Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. MÁRCIUS 1. Szolnok Város Tanácsa elfogadta idei pénzügyi és fejlesztési tervét Szandaszőiősön hatszáz telket közmüvesitenek az építkezőknek — Befejeződik a Széchenyi lakóte­lepi orvosi rendelő és gyógyszertár építése Tegnap délután ülést tartott Szolnok Város Tanácsa. A fontos témáikat tárgyaló tanácskozáson részt vett Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke, Sándor János, a városi párt- bizottság titkára, ott voltak a város országgyűlési képvise­lői, valamint a város környéki tanácsok elnökei, a népfront és a pártszervezetek küldöttei. Bálint Ferenc, tanácselnök először három tanácstag — Szamosvári János, Nagy Ist­ván és Horváth Józsefné — írásban benyújtott interpel­Nagy érdeklődés előzte meg azt a javaslatot, amelyet Czibulkáné dr. Németh Emí­lia általános elnökhelyettes terjesztett a tanács elé, a város idei működési, fenn­tartási, felújítási, valamint fejlesztési tervéről. Már be­vezetőjében hangsúlyozta, hogy az idén a város pénz­ügy lehetőségei szűkösek. Kevés új fejlesztési célt tűz­hettek ki, s ezek eléréséhez is takarékos gazdálkodásra van szükség. — A népgazdaság VII. Részletesen taglalta ezután a város pénzeszközeit. 1 mil­liárd száznegyvenkilenc mil­lió forint egységes pénz­alapja van erre az évre a városnak, kevesebb. mint korábban tervezték, s 72 mil­lió forinttal kisebb az álla­mi hozzájárulás is. Az elér­hető érdekeltségi alap 26 millióval alacsonyabb, — amelyből 18 millió forintot a területfejlesztési hozzájáru­lás kiesése jelent. A rendel­kezésre álló pénzalapból mintegy hétszáz millió szük­séges a működési, fenntartá­si és felújítási feladatok el­látására. így egészségügyi alapellátásra a város töibb mint 78 millió forintot költ, s az oktatási-művelődési ágazatra majdnem 400 millió forintot. A kommunális ága­zat hatmillióval több pénz­ből gazdálkodhat, ami a köz- tisztaság, a parkfenntartás hiányain ugyan némileg csökkent, színvonaljavítás­ra azonban nem ad módot. Az út-híd-javítás, karban­tartás 31 milliójából tizen­hármat elvisz a Zagyva-híd felújítása, ami sokba kerül ugyan, de évtizedes gondot old meg. A rendelkezésre álló pénz­ből a tanács az idén 150-ről kétszázra emeli a rendsze­res szociális segélyben ré­szesülők számát, a házi szo­ciális gondozottak körét két­százról kétszázötvenre növe­li. Szeptemberre a Verseghy Ferenc Gimnázium mellett 12 pedagógus számára szál­lót létesít. Folytatják a nát­riumlámpás közvilágítás ter­jesztését, amivel egyrészt nappali világosság lesz a vá­lációját ismertette, amelyek a műszaki osztály hatásköré­be tartozó témákat, útépítést, belvízelvezetést, építési ti­lalmakkal kapcsolatos kér­déseket érintettek. ötéves tervéből közismert — mondta az általános elnök- helyettes, — hogy csak a tervidőszak második felében számíthatunk gazdasági nö­vekedésre, 1986-ban a szo­cialista szektor beruházásai nem haladhatják meg az 1985. évi szintet. 1986 lesz a legnehezebb éve a most kezdődő tervidőszaknak — legalábbis reméljük. Azért is, mert az 1986. évi egységes pénzalap jelentős részét át­húzódó beruházások és szer­ződéses kötelezettségek ter­helik. rosban, másrészt a világítási díjakat csökkentik. A lakás- építési területek előkészíté­sére, Szandaszőlősön 600 tel­ket közmüvesitenek, de más területeken is, így a Bimbó utca térségében családiházas telkeket alakítanak ki. A Nád és Halász utcai barakkok felszámolása érdekében a tanács és más szervek össze­sen 126 komfort nélküli la­kást építtet. A második félévben át­adják a Széchenyi városrész orvosi rendelőjét és gyógy­szertárát, ugyanott támogat­ják a második, áfész-beruhá- zású ABC-áruház épí­tését. Nem halaszt­ható a Széchenyin a III, számú általános iskola építésének elkezdése. Az ot­tani középiskola tornatermét megyei hozzájárulással való­sítják meg. Ezekhez a város pénze olyan kevés, hogy. 40 millió forint értékű kötvény kibocsátását is tervezik. Az idén megkezdik Szolno­kon a belvízelvezetés prog­ramjának megvalósítását — fontossági sorrendben a Kis- gyepen. Még az idén kiala­kítják a használtcikk piac végleges helyét, és megte­remtik annak lehetőségét, hogy jövőre kiépíthessék a végleges nagybani piacot is. Czibulkáné dr. Németh Emília előterjesztése végén beszámolt a tanácsnak arról is, hogy a megyeszékhelyt nemcsak a saját, tanácsi pénzből végrehajtott fejlesz­tések gazdagítják, hanem más szervezetek is építkez­nek itt. Az idén kezdődik az OTP és az SZMT székház közötti térségen a Magyar Nemzeti Bank építkezése. A Tisza-parton az építők munkásszállója és a tárház között a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola szolnoki tagozatának 300 személyes kollégiuma épül. A Tiszaligetben a két olaj­ipari vállalat 1000 személyes sportcsarnokot létesít, ugyanezt épít a Tiszamenti Vegyiművek is. A beterjesztés után néhány kérdésre felelt az általános elnöikhelyettes, majd Kere­kes F erenc felszólalásával megkezdődött a vita. Az első véleménynyilvánító a tanács városfejlesztési és ellátási bizottsága nevében mondta el észrevételeit. A bizottság ugyanis megtárgyalta és el­fogadásra ajánlotta a tervezetet. Egyúttal azt is, hogy a középiskolai fejlesz­tésekhez a város kérje mind a megyei, mind a környék­beli tanácsok hozzájárulását, érthető okokból. Csortos Fe­renc tanácstag a számvizsgá­ló bizottság véleményét mondta el. Hangsúlyozta, hogy felújításokra a város­nak kétszer ennyi pénz is kevés lenne, ugyanakkor ja­vasolta a meglevő értékek gondosabb védelmét, a társa­dalmi munkavállalások szé­les körű terjesztését. Borsá- nyi István kevesellte az utakra, hidakra fordítható összeget, s azt javasolta, hogy a tanács gondos mérle­geléssel annak a körzetnek adjon több pénzt a tanács­tagi alapra, ahol a társadal­mi munka elismerésre mél­tó. Juhász József a művelő­dési-egészségügyi és szociá­lis bizottság nevében a ked­vezőtlen helyzet miatti aggo­dalmaknak adott kifejezést. A társadalmi munka nélkülözhetetlen Bekényi Istvánná a társadal­mi munkavállalás szüksé­gességét hangsúlyozta. Ka­posvári Gyula a nehéz pénz­ügyi helyzetből kiindulva azt javasolta, hogy a jövő évi fejlesztések érdekében a tanács ne késlekedjék az is­kolakötvények és kölcsönök kibocsátásában, felvételében. A tanács a vita végén el­fogadta a benyújtott terve­zetét. A tanácsülés elfogadta a Népi Ellenőrzési Bizottság 1985. évi munkájáról szóló beszámolót és a NEB idei ellenőrzési tervét. Döntött a Szolnoki Városi Televízió intézmény létesítéséről, ren­deletet alkotott a lakó- és utcabizottságok szervezeté­ről, működéséről. Tájékozta­tót hallgatott meg a terület- fejlesztési hozzájárulás be­vezetésével kapcsolatos szer­vező munka helyzetéről, és a további teendőkről. S. J. Ésszerű gazdálkodás szükséges Szociális, kommunális célok Befejezéséhez közeledik a Karcagi Üveg­gyár hármas kemencéjének felújítása. A kemencéket hároméven­ként építik ét. A mintegy két hónapig tartó mcniía négy­millió fo- kerfil T. K. ti. Megyei tanácstagok kommunista aktívája Köszöntés Tegnap Kötél Imrét, a Szocialista Hazáért Érdem­rend kitüntetettjét, 85. szü­letésnapja alkalmából — mezőtúri otthonában — kö­szöntötte Szűcs János, a me­gyei pártbizottság titkára, és átadta részére a megyei pártbizottság köszöntő leve­lét, és ajándékát. A köszön­tésen jelen volt Molnár Sán­dor, a mezőtúri városi párt- bizottság titkára. II KNEB napirendjén Egészségügyi ellátás Tegnap Budapesten ülést tartott a Központi Népi El­lenőrzési Bizottság. A testü­let a többi között áttekintet­te a népi ellenőrzés tavalyi tevékenységét és vizsgálati tapasztalatait, a lakosság egészségügyi ellátásának ala­kulását a kórházak és a rendelőintézetek összevoná­sát követő időszakban, s megvitatták a leltározás szabályozását, bizonylati rendjét, illetve az ezzel kap­csolatos anyagi, erkölcsi fe­lelősség érvényesülését elem­ző vizsgálat tapasztalatait. Az elfogadott jelentéseket a KNEB elnöksége a kormány elé terjeszti. A testület ezután jóvá­hagyta két, a közeljövőben induló vizsgálat programját. Tegnap az MSZMP Szol­nak Megyei Bizottságának székházában aktívát rendez­tek a megyei tanács kom­munista tagjainak részvéte­lével. A kommunista aktíván részt vett és felszólalt Majo­ros Károly, az MSZMP Szol­nok Megyei Bizottságának első titkára és Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke. Az aktíván — Szűcs Já­nosnak, a megyei pártbizott­ság titkárának megnyitója után — Simon József, a megyei pártbizottság titkára tartott tájékoztatót a megye hosszú távú és VII. ötéves terve területfejlesztési irányelveiről, melyeket a Tegnap délelőtt Szolnokon ülést tartott a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa. A tes­tület elfogadta az idei mun­kaprogramot és az elnökség első félévi munkatervét; je­lentést hallgatott meg az 1985-ös gazdaságpolitikai célkitűzések végrehajtásáról és az idei év indításának ta­pasztalatairól, majd állást foglalt a szakszervezeti szer­veknek a termelést és gaz­dálkodást segítő idei felada­tairól. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa Fenyvesi József ve­megyei pártbizottság 1986. január 24-i ülésén hagyott jóvá. Simon József beszélt az irányelvekben megjelölt cé­lok kidolgozásának politikai, gazdasági alapelveiről, to­vábbá a településhálózat fej­lesztéséről, ennek a gazda­sági hatékonyság alakulásá­val összefüggő feladatrend­szerérői. A tájékoztatót követően a megyei tanácstagok közül nyolcán kértek szót, és ki­fejtették az elhangzottakkal kapcsolatos véleményüket. Utána Simon József össze­gezte a felszólalásokat. Az aktívaülés Szűcs János zár­szavával ért véget. zető titkár előterjesztésében véleményezte és megvitatta Szolnok Megye Tanácsának VII. ötéves terület- és taná­csi gazdaságfejlesztési ter­vét, és a megye terület- és településfejlesztése hosszú távú koncepciójának javas­latát, amelyet Bereczki La­jos, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese terjesz­tett elő. Végezetül az SZMT Művé­szeti Díja adományozásának módosított szabályzatáról döntött a testület. Ülésezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Előremutató cselekvési program Vélemények az SZKP XXV/f. kongresszusáról Ezekben a napokban a legnagyobb jelen­tőségű nemzetközi politikai esemény a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának tanácskozása. Az embe­rek nálunk is megkülönböztetett figyelem­mel kísérik a kongresszus eseményeit, a beszámolóban és a hozzászólásokban sze­replő megállapításokat, új kérdéseket, a teendők nyílt, őszinte és kritikus körvona­lazását. A Mihail Gorbacsov által előter­jesztett politikai beszámoló és a vita be­nyomásairól kérdeztük Deák Lászlót, a Szolnoki Járműjavító géplakatosát, Mol­nár Sándort, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium igazgatóját és Malatinszky Györgyöt, a Szolnoki Cukorgyár igazga­tóját. Dpák László: — Természetesen hosszabb időre lenne szükség, hogy az ember végiggondolja a hal­lottakat, olvasottakat, de en­gem, s nálunk a munkáso­kat most leginkább a gaz­daság. a termelés hatéko­nyabbá tételének szándéka foglalkoztat a beszámolóból. Nagyjából ismerjük a Szov­jetuniónak a mienkhez ké­pest jóval tekintélyesebb népgazdasági adatait. A 2000-ig szóló program sze­rint a nemzeti jövedelem, a termelés megkétszerezése a cél. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy jártam már a Szovjetunió­ban, így nyugodtan elmond­hatom az ott látottak alap­ján, hogy ezt meg is tudják valósítani. Ehhez — a gaz­daságirányítás megváltozta­tásán túl — a felelősség és a munkafegyelem erősítésére irányuló törekvésekben lá­tom a fedezetet. Már az elmúlt évben is látszott, hogy az új vezetés nagy gondot fordít a dol­gozók bevonására. A külön­böző gyárakban, tett láto­gatások is bizonyították, hogy Gorbacsov elvtárs és az SZKP vezetői építenek a dolgozók véleményére. A kongresszuson is őszinteség­gel és nyíltsággal beszélnek a gondokról, a változás szük­ségességéről. Ez a közvet­lenség és világos beszéd na­gyon tetszik nekem. Ahhoz, hogy ez a hatalmas terv megvalósuljon, békére van szükség. Ezért, és egész jö­vőnk miatt, Gorbacsov elv­társ beszédéből a Szovjet­unió béketörekvései ragad­tak meg leginkább. Meggyő­ződésem, hogy ezzel a poli­tikával minden józanul gon­dolkodó ember egyetért. Molnár Sándor: — A kongresszus munká­ját kezdettől fogva nagy ér­deklődéssel figyelem. A Köz­ponti Bizottság beszámoló­ját — Mihail Gorbacsov hat­órás beszédét — a moszkvai televízió adását nézve hallgat­tam végig. A legjobban az az őszinteség, nyíltság, kritikus és önkritikus hangvétel raga­dott meg, amellyel a Szov­jetunió társadalmi fejlődésé­nek eddig elért jelentős vív­mányai mellett a meglevő hibákat, ellentmondásokat tárták fel. Az SZKP kong­resszusai közül többet illet­tek már „történelmi” jelző­vel. Ügy gondolom, hogy a 1XX. kongresszus után a XXVII. lesz az, amely való­ban történelmi jelentőségű fordulatot hoz az SZKP po­litikájában. Hozzátenném: elsősorban a belpolitikában — hiszen a külpolitikai tö­rekvésekben, a fegyverke­zés csökkentésében az alap­célok változatlanok, a meg­valósulásukig vezető utat azonban a Szovjetunió igyek­szik gyorsabban, dinamiku­sabban végigjárni. A belpolitikai program megvalósításához — nekem úgy tűnik — a gazdasági tartalékok mellett a szüksé­ges szubjektív feltételek is rendelkezésre állnak: te­hetséges, fiatal vezetőgenerá­ció van felnövekvőben. A kongresszus előtti intézkedé­sek számomra garanciát je­lentenek arra, hogy a meg­újulás folytatódni fog. Malatinszky György: — Az első pillanattól fi­gyelemmel kísérem a kong­resszust. Nagyon megraga­dott az SZKP főtitkárának beszámolója, amely nyíltsá­got, őszinteséget, bátorságot tükrözött, hiszen kendőzet­lenül ország-világ elé tárta a gondokat. S ami rögtön szembetűnt: a küldöttek jó­val fiatalabbak, mint az előző kongresszuson voltak. Szükség is van a fiatalos lendületre, hiszen ezen a kongresszuson nem egysze­rű átszervezésekről, hanem radikális reformokról be­szélnek, melyek megvalósí­tása nem egy-két évig tart. Jóval hosszabb távú feladat­ról van szó, amely igényli az energikus és jól felkészült szakembereket. A beszámoló jól érzékel­tette. hogy határozott cselek­vési programja van a párt­nak, amely — nem tagadom — feszített tempót diktál. De véleményem szerint megva­lósíthatók ezek a feladatok, hiszen minden elképzelés, in­tézkedés embercentrikus, akár a minőségről, akár a hatékonyságról vagy a mun­kafegyelem javításáról van szó. Az intézkedések mind azt célozzák, hogy javuljon a belföldi ellátás, a jólét, a külgazdasági egyensúly, egy­szóval növekedjen a terme­lés és az életszínvonal. Hi­szen ha jobban akarnak élni az emberek, jobban is kell dolgozniuk. Egyetértek a vélemények­kel, amelyek azt hangoztat­ják, hogy az SZKP XXVII kongreszsusa a stratégia és a szerénység kongresszusa. Biztos vagyok abban, hogy ennek nyomán a gazdaság minden területén jelentkez­nek majd az eredmények. Sz. Gy.—B. Ju.—N. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom