősíteni kell a testvé­ri szövetséget a Szovjetunió­nőségében új feltételeit. Tör­ténelmi jelentőségű esemény­ként méltatta az SZKP XXVII. kongresszusát, amelyre mint mondotta, a tárgyilagosság, az alkotói kedv, a harci szellem és a derűlátás volt a jellemző. Honecker aláhúzta a Szov­jetunió és az NDK testvéri együttműködésének fontossá­gét és melegen méltatta az NDK-nak a többi szocialis­ta állammal kialakult jó kap­csolatait. Az NDK és a Kínai Népköztársaság kapcsolatai­ról szólva elégedetten álla­pította meg, hogy politikai­gazdasági és kulturális téren e kapcsolatok „örvendetes” javulása tapasztalható. verenitásának tiszteletben tartása mellett. A Német Demokratikus Köztársaság szigorúan meg­tartja és teljes mértékben al- Ikalllmazza Nyugat-Berlin vonatkozásában az 1971. szeptember 3-i négyoldalú egyezmény előírásait — mon­dotta és hangoztatta egyút­tal, hogy a jövőben is szem­beszáll az egyezmény meg­kérdőjelezésére irányuló minden kísérlettel. Útját áll­ja minden olyan próbálko­zásnak, amelynek célja alá­ásni azt az alapelvet, misze­rint Nyugat-Berlin nem ré­sze az NSZK-nak és nem kormányozható általa. Honecker elismeréssel szólt az el nem kötelezett orszá­goknak a nemzetközi aréná­ban játszott pozitív szerepé­ről és külön méltatta a ha­tok állam- és kormányfői­nek a fegyverkezési hajsza megállítására tett erőfeszíté­seit. val és a többi szocialista or­szággal ; 3. Támogatni kell a nemze­ti és társadalmi felszabadu­lásukért küzdő népeket és az egyenjogúság alapján egy új gazdasági világrend kia­lakítását; 4. A tőkés országokkal fenntartott kapcsolatokban törekedni kell a békés egy­más mellett élés elmélyíté­sére, a tárgyilagos politikai párbeszédre, a kölcsönösen előnyös együttműködésre; 5. Meg kell szüntetni min­den föld alatti nukleáris rob­bantást, abba kell hagyna Európában új nukleáris fegyverek telepítését és fo­kozatosan fel kell számolni a már létrehozott fegyverrend­szereket, fel kell számolni Európában minden közepes hatótávolságú rakétát, nuk­leáris éis vegyi fegyverektől mentes övezeteket kell létre­hozni. Közép-Európéban tak­tikai atomfegyverektől men­tes szabad övezetet kell kia­lakítani. szavatolni kell a népek biztonságát. Erich Honecker ezt köve­tően a párt gazdasági stra­tégiájának tíz súlypontját is­mertette: 1. A párt 2000-iitg szóló gaz­dasági stratégiájának leg­főbb célkitűzése a szocializ­mus előnyeinek hatékonyabb összekapcsolása a tudomá­nyos-műszaki forradalom ví wnányaávalL. 2. Kiemelkedően fontos a munka termelékenysége nö­velésének meggyorsítása; 3. A termelés növekedé­sét a nyers- és alapanyagok, valamint az energiahordo­zók fajlagos felhasználásá­nak csökkentése mellett kell elérni, s új technológiai megoldásokat kell bevezetni. Nő1 a hazai nyersanyagok, hulladékok és melléktermé­kek jelentősége. 4. Állandó fontos feladat a magas nemzetközi mércé­nek megfelelő minőségi szín­vonal elérése. 5. A beruházásokon belül nagyobb szerepet kapnak a kulcsiparágaik. 6. A munkaidő jobb ki­használását ügy kell megva­lósítani, hogy közben csök­kenjenek a termelési költsé­gek. Bővíteni keli a töbib műszakban dolgozó ipari és mezőgazdasági üzemek szá­mát A berendezések jobb kihasználása érdekében a kutatóintézetekben is több- műszaikos munkára van szükség. 7. A beruházások nagy ré­sze a meglévő termelőüze­mek modernizálását szolgál­ja; 8. A fogyasztási cikkek termelésének növelését az egész népgazdaság ügyévé kell tenni; , 9. A népgazdasági teljesít­mény növekedésének folya­matosnak, dinamikusnak kell lennie. A szocialista oktatá­si rendszer továbbfejleszté­se nagy befolyást gyakorol az egész gazdaságra; 10. A párt 2000-ig szólő gazdasági stratégiája célul tűzi ki az intenzív bővített újratermelés állandó elmé­lyítését és tartós alapokra helyezését. Iz NSZEP a társadalom vezető ereje Beszámolójának zárófeje­zetében az NSZEP KB fő­titkára a Német Szocialista Egységpártnak, a társada­lom vezető erejének jelen­tőségét méltatta, az NSZEP- nek jelenleg több mint két­millió-háromszázezer tagja és tagjelöltje van — a ta­gok 58,1 százaléka munkás­származású, 4,8 százalék szövetkezeti paraszt és 22,4 értelmiségi. A párt életében következetesen érvényesül a demokratizmur.-central iz­mus elve. A délutáni ülésen Kurt Seibt. a Központi Revíziós Bizottság elnöke terjesztette elő a testület jelentését. Ezt követően megkezdődött a vita a Központi Bizottság beszámolójáról. Alkalmazkodni a realitásokhoz Szövetségben a szocialista államokkal fl Szovjetunió kész együttműködni a terroristák elleni harcban Magyar felszólalás a BT-ben — Bombariadók, megtorlások A Szovjetunió elvi ellen­sége a terrorizmus minden válfajának, s kész más ál­lamokkal együtt aktívan részt venni e visszataszító jelenség elleni harcban — mondotta Vlagyimir Lomej- ko, a szovjet külügyminisz­térium szóvivője. Az Egyesült Államok mos­tani fellépésével leleplezte a legfontosabb nemzetközi kér­désekhez való viszonyulásá­nak lényegét. Igazolhatatlan akciója az amerikai provo­kációk láncolatába illeszke­dik. Ezek a provokációk ar­ra irányulnak, hogy eltorla­szolják a nemzetközi kap­csolatok javítása felé vezető utakat, hogy kioltsák azo­kat a pozitív tendenciákat és reményeket, amelyek Genf után jelentkeztek. New Yorkban folytatódott az ENSZ Biztonsági Taná­csának a Líbia elleni ame­rikai agresszió miatt össze­tézkedéseket az újabb ame­rikai katonai akciók megelő­zésére. A Líbia elleni amerikai agressziót elítélő tömegtün­tetések voltak tegnap Líbia városaiban — jelentette a TASZSZ szovjet hírügynök­ség tripoli tudósítója. A JANA líbiai hírügynök­ség bejelentette, hogy teg­nap ismét megnyitották Tri­poli repülőterét. A Líbia elleni amerikai agresszió miatt számos or­szágban tiltakozó tüntetések voltak, s hírek érkeztek erő­szakos cselekményekről és hamis bombariadókról is. London Heathrow repülőte­rén letartóztattak egy nőt, aki táskájában elrejtett po­kolgéppel éppen az izraeli EL-AL légitársaság Tel AviVba induló Boeing gé­pére készült felszállni. Egy Bécsbe tartó bérelt repülőgép negyven utassal a New Yorkban folytatódott az ENSZ Biztonsági Tanácsának vitája a Líbia elleni amerikai bombatámadásról. A képen: a diplomaták rövid szünetet tartanak (Telefotó — KS) hívott ülése. A vita második napján a felszólalások ismét azt mutatták, hogy az Egye­sült Államok gyakorlatilag magára maradt a washingto­ni lépést igazolni próbáló álláspontjával. A Líbia ellen intézett ame­rikai támadás kérdésével foglalkozó BT-vitában fel­szólalt Endreffy Miklós, Magyarország New York-i állandó képviseletének ideig­lenes ügyvivője. Rámutatott arra, hogy a Líbia elleni amerikai katonai akciók nem csupán a nemzetközi jog alapelveit és az ENSZ alap­okmányát sértik, hanem ve­szélyeztetik a mediterrán térség békéjét, valamint a nemzetközi békét és bizton­ságot. Megerősítette hazánk szolidaritását Líbiával és sür­gette az agressziós cselek­mények haladéktalan be­szüntetését. Támogatta azon felhívásokat, amelyek sür­gették. hogy a Biztonsági Tanács hozzon hatékony in­DAMASZKUSZ Fügigetilenségi évfordulóját ünnepli a Szíriái nép. Teg­nap volt negyven éve, hogy a hosszú nemzeti felszabadí­tó harc eredményeiképpen az utolsó francia katona is el­hagyta a közel-keleti or­szág területét. BONN Élénk vitát kavart a nyu­gatnémet parlament csü­törtök délelőtti ülésén Mar­tin Bangemann gazdasági miniszter kormánynyilatko­zata az az SDI-ről amerikai „hadászati védelmi kezde­ményezésről!” illetve az ezzel kapcsolatos amerikai—nyu­gatnémet szerződésekről. A vitában a kormány a szerző­dést és a nyugatnémet csat­lakozást védelmezte, az el­lenzék azonnali felmondását követelte. fedélzetén bombariadó miatt kétszer is kényszerleszállást hajtott végre. Hamis bomba­riadó volt az American Ex­press római irodájában is. Tegnap délelőtt három külföldi hollttestét találták meg a Bejrút környéki Suf- hegységben. Mellettük az április 17-én kelt cédula: az „Arab harcosok sejtje” köz­li, hogy „kivégeztek” három kémet: egy CIA-ügynököt és a brit titkosszolgálat két emberét, válaszul Reagan el­nök Líbia elleni agresszió­jára. Az üzenet hevesen tá­madja a brit kormányt is, amely engedélyezte, hogy a Líbiát támadó repülőgépek egv része a Nagy-Britan- niában levő amerikai tá­maszpontokról szálljon fel. Az MTI-t tájékoztatták arról, hogy a Líbiában tar­tózkodó magyar állampolgá­rok változatlanul jól vannak. HAVANNA Kubáiban a napilapok, a televízió és a rád i ó kommen - tarjai megemlékeztek a for­radalom győzelme óta eltelt időszak egyik legfontosabb eseményéről, az ország ellen 1961. április 17-én indított zso'.dosinvázió felett aratott győzelemről. Raul Castro, a Kubai Kp KB másodtitkára, a forradalmi fegyveres erők minisztere az évforduló al­kalmával közzétett üzeneté­ben üdvözölte a negyedszá­zaddal ezelőtti harcok részt­vevőit. BERN Nyugodt, tárgyszerű lég­körben folytatta munkáját az emberi kapcsolatokkal foglalkozó berni tanácskozás. A helsinki folyamatban résztvevő 35 ország diploma­tád, szakértői a svájci fővá­rosiban szerda óta ülésező konferencia első hetében ál­talános vitát folytatnak a napirenden szereplő kérdé­sekről

Next

/
Oldalképek
Tartalom