Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-04 / 53. szám

Folytatja munkáját az SZKP XXVII. kongresszusa (Folytatás a 2. oldalról) építkezések szigorúan nor­matív határidőhöz kötött ter­vezésére és kivitelezésére. Nincs kizárva, hogy számos kevésbé fontos beruházást félbe kell hagyni, át kell csoportosítani az erőket és eszközöket. Csak így tud­juk valóban legalább felére csökkenteni az építkezések időtartamát — hangoztatta Rizskov, majd arról szólt, hogy az ötéves terv beruhá­zási programjának megvaló­sítása szükségessé teszi a beruházási építkezés ipar- szerűségi színvonalának emelését. 3. A szerkezetpolitika és a népgazdasági komplexumok fejlesztése Áttérve a XII. ötéves terv szerkezetpolitikájának elvi jelentőségű irányaira, Nyi­kolaj Rizskov mindenekelőtt kiemelte a végtermékeknek — a gépeknek és berendezé­seknek. a közszükségleti cik­keknek, a kész építőipari lé­tesítményeknek — az úgy­nevezett közbülső terméke­kénél — a tüzelőanyagoké­nál, a nyersanyagokénál és a félkész termékekénél gyor­sabb ütemű növekedését. Az iparban a feldolgozó ága­zatok növekedése kétszere­se lesz a tüzelőanyag- és nyersanyagtermelő ágazató-. kénak. A másik sajátosság az olyan ágazatok fejlődésének meggyorsítása, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy a népgazdaság elérje a tudo­mányos-műszaki világszínvo­nalat. A villamosenergia­termelés, a vegyipar, az olaj­feldolgozó ipar és a gép­gyártás hányada az iparban 1990-re eléri a 41 százalékot. Végül, kivétel nélkül min­den ágazat a korábbinál na­gyobb mértékben fordul a közszükségleti cikkek gyár­tása és a szolgáltatások fej­lesztése felé. Az iparban fokozni kell a „B” csoport­nak az „A” csoporténál gyor­sabb fejlesztését. A legjelentősebb struktu­rális változás a gépgyártás növekedésének erőteljes meggyorsításához kapcsoló­dik. Szükséges, hogy a XII. ötéves terv időszakában en­nek az ágazatnak a növeke­dési üteme 1,9-szerese le­gyen az egész iparának. Jelentős változások figyel­hetők meg a szerkezeti anya­gok komplexumában. Ezen a téren a legfőbb feladat a progresszív, gazdaságos faj­ták arányának növelése. Fel­gyorsul a fémek és más ha­gyományos anyagok helyet­tesítése műanyagokkal, a legújabb műanyagfajták ter­melése mintegy hatszorosá­ra növekszik. Az egész népgazdaság biz­tos fejlődéséhez szükséges a tüzelőanyag- és energiaipari komplexum további erősíté­se. Az ötéves terv végére a villamosenergia-termelés- ben az atomerőművek há­nyada meg fog kétszereződ­ni, és eléri a 20 százalékot. A mezőgazdasági tervfel­adatokra áttérve a minisz­terelnök kijelentette: , a szerkezet-átalakítás egyik fontos iránya, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a szov­jet nép sokrétű és megnöve­kedett szükségleteinek telje­sebb kielégítésére. Ezt feje­zi ki az élelmiszeripari ter­mékeket, valamint más fo­gyasztási cikkeket gyártó ágazatok gyorsított ütemű fejlesztése. módszerei alapján alakultak ki. Az irányítás gazdasági módszereinek, a vállalatok és az egyesülések jogai ki­bővülésének figyelembe vé­telével a minisztériumoknak lényegesen át kell alakul­niuk abból a célból, hogy a korábbi funkciók egy részé^ átadják a termelő kollektí­váknak, megszabaduljanak a felesleges napi ügyek inté­zésétől. s megbízzanak a vállalatokban. A továbbiakban Nyikolaj Rizskov rámutatott: A gazdaság intenzívebbé tételének feltételei között növekszik az áraknak — mint a hatékony kölitségfel- használás és a gazdasági te­vékenység eredményei meg­bízható mércéinek, a tudo­mányos-technikai haladás és a termékminőség-javitás hathatós ösztönzőinek — szerepe. E téren nagy fel­adatok hárulnak az Állami Árbizottságra. Szükséges, hogy az gyorsabban és gaz­daságilag hozzáértőbben old­ja meg a felgyülemlett prob­lémákat. A szociálpolitika feladataival összhangban a kiskereskedelmi árak terén is van mit tenni. A jelenlegi gazdaság kü­lönösen magas követelmé­nyeket állít a termelés irá­nyítói elé. Fontos, hogy ve­zetőinknél ■ a közgazdasági gondolkodásmód korszerű típusát alakítsuk ki, amely magában foglalja a magas sízakmai (tudóst, szocialista vállalkozó kedveit, előrelá­tást, és azt, hogy a kollektí­va nevelői és szervezői le­gyenek. Az egész irányítási rendszer tökéletesítéséből adódó feladatok megvalósí­tását a pártszervezeteknek ál­landóan ellenőrizniük és Irányítaniuk kell. 5. Külgazdasági kapcsolatok 4. Az irányítás és a gazdálkodás módszereinek korszerűsítése Beszámolójának követke­ző részében Nyikolaj Rizs­kov többek között elmondta: Terveink és feladataink si­keres megvalósitása elvá­laszthatatlanul összefonó­dik a gazdálkodás irányítá­sának és módszereinek kor­szerűsítésével. A korábbi módszerekkel és a régi szer­vezeti formákkal a terme­lést nem állíthatjuk az át­fogó intenzifikálás útjára, ezeket összhangba kell hoz­ni az új feltételekkel és a gazdasági fejlesztés mai kö­vetelményeivel. Nem részle­ges javítgatásokra. hanem — amint azt politikai előadói -beszédében Mihail Gorba­csov kifejtette — radikális reformra van szükség. Nyíltan meg kell mondani, hogy egészen a legutóbbi időkig sok tekintetben lebe­csültük az irányítási rend­szer megjavításának sürge­tő szükségességét. Lassú és felemás volt ez a munka. A régi, mindenekelőtt admi­nisztratív módszerekhez való ragaszkodás kerekedett fe­lül, ami fékezte a gazdaság fejlődését. A párt levonta a szüksé­ges következtetéseket és vi­lágos feladatot tűzött ki: nagy horderejű intézkedése­ket kell megvalósítani az egész irányítási rendszer tö­kéletesítése terén, hogy lé­nyegesen növeljük annak hatékonyságát, döntő mér­tékben meggyorsítsuk a tu­dományos-műszaki haladást, minden lehetséges módon aktivizáljuk az emberi té­nyezőt. Ezt a feladatot sok­oldalúan és alaposan megin­dokolja az SZKP' XXVII. kongresszusának politikai beszámolója, amely megha­tározta lépéseink elvi vona­lát. Hangsúlyoznunk kell, hogy a gazdasági normatívák a tervirányítás perspektivikus eszközét jelentik. Ezekben rugalmasan kapcsolódik össze a gazdaságirányítás centralizált alapja az áru- és pénzviszonyok és az ér­téktörvény felhasználásával. A politikai beszámolóban új módon, elvi alapon ve­tettük fel azt a kérdést, hogy fejleszteni kell az irá­nyítás demokratikus alap­jait, bővíteni kell a dolgo­zóknak a vállalat ügyeiben való közvetlen részvételét. Ezért a már létező kollektív fortnákkal együtt újabbal- kat kell feltárni a dolgo­zóknak az irányításban va­ló részvételére. Az egyik ilyen hatékony, formává, mint arra a beszámoló is rámutatott, a dolgozó kol­lektívák tanácsai válhatná­nak. Üj módon kell megoldani a minisztériumok szerepé­nek és funkciójának kérdé­sét. Munkájuk tartalma és stílusa, a szervezeti struktú­rák a gazdálkodás régi, el­sősorban adminisztratív A beszámoló utolsó feje­zetéhez érve az előadó egyebek között kifejtette: A gazdaságnak és a gaz,- dasági hatékonyságnak a XII. ötéves tervben elő­irányzott fejlődése szilárd alapot teremtett ahhoz, hogy lényegesen előrelépjünk az SZKP programcéljainak megvalósításában: a szovjet emberek életszínvonalának minőségileg új szintre eme­lésében, a munka- és élet- körülmények következetes javításában. Minden egyes dolgozó ke­resetének nagyságát ponto­san összhangba kell hozni munkájának eredményeivel. Ebből kiindulva jelöltük ki a Fő Irányokban szereplő nagy jelentőségű intézkedés végrehajtásának —a bérta­rifák és a besorolási illetmé­nyek emelésének — irányait és rendjét. Szükségesnek tartjuk, hogy az anyagi ter­melés ágazataiban rövid idő alatt gyakorlatilag egy ötéves tervidőszak folyamán, áttérjünk az új bérekre és fizetésekre, amelyeket átla­gosan 25—30 százalékkal ter­vezünk emelni. A munka szerinti elosz­tás elvének megszilárdítá­sával egyidejűleg (folytatni fogjuk a szovjet emberek életében rendkívül fontos szerepet játszó társadalmi fogyasztási alapok követke­zetes bővítéséi. Az előadó ismertette a következő évekre tervezett főbb szociálpolitikai intéz­A beszámoló ezután arra tért ki, hogy a pártnak a társadalmi-gazdasági fej­lődés meggyorsítására irá­nyuló vonala nagy követel­ményeket támaszt a külgaz­dasági tevékenységgel szem­ben. Abból indulunk ki mondotta, a szovjet kor­mányfő —, hogy a jelenlegi világban elengedhetetlenül szükséges a gazdasági és tu­dományos-technikai kapcso­latok aktív fejlesztése. a nemzetközi munkamegosz­tásban való részvétel. Mi ebben fontos eszközét lát­juk a békés, jószomszédi ál­lamközi kapcsolatok fenn­tartásának és megszilárdítá­sának, a népgazdasági prob­lémák kölcsönös együttmű­ködéssel való megoldásának. A fő irányok tervezete a külgazdasági kapcsolatok jelentős mértékű bővítését írja elő. Az elsőbbségét él­vező feladatokra kell majd Összpontosítani e kapcsolai- tokat, a tudományos-műsza­ki haladást célozva meg ve­lük, nagyobb mértékben fel­használva őket a szociális kérdések megoldása érde­kében. Meghatározó volt és ma­rad a testvéri Szocialista or­szágokkal folytatott együtt­működés. A KGST-tagor- szágok felső szintű gazda­sági értekezletén hozott ha­tározatok alapján a követ­kező években nagy lépése­ket kell tennünk a szociai- lista integráció fejlesztésé­ben, s azit a széles körű gyártásszakosítás és koo­peráció alapján kell elmé­lyítenünk. Ennek az egész munkának tengelye lesz a KGST-tagországók ezred­fordulóig szóló tudományos- műszáki komplex haladási programjának következetes megvalósítása. Természdto- sen sok függ majd a szo­cialista országok kollektív szervezete, a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa munkájának javításától is. Az integrációs folyamatok további elmélyítése feltétle­nül alkotó, újító szemléle­tet igényel. A régi, megszo­kott formák, amelyek az ex- tenzív fejlesztés időszaká­ban alakultak ki, nem képe­sek biztosítani az együtt­működés dinamikusabb fej­lődését. Ezért kell új utakat keresni, -határozottan töre­kedni a vállalatok és az ágazatok közvetlen együtt- . működésére, fejleszteni a közvetlen gazdasági kapcso­latokat, illetve közös egye­süléseket, tervezőirodákat, laboratóriumokat létrehozni. A külkereskedelem jelen­tős és egyre növekvő mér­tékben járul hozzá gazdai- ságunk fejlődéséhez. A ha­gyományos utakon azonban lehetetlen gyorsan előre ha­ladni. Elsősorban az ex­port nyersanyagi-központú- ságát kell megváltoztatni, az exportban fokozni kell a feldolgozó ágazatok ará­nyát. A minisztériumokat, az egyesüléseket és a vállala­tokat az ország exportpo­tenciáljának növelésére kell késztetni. Javítani kell a gépek, a berendezések és más késztermékek minőséi- gét, versenyképességét. Az importpolitika pedig arra hivatott, hogy tevékenyen elősegítse a tudományos­műszaki haladás meggyorsí­tását. V. Szociális fejlesztés és a népjólét növelése a XII. ötéves tervben kedéseket, majd közölte, hogy az ötéves tervidőszak végére az összes családok több mint 50 százalékának egy főre jutó havi átlagjö­vedelme meghaladja majd a 125 rubelt, s gyakorlatilag nem marad olyan család, ahol az egy főre jutó átlag- jövedelem ne érné el a ha­vi 50 rubelt. Az egészségügy, az okta­tás és a kultúra legfonto­sabb fejlesztési céljainak felvázolása után egyebek között elmondta: A párt folyamatosan gon­doskodik a lakásprobléma megoldásáról. Nem kis ered­mények születtek ezen a téren: a városi családok több mint 80 százaléka ma önálló lakásban lakik, falun jelentősen nőtt az összkom­fortos lakásokkal való ellá­tottság. A lakásprobléma súlyosságát mégsem szün­tettük meg. A következő öt évben 565—570 millió négy­zetméternyi lakás átadását tervezzük. Jelentős eszközö­ket fogunk fordítani a váro­sok és falvak rendezésére, a közüzemek és a tömegközle­kedés bővítésére. A párt szociális politiká­jának keretében elvi jelen­tőségű a lakosság növekvő fizetőképes keresletének ma­radéktalan kielégítése. Nem túlzás azt mondani, hogy ma ez az egyik legidőszerűbb feladat. Megoldásával közé vetlenül összefügg a munka fokozottabb anyagi ösztön­zése, a szabadidő ésszerű kihasználása, a szovjet em­berek hangulata, a hiánycik­kek okozta káros jelenségek leküzdése. Mindenekelőtt javítani kell a lakosság élelmiszerel­látását, különösen húsból, tejtermékekből, zöldségből és gyümölcsből. Az iparcik­kek fogyasztásának is prog­resszív változásokon kell átmennie. A lakosság ipár- cikkellátásának színvonala az utóbbi években észreve­hetően nőtt, egyes árufaj­táknál a piac telítetté vált. Most egy jóval bonyolultabb probléma kerül előtérbe: a minőség és a választék kér­dése. A választékbővítéssel és a divatos termékek előál­lításával kapcsolatos problé­mák megoldása során . ter­mészetesen nem szabad megalapozatlanul csökkente­ni az elsősorban gyermekeké - nek és időseknek szánt olcsó, de jó termékek gyártását. Beszámolója végén Nyi­kolaj Rizskov hangsúlyozta: Most arra van szükség, hogy teljes határozottság­gal, energiával és kitartás­sal valósítsuk meg az elfo­gadott terveket. Meggyőződéssel mondhat­juk, hogy országunk dolgo­zói, akik szilárdan tömörül­nek a lenini párt köré, tu­datában vannak nagy fele­lősségüknek és a kor köve­telményeinek, s mindent megtesznek a XXVII. kong­resszus történelmi határoza­tainak teljesítéséért. A miniszterelnök beszá­molója után megkezdődött a vita, amely ma folytatódik. Bérgyilkosság vagy terrorista akció? Döbbenet és gyász Svédországban A Palme-gyilkosság ügyé­ben nyomozó svéd rendőr­ség egyelőre csak a gyilkos fegyverének típusát azonosí­totta. a tettes és a merény­let oka sajnos továbbra is ismeretlen. A nyomozók a fegyver felkutatására a la­kossághoz fordultak segítsé­gért. A Palme halálát okozó re­volver feltehetőleg amerikai gyártmányú, és a világ egyik legerősebb kézifegyvere: egy Smith/Wesson 35T-es Mag­num. Szakértők szerint a miniszterelnök életét egy go- ilyóálló mellény sem men­tette volna meg: a közvetlen közelből kilőtt lövedék azt is simán átütötte volna. Holmer a stockholmi rend­őrség főnöke közölte: egye­lőre nagyon kevés nyom áll rendelkezésükre, csak az bizonyos, hogy a gyilkossá­got pontosan kitervelték, és úgy hajtották végre. Az el­követés módja bérgyilkosra váll, lehet azonban, hogy egy őrült volt, de a rendőrfőnök azt sem zárta ki, hogy egy terrorista szervezet követte el a gyilkosságot. Pontos tervezésre vall, hogy a merényletet olyan helyen követték el, ahol a menekülő tettes esetleges autós üldözőit könnyedés le tudta volna rázni: a sötét utca, amerre menekült, lép­csőben végződik és csak utá­na torkollik egy másik ut­cába. A Palme család kérésére nem tartanak hivatalosan is államivá nyilvánított gyász- szertartást. hanem a teme­tést a Svéd Szociáldemokra­ta Munkáspárt szervezi. Olof Palme Svédország miniszterelnöke elhunyta al­kalmából Maróthy László, a Minisztertanács elnökhelyet­tese és Esztergályos Ferenc külügyminiszter-helyettes hétfőn felkereste Svédország budapesti nagykövetségét és a kormány nevében részvé­tét fejezte ki. A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága nevében Pál Lénárd, a Központi Bi­zottság titkára és Kovács László, a KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője nyilvánította részvétét An­ders Ragnar Dromberg nagy­követnek a Svéd Szociálde­mokrata Munkáspárt elnöke tragikus halála alkalmából. Várkonyi Péter közép-amerikai útja Várkonyi Péter külügymi­niszter Isidoro Malmierca Peolinak, a Kubai Köztársa­ság külügyminiszterének és Miguel d’Escoto Brockman- nak, a Nicaraguái Köztársa­ság külügyminiszterének meghívására tegnap hivata­los, baráti látogatásra Ku­bába és Nicaraguába, továb­bá Bernardo Sepulveda Amor mexikói külügymi­niszter meghívására hivata­los látogatásra a Mexikói Egyesült Államokba utazott. Irak -Irán Súlyos emberveszteségek Súlyos emberveszteségek­ről érkeztek jelentések teg­nap iraki—iráni hadszínte­rekről. Az iraki vezérkar Bagdad­ban azt közölte, hogy az el­múlt 24 órában 800 iráni ka­tonát tettek harcképtelenné a front északi szakaszán, Kurdisztánban. A közlemény szerint az iraki légierő va­sárnap összesen 368 beve­tésben támadott iráni állá­BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban fe­jezte ki jókívánságait Cora- zón Aquino asszonynak, a Fülöp-szigeteki Köztársaság új elnökének. Lázár György, a Minisztertanács elnöke Salvador Laurel alelnököt, az új kormány miniszterel­nökét üdvözölte. BECS Kurt üdheim volt ENSZ-ff ,r. az Osztrák Néppárt Lársasági elnök- jelölt’ olta. hogy náci szerv tek tagjaiéit volna. A Prof;i című polgári hetilap tegnap utcára kerülő számá­ban kivonatot közöl az egy­sokat a front északi és déli szakaszán. A teheráni rádió ezzel szemben arról számol be, hogy a frontvonal déli ré­szén (Fáó kikötővárostól északra) két iraki tüzérzász­lóalj teljesen megsemmisült, az irakiak itt 500 katonát — halottakat és sebesülteket — vesztettek. Egy harmadik zászlóaljat pedig a front dé­li részén tizedeltek meg. kori német katonai nyilván­tartásból, amelyben az áll, hogy Waldheim annak ide­jén a náci egyetemi diák- szervezet, illetve az SA tag­ja volt. OJ-DELHI Parlamenti választásokat írt ki a bangladesi katonai kormányzat április 26-ra. Indiai lapjelentések szerint Hoszain Mohammad Ersad elnök most negyedszer szán­ta el magát szavazás meg­tartására. TOKIO A Sarlós István vezette parlamenti delegáció tegnap délután a Tanácsosok Házá­ban — a japán parlament felsőházában — tett látoga­tást. A küldöttséget Kimura Mucuo, a felsőház elnöke üdvözölte, és jelen volt több más vezető felsőházi képvi­selő is. „Szivünkben tovább élsz”. Gyászoló stockholmiak vonalnak a svéd főváros utcáján (Telefotó — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom