Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-15 / 88. szám
1986. ÁPRILIS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ÚJ formák — új gondolkodás Lépéselőnyben a gyorsak Önelszámoló egységek a téoszokbon Ismert közgazdasági törvényszerűség, hogy az egyéni keresetek szabályozásának, a keresetkiáramlás kordában tartásának legfőbb szerepe az, hogy csak akkora legyen az országban a fizetőképes belső kereslet, amekkorának az árufedezete is megvan a gazdaságban. Ellenkező esetben felborul a belső gazdasági egyensúly. E szabályozás fő eszköze volt éveken át a szigorúan bázisszemléletű — mindent az előző év eredményeihez viszonyító — bérszínvonal-gazdálkodás. Ennek segítségével határozták meg többek között, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek béremelési lehetőségeit is. Energiatakarékos malátagyártás Meztthéken Energiatakarékos malátagyártási technológiát kísérletezett ki szárítóüzemében a martfűi szövetkezeti sörgyár irányító gazdasága, a Mező- héki Táncsics Tsz. Az új sörgyár évi teljesítményét eredetileg 160 ezer hektoliterre tervezték, amelynek alapanyag-szükségletét a hazai söripar vállalta. Az igények azonban ennél nagyobbak, 12 hónap alatt 260 ezer hektoliterre, azaz százezer hektóval több sörre van szükség. A termeléshez szükséges többletmaláta előállítását a Táncsics Tsz — az igazgató- tanáccsal egyetértésben — vállalta. A gazdaság szárítójában az év egyik felében fűszerpaprikát, illetve zöld- ségszárítmányokat aszal. A másik félév szabad kapacitását viszont a maláta aszalására használja ki. Az első negyven tonna kísérleti malátatermék kiváló söralapanyagnak bizonyult, ezért a sörgyár taggazdaságai tervbe vették egy újabb Binder típusú szárító vásárlását és üzembe helyezését. Ezzel a fejlesztéssel képesek lesznek a a gyár söralap- anyag-szükségletének jórészét fedezni. A kísérletek során igazolódott, hogy az üzemben, malátakészítéshez csupán alsó fűtést kell biztosítani, felső hőtermelésre nincs szükség, ami évente tekintélyes — több százezer forintos — energiamegtakarítást jelent. Oblltőcsatornát mélyít a Tisza II tározóban, Abádszalók térségében a Kötlvizig. A kikotort zagyot az árvízvédelmi töltés védelmére hasznosítják, a töltés víz felé eső oldalán mintegy 40—50 m-es szélességben rakják le. A hullám védelem érdekében termésköveket is felhasználnak. így kialakul egy 40 méteres terasz, amely a jövőben kiválóan alkalmas lesz napozásra, pihenésre <T. K. L.) Lízingszerződés a Rába és a GITR között Az amortizálódott mező- gazdasági géppark részbeni, átmeneti pótlására gépbérleti rendszert vezetett be pénzügyi gondokkal küszködő tagjai körében a Gabona és Ipari Növények Termelési Rendszere. A bérleti feltételek biztosítására a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárral, illetve a vállalattal együttműködő Általános Vállalkozási Bank részvénytársasággal kötött liznigszerző- dést. A rendszer a szerződés szerint öt év időtartamra százmillió forint értéket meghaladó korszerű Rába gyártmányú erő- és munkagépeket vesz bérbe, s ezeket kedvező feltételek mellett kölcsönzi ki taggazdaságainak. A Rába gondoskodik a gépek határidőre történő elkészítéséről. A GITR megbízást vállalt a bérbe adott gépek fődarab- és pótalkatrész-ellátására, a garanciális szerviz biztosítására, a gazdasági gépbérleti szerződések megkötésére, a bérleti időszak alatt intézi a pénzügyi feladatokat. A bérleti gépek öt évig az Általános Vállalkozási Bank tulajdonát képezik, ezért kifizeti a gépek árát, elszámolja az amortizációt, továbbá vállalja, hogy a lizing lejártával — a szerződésben foglaltak teljesítése után — azokat a bérlő tulajdonába adja. Mit is jelentett mindez a mindennapi gyakorlatban? A termelőszövetkezetek minden esztendőben meghatározott mértékben — az utóbbi időben 2,3 százalékkal — emelhették adómentesen a bérszínvonalukat, az előző évihez képest. Mindezt megtehették akkor is, ha netán veszteségesen^ igazdálkodtak, viszont kiemelkedő eredmé- nv*»k esetén is csak súlyos adóval, progresszívon növekvő izetésse! „válthattak meg” az adómentesnél nagyobb bérfejlesztési lehetőséget. Ezért ha valamelyik szövetkezet az átlagosnál jobban akarta megfizetni a jobb munkát, akkor kisfizetésű ..vattaemberekkel” kellett benépesítenie a géotele- nek udvarát, az átlag tartása miatt. ÚJ szelek 1963-ban aztán új folyamat indult el. melynek első lépéseiként előbb kísérleti jelleggel vezettek be új keresetszabályozási formákat. A megindult folyamat lényege a merev báziaszemlélet oldása. a bérszínvonal-szabályozás feszültségeinek csökkentése. illetve megszüntetése volt. Az új formákra áttért szövetkeusteklnek nagyobb lehetőségük nyílt a személyes jövedelmek differenciálására. a kiemelkedő munkateljesítmények jobb anyagi elismerésére. Az 1985-ös év hozta a folyamat újabb fázisát, amikor a termelőszövetkezetek már jóval rugalmasabb keresetszabályozási formák közül választhattak. E formák legfőbb célja, hogy összhangot teremtsenek a kiáramló tobbletbérek, és a nagyüzem gazdaság: eredményei között: minden többletjövedelem mögött többleteredmény- nek kell állnia! (Időközben, ez év elején napvilágot látott a szabályozó rendszer újább kiigazítása, módosítása is). A felvázolt szabályozóvá) - tozások önmagukban csupán lehetőségeket hoztak, jogszabályi keretként szolgálnak bizonyos belső átalakuláshoz. Ezeket a kereteket már a nagyüzemeknek kell megtölteni konkrét tartalommal. Nekik kell kidolgozni, meghatározni azokat a belső érdekeltségi formákat, amelyek biztosíthatják a szövetkezeten belüli jobb ösztönzést, s biztosíthatják a szabályozás alapvető céljainak érvényesülését. E megoldáskeresés jegyében, kristályosodott ki a szövetkezetek gyakorlatában az a szervezeti forma, amelyet ma „önelszámoló egységek” névvel illetnek. A termelő- szö vetkezetten belüli érdek- viszonyok körében eddig szövetkezeti érdekekről és a tagok egyéni érdekeiről beszélhettünk. Most egy közbeeső szint is létrejött — az önelszámoló egységeké —, amely jellegénél fogva az eddigieknél jobban biztosíthatja az érdekazonosságot, közvetíthet, átmenetet biztosíthat a tag és a szövetkezet érdekei között. Az önelszámoló egységek tehát a gazdálkodó szervezeten belüli kisebb egységek, amelyek gazdálkodásukban viszonylagos önállóságot kaptak. Szolnok megye 54 mezőgazdasági termelőszövetkezete közül hozzávetőleg 40 alkalmazza már ezt a rendszert. Elterjedtségük az országos átlagnál jobb. Persze, az egyes megoldások között jelentősek az eltérések. Vannak helyek, ahol az egész szövetkezetre kidolgozták ezt a tagolást, míg másutt csak egyes ágazatokra. Akik „lóptek” A teljes rendszerek közül a Túrkevei Vörös Csillag és a Mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezet megoldása a legfigyelemreméltóbb. Túrkevén ágazati önelszámoló rendszert építettek ki, amelynek keretében még a növénytermesztés három kerülete is külön vált. így összesen 11 egység kapott nagy önállóságot. Az önelszámoló egységek mindenékelőtt a nyereség növelésében érdekeltek, s az ehhez szükséges erőforrásokkal. önállóan rendelkeznek. A termelési feladatokhoz meghatározott létszámot és bértömeget kapnak az ágazatok, és e kereteken belül már önállóan gazdálkodnak. A cél: megteremteni a munkateljesítmények (meny- nyiség és minőség!), valamint a keresetek összhangját. Ezt szolgálja az ágazati nyereség növelésében való egyéni érdekeltség részletesen kimuinEredményesen foglalkoznak prémes állatok tenyésztésével a Nógrád megyei kishartyáni termelőszövetkezetben. Jelenleg 330 görény, 161 vörös-, kékes ezüstróka tartozik az állományhoz (MTI-fotó: Kulcsár József — KS) A határokon túl is keresett a TAM Az Agroinnova külföldi kapcsolatai Az utóbbi évek egyik jelentős növénytermesztési újdonsága volt hazánkban az úgynevezett Törőcsik-féle adalékos műtrágyázási eljárás (TAM). A több országban szabadalomként bejegyzett, a növénytermesztést a talaj tápanyagkészletének jobb hasznosulását segítve hatékonyabbá tevő módszer iránt ma már az országhatárokon túl is érdeklődnek. Az adalékos műtrágyát, illetve az eljárást értékesítő szolnoki központú közös vállalat, az Agroinnova (korábban Élmszolg) már több szocialista, valamint tőkés országban működő céggel is biztató kapcsolatokat épített ki. Csehszlovákiában állami ellenőrzés mellett, a TAM előírásai szerint kezelt földekbe tavaszi árpát vetve, tavaly kezdődött meg az eljárás kísérleti hasznosítása. A rozsnyói járásban végzett nagyüzemi kísérletekkel a csehszlovák partner elégedett volt — a TAM alkalmazásával a hozamok 9 százalékkal nőttek — és az idén szerződést kötött a kísérletek körének szélesítésére. Az idén már tíz járásban, a csehszlovákiai talajviszonyokat reprezentáló táblákon próbálják ki a TAM hatását, ezenkívül laboratóriumi vizsgálatokat is végeznek. Ha az eredmények a tavalyihoz hasonlóan sikeresek lesznek — erre minden remény megvan, hiszen Magyarországon ma már 200 ezer hektáron bizonyította eredményességét a módszer —, a csehszlovák fél megvásárolja az adalékos műtrágya ottani készítésének és forgalmazásának jogát. Az NDK-beli Cunnersdorf állami kísérleti gazdaságával tavaly kötött a TAM kipróbálásáról szóló, kétéves szerződést az Agroinnova. Az úgynevezett ismétléses kísérlet során az adalékos műtrágyázás hatását nemcsak gabonatáblákon, hanem burgonyaföldeken is ellenőrzik. Az NDK-ban a vizsgálatokat az idén nyáron összegzik, de már egy újabb kapcsolat kiépítését is megkezdte a szolnoki vállalat: a budapesti szovjet kereskedelmi kirendeltség képviselői megkeresték az Agroinnova szakembereit, hogy megismerkedjenek a TAM- mal. A szakmai dokumentumok tanulmányozása után, április végére ígérték a szovjet érdeklődők a tárgyalások folytatását. A tőkés államok vállalatai közül a franciák érdeklődnek élénken a magyar szabadalom iránt. A francia partner egy előzetes szerződésben lehetőséget kapott az eljárás ottani kipróbálására. Az NSZK-ba az Agroinnova egyik tagvállalata, az Agro- tek révén jutott el az adalékos műtrágyázás előnyeinek híre: a módszer elterjesztésére a magyar cég egy NSZK-beli közös vállalata vállalkozott. kált rendszere, melyben úigy a vezetők, mint a dolgozók jövedelmié nagyon szorosan kötődik a tervfeladatok — főiként a nyereségterv — teljesítéséhez. Mezőtúron^ a Magyar— Mongol Barátság Termelőszövetkezetiben nem a hagyományos ágazati felosztást vették figyelembe a rendszer kidolgozásakor, hanem összesen 23 munkaszervezeti egységet ruháztak fel gazdálkodási önállósággal. Az egységek részére csak a főbb közgazdasági feltételeiket írják elő — a túrkevedhees hasonló módon —, operatív beavatkozás azonban csak szükség esetén van. Az önelszámoló egységek vezetőit, a szövetkezet vezetésének javaslata alapján, az adott dolgozói kollektíva választja. A vezetők megbízása mindaddig érvényes, amíg a vezetésük alatt álló szervezet eredményesen gazdálkodik, vagy amíg élvezik a választó közösség bizalmát. Szabadabban, Ösztönzőbben Mindkét említett termelőszövetkezetnél erős a törekvés arra. hogy a belső értékesítésben és a szolgáltatásokban is a piaci értékítéletek érvényesüljenek. Ezért a belső piachoz megfelelő belső árrendszert is kialakítottak. Vannak olyan termelőszövetkezetek, ahol csak egyes ágazatokra — a gépjavításra és gépüzemeltetésre — alkalmazzák az új formát. A cél ezeknél általában a költségtakarék osság ösztönzése. Legjobb példa erre a Tisza- földvári Leniin. valamint a Kisújszállási Tisza II. Termelőszövetkezetiben kidolgozott, egymástól eltérő, de azonos elvi alapokon nyugvó két modell. Amikor az új kísérleti keresetszabályozási formákat 1983-ban bevezették, az egyéni jövedelmek emelkedésében nem határoztak meg plafont. Ez némiképpen azt is jelzi, hogy maguk a szabályozók alkotód sem gondolták, mennyi belső, eddig lefojtott energiát szabadítanak fel az új lehetőségek, s milyen ugrásszerűen nőhetnek a jövedelmek. 1985-ben már. nyilván a keresetkiáramlás korlátozásának szándékával. 8,5 százalékban állapították meg a jövedelemszint adómentes emelésének maximális értékét. Ezen felül mór adózni kell, akár korábban a 2,3 százalék túllépéséért. Ez a maximáltság a gyakorlaitban azt jelenti; hogy csak szabadabbá, de nem igazán szabaddá vált a szövetkezetek bérgazdálkodása, s a több és jobb munkában való egyéni anyagi érdekeltség továbbra is korlátozva van. A szabályozóváltozások hatása a termelőszövetkezetek gazdálkodására azonban így is nagy. Elindult egy egészséges szelekció, amelynek eredményeként kétezerrel csőikként a megye téeszeinek taglétszáma A kilépők, s eltávozottak helyére csak szükség esetén vettek fel új tagokat, s megszűntek a „vatta-státuszok”. Javultak a hatékonysági és termelékenységi tényezők egy költségtakarékosabb gazdálkodás vált jellemzővé. Nem véletlen, hisz a nagyobb léhetőségeket a szövetkezetek éppen ezek ösztönzésére fordíthatták. Nem minden szövetkezet élt a szabályozók nyújtotta lehetőségekkel. Akik nem léptek, azok most a megye téeszeinek erősorrendjében az átlagos, vagy az átlag alatti szintet jelentő kategóriában foglalnak helyet. Az összefüggés, talán minden különösebb magyarázás nélkül is világos! — Murányi —
