Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-04 / 53. szám
Folytatja munkáját az SZKP XXVII. kongresszusa 1. A teljes volumen 1981—85-ben, milliárd rubelben. 2. Az abszolút növekedés 1981-85-ben 1976-80-1 milliárd rubelben. 3. A teljes növekedés 1981—85-ben 1976—80-hoz vis: 1. Fogyasztásra és felhalmozásra felhasznált ÍOZ viszo mnyitva ", 2. nyitva, 'o-ban. 3. nemzeti jövedelem 2398 353 117 Ipari termelés Mezőgazdasági termelés 3778 628 120 (1983-as árakon) Teherforgalom az összes szállítási fajtában 1010 53 106 (trillió tonná km-ben) Állóeszközök 37,1 5,7 118 üzembe helyezése 815 147 122 Beruházások Kiskereskedelmi 842 123 117 áruforgalom 1466 2261 118 Az előadó kiemelte a népgazdaság néhány fontos eredményét, majd hangoztatta, hogy minden nehézség ellenére a párt maximális erőfeszítéseket tett a XXVI. kongresszuson jóváhagyott népjóléti tervek megvalósítására. Emelkedett a munkások és alkalmazottak átlagos havi keresete, a termelőszövetkezeti dolgozók bére, növekedtek a társadalmi fogyasztási alapok. A XXVI. kongresszus Tényleges célkitűzései teljesítés A munkások és alkalmazottak átlagos havi munkabére, 1985. az 1980-as év %-ában 113—116 113 Termelőszövetkezeti dolgozók átlagos havi keresete, 1985. az 1980-as év százalékában 120—122 129 Társadalmi fogyasztási alapok, 1985. az 1980-as év százalékában 120 125 Átadott lakások 1981—1985-ben, millió négyzetméter összterület 530—540 552 Átadott gyermekintézmények 1981—1985-ben, millió hely 2,5 2,9 ’Átadott általánosan képző iskolák 1981—1985-ben millió tanulóhely 4,3 5,2 Kórházi ágyak száma, 1985. az 1980-as év százalékában 108—110 108,7 Felső- és középfokú szakoktatási , intézményekben végzett szakemberek száma 1981—1985-ben, millió fő _______________10______________10,5 Nyikolaj Rizskov rámuta- nem keveset tettünk, ugyan- tott: Az öt év alatt tehát akkor nyíltan meg kell mondani. hogy nem sikerült teljes mértékben elérni az ötéves terv feladatait Számos ágazat nem tudta teljesíteni a kitűzött célokat. Egészében véve az öt év alatt a termelés adós maradt 35 millió tonna kész hengerelt áruval, 145 millió tonna szénnel, több mint 50 millió tonna olajjal és 16 milliárd rubel értékű / fogyasztási cikkel. Nem hozták meg a szükséges eredményeket a mezőgazdaságba befektetett jelentős ráfordítások. Rendszeresen nem hajtották végre a hatékonyság növelésének feladatait, erőtlenül valósult meg a tudományosműszaki haladás. Mindez nem maradhatott hatás nélkül az egész gazdaság fejlődésének eredményeire, arányaira, s a nemzeti jövedelem több milliárd rubeles veszteségében mutatkozott meg. Ennek következtében nem teljesítettük a népjólét emelésének számos feladatát, például a reáljövedelmek, a kiskereskedelmi áruforgalom növelését. Gyökeres változtatásokra és mélyreható változtatásokra volt szükség, és a párt kitartóan kereste az ország előtt álló feladatok átfogó megoldásait. Erre az átalakításra ösztökélte a kommunistákat, az egész szovjet népet az SZKP Központi Bizottságának 1985. évi áprilisi teljes ülése, amely áttörést eredményezett társadalmunk életében. A legfontosabb most az. hogy a szocialista tervgazdaság előnyeit és növekvő. lehetőségeit kihasználva következetesen valósítsuk meg az SZKP gazdasági stratégiáját. II. A fejlődés meggyorsítása a 2000-ig szóló stratégiai feladat A beszámoló második fejezetét bevezetve az előadó a Fő Irányok tervezetét úgy jellemezte, hogy az konkrét feladatokban és számokban testesíti meg az SZKP-nak társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsítását szolgáló 2000-ig érvényes programját a szovjet társadalom új állapotának elérését, az ország termelőerőinek mélyreható átalakítását, a termelési viszonyok korszerűsítését. A Fő Irányok tervezete — mondotta a kormányfő — olyan jelentős problémák és nagyszabású komplex célprogramok tudományosan megalapozott kidolgozásán alapul, amelyek lényegében átfogják a 2000-ig tartó időszakot. Ilyenek: az élelmiszer- és energiaprogram, a gépipar és a kemizálás fellendítése, a közszükségleti cikkek termelésének fokozása és a szolgáltatások fejlesztése. Azokat a célokat, amelyeket a szovjet gazdaságnak a XX. század végére el kell érnie, az SZKP új szövegezésű programjának megállapításaival teljes összhangban határoztuk meg. A nemzeti jövedelem és az ipari termelés megduplázását tervezzük, s lényeges mértékben növekedni fog és gyökeresen átalakul az ország termelő apparátusa. Ennek eredményeként az elkövetkező 15 év alatt olyan gazdasági potenciált hozunk létre, amely nagyjából megegyezik a szovjet hatalom évei alatt a mai napig felhalmozott potenciállal. A szocializmusban a társadalmi termelés legfőbb célja a nép anyagi és kulturális színvonalának állandó növelése. A jelenlegi szakaszban a kommunista párt azt tűzi ki feladatul, hogy minőségileg új szintre emelkedjék a jólét. Az előadó ezután rámutatott: a társadalmi termelés és a népjólét ilyen szintjét elérni a kitűzött időszak alatt kizárólag előrehaladásunk hatékonyságának lényeges növelése és ütemének lényeges gyorsítása útján lehet Ennek megfelelően fokozni akarjuk a nemzeti jövedelem dinamikáját. Növekedésének üteme az előző ötéves tervidőszak évi átlagos 3,1 százalékáról 5 százalékra emelkedik a XIV. ötéves tervidőszakban. Ezáltal leküzdjük azt a negatív jelenséget. hogy az elmúlt három ötéves tervidőszakban lelassult a növekedés üteme. Még nagyobb mértékben emelkedik a nemzeti jövedelem abszolút növekedése. A gyorsítás folyamatában ki kell alakítani a termelés olyan harmonikusabb szerkezetét, amely jobban megfelel a növekvő és változó társadalmi szükségleteknek. Az ütem növekedését a mindenoldalú és következetes intenzifikálás alapján kell elérni. Nem csupán a munkatermelékenység növelését tűztük ki célul, hanem azt is, hogy csökkenteni kell az anyag- és eszközigényességet, s nem egyes ágazatokat, hanem a népgazdaság egészét kell átállítani az intenzifikálás vágányaira. A szocializmus alapvető problémái megoldásának fő iránya végső soron a társadalmi munka termelékenységének növelése. A Fő Irányokban azt a célt tűztük ki, hogy népgazdasági szinten 2000-ig 2,3—2,5-sze- resére növeljük a munkatermelékenységet. Ennek eredményeként a szovjet gazdaság a fejlődés minőségileg új útjára lép: a termelés növelése első ízben valósul meg a munkaerőszükséglet egyidejű csökkentésével. A gazdaság' anyagi erőforrások iránti szükségleteinek kielégítésében távlatilag az a feladat, hogy a tüzelőanyag-, energia-. nyersanyag-, fém- és egyéb anyagszükségletek növekményét 75—80 százalékban megtakarításból fedezzük. Történelmi jelentőségű feladat, hogy a tudományosműszaki forradalom vívmányai alapján végrehajtsuk a népgazdaság új műszaki rekonstrukcióját. E nagyszabású célok és feladatok megvalósítása lényegesen előbbre viszi az országot a társadalmi haladás útján, jelentősen megerősíti világgazdasági helyzetét, s még jobban növeli n szocializmus vonzerejét. Ehhez mozgósítanunk kell minden erőnket és tartalékunkat, működésbe kell hoznunk a szocialista termelés növelésének és hatékonysága fokozásának valamennyi tényezőjét. A legfontosabb az. emberi tényező sokoldalú aktivizálása. III. A XII. ötéves terv fontos szakasz a párt gazdasági stratégiájának megvalósításában Nyikolaj Rizskov a beszámoló következő fejezetében hangoztatta, hogy a párt hosszú távú gazdasági stratégiájának gyakorlati megvalósításában az első és rendkívül felelős szakasz a XII. ötéves terv. Az előadó leszögezte: a XII.‘ötéves tervnek meg kell vetnie az alapot ahhoz, hogy a következő évtizedben felgyorsuljon az ország társadalmi és gazdasági fejlődésének üteme. Ez szükségessé teszi, hogy a népgazdasági arányok kialakítása közben megkülönböztetett figyelmet fordítsunk a beruházási politikára. Az elmúlt három ötéves terv időszakában folyamatosan és lényegesen csökkent a beruházások növekedésének üteme, és ez elkerülhetetlenül azzal a következménnyel járt, hogy lelassult az állóeszköz- állomány felújítása, az ország potenciáljának növekedése és végső soron a népgazdaság fejlődése A felgyorsítást célzó irányvonalból kiindulva az SZKP Központi Bizottsága célszerűnek minősítette, hogy a XII. ötéves tervben 25 százalékra emeljék a termelési beruházások növelésének ütemét, szemben a megelőző időszak 16 százalékával. Természetesen mindez bizonyos - változásokkal jár a Az SZKP XXVII. kongresszusa. Mihail Gorbacsov kongresz- szusi küldöttekkel, és a tanácskozás néhány vendégével a szünetben (Telefotó — KS) nemzeti jövedelem megoszlásában: növekszik benne a felhalmozási alap aránya. Az elkövetkező időszakban a felhalmozási aránynak állandó szinten kell maradnia, majd pedig valamelyest csökkennie kell. Mindez olyan körülmények közepette történik, amikor emelkedik a társadalmi termelés hatékonysága. Ez lehetővé teszi a fogyasztási alap abszolút mértékének jelentős növekedését,. amely végső soron meghatározza a Az új ötéves terv egyik alapvető sajátosságaként az előadó kiemelte: első ízben történik, hogy a nemzeti jöszovjet emberek anyagi élet- színvonalát. A fogyasztási alap növekedése a XII. ötéves tervben 74 milliárd rubelt tesz ki az elmúlt időszak 55 milliárd rubeljéhez képest. Felgyorsul a lakosság reáljövedelmének növekedése. Az eredmények növelését úgy kell elérni, hogy közben lényegesen csökken a legfontosabb erőforrások fel- használása. és javulnak a munka minőségi mutatói. védelemnek, az iparnak és az anyagi termelés más ágazatainak egész növekménye gyakorlatilag a munka termelékenységének emelkedéséből származik. Jelentősen felgyorsul olyan fontos feladatok megoldása, mint az, hogy a takarékosságot a fűtő- és üzemanyagok, a nyersanyagok és más anyagok iránti új szükségletek kielégítésének fő forrásává tegyük. A következő öt évben ebből kell kielégíteni a legfontosabb erőforrások iránt mutatkozó többletszükséglet 60—65 százalékát. A hatékonyság növelésének fő problémái közül Rizskov a legnagyobbnak és legégetőbbnek nevezte a termékek és a munka minőségét. Rámutatott: Ez nemcsak gazdasági, hanem egyben politikai kérdés is. Történelmileg rövid idő alatt sok termelési mutató tekin- * tétében világviszonylatban élvonalba kerültünk. Most nem kevesebb energiával és szívóssággal kell munkálkodnunk a minőség problémájának megoldásán. A népgazdaság olyan szintet ért el. amikor a minőségi mutatók gyökeres megjavítása nélkül nem lehet megoldani egyetlen fontos termelési és szociális feladatot sem. A Fő Irányok tervezete célul tűzi ki, hogy az ötéves tervidőszakban hozzávetőleg kétszeresére emelkedjék a magasabb minőségű ipari termelés aránya. Nyikolaj Rizskov hangsúlyozta. hogy a XII. ötéves terv folyamán teljes egészében biztosítani kell mindazt is, amire a szovjet fegyveres erőknek a haza védelméhez szükségük van. Fordulatot kell tenni a tervteljesítés megszerzésében is. Le kell vonni a tanulságokat a múltból, amikor az ötéves tervidőszak teljesítésében a súlypont annak utolsó éveire helyeződött. Az SZKP Központi Bi- zattságának állásfoglalása értelmében már 1986-ra, azaz az ötéves tervidőszak első esztendejére a népgazdaság fejlesztésének olyan ütemét irányoztuk elő, amely lehetővé teszi, hogy az ötéves terv feladatait egyenletesebben osszuk el, s ezzel teremtsük meg a reális feltételeket annak végrehajtásához. Növekedés az ötéves tervben (százalékban) A növekedési ütem emelkedése (plusz), Illetve 1981— 1985. 1986—1990. évek a főévek irányok tervezete szerint 1. TERMELÉSI EREDMÉNYEK Fogyasztásra és felhalmozásra • felhasznált nemzeti jövedelem 17 19—22 plusz 2—5 Ipari termelés 20 Mezőgazdasági termelés 21—24 plusz 1—4 (évi átlag) 6 14—16 plusz 8—10 2. LEGFONTOSABB ERŐFORRÁSOK Az anyagi termelésben foglalkoztatottak száma 2,3 0,5 —1,8 Termelési állóalapok 37 30 —7 Termelőeszközök gyártása 17 15 —2 IV. A gazdaság intenzifikálásának útjai a XII. ötéves tervben 1. A tudományos-műszaki haladás meggyorsítása az intenzifikálás fö ösztönzője A sokoldalú intenzifikálás párt-irányvonala a tudományos-műszaki forradalom jelenlegi szakaszának óriási 'ehetőségeire támaszkodik — folytatta az előadó. A tudományos-műszaki haladás meggyorsításának a párt által kidolgozott irányítási stratégiája abban foglalható össze, hogy a tudomány és a technika terén széles frontot .alakítva, a kulcsirányokban összpontosítsuk a rendelkezésre álló eszközöket. A tudományos-műszaki haladás egyik legfontosabb iránya a csúcstechnológiák széles körű bevezetése. A XII. ötéves tervidőszakban 1,5—2-szeresére kell bővíteni áz egyes iparágakban a haladó bázistechnológiák alkalmazását. A másik irány a termelés automatizálása és gépesítése. Népgazdasági Az előadó a XII ötéves terv beruházási politikája újdonságának nevezte, hogy az a tudományos-műszaki haladás felgyorsítására és — ezen az alapon — a termelés anyagi bázisának és szerkezetének minőségi átalakítására irányul. Lényegesen bővül a beruházások növekménye: az 1981—1985. évi 125 milliárd rubelről a mostani ötéves tervidőszakban 170 milliárd rubelre emelkedik. A XII. ötéves terv fontos sajátossága, hogy a gépgyártásban jelentősen, 80 százalékkal növeljük a beruházásokat. A gépgyártás az a komplexum, ahol anyagi formát öltenek a tudományosméretekben az automatizálás szintje átlagosan kétszeresére nő. A népgazdaság elektronizálásában a számítástechnikai eszközök termelése öt év alatt 2,3-szere- sére nő, az ipari robotok állománya pedig háromszorosára. Az új technika és technológia bevezetésének az egész ötéves tervidőszakra előirányzott méretei biztosítják a társadalmi munkatermelékenység növekményének több mint kétharmadát. s 28 milliárd . rubellel csökkentik az ipari termelés önköltségét. Nyikolaj Rizskov a tudományos-műszaki haladás igen fontos láncszemének nevezte az ágazati tudományos munkát, s ennek irányításában mutatkozó hibákat. műszaki haladás eredményei. A báziságazatok közül megkülönböztetett figyelmet kap a tüzelőanyag- és energiaipari komplexum. Országunk és a szocialista közösséghez tartozó államok népgazdaságának megbízható tüzelőanyag-ellátása — miközben a tüzelőanyag kitermelése és szállítása mind nehezebbé válik — a beruházások 47 százalékos növelését tette szükségessé. Az agráripari komplexumra — az élelmiszerprog- ramnak megfelelően — | az összes beruházás mintegy harmada jut. Ezen belül elsőbbséget kapnak azok az ágazatok, amelyek mezőgazdasági nyersanyagokat dolgoznak fel. Az új ötéves terv jellemző vonása, hogy a termelés műszaki megújítására és rekonstrukciójára helyezi a hangsúlyt. A beruházások e célokra irányuló része az 1985-ös 37 százalékról 1990- ben 50 százalékra emelkedik. A műszaki megújítás és a rekonstrukció elsődlegessége az újabb építkezések bizonyos korlátozását követeli meg, különösen az ország európai részén. Újabb építkezésekbe csak a nagyszabású szerkezeti átalakulások megvalósítása, a tudományos-műszaki forradalom áital megkövetelt ágazatok létrehozása és a természeti kincsek kiaknázása céljából kezdünk. Nyikolaj Rizskov a beruházási politika központi láncszemének nevezte a beruházási építés gyökeres átalakítását és hatékonysága növelését. Rámutatott: ezen a területen éveken át sok megoldatlan probléma halmozódott fel. Nem teljesítették a létesítmények építési határidejét, megengedték az építési költségek emelését, mértéken felül nőtt a befejezetlen építkezések és a beépítetlen berendezések száma. Elsősorban az eszközök szétforgácsolásával kell határozottan leszámolni. Hosz- szú ideje beszélünk erről, ennek ellenére az országban több mint 300 ezer kisebb- nagyobb építkezés folyik egyidejűleg. Ez még gazdaságunk hatalmas méreteit figyelembe véve is megengedhetetlenül sok. Az SZKP •Központi Bizottsága utasítást adott a rend megteremtésére ezen a területen. 1987- tel kezdődően áttérünk az (Folytatás a 3. oldalon) 2. A beruházási politika és a beruházási építkezés (Folytatás az 1. oldalról) sunkhoz. Ennek eredményeiképpen 1983 elejétől némi előrelépés történt, bizonyos tokig megjavult a XI, ötéves terv teljesítésének menete.
