Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-15 / 88. szám

1986. ÁPRILIS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ÚJ formák — új gondolkodás Lépéselőnyben a gyorsak Önelszámoló egységek a téoszokbon Ismert közgazdasági törvényszerűség, hogy az egyéni keresetek szabályozásának, a keresetkiáramlás kordában tartásának legfőbb szerepe az, hogy csak akkora legyen az országban a fizetőképes belső kereslet, amekkorának az árufedezete is megvan a gazdaságban. Ellenkező esetben felborul a belső gazdasági egyensúly. E szabályozás fő eszköze volt éveken át a szigorúan bázisszemléletű — mindent az előző év eredményeihez viszonyító — bérszín­vonal-gazdálkodás. Ennek segítségével határozták meg többek között, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek bér­emelési lehetőségeit is. Energiatakarékos malátagyártás Meztthéken Energiatakarékos maláta­gyártási technológiát kísér­letezett ki szárítóüzemében a martfűi szövetkezeti sörgyár irányító gazdasága, a Mező- héki Táncsics Tsz. Az új sörgyár évi teljesítményét eredetileg 160 ezer hektoli­terre tervezték, amelynek alapanyag-szükségletét a ha­zai söripar vállalta. Az igé­nyek azonban ennél nagyob­bak, 12 hónap alatt 260 ezer hektoliterre, azaz százezer hektóval több sörre van szükség. A termeléshez szükséges többletmaláta előállítását a Táncsics Tsz — az igazgató- tanáccsal egyetértésben — vállalta. A gazdaság szárító­jában az év egyik felében fűszerpaprikát, illetve zöld- ségszárítmányokat aszal. A másik félév szabad kapaci­tását viszont a maláta asza­lására használja ki. Az el­ső negyven tonna kísérleti malátatermék kiváló sör­alapanyagnak bizonyult, ezért a sörgyár taggazdasá­gai tervbe vették egy újabb Binder típusú szárító vásár­lását és üzembe helyezését. Ezzel a fejlesztéssel képe­sek lesznek a a gyár söralap- anyag-szükségletének jóré­szét fedezni. A kísérletek során igazolódott, hogy az üzemben, malátakészítéshez csupán alsó fűtést kell biz­tosítani, felső hőtermelésre nincs szükség, ami évente tekintélyes — több százezer forintos — energiamegtaka­rítást jelent. Oblltőcsatornát mélyít a Tisza II tározóban, Abádszalók térségében a Kötlvizig. A kikotort zagyot az árvízvédelmi töltés védelmére hasznosítják, a töltés víz felé eső oldalán mintegy 40—50 m-es szélességben rakják le. A hullám védelem érdekében termésköveket is felhasz­nálnak. így kialakul egy 40 méteres terasz, amely a jövőben kiválóan alkalmas lesz na­pozásra, pihenésre <T. K. L.) Lízingszerződés a Rába és a GITR között Az amortizálódott mező- gazdasági géppark részbeni, átmeneti pótlására gépbérleti rendszert vezetett be pénz­ügyi gondokkal küszködő tagjai körében a Gabona és Ipari Növények Termelési Rendszere. A bérleti feltéte­lek biztosítására a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár­ral, illetve a vállalattal együttműködő Általános Vál­lalkozási Bank részvénytár­sasággal kötött liznigszerző- dést. A rendszer a szerződés szerint öt év időtartamra százmillió forint értéket meghaladó korszerű Rába gyártmányú erő- és munka­gépeket vesz bérbe, s ezeket kedvező feltételek mellett kölcsönzi ki taggazdaságai­nak. A Rába gondoskodik a gé­pek határidőre történő elké­szítéséről. A GITR megbí­zást vállalt a bérbe adott gépek fődarab- és pótalkat­rész-ellátására, a garanciális szerviz biztosítására, a gaz­dasági gépbérleti szerződések megkötésére, a bérleti idő­szak alatt intézi a pénzügyi feladatokat. A bérleti gépek öt évig az Általános Vállal­kozási Bank tulajdonát ké­pezik, ezért kifizeti a gépek árát, elszámolja az amortizá­ciót, továbbá vállalja, hogy a lizing lejártával — a szer­ződésben foglaltak teljesítése után — azokat a bérlő tu­lajdonába adja. Mit is jelentett mindez a mindennapi gyakorlatban? A termelőszövetkezetek min­den esztendőben meghatáro­zott mértékben — az utóbbi időben 2,3 százalékkal — emelhették adómentesen a bérszínvonalukat, az előző évihez képest. Mindezt meg­tehették akkor is, ha netán veszteségesen^ igazdálkodtak, viszont kiemelkedő eredmé- nv*»k esetén is csak súlyos adóval, progresszívon nö­vekvő izetésse! „válthat­tak meg” az adómentesnél nagyobb bérfejlesztési lehe­tőséget. Ezért ha valamelyik szövetkezet az átlagosnál jobban akarta megfizetni a jobb munkát, akkor kisfize­tésű ..vattaemberekkel” kel­lett benépesítenie a géotele- nek udvarát, az átlag tartá­sa miatt. ÚJ szelek 1963-ban aztán új folyamat indult el. melynek első lépé­seiként előbb kísérleti jelleg­gel vezettek be új keresetsza­bályozási formákat. A meg­indult folyamat lényege a merev báziaszemlélet oldá­sa. a bérszínvonal-szabályo­zás feszültségeinek csökken­tése. illetve megszüntetése volt. Az új formákra áttért szövetkeusteklnek nagyobb lehetőségük nyílt a szemé­lyes jövedelmek differenci­álására. a kiemelkedő mun­kateljesítmények jobb anya­gi elismerésére. Az 1985-ös év hozta a fo­lyamat újabb fázisát, ami­kor a termelőszövetkezetek már jóval rugalmasabb ke­resetszabályozási formák kö­zül választhattak. E formák legfőbb célja, hogy összhan­got teremtsenek a kiáramló tobbletbérek, és a nagyüzem gazdaság: eredményei között: minden többletjövedelem mögött többleteredmény- nek kell állnia! (Időközben, ez év elején napvilágot látott a szabályozó rendszer újább kiigazítása, módosítása is). A felvázolt szabályozóvá) - tozások önmagukban csupán lehetőségeket hoztak, jogsza­bályi keretként szolgálnak bizonyos belső átalakuláshoz. Ezeket a kereteket már a nagyüzemeknek kell meg­tölteni konkrét tartalommal. Nekik kell kidolgozni, meg­határozni azokat a belső ér­dekeltségi formákat, amelyek biztosíthatják a szövetkeze­ten belüli jobb ösztönzést, s biztosíthatják a szabályozás alapvető céljainak érvénye­sülését. E megoldáskeresés jegyé­ben, kristályosodott ki a szö­vetkezetek gyakorlatában az a szervezeti forma, amelyet ma „önelszámoló egységek” névvel illetnek. A termelő- szö vetkezetten belüli érdek- viszonyok körében eddig szö­vetkezeti érdekekről és a ta­gok egyéni érdekeiről beszél­hettünk. Most egy közbeeső szint is létrejött — az önel­számoló egységeké —, amely jellegénél fogva az eddigiek­nél jobban biztosíthatja az érdekazonosságot, közvetít­het, átmenetet biztosíthat a tag és a szövetkezet érde­kei között. Az önelszámoló egységek tehát a gazdálkodó szerveze­ten belüli kisebb egységek, amelyek gazdálkodásukban viszonylagos önállóságot kaptak. Szolnok megye 54 mezőgazdasági termelőszö­vetkezete közül hozzávetőleg 40 alkalmazza már ezt a rendszert. Elterjedtségük az országos átlagnál jobb. Per­sze, az egyes megoldások kö­zött jelentősek az eltérések. Vannak helyek, ahol az egész szövetkezetre kidolgozták ezt a tagolást, míg másutt csak egyes ágazatokra. Akik „lóptek” A teljes rendszerek közül a Túrkevei Vörös Csillag és a Mezőtúri Magyar—Mongol Barátság Termelőszövetkezet megoldása a legfigyelemre­méltóbb. Túrkevén ágazati önelszá­moló rendszert építettek ki, amelynek keretében még a növénytermesztés három kerü­lete is külön vált. így összesen 11 egység kapott nagy önálló­ságot. Az önelszámoló egysé­gek mindenékelőtt a nyere­ség növelésében érdekeltek, s az ehhez szükséges erőforrá­sokkal. önállóan rendelkez­nek. A termelési feladatok­hoz meghatározott létszámot és bértömeget kapnak az ágazatok, és e kereteken be­lül már önállóan gazdálkod­nak. A cél: megteremteni a munkateljesítmények (meny- nyiség és minőség!), valamint a keresetek összhangját. Ezt szolgálja az ágazati nyereség növelésében való egyéni ér­dekeltség részletesen kimuin­Eredményesen foglalkoznak prémes állatok tenyésztésével a Nógrád me­gyei kishartyáni termelőszövet­kezetben. Jelenleg 330 görény, 161 vörös-, kék­es ezüstróka tartozik az állományhoz (MTI-fotó: Kulcsár József — KS) A határokon túl is keresett a TAM Az Agroinnova külföldi kapcsolatai Az utóbbi évek egyik je­lentős növénytermesztési új­donsága volt hazánkban az úgynevezett Törőcsik-féle adalékos műtrágyázási eljá­rás (TAM). A több ország­ban szabadalomként bejegy­zett, a növénytermesztést a talaj tápanyagkészletének jobb hasznosulását segítve hatékonyabbá tevő módszer iránt ma már az országhatá­rokon túl is érdeklődnek. Az adalékos műtrágyát, illetve az eljárást értékesítő szolno­ki központú közös vállalat, az Agroinnova (korábban Élmszolg) már több szocia­lista, valamint tőkés ország­ban működő céggel is biz­tató kapcsolatokat épített ki. Csehszlovákiában állami ellenőrzés mellett, a TAM előírásai szerint kezelt föl­dekbe tavaszi árpát vetve, tavaly kezdődött meg az el­járás kísérleti hasznosítása. A rozsnyói járásban végzett nagyüzemi kísérletekkel a csehszlovák partner elége­dett volt — a TAM alkal­mazásával a hozamok 9 szá­zalékkal nőttek — és az idén szerződést kötött a kísérle­tek körének szélesítésére. Az idén már tíz járásban, a csehszlovákiai talajviszonyo­kat reprezentáló táblákon próbálják ki a TAM hatását, ezenkívül laboratóriumi vizs­gálatokat is végeznek. Ha az eredmények a tavalyihoz hasonlóan sikeresek lesznek — erre minden remény meg­van, hiszen Magyarországon ma már 200 ezer hektáron bizonyította eredményessé­gét a módszer —, a cseh­szlovák fél megvásárolja az adalékos műtrágya ottani készítésének és forgalmazá­sának jogát. Az NDK-beli Cunnersdorf állami kísérleti gazdaságá­val tavaly kötött a TAM kipróbálásáról szóló, két­éves szerződést az Agroin­nova. Az úgynevezett ismét­léses kísérlet során az ada­lékos műtrágyázás hatását nemcsak gabonatáblákon, hanem burgonyaföldeken is ellenőrzik. Az NDK-ban a vizsgálatokat az idén nyá­ron összegzik, de már egy újabb kapcsolat kiépítését is megkezdte a szolnoki válla­lat: a budapesti szovjet ke­reskedelmi kirendeltség kép­viselői megkeresték az Ag­roinnova szakembereit, hogy megismerkedjenek a TAM- mal. A szakmai dokumentu­mok tanulmányozása után, április végére ígérték a szov­jet érdeklődők a tárgyalá­sok folytatását. A tőkés államok vállalatai közül a franciák érdeklődnek élénken a magyar szabada­lom iránt. A francia partner egy előzetes szerződésben le­hetőséget kapott az eljárás ottani kipróbálására. Az NSZK-ba az Agroinnova egyik tagvállalata, az Agro- tek révén jutott el az ada­lékos műtrágyázás előnyei­nek híre: a módszer elter­jesztésére a magyar cég egy NSZK-beli közös vállalata vállalkozott. kált rendszere, melyben úigy a vezetők, mint a dolgozók jövedelmié nagyon szorosan kötődik a tervfeladatok — főiként a nyereségterv — tel­jesítéséhez. Mezőtúron^ a Magyar— Mongol Barátság Termelő­szövetkezetiben nem a hagyo­mányos ágazati felosztást vették figyelembe a rend­szer kidolgozásakor, hanem összesen 23 munkaszervezeti egységet ruháztak fel gaz­dálkodási önállósággal. Az egységek részére csak a főbb közgazdasági feltételeiket ír­ják elő — a túrkevedhees ha­sonló módon —, operatív be­avatkozás azonban csak szükség esetén van. Az önel­számoló egységek vezetőit, a szövetkezet vezetésének ja­vaslata alapján, az adott dol­gozói kollektíva választja. A vezetők megbízása mindad­dig érvényes, amíg a vezeté­sük alatt álló szervezet ered­ményesen gazdálkodik, vagy amíg élvezik a választó kö­zösség bizalmát. Szabadabban, Ösztönzőbben Mindkét említett termelő­szövetkezetnél erős a törek­vés arra. hogy a belső érté­kesítésben és a szolgáltatá­sokban is a piaci értékítéletek érvényesüljenek. Ezért a bel­ső piachoz megfelelő belső árrendszert is kialakítottak. Vannak olyan termelőszö­vetkezetek, ahol csak egyes ágazatokra — a gépjavítás­ra és gépüzemeltetésre — al­kalmazzák az új formát. A cél ezeknél általában a költ­ségtakarék osság ösztönzése. Legjobb példa erre a Tisza- földvári Leniin. valamint a Kisújszállási Tisza II. Ter­melőszövetkezetiben kidolgo­zott, egymástól eltérő, de azonos elvi alapokon nyug­vó két modell. Amikor az új kísérleti ke­resetszabályozási formákat 1983-ban bevezették, az egyéni jövedelmek emelke­désében nem határoztak meg plafont. Ez némiképpen azt is jelzi, hogy maguk a sza­bályozók alkotód sem gon­dolták, mennyi belső, eddig lefojtott energiát szabadíta­nak fel az új lehetőségek, s milyen ugrásszerűen nőhet­nek a jövedelmek. 1985-ben már. nyilván a keresetkiá­ramlás korlátozásának szán­dékával. 8,5 százalékban ál­lapították meg a jövedelem­szint adómentes emelésének maximális értékét. Ezen fe­lül mór adózni kell, akár ko­rábban a 2,3 százalék túllé­péséért. Ez a maximáltság a gyakorlaitban azt jelenti; hogy csak szabadabbá, de nem igazán szabaddá vált a szövetkezetek bérgazdálkodá­sa, s a több és jobb munká­ban való egyéni anyagi érde­keltség továbbra is korlátoz­va van. A szabályozóváltozások ha­tása a termelőszövetkezetek gazdálkodására azonban így is nagy. Elindult egy egész­séges szelekció, amelynek eredményeként kétezerrel csőikként a megye téeszeinek taglétszáma A kilépők, s el­távozottak helyére csak szükség esetén vettek fel új tagokat, s megszűntek a „vat­ta-státuszok”. Javultak a ha­tékonysági és termelékenysé­gi tényezők egy költségtaka­rékosabb gazdálkodás vált jellemzővé. Nem véletlen, hisz a nagyobb léhetőségeket a szövetkezetek éppen ezek ösztönzésére fordíthatták. Nem minden szövetkezet élt a szabályozók nyújtotta lehetőségekkel. Akik nem léptek, azok most a megye téeszeinek erősorrendjében az átlagos, vagy az átlag alatti szintet jelentő kategó­riában foglalnak helyet. Az összefüggés, talán minden különösebb magyarázás nél­kül is világos! — Murányi —

Next

/
Oldalképek
Tartalom