Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-17 / 90. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. ÁPRILIS 17. IA tudomány világa ) Passzív és aktív védőoltás A tetanusz természete A tetanuszt — más nevén a merevgörcsöt — már jó ideje olyan betegségnek tartják, amely ha előfordul olykor, az az egészségügy szégyene. Ugyanis meg lehet előzni védőoltással. Hazánkban a 45 évesnél fia- taltahb korosztályok tagja* kivétel nélkül meg is kapták a védőoltást, amely 1953 óta kötelező. Akkor az 1941. január után születetteket beoltották, következésképpen a tetanusz egyértelműen az időskorúak betegségévé vált, mert — sem korábban, sem azóta — az ő védettségükről nem gondoskodtak. Ebbe persze nem szabad belenyugodni. Ezért is hatáközött mozog: a halálozási valószínűség 40—50 százalékos. Mély, szúrt, roncsolt, idegen anyagokkal (főleg trágyával) szennyezett sérülés esetén a sérültet tetanusz antitoxinnal passzív védőoltásban kell részesíteni. Az antitoxint a tetanusz toxin- nal kezelt lovak vérsavójából készítik. A passzív védőoltás csak kb. 10 napig véd, hatását egyidejűleg aktív védőoltással is ki kell egészíteni. A sérüléskor adott antitoxin helyett nagyobb biztonságot nyújt a megelőző aktív védőoltás. A tetanusz ellen — gyermekkorban — négyszer oltanak: az első, a második, a hatodik és a tite oltóanyagot kapnak a gyerekek, mivel ebben az éleitikarbain a szamárktíliö-, gés már nem jelent valószínű veszélyt. Az időskorúak közül kezdetként az 1916. január 1. és 1925. december 31. között születettek kapnak védőoltást. Védettségük megalapozásához ebben az évben két oltásra kerül sor, s ezt követi a harmadik, úgynevezett emlékeztető oltás 1987 tavaszán. Az első ütemben hozzávetőleg egymillió lakos kap majd idézést a területileg illetékes körzeti orvostól. Ami a továbbiakat illeti: jövőre sorra kerülnek foEgy 1832-ből származó angol orvosi tankönyv ekként ábrázolja a merevgörcsben iszonyú kínokat szenvedő személyt rozta el az egészségiügyi kormányzat, hogy — több lépcsőben — védőoltásban részesíti iaz ország időskorú lakosait, ezzel intézményesen megelőzvén a tetanu- szos megbetegedéseket. A kórokozó mérge A tetanusz a központi idegrendszer súlyos, görcsökkel járó, fertőzőbetegsége, amelyet a tetanusz-kórokozó (Clostridium tetani) to- xinja — mérgező anyaga idéz elő. A tetanusz természetét Pasteur veszettség elleni kutatásai alapján ismerték fel, a bacilusnak Nicolaire adott nevet. A kórokozót a japán Kitaszatónak sikerült elkülönítenie. Dob- verő alakú, karcsú, spórás baktérium, mely a növényevő állatok — ló, marha, juh — belében él anélkül, hogy ott tüneteket okozna, vagy az állatot tetanuszos fertőzéssel szemben védetté tenné. A trágyával a talajba került bacilus vagy annak spórája csak a levegő oxigénjének kizárásával tud a szervezetben elszaporodntés toxint termelni. Ezért főleg a mély, szúrt, roncsolt, idegen anyagokkal (föld, szálka, ruhafoszlány stb.) szennyezett sérülések a tetanuszveszélyesek. A kórokozó emberről emberre nem terjed. A szervezetbe jutott kórokozó a sérülés helyén marad, és ott termelt toxinjá- val a központi idegrendszer mozgatósejtjeit megtámadva súlyos görcsöket okoz. Ha a toxin az idegpályák mentén szívódik fel, akkor a görcsök leggyakrabban a lábon elszenvedett sérüléshez közel fekvő lábizmokban kezdődnek, és felszálló jelleggel terjednek a test többi izmára. Amennyiben a toxin a véráram, útján jut el a gerincvelő és nyúltvelő meftgatós estjeihez, akkor először az arc-, a rágó-, és a nyelőizmok görcse jelentkezik, s azok leszálló jelleggel terjednek rá a többi izmokra. Végső soron a tetanusz fulladásos halált okoz, miután fokozatosan megbénulnak a légzőszervek. Passzív és aktív védőoltás A merevgörcs lappangási ideje — a sérülés helyétől függően — 3 nap — 3 hét zenegyedik életévben. Az első három alkalommal kombinált, úgynevezett „di- te-pert” oltást kap a kisgyermek (e rövidítésben az első szótag a diftériára, a második a tetanuszra, a harmadik pedig a pertusziszra — szamárköhögésre — utal). Negyedikként már csak diAktív védőoltást voltaképpen akárhányszor lehet adni valakinek, ellentétben az állati savóból készült an- titoxfnnal, amelynek .nemcsak rövid a hatása, hanem 'szérumbetegséget, sőt ismételten adott, azonos állatból származó szérum, úgynevezett anafilaxiás sokkot okozhat. Történeti érdekesség, hogy 1956-ban majdnem megszüntették a tetanusz élleni védőoltást, mert esetenként súlyos szövődménnyel járt, csúnya, fájdalmas tályog támadt az oltás helyén. A tályogszövődmény azonban időközben megszűnt, miután felére csökkentették az ollyamatosan a 45 és 60 év közöttiek is, s a hatóságok az addigra már leszűrt tapasztalatok alapján döntenek, hogy kiterjesszék-e a kötelező védőoltást a hetven éven felüliekre is. (önkéntesen persze addig is bárki jelentkezhet védőoltásért a körzeti orvosánál.) tóanyag mennyiségét és azt többé nem az izomba, hanem a bőr alá fecskendezik. A tetanusz adatainak több évtizedes vizsgálata azt mutatja, hogy a súlyos fertőzést nemegyszer olyan jelentéktelen sérülés — rózsa- tövisszúrás, növénytermesztésnél ejtett seb, fagyás, körömvágás kapcsán keletkezett bevágás stb — okozza, amellyel általában nem fordulunk orvoshoz. Nem árt tudni, hogy a tetanusz gyakori kezdeti tünete a rágóizmok görcse okozta szájzár: ezt követi a tarkómerevség, az arc mimikái izmainak görcse, majd a törzsizmok görcse. (KS) Vonzás és taszítás A mágnesség titka A régi Kínában már tudták, hogy bizonyos fajba vasérc keskeny darabja zsinegre függesztve meghatározott irányban helyezkedik el, mégpedig egyik vége nagyjából északra, a másik délre mutat. A mágneses iránytűnek a viselkedéséből az derül ki, hogy a Föld mágneses térrel van körülvéve, ami a mágnesvasdarab és más természetes, vagy mesterséges mágnes észak—déli beállását eredményezi. Az iránytű viselkedésében meg- mutatokzó mágneses tér más módon is jelentkezik, így például a Napból érkező- elektromosán töltött részecskék nyalábját az egyenes irányból eltéríti és ezzel a sarkvidékek színpompás látványát, az északi fényt idézi elő. A Föld mágneses terét acélrudak mágnesezésére is fel lehet használni: a rudat a tér irányába állítjuk be és kalapáccsal ismételten ütögetjük. Ezek a heves ütközések megrázzák a rúd parányi részecskéit, amelyek — legalábbis részben — a mágneses tér irányába állnak be. Valójában minden vas- és acéltárgy a Föld mágneses tere indukciós hatásának a következtében bizonyos fokú. mágnesességgel rendelkezik. A második világháború alatt például nagyon komoly erőfeszítéseket tettek a hadihajók és csapatszállító hajók „de- mágnesezésére”, mágnestele- nítésére, hogy így az ellenség által elhelyezett mágneses aknák begyújtását elkerüljék. Ha két mágnesezett acél- rudat közelítünk egymáshoz, azt tapasztaljuk, hogy a rudak „azonos” végei — vagyis azok a végek, amelyek a mágnesezéskor egy irányba mutattak — taszítják egymást, ha viszont az egyik rudat megfordítjuk, akkor a rúdvégek között vonzás jelentkezik Ez a viselkedés arról tanúskodik, hogy egy hosszabb mágnesezett anyagdarab — magnetitérc, Védőoltás — akárhányszor „Savas” eső I vulkánok gázkitörése A tűzhányó a földkéreg olyan pontja, ahol a szilárd részek folytonossága megszakad, és a mélyből olvadt kőzetek és gázok jutnak a felszínre. A kitörés szilárd termékei a nyílás körül felhalmozódnak hegyet alkotva, ezt nevezzük később vulkánnak vagy tűzhányónak- Az olvadt kőzetek gáztartalma szélsőségesen változó lehet, s ez megszabja mind a kitörés módját és lezajlását, mind a kitörés „termékét”. Számos olyan tűzhányó ismert, amely a kitörések között, vagy anélkül, hogy kitörne, gázokat bocsát ki magából. A vízgőz mellett rendszerint széndioxid és szénmonoxid, kéndioxid és kéntrioxid, kénhidrogén, sósav és hidrogénfluorid fordul elő a vulkáni gázokban. Ezek mindegyike mérgező és koirózív; ha a csapadékvízben oldódnak, az eső „savas” lesz- A gázok által rendszeresen érintett területeken elpusztul a növényzet és az állatvilág: „holt” foltok keletkeznek a tájon. Gyakran előfordul, hogy a gázok kitöltik a terep mélyedéseit (nehezebbek a levegőnél), és az ilyen helyekre tévedő állatok áldozatul esnek. Gázkitöréseiről hírhedt néhány közép-amerikai vulkán Nicaraguában és Salvadorban. Ezek számos kráteréből rendszerint váratlanul tör élő a vízigőz és kénes gázok elegye- A nicaraguai Mayasa-Nindisi vulkánról az uralkodó szél a gázfelhőt az óceán felé sodorja, közben azonban egy 5—8 kilométeres sávban mintegy 150 négyzetkilométernyi művelt terület van, amelyen minden gőzfelhő nagy pusztítást végez. A kávéültetvények kára esetenként párszor tízmillió dollár, de olykor a felhő annyira savas, hogy az ültetvények géljeit, a telefon- és villanyvezetékeket is elpusztítja a korrózió. Mintegy ötven évvel ezelőtt mérnökök tervet készítettek, amely szerint egy fordított tölcsért borítottak volna a gázokat ontó legnagyobb nyílásra, majd egy kb. egy kilométer hosszú, egy méter átmérőjű csövön levezették volna a gázokat a síkságra, ahol kénsavvá dolgozták volna fel azokat. Megépült a cső és az üzem, a tölcsér is elkészült a sziklahasadék azonban hosszúkás volt; hogy a tölcsért föléje boríthassák, alakját robbantással akarták módosítani. A robbantás azonban túl jól sikerült; a kráter flala leomlott, és tönkretette az egész vezetéket, a nyílást pedig úgy eltömte, hogy a gázkibocsátás a negyedére csökkent. 20 évvel később a kráter újra megnyílt, és még bőségesebben ontotta a gázokat, és a gáz ma is ömlik tovább- Ez a példa is mutatja, hogy a természet erői sokkal nagyobbak, mint amilyeneket az ember meg tudna fékezni. Képünkön az egyik közép-amerikai vulkán gázkitörése látható Salvadorban. (KS). Melyik a világ legnagyobb hegye? Általában a Csomolung- mát (Mont Everest) tartják a világ legmagasabb hegyének: a homokkőből, dolomitból, mészkőből és más kőzetekből felépülő hegycsúcs a tengerszint feletti 8848 méteres magasságba emelkedik. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a Föld nem pontosan gömb alakú, hanem inkább forgási ellipszoid, s emiatt a földközéppont és a tengerszint közötti távolság az egyenlítőn 22,3 kilométerrel nagyobb mint a sarkokon, akkor a Csim- borasszót kell tartanunk a világ legmagasabb hegycsúcsának. A nyugati Kordil- lerák kialudt vulkánja ugyancsak 6267 méter magas, de mert az egyenlítő közelében van, csúcsa 3.2 acélrúd, az iránytű — mágneses sajátossága legerősebb a végek, a mágnes pólusai közelében. A lágyvas gyorsabban mágneseződik, de gyorsan el is veszíti a mágnesességét. Ha elvisszük a mágneses térből, az elemi mágnesek ismét a hőmozgás következtében kialakuló rendezetlenségben helyezkednek el. A kemény acélban és még inkilométerrel magasabbra szökik, mint az egyenlítőtől 28 fokkal északabbra elhelyezkedő Csomolungma. Ha viszont a hegymasszívum magasságát a környezetéhez viszonyítva mérjük, akkor a Mauna Loa vulkánt kell a világ legnagyobb hegyének tekintenünk Hawaii szigetén. A sziget öt óriási lávadombból áll. A Csendesóceán mélyéről, több mint ötezer méteres mélységből indulnak és a Mauna Loa 4170 méteres magasságba emelkedik a tengerszint fölé, tehát több mint 9000 méter magas a mélytenger talajához viszonyítva. 90 kilométeres hosszúságával és 50 kilométeres szélességével mind méreteiben, mind magasságában túlszárnyalja a Csomolungmát. kább bizonyos speciális ötvözetekben a már rendezett állapotba került elemi mágnesek megmaradnak ebben a rendezettségben mindaddig, amíg az anyagot magas hőmérsékletre fel nem hevítjük- Ezért az állandó (permanens) mágnesek ilyen anyagokból készülnek. Ugyanakkor ezeket az anyagokat csak erős mágneses térrel lehet felmágnesezni. Technikatörténeti érdekességek Litográfia Százkilencven esztendeje), 1796-ban találta fel Alois Senefelder prágai születésű osztrák színész a kőnyomtatás (litográfia) eljárását, amelyre a kottanyomás módszerét kutatva jött rá. Találmánya képek és rajzok sokszorosítását tette lehetővé. Eljárásának lényege a víz és a zsír vegyíthetetlenségén alapszik: a sokszorosítandó ábrát mészkőre rajzolták, majd ezt átitatták salétromsav és gumi keverékének vizes oldatával. A kőre hengerelt festék nem tapadt rá a nedves részekre, a zsíros nyomóelemekről viszont átkerült a lenyomatra. Senefelder találmányát annak idején egy zeneműkereskedőnek adta el, ő maga csak 10 év múlva tudott kőnyomdát alapítani. Eljárását később térképnyomtatás céljára is kifejlesztette és így a nyomdászaton belül teljesen új foglalkozási ágat teremtett meg. Művészi alkalmazását Daumier, öéri- cault, Delacroix, Kenoir, Toulouse-Lautrec, a magyar művészek közül pedig Barabás Miklós és Szeremlei Miklós vezették be. Magyar- országon már 1799-ben Budán kőnyomda létesült. Senefelder litográfianyomó gépe Képflnkön egy kísérleti berendezés látható a mágnesség tanulmányozására (KS)
