Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-15 / 88. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. ÁPRILIS 15. Pályázattal nyerhető el Adókedvezmény kisiparosoknak, kisvállalkozóknak A Noviki Kisüzemi Inno­vációs Iroda csaknem ezer olyan pályázatról adott s|zakv!éleményt az elmúlt évben, amelyet kisiparosok, gmk-k nyújtottak be, adó­alapjuk csökkentésére. Az iroda — amelynek fő tevé­kenységi köre a kisvállal­kozások munkájának mű­szaki, pénzügyi segítése — arra számít, hogy az idén ennél jóval többen élnek a kedvező lehetőséggel. A kisiparosok, kiskeres­kedők, gmk-k, vállalati gaz­dasági munkaközösségek, szakcsoportok és polgári jo­gi társaságok adóalapjának csökkentését az a pénzügy­minisztériumi rendelet teszi lehetővé: miszerint az ipari tevékenységet folytató kis­vállalkozó adójának akár 30 százalékától is mentesül, ha bevételének túlnyomó több­sége energiatakarékos vagy környezetvédelmi termékek, illetőleg gyógyászati eszkö­zök készítéséből, javításából Származik. Az ajrtókedvez- mény további 10 százalék­kal növekszik, ha saját ta­lálmányát egyéni vállalkozó gyártja és forgalmazza. A kisvállalkozók az adóked­vezményre pályázatot nyújt­hatnak be, amit a Noviki szakértők bevonásával vé­leményez, minősít. Ilyen pályázat alapján a korábbinál kedvezőbb pénz­ügyi feltételekkel gyárt a Kandelláber gmk régi típu­sú világítótesteket, szerel korlátokat, s készít külön­böző díszítőelemeket. A jobb adózási feltételekkel élve az idén íjóval több kórházi oxigénellátó berendezést ál­lít elő, és ha szükséges, azo­kat meg is javítja Rozgonyi Ferenc budapesti kisiparos. Ugyancsak saját találmá­nyát gyártja jövedelmezően a Mobilitás gmk; vagonvon­tató berendezésük fogyasz­tása kicsi, így üzemelteté­se gazdaságos, emellett tő­kés importot is helyettesít. A környezetvédelmet segí­tik a Vituki—Heuréka gmk által készített műszerek. A szilárd szennyeződést mérő berendezések a lakótelepek tisztaságának és a Balaton vízminőségének fokozott vé­delmét teszik lehetővé. A Tigáz—Főnix vgmk az ener­giagazdálkodás ésszelrűsíté- séhez kapcsolódó tanulmá­nyi terveket készít. Közre­működésükkel a régi gáztü­zelésű nyomásszabályozók, elosztók, csőrendszerek vál- najk alkalmassá a földgáz fogadására, gazdaságos hasz­nosítására. A pályázati rendszer ed­digi tapasztalatai szerint az érintettek közül viszonylag kevesen tudják, hogy tevé­kenységükre adókedvez­ményt kérhetnek és kaphat­nak, ezért az innovációs iro­da elhatározta, hogy a kis­vállalkozók érdekvédelmi szerveivel — főként a KI- OSZ-szal — a jelenleginél szorosabb együttműködést alakít ki. A nagyvállalatok gazdasági munkalközöisiségei sok esetben szintén nem tudnak arról, hogy az ő munkájukat is adókedvez­mény segítheti, és ennek el­nyeréséért nem vállalatuk­nak, hanem nekik kell fo- lyamodniok. Ha a heten ugat, nyávog Mit tehet az orvos? Étvágytalan, hányt, a fülét fájlalja — sorolja a gazda, a beteg helyett, mivel Bobi, egy szépen fejlett, kilenchó- Uapos németjuhász legfel­jebb csak panaszos nyüszí­téssel tudná elárulni a baja­it. Bobi nyugtalan, forgoló­dik, de egykettőre megbarát­kozik az orvossal, 'hagyja magát megvizsgálni, csak né­ha vakkant egyet-egyet, hogy a „látszatot” fenntartsa. — Mi a legfontosabb eb­ben a munkában? — kérdem Orosz Sándor nyugdíjas ál­latorvost, aki már három éve folytat magánrendelést Szol­nokon. — A türelem, az állatok szene tete nagyon lényeges ebben a szakmában. Sosem sajnálom az időt, s az állat­tulajdonosok is megértik, ha várniuk kell, mert tudják, hogy az ő kutyájukkal, macs­kájukkal is foglalkozom, eny- nyit. — Milyen állatokat gyógyí­tott, mióta itthon rendel? — Főleg kutyák, macskák a betegeim, de ho2itak már ékszerteknőst, fecskét, ‘bag­lyot, csízt, papagájt is. — Melyek a leggyakoribb sérülések, betegségek? — Sok kutyát hoznak vá­gott sérüléssel, — sajnos, a parkokban szaporodik az üvegtörmelék, — így nem egy kisebb műtétet végeztem már itt, a vizsgálóasztalon. Kezeltem fogfájós kutyát is, s mindenféle oltóanyagom is van, ami a kutyák, macskák járványos megbetegedéseit előzi meg. Például a szopor­nyica, veszettség elleni oltá­sokat is megkaphatják, bár­mikor jönnek érte. Közben meg-megszakad a beszélgetés, újabb, ellátásra szoruló négylábúak sorakoz­nak a kis udvari rendelő előtt. Elnézem az idős orvost, amint nyugodtan, kapkodás nélkül ellátja a siránkozó, nyüszítő állatokat. Végtelen nyugalma átragad a jószá­gokra is. szinte bizalommal néznek rá. — Miért dolgozik még most is? — Nem tudok munka nél­kül élni. A nyugdíjban nem találtam a helyemet, pedig itt a nagy kert, mindig van mit csinálnom. A feleségem néha neheztel is emiatt. Volt már úgy, hogy éppen az uno­kákhoz indultunk Pestre, amikor egy kutyát hoztak, teljesen ki volt fordulva a szeme. Egyedül, komoly asz- szisztens nélkül nem tudtam mif kezdeni vele, kocsiba ül­tünk, vittük Ceglédre. Va­sárnap volt, tudtam. ‘hogy ott is csak egy orvos ügyel, s ha nincs, aki segítsen neki, nem tudnak mit kezdeni az állattal Ketrecbe teszik, és reggelre nincs szeme a ku­tyának, mert elkaparja. így meg tíz perc alatt rendbe­hoztuk a dolgot, s utána in­dulhatunk az unokákhoz. — Honnan van ennyi tü­relme? — Tudja, magam is szere­tem az állatokat, és meg tu­dom érteni az embereket, hogy ragaszkodnak egy-egy ilyen társhoz. Hiszen nagyon sok örömöt tud szerezni egy hűséges eb, egy megszokott madár vagy egy ragaszkodó macska. Talán ezért is tu­dok néha furcsa, szokatlan dolgokra is nyugodtan rea­gálni. — Mi volt a legfurcsább esete eddigi gyakorlatában? — Nem gyógyászati eset volt. mert más, etetéssel, tartással, gondozással kap­csolatos kérdésekkel is for­dulnak hozzám. Egy idősebb hölgy — szinte magából ki­kelve rontott be a rendelő­be azzal, hogy mit csináljon a pávájával, mert rikácsol, mee röpdös. Azt ajánlottam neki. vigye vissza a mada­rat oda. ahonnan kapta, mi­vel olyan kicsi a háza udva­ra. hogy a madárnak kín­szenvedés az élete. Nem cso­da, hogy röpdösött. meg si­ránkozott. rikácsolt. Orosz doktort nemcsak Szolnokon ismerik. Egyre többen járnak hozzá a kör­nyékről is: Tószegről. Rá- kóczifalváról, de Heves me­gyéből is hoztak már gyó­gyulni „vágyó” négylábút. S. Tóth Aliz A kémcsövektől a súlyzóig A sport, a mozgás az életem Lehet-e életcél, vagy csu­pán hasznos hobbi a tested­zés, testépítés ? Tóháti Jó­zsef szerint lehet Ed­digi élete legalábbis ezt bizonyítja. Cingór gyerek volt, a szél is elfújta, ahogy mondani szokás. A hiúság is hajtotta, amikor el­kezdett sportolni, rendszere­sen mozogni. A sporttal nem­csak izmait fejlesztette, ha­nem — ami- ezzel jár — aka­ratát is megacélozta. A Tiszaparti Vegyipari Szakközépiskolában érettsé­gizett 1979-ben, s már akkor eljegyezte magát a sporttal: atüeti-zált, közben sportlö­vészként megyei ‘bajnoksá­got is nyert. Az iskola után a szolnoki Dohányfermentáló üzemben dolgozott vegyész- laboránsként. A budy buil- dinget még a középiskolában kezdte el,. s folytatta volna, ha szakmai továbbképzésre nem küldik Nyíregyházára. Visszatérése után nem soká­ig maradt munkahelyén, hűtlen lett a kémcsövekhez. Rádió-tévé szaküzletben dol­gozott egy darabig, a badizás helyett ekkor a karatét pró­bálta ki. Közbeszólt a kato­naság, s a sportban megszo­kott önfegyelmet, kitartást már egyenruhában gyakorol­hatta tovább. Leszerelése után talált igazi, szívéhez is közel álló munkát: az alig egy éve alakult Szolnok Vá­rosi Közterületfelügyeletnél dolgozik ma is. A versenyszerű sportot ab­bahagyta, de hiányzott a rendszeres mozgás. Szülőfa­lujában. Tószegen erre nem volt lehetősége. A fiatalabbak legfeljebb csak focizni tud­tak, de mit tegyen, aki ezt a sportot nem kedveli? Ez is közrejátszott, hogy az egy­kori „hadds” válóra válthas­sa álmát: saját testépítő szakosztályt alapíthasson. Tavaly november óta létezik ez a kis csoport, amelynek egyik edzője Tóháti József. Sokakban visszatetszést kelt ha a budy touildingről hall. Hiszen mindenkinek a tévében látható -gusztustalan izompacsirták jutnak az eszébe. A tószegi klub edző­jének nem ez a célja. Sok­kal inkább egészséges, moz­gást kedvelő fiatalokat sze­retne itt nevelni, akik szá­mára a rendszeres testedzés életszükségletté válik. Csa­ládja körében is népszerűsíti ez* a gondolatot, felesésének külön edzésprosramot állított össze, hogy a nőknek oly sók ..gondot” okozó fölöslegtől megsza bndul j on. — Bár igaz, hogy nemcsak a külső számít, az esztétikus, jól fejlett test férfi, nő szá­mára egyaránt fontos. A-kl emberileg igényes, az a testé­vel, fizikumával is törődik, s nem utolsó sorban egész­ségével is — mondta Tóhá­ti József. — tóth — A zsűri isten bizony szigorú volt. Molnár Csilla mellett Szál- A poroltó eltűnt, a tűzve- ma László a Média „igazságtevője” szélyre a tábla figyelmeztet Útban a királynő trónusa felé Telve Önbizalommal Az utolsó simítás A szépségverseny rendezésének gondolata úgy kezdeti éledezni Tenyeri Istvánnak, a Szolnoki Lakóterületi SE el­nökének agyában, bogy a klub megkapta az NSZK-Ma- gyarország kick-box karate válogatott verseny rendezési jo­gát. Nos, a marcona férfiak ütik, rúgják egymást, így bejön­nek a tiszaligeti sportcsarnokba azok, akik hívei a küzdő­sportnak. De kapjanak valamit a galamblelküek is: legyen hát szépségverseny, bizonyítván, hogy Mars és Vénusz jól megférnek egy fedél alatt. A Média kapott az alkalmon és a szépségkirálynö-vá- lasztás országos ceremóniájának részévé nyilvánította a szol­noki „bájparádét’’, így bát április ig-én a királynő trónu­sának legalsó lépcsőfokára libbenhetnek a továbbjutók. Szolnokon szombaton délelőtt megtartották a selejtezőket, és a zsűriben ott ült - talán etalonnak - Molnár Csilla, a jelenlegi Miss Magyarország, aki az Európa szépe választá­son csak kevéssel szorult a 3. helyre. Három megyéből több mint 60 Ildikó, Hajnalka, Tímea, Henriett, Szilvia, Emese lépett dobogóra. Közülük a legcsi- nosabb huszonöttel április 19-én a tiszaligeti sportcsarnok­ban találkozhatnak a nézők. — Pb — A nevetés vadban megszépít Fotó; T. Katona László Akik továbbjutót, tak

Next

/
Oldalképek
Tartalom