Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-08 / 57. szám
1986. MÁRCIUS 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Eazmeosere értelmiségről, közéletről Fiatalok a városért „Meggyőződésünk, hogy politikai egységünket erősíti, ha az ifjúsági rétegek érdekei,' sajátosságai a mainál nagyobb mértékben érvényesülnek mozgalmunkban. A szervezeti keretek fejlesztése, a rétegtanácsok szerepének, hatáskörének bővítése is ezt a óéit szolgálja” — olvasható a KISZ Központi Bizottságának kongresszusi vitaanyagában. * Szolnokon a Technika Házában tartotta nemrég alakuló ülését a KISZ városi bizottsága mellett működő Értelmiségi Fiatalok Szolnok Városi Tanácsa. A megyében ez a harmadik ilyen fajta összefogás, kezdeményezés, hiszen a KISZ megyei bizottsága mellett évek óta eredményesen működik az Értelmiségi Fiatalok Tanácsa, illetve éppen egy éve alakult meg — a KISZ Jászberényi Városi Bizottsága mellett — az Értelmiségi Fiatalok Jászsági Tanácsa. A huszonhat tagú szolnoki ÉFT feladatáról, céljairól, a fiatalok elképzeléseiről beszélgettünk a tanács két — egyelőre megbízott — tisztségviselőjével, Zsemberi Bor- bálával — aki végzettsége szerint pedagógus; földrajztestnevelés szakos középiskolai tanár, a szolnoki pedagógus KISZ-bizottság titkára; és Varga Ferenccel, aki három évig dolgozott muzeológus-történészként a Damjanich Múzeumban és egy éve a KISZ városi bizottságának politikai munkatársa. — A névsorból látom, hogy a város és a város környéki települések fiatal értelmiségének 'minden foglalkozási rétege helyet kapott az ÉFT-ben. A tagok között megtalálható fiatal népművelő, rádióriporter, termelés- irányító mérnök, sebész, jogtanácsos, közgazdász, újságíró. programozó-matematikus, ügyész, művészettörténész, tanár, művezető, villa, mosmérnök — és a fölsorolás még korántsem teljes. Vajon mi forrasztja majd eggyé ezt a tarka társaságot? — Szándékosan hívtuk egybe csaknem az ösz- szes szakma, foglalkozási ág fiatal képviselőjét, mert az az elgondolásunk, hogy a város értelmiségi fiataljait képviselő tanács a lehető legszélesebb értelemben mozgósítsa, szervezze a fiatalokat a városért, ötleteivel, javaslataival minden olyan területen nyújtson segítséget, ahol arra lehetőséget talál — kezdi a Sebésztől a villamosmérnökig A KISZ véleményét tolmácsoljuk Hogy otthon érezzék magukat a Tisza- partján hangos gondolkodást Zsemberi Borbála. — Egyébként a közös fellépés, a közös cselekvés előtt természetesen föl kell tenni azt a kérdést is: mennyit tudunk egymásról? Ismerjüfc-e igazából az egyikünket-másikunkat foglalkozató fontos dolgokat, mondjuk az ügyész, a sebész, vagy a villamos mérnök az agrárszakember körülményeit, problémáit? Azt hiszem nem. Ezért fontos, hogy minél többféle szakma képviselője vegyen részt az olyan fajta közös gondolkodásban, mint a közelmúltban történt, amikor Szolnok és a város környéki települések távlati fejlesztési programját vitattuk meg a városi pártbizottság illetékeseivel, örömmel vállaltuk a beszélgetést, hiszen azt szeretnénk, ha a városban minden — az értelmiséget érintő — dörttés, határozat magában hordozná ezután a mi véleményünket is. — Körvonalazódnak-e már konkrét tervei az ÉFT-nek? — Hamarosan összeállítjuk az idei és a középtávú — hároméves — munkaprogramunkat, amelyet a városi küldöttgyűlés április 12-én erősft meg. Az már valószínű, hogy segítséget nyújtunk a városi pártbizottságnak a fiatal értelmiség helyzetéről készítendő elemzéshez. Tervezzük, hogy tanácsülések előtt — idejében — közös kerekasztal-beszélgetést szervezünk a városi tanács fiatal tagjainak részvételével és megvitatjuk az éppen napirenden szereplő kérdéseket. Szeretnénk megtalálni annak módját, hogy a város fiatal értelmiségének véleményét, érdekeit közvetítsük a városi pártbizottságnak, a tanácsnak, a szakszervezeteknek, a népfrontnak, a tudományos egyesületeknek. Alapvetően persze a KISZ városi bizottságának javas- lattevő, véleményező rétegtanácsa vagyunk, tehát elsősorban a KISZ döntéseibe kívánunk beleszólni, az állami szerveknek és a tömegszervezeteknek a KISZ véleményét tolmácsoljuk ha megkérdeznek bennünket. — Megkérdeznek, mert Szolnokon mindenkiben óriási igénye él a lokálpatriotizmus kibontakoztatásának, és mi ebben nagyon szívesen vállalunk szerepet — folytatja a beszélgetést Varga Ferenc, — hiszen közös a cél: érezzék otthon magukat a városban a fiatalok, az egyetem, a főiskola elvégzése után hamar és könnyen illeszkedjenek visz- sza a város szülöttei, ugyanakkor találják meg helyüket a máshonnan Idekerülök is. Ezen a téren teendő akad bőven, hiszen igazából még nem beszélhetünk erős lokálpatriotizmusról, az értelmiségi fiatalok egyes csoportjai néha úgy érezhetik, hogy számukra csekély a város megtartó ereje. Hogy mást ne mondjak, ma is elengedünk olyan fiatal embereket, — pedagógusokat, népművelőket, művészeket — akik a saját munkaterületükön sokat tudnának tenni a városért. — Mit lehet tenni annak érdekében, hogy Szolnokon maradjanak, itt alkossanak a fiatal értelmiségiek? — A közös munkához közösen kell megtalálnunk a cselekvés járható útjait, tovább kell keresnünk a lehetőségeket. Ebben vállal szerepet az ÉFT is, mert a meglevők — egy idő után — kevésnek bizonyulnak. Eszembe jut például, hogy néhány évvel ezelőtt milyen nagy reményekkel, milyen biztatóan indult a város és a megye fiatal művészeit tömörítő Fiatal Alkotók Klubja — ami szintén a KISZ kezdeményezésére jött létre és eleinte — igaz csak félig-meddig — a KISZ égisze alatt tevékenykedett. Sajnos, mára a FÁK túlságosan „bekeretezhető” közösséggé vált; s a műhelymunkájuk is élénkítést kíván, mert egyébként nem képe sek igazán tömöríteni a fiatal alkotókat. Az ÉFT pedig azt is célul tűzte maga elé, hogy mindent megtegyen a város megtartó ereje fokozásának érdekében. Mert mikor maradnak, mikor telepednek le a fiatalok — a fiatal értel- mjisóliek — egy életre a Tisza partján? Akkor, ha otthon érzik magukat. ha szükségét érzik és hasznát látják munkájuknak, ha érdemi módon kivehetik részüké a közös célok megvalósításából. Egri Sándor Tanácskozás Pécsett Külkereskedelmi kapcsolatok Ajánlások megfogalmazásával fejezte be tegnap két" napos munkáját a Pécsett megrendezett országos külkereskedelmi konferencia. A hazai vállalatok gazdasági vezetőinek, külkereskedelmi szakembereinek részvételével megtartott tanácskozás tapasztalatait összegező megállapítások többek között a munkakultúra minden gazdálkodási tevékenységre kiterjedő fejlesztését, a termékek, a piacok és a külkereskedelmi kapcsolatok körének tudatos, gazdaságos kibővítését, a jó értelmű kereskedőszellem termelő vállalatokon belüli meghonosítását ajánlották a gazdasági élet szakembereinek figyelmébe. Gombocz Zoltán külkereskedelmi miniszterhelyettes a záróülésen hangsúlyozta, hogy a piacközpontú szemléletnek fokozatosan át kell hatnia a műszaki és technológiai kutatásokat és fejlesztéseket is, a vállalatoknak a termelés mellett egyre nagyobb gondot kell fordítaniuk a külkereskedelmi tevékenységre, Bár még zord az idő, Újvári Sándor vezaenyi halász már a tavaszt várja, új varsákat, hálókat készít a szezonra (TKL) Melege lesz az építtetőnek? Kelepce a kalóriának Január 1-töl; energiatakarékossági előírások Napjaink világgazdasági leckéje: az energiaán-obba- nás detonációja még az épülő házaink falai közé is „begyűrűzik”. Az építésügyi hatóságok 1986. január 1-től csak olyan tervdokumentáció alapján engedélyezik a családi vagy társashó zak megépítését, s később csak olyanokra adnak lakhatási engedélyt, amelyek megfelelnek a szigorúbb hőtechnikai követelményeknek. Első hallásra az érintettek is csak annyit jegyeznek meg Az 1973—74-es esztendőkben a világpiacon az egekbe szökött az olaj ára. Erre még a fejlett ipari országok is szigorú energiatakarékossági intézkedésekkel reagáltak. Nálunk 1975-iben készült el egy haditerv a kósza kalóriák bekerítésére. A Minisztertanács a kohó és gépipari, valamint az építésügyi és városfejlesztési minisztert utasította egy átfogó stratégia kidolgozására Ám miközben a tervezet készült, a beruházások terén is takarékossági akció kezdődött, így az elkészült koncepció sízierkasztőit az Országos Tervhivatal spórolásra szólította fel. Mondhatni a takarékosságon is takarékoskodni kellett, tehát a szükséges beruházások közül csak a legfontosabbak készültek el. Azért jutott Bármennyire is körültekintő volt az előkészület, az 1986 január 1-én elrendelt építési előírás nem kis riadalmat okozott az.építtetők körében. Mondhatni sokkolta a vásárlókat. A hőszigetelt nyílászárók gyártására ráállt vállalatok most árkedvezménnyel kínálják termékeiket, a korábban igencsak keresett kisméretű tégla pedig valóságos kazlakban áll Kisújszállás és Jászkisér határában. Amint azt Holcz- knecht Gyula, az Alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatója elmondta, 1984- ben 18 millió kisméretű téglának megfelelő egységet vásároltak a vevők januárban, de az elmúlt év első hónapjában is gazdára talált 13 millió — az idén azonban csak 8,5 millió kelt el. Az ok? Szerintem nem mindenki tudja, hogy az épülő ház téglaszükségletének csak mintegy 30 százalékát kell hőszigetelő falazóanyagból biztosítani: belső válaszfalnak, melléképületnek vagy üdülőnek megteszi a hagyományos is. Arra a kérdésre, hogy tudják-e biztosítani a vonzáskörzetükhöz tartozó terület építői számára a hőszigetelő téglákat — igenlő volt a válasz. Dr. Szilágyi Zoltán, a Kelet-magyarországi Tüzép kereskedelmi igazgatóhelyettese is azt ígérte, hogy az építési idény beindulásával — talán az egyetlen tetőfedő cserepet kivéve — hiánycikkek nem ingerük majd a vásárlókat a Tüzép-telepeken. A falazóanyagok terén Szolnok megye egyébként is előnyös helyzetben van a környező megyékhez képest hiszen itt számos téglagyár termel, s közöttük olyan is van, amelyik már hőszigetelő téglákat állít elő. belőle, hogy egy 100 négyzetméter alapterületű családi ház mintegy 100 ezer forinttal fog többe kerülni, s ez a plusz összeg jó. ha két évtized alatt megtérül. Ehhez aztán 'ki-ki vérmérséklete szerint teszi hozzá a véleményét, ám, nincs igaza annak, aki valamiféle hivatali szeszélyre gyanakszik. Érdemes végigvenni az újévtől hatályos rendelet előtörténetét pénz — méghozzá 2 milliárd forint — a Mátra Gázbeton- gyár felépítésére a téglagyárak korszerűsítésére, a kazincbarcikai gázszilikát falazógyár bővítésére, licencék vásárlására. Már 1979-ben életbe lépett az a szabvány, amely megszigorította az építkezéseknél a hőtechnikai követelményeket, ám ettől 1981- ig el lehetett térni, később a tervezésnél már figyelembe kellett venni, a kivitelezésnél azonban még mindig nem volt „szentírás”, mivel az, előírt építési anyagokat nem lehetett beszerezni. A hitelfeltétel 1983-ban — éppen a fokozott hővédelem többletköltsége miatt — megváltozott, s a növekedés akkor még biztosította a plusz kiadásokat. Beszélgettünk tervezőkkel: nem tagadták, kissé tartanak az új technológiát követelő alapanyagoktól. A családi házak nagy része kalákában épül, s országszerte mintegy 80 ezer segítőkész rokon, munkatárs vagy jóbarát siet az építkezők segítségére. Közöttük kevés az igazi szakember; vajon miként boldogulnak a nehezebb technológiát követelő építőanyagokkal majd a „botcsinálta” mesteremberek? Tartanak attól is, hogy az ígéretek ellenére ismét kilincselni kell majd a tervekben előírt építőanyagok után. Aztán megváltozik a házak külleme, hiszen a blokkos falazóanyagokkal nem lehet úgy „cifrázni” a homlokzatokat, ahogyan azt az utóbbi években a megrendelő oly sokszor óhajtotta. Az építtetőket természetesen elsősorban a többletkiadások foglalkoztatják. Szűcs Ferenc, az OTP Szolnok megyei igazgatója aggályaikat a megnövekedett hitelekkel próbálja eloszlatni: úgy mondta, a kölcsönök mérlegelésénél mindinkább figyelembe veszik kinek-kinek az egyéni problémáját. A maximális hitel családi háznál 320 ezer forint, több lakásos, többszintes háznál 380 ezer forint. Növekedett a szociális kedvezmény is, tehát az első látásra soknak tűnő építési többletet sikerülhet majd kigazdálkodni. Hosszasan sorjáznak még mindig a kérdőjelek: mi lesz azokkal, akik — évek óta készülve a fészekrakásra a telkükön „bespeizolták” a kisméretű vagy éppen a B— 30-as téglákat, hagyományos ajtókat, ablakokat? Fel kell-e adni azt az építési gyakorlatot, hogy az új ház- tulajdonos egy rendberakott szobában vagy a jövendőbeü konyhában húzza meg magát addig, amíg az egész ház elkészül? Miként oldható meg az ellenőrzés, hiszen aligha képzelhető el, hogy a már elkészült házakat szétszedjék csak azért, hogy a felügyelet megbizonyosodjon róla: a falban valóban az előírt tégla van-e? A kérdésekre Somogyi László építésügyi és város- fejlesztési minisztertől kértünk választ. — Kezdjük az első kérdéssel : ha valaki már előbbre jár a vásárlásban, ne dobja el a kisméretű tégláit. Felhasználható, de csak egy hőszigetelő réteg közbeiktatásával. Biztos, hogy így többe kerül, mint a gázbeton, de hát még miiedig olcsóbb, mint élőről kezdeni a beszerzést. A hagyományos ajtók, ablakok is beépíthetők, viszont akkor a falakat kell hőszigetelőbbre rakni, úgy, hogy a nyílászáró és a fal együttesen kiadja az előírt hőszigetelési értéket. — Mi lesz a kiskonyhák lakóival? Az előzetes beköltözésre korábban sem adtak engedélyt — lakhatási engedélyt — így ez a gyakorlat nem változik. A Szolnok megyeiek tanácstalanul szemlélik a sok eladatlan kisméretű táglát? Biztos, hogy a téglaipar nem fog tönkremenni; reméljük, az építési szezon beindulásával lassan elfogynak a téglahegyek. Az ipar mindenesetre levonhatja azt a konzekvenciát, hogy vége annak a korszaknak, amikor az volt a jelszó: „mindent bele, úgy is eladunk mindent!” A piacra csak olyan áruval lehet majd kiállni, amire kereslet van. Ezt jelenleg tanulja az építőipari szakma, Ami pedig a „csicsázást” illeti? A tervezők aggályát nem osztom; nem lesz baj, ha kevesebb lesz a túldíszített ház, jóllehet a mátrai gázbeton akár darabokra is szeletelhető, tehát a formázása semmilyen hátrányt nem jelent. Válaszolt a miniszter A sajtótájékoztatón, ahol a minisztert válaszadásra kértük, elmondta még, hogy nem filléres dologról van szó. A VII. ötéves tervben a szabvány betartása 200 ezer tonna olaj energia-megtakarítást jelent, és ez másfél- milliárd forintnyi devizának felel meg. Meg kell érteni, hogy aki gazdaságtalanul fűt, az a magyar fizetési mérleg egy részét tüzeli el. Ennek megfelelően hatékony lesz az ellenőrzés is, a tanácsok szakemberei gyakori vendégek lesznek az építkezéseken és leállíthatják a munkát, de más szankciókat is kezdeményezhetnek, ha valahol a rendelkezés kijátszását tapasztalják — foglalta össze a minisztérium álláspontját Somogyi László. Melege lesz tehát az építtetőknek? Reméljük, az építkezés befejezéséig nem. Utána viszont a megspórolt kalóriák révén kevesebb tüzelővel lesznek kellemes klímára fűthetők a családi otthonok. Több mint 10 éve kezdődött Az újévtől a második lépcső Palágyi Béla
