Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-17 / 90. szám
1986. ÁPRILIS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Környezet- és természetvédelem Tájvédelem, szennyvizek, környezetvédelmi beruházások, különleges kezelést igénylő hulladékok elhelyezése Az OKTH és a megye vezetőinek megbeszélése Mintaszerűen tárják fel Szolnok megye természeti értékeit — állapította meg Keszthelyi István, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal főosztályvezető-helyettese tegnap az OKTH és a megye vezetőinek feladategyeztető megbeszélésén, a megyei tanács székházában. A tárgyaláson részt vett és felszólalt Simon József, a megyei pártbizottság titkára és Rakonczay Zoltán, az OKTH elnökhelyettese is. Az OKTH képviselőit fogadta Mohácsi Ottó> a megyei tanács elnöke. A feltárt értékek megyei és országos védettsége hozhat további eredményt a természetvédelemben — hangoztatták az illetékesek. így például Szolnok és Tószeg között tájvédelmi körzethez illő védelmet kap a Középtiszai Tájvédelmi Körzet szakasza; védetté válik a nagykunsági puszta 3600 hektárja — a Kecskeri tározó környékén (Karcag—Kisújszállás—Kunhegyes háromszögében); Békés és Szolnok megye összefogásával előkészületeket tesznek Körösök vidékén (Ecsegpuszta, Dévavá- nya) újabb nemzeti park létrehozására. Megyénk környezetvédelmi helyzetéről Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese szólt. Folyóvizeink közül a Zagyva és a Berettyó szennyezett, a Kiskörei tározótó tisztul, a Nagykunsági és a Jászsági főcsatorna vize első osztályú. Különleges gondot okoz, hogy Szolnok szennyvize mechanikus tisztítás — szűrés — után közvetlenül kerül a Tiszába. Sajnos a közeljövőben a közműolló tovább nyílik a megyében, hiszen a 80— 90 százalékos ivóvízellátás mellé mindössze 30—35 százalékos csatornázás társul. A helyzet a lakosság anyagi erejének bevonásával javulhat. Megnyugtatóan meg kell oldani mezőgazdasági nagyüzemeinkben a hígtrágya biztonságos kezelését, hogy a hizlalótelepek ne szennyezzék a környezetet. Az OKTH tavaly a szászberek! akkumulátorüzem, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat szolnoki vágóhídja és a Tiszamenti Vegyiművek környezetvédelmi beruházásait támogatta. Szászberken a beruházás befejeződött, a vágóhíd szennyvíztisztítója ebben az évben üzembe lép, ugyancsak az idén fejeződik be a TVM környezetvédelmi beruházása. A VII. ötéves terv második felében várható a szolnoki Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat rekonstrukciója, amellyel csökkenne az üzem levegőszennyezése; folytatódnak a vegyiművek és a húsipari vállalat környezetvédelmet szolgáló beruházásai — hangzott el a megbeszélésen. Különleges kezelést igénylő hulladékok — például festékmaradványok. • galván- iszapok — elhelyezésére szolgáló bázist hoznak létre Kuncsorbán. Jelenleg az előkészítő munka folyik, a földtani viszonyokat vizsgálják. Fontos megjegyzés: e hulladékok akkor válnak veszélyessé a környezetükre, ha nem kapják meg a különleges kezelést. Amennyiben különleges kezelésük maradéktalanul megtörténik, elhelyezésük biztonságosan megoldható, a környezetet, a természetet nem károsítják. Szó esett a Közép-tiszavi- déki üdülőkörzetben a tiszafüredi madárrezervátum gondjáról. Az OKTH javaslata; a tározótó poroszlói oldalán csak a partról engedjék meg a horgászatot, tiltsák meg stégek építését, a táborozást, a csónakból való horgászást. Mezőtúr§ tanulságok Hová vezet a csatorna? Nem jő, ha az emberek nem tudják, mi történik az utcájukban Politikai tanfolyam szemléltető példája lehetne a mezőtúriak problémája. Ahhoz a fejezethez tenném, illusztrációnak, amelyik a közösségi érdek és az egyéni érdek viszonyát taglalja. Nézzük először a kérdést a Munkácsy utcából! A konszolidált, rendben tartott, gondosan ápolt utca népe egy napon szórólapot kapott kézhez, melyben ez állt: „Tisztelt állampolgár! Értesítem, hogy 1985. november 28-án megtartott alakuló közgyűlés határozatban kimondta Mezőtúron a ,belterületi vízelvezető társulat megalakulását. A társulat feladata az ön lakóhelyét is érintő belterületi vízelvezető rendszer építése. Ez a beruházás az ingatlanok forgalmi értékét növeli. Az ön részére megállapított érdekeltségi hozzájárulás összege 10 ezer forint, mely összeget ÍI986.' január 1-től 10 éven át évi egyenlő részletekben kell |fizetni." Aztán elkezdődtek a munkák: ástak, csövet fektettek és az utca népe értetlenül állt, hiszen eleddig jószerével azt sem tudta, mi az a talajvíz, eső után pedig pillanatok alatt száraz lett az utca. Nem véletlenül, hiszen korábban ezért töltötték fel mindenféle építési törmelékkel. Ügy érzik, a 10 ezer forint kidobott pénz, hiszen semmi sem változik: eddig sem volt felesleges víz a környéken — ezután sem lesz. Zúgolódtak tehát, reklamáltak az emberek, s panaszuk lapunkhoz is eljutott. Pedig közel sem „skótok” laknak az utcában, hiszen a gáz bevezetését ők maguk kérték, és szemrebbenés nélkül legombolnak a vezetés kiépítéséért 17 ezer forintot. Hát akkor mi a baj? A tisztánlátáshoz nézzük meg a dolgot — jelképesen — a városi tanács ablakából. Amint Kocsis József, a tanács városfejlesztési és gazdálkodási osztályának csoportvezetője elmondta, Mezőtúr alighanem Szolnok megye legmélyebben fekvő pontja, így közismert „sorscsapás” a városban a belvíz és a csapadékvíz felgyülemlése. Dicséretes nekibuzdulással tehát programot készítettek — jelentős állami támogatás igénybevételével — a teljes víztelenítésre. Az akció az ezredfordulóig tart, és ezalatt négy körzetben csatornázzák az utcákat. Jelenleg mintegy 60 utca kiszárításán dolgoznak, ezek között van a Munkácsy utca is. A munkálatokat az is indokolja, hogy a családi házak egyre komfortosabbak lesznek, mind több a fürdőszoba, a vízöblítéses WC. a szennyvízhálózat azonban nincs kiépítve, így az emésztők és derítők tartalma a talajvízbe jutva közegészségügyi veszéllyel is fenyeget. Valóban vannak szárazabb utcák, magasabb pontra épült házak, de vannak olyanok is, ahol a magas talajvíz miatt a pincében békák kuruttyolnak, a fal omlani kezdett, és a szobákban az ágyak megsüllyedtek. Csatornázni azonban nem lehet csupán egy-egy utcában, egy-egy szakaszon, az egyetlen járható út a város egységes csatornahálózatának kiépítése. Az első 60 utcában megalakult tehát a társulat, melynek szervezése körültekintően zajlott. A szórólapok közleménye után megjelent valamennyi házban egy tanácsi dolgozó, aki aláíratta az egyetértő nyilatkozatokat». A megalakuláshoz 50+1 százalékos többségre volt szükség, melynek meglétéről a tanács illetékesei meggyőződtek. Elkezdődtek tehát a munkák. Mi váltotta hát ki az ellenállást? Minden bizonnyal az, hogy az érintettek nem ismerik a program egészét. Amint az egyik levélírónk megjegyezte: „A munka jelenleg folyik, az utcák lakói nem értik. Márpedig nem jó az, amit nem értenek’’. Az utca tanácstagjával, K. Nagy Lajossal beszélgetve megtudtam, hogy őt a kö» zelmúltban tájékoztatták az építés valamennyi fázisáról., így a kérdésekre kimerítő választ tud adni. Ám legalább ilyen informáltságot igényelnének azok is, akik a nem csekély összeget befizetik, jóllehet a csatornázás jótékony haszna őket nem érinti közvetlenül. A városnak szüksége van arra, hogy a Holt-Berettyóba vezesse a csapadék- és belvizet. Ehhez kell a lakosság áldozatvállalása is, ami első hallásra soknak tűnik, ám ha azt vesszük, hogy a társulás tagjai ezzel letudják a területfejlesztési hozzájárulás összegét is, nem elviselhetetlen. — Szerencsés lett volna összehívni az embereket és mindent megbeszélni velük — mondta a Munkácsy utca tanácstagja. Igaza van; a Mezőtúrra kiterjedő programnak egy közös beszélgetéssel ellenvetés nélkül meg lehetett volna nyerni a városukat szerető lakókat, és egyetlen pillanatra sem került volna szembe egymással ö köz- és az egyéni érdek. Az urbanizációs feladat nagyobb része még hátra van; biztos, hogy az első körzetben szerzett tapasztalatokat hasznosítják majd a további társulások szervezői. — pb — II legfőbb ügyész látogatása Tegnap délelőtt Szolnokra látogatott dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész. A megyei pártbizottság székházában megbeszélést folytatott Szűcs Jánossal, a megyei pártbizottság titkárával időszerű jogpolitikai kérdésekről. A találkozón jelen volt dr. Zsmurin Lajos, a megyei főügyészség vezetője. A legfőbb ügyész délután Jászberénybe, a Hűtőgépgyárba látogatott. Ifjú újítók ötlettára Fiatal újítók népgazdasági hasznosításra ajánlott ötleteinek, pályamunkáinak gyűjteményét bocsátotta közre az ifjúsági szövetség közelgő XI. kongresszusa tiszteletére a KISZ Baranya Megyei Bizottsága. A félezer példányban megjelent kötetben a megyei KlSZ-bizott- ság kezdeményezése nyomán meghirdetett országos körű ifjúsági újító- és ötlet- pályázat anyagából azt a kiemelkedőnek ítélt félszáz javaslatot ismertetik, amelyeknek alkalmazása a legtöbb gazdasági hasznot ígéri. A Magyar Kereskedelmi Kamara Ipari Formatervezési Tájékoztató Központja (Design Center) április 11. és június 13. között kiállításon mutatja be az 1986-os formatervezési nívódíjjal kitüntetett alkotók munkáit. Képünk előterében az ER 371 háromcsatornás elektrokardiográf, az egyik díjazott munka. Tervezői: Simon Károly ipari formatervező, Pásztor Iván és Jó járt István villamosmérnökök (Fotó: Hauer) Kőbányai Gyógyszarárugyár Folytatódik a tiszafüredi építkezés Amikor legutóbb írtunk a Kőbányai Gyógyszerárugyár akkor építeni kezdett tiszafüredi üzeméről, a vállalat beruházási főosztályvezetője, Koligyári Attila akkor azt nyilatkozta, hogy az új gyár — Az építkezés a tervezett ütemben haladt, a kivitelező, a SZOTÉV, 1985 közepére minden addig tőle megrendelt feladatot megoldott, a munkát folytatni azonban nem volt értelme — kezdte válaszát Kolgyári Attila. — Mint ismeretes. Tiszafüredre egy kapszulagyárat akartunk telepíteni, csak- hát a beruházás megkezdéséről született döntés óta, az elmúlt esztendő közepére annyit vá'to zott a piac, hogy az elképzeléseket óit kellett értékelni. A kapszula világpiaci ára ma egyharmada az 1984 évinek, ilyen árak mellett padiig az eredetileg 380 —400 nTUiió fcr;ntos beruházás gazdaságtalan. A tisza— Amikor a beruiházíás gazdaságossága a múlt év közepén kérdésessé vált, még tárgyalnunk kellett a kanadai féllel, az új feltételek között hajlandó-e a közös vállalat állapítására. a kedvezőtlen változásokat tud- nánlk-e ellensúlyozná. Közben persze kerestük azokat a megoldásokat is, amelyikkel egyedüli hasznosíthatnánk a már kész épületeket. Meg kellett vizsgálnunk például hogy Tiszafüredre érdemes-e 1986 elején már termel. A beruházási munkálatok azonban a múlt év közepén megálltak, az építkezés máig sem folytatódott. A félig kész üzem sorsáról a napákban érdeklődtünk ismét. füredi gyár egy magyarkanadai közös válilalllat tulajdona lett volna, az új helyzetiben azonban a beruházás folytatására egyik fél sem vállalkozott, így a közös vállalat meg sem alakult. — Kinek mennyibe került eddig a tiszafüredi építkezés? — Eddig mintegy 100 millió forintot „építettünk be” és a beruházást tulajdoniképpen a mn vállalatunk finanszírozta, hiszen az eredetileg tervezett beruházásira felvett hitelt visszafizettük a 'banknak. — Ez meglehetősen nagy összeg ahhoz, hogy hónapokig semmi hasznot ne hozzon... állatgyógyászati, készítményeket vagy .kozmetikai cikkeket gyártó üzemet telepítenünk. Természetesen azt is fel kellett mérnünk, hogy mennyi pénzt tudunk egyedül a kiválasztott cél elérésére költeni... Végül is egy igen 'korszerű kiszerelő üzem melC'ett döntöttünk. Ezt valahol mindenképpen fel kellett volna építenie a Kőbányai Gyógyszeráinuigv árnak. Hogy mennyire szükségünk van rá, ezt bizonyítja, hogy a jövendő tiszafüredi üzemből évente 80 miMié doboz tab- fetta ikerül ki (ez a vállalat termelésének 40 százaléka), ennek 80 százalékát exportáljuk. — Tiszafüreden már van egy. főként kézi munkára alapozott kiszerelő üzemünk... — Az új üzem más lesz, a legkorszerűbb gépekkel szereljük fel, a technológia a legszigorúbb nemzetközi egészségügyi előírások követelményeit is kielégíti. Nem mondunk azonban le a kézi munkáról sem, a kis mennyiségben készülő gyártmányokat az új helyen is kézzel csomagolják. Egy év múlva termei a gyár — Mennyit keld még költeni az üzemre? Hágy embert foglalkoztat, majd a gyár? — A még megoldandó építészeti feladatok, a technológia szerelése, a gépek 40 millió forintba kerülnék. Az (üzemben kétszáznál többen dolgoznak. — Hol tart most és mikorra fejeződik be a beruházás? — A technológiái tervezés megkezdődött, rövidesen folytathatja a munkáját Tiszafüreden a kivitelező. A jövő év első felében már feltétlenül termel az üzem. Erre egyik legfontosabb biztosítékunk a kivitelező: a SZOTÉV eddig minden budapesti vagy tiszafüredi megbízásúinkat pontosan teljesítette. V. Szász József Nem alakult közős vállalat Még 40 millió forint Tenyészjuhok Új-Zélandból A j,uhászutok teljesítményének javítására nagy genetikai értékű tenyészállatokat hoznak be külföldről. Az import, amelynek lebonyolításában az Állattenyésztési és Takarmányozási Minősítő Intézet működik közre, egyfelől a gyapjú termelés fokozását teszi lehetővé, másfelől javítja az állomány hús- Óamriílő kénességét. A világhírű Üj-Zéiand-i tenyészetekből ezer juhot vásárolnak egy kooperációs ímeigáílaipodás keretében.. Földig 500 állat érkezett a foig"idógazdiaságnkba. ia Mezclfnlvi Mezőgazdasági K amb; nátha és a Lajtalhansá'gi Állaim i Gazdaságiba. Az itteni szakemberek vállalkoztak a Kent és a Coridallé fajtájú juhok továbbtenyésztésére. Az elmúlt évben az NDK-bál érkezett 50 Kelet-fiz fajtájú tenyészállat, az Egyesült Államokból pedig ötven Suffolk fajtájú kos és jerke; ezekkel keresztezéseket folytatnak majd a nálunk honos magyar fésűs Merinó hústermelő képességének fokozására. Az NSZK-ból vásárolt kosoknak szán tén a hús termelésiben lesz majd haszna, eddig hatvan állatot helyezték el a magyar étkén. A világhírű a" áj juhászatolktól tavaly .záz juh-embriót hozta1'; — mélyhűtött állap üb*#* —, ezeket itthon üi- tefcté. be az anyaállatokba, s 90 bárány már meg is született az üllői állomáson. Agrober NEMZETKÖZI ELISMERÉSE Az Editoria Office álltai alapított iszlám kereskedelmi nagydíjat a Trade Leaders Clubbal egyetértésben ebben az évben az Agrober vállalat nyerte el. A díjat minden évben azon európai cégeknek ítélik meg, melyek kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a közel- keleti, illetve afrikai országok élelmiszeriparának fejlesztése érdekében. Az Agrober a térségben kifejtett külkereskedelmi tevékenységéért nyerte a megtisztelő díjat, melyet április 17-én ünnepélyes keretek között vesz át Matus András, az Agrober műszaki igazgatója Granadában.
