Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-15 / 63. szám

1986. MÁRCIUS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tétényi Pál előadása Szolnokon Kerekasztal-beszélgetés a Technika Házában A párt politikáját Képviselni és védeni Tegnap Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára fogadta Tétényi Pált, a párt Központi Bizottságá­nak tagját akadémikust, az Országos Műszaki Fejleszté­si. Bizottság elnökét és meg­beszélést folytattak az OMFB tevékenységéről. Ezután a megyei Oktatási Igazgatóságon rendezett el­méleti konferencián, melyen vezető propagandisták, poli­tikai munkások vettek részt, tartott előadást az OMFB elnöke. A konferenciát Si­mon József, a megyei párt- bizottság titkára nyitotta meg, majd Tudományos és műszaki haladásunk idősze­rű kérdései címmel Tétényi Pál előadása hangzott el, aki a téma kapcsán válaszolt Rendhagyóan Budapes­ten, a Mezőgazdasági Szö­vetkezet Házában, a téeszek és közös vállalataik elnökei­nek szervezett továbbképzés zárórendezvényeként tar­totta meg idei első küldött- közgyűlését a Szolnok me­gyei Teszöv. Nem csupán a helyszínt illetően volt rendhagyó a megye 55 téeszét. egy halá­szati szövetkezetét valamint az öt közös vállalatot kép­viselő küldöttek tanácskozá­sa: a jelenléti íveket aláírók ruhájára kokárdákat tűztek, és az 1848-as történelmi eseményekről való megem­lékezéssel kezdődött a küldöttközgyűlés. Szegő László, a Teszöv elnöke méltatta a 138 évvel ezelőtti március idusának jelentőségét, majd a tanács­kozás értékelte a közös gaz­daságok és vállalatok tava­lyi tevékenységét, megvi­tatta az idei terveket. Elhangzott a megyei szö­vetség elnökségének jelenté­sében, hogy a termelőszö­vetkezetek 1985-ben ered­ményesen munkálkodtak az előző két aszályos esztendő­ben elszenvedett károk, ki­esések pótlásán. A szervező munka javítására, a ráfor­dítások csökkentésére ho­zott intézkedések — bizo­nyítják ezt a megyei mér­legadatok is — nem voltak hiábavalóak. A gabonaprog­ram időarányos célkitűzé­seit például mennyiségileg és minőségileg egyaránt tel­jesítették á szövetkezetek. Szántóterületük 30 százalé­kán az eddigi harmadik legjobb átlagtermést érték el búzából, a betakarított csaknem 885 ezer tonna bú­zamennyiség 33 ezer tonná­azokra a kérdésekre is, ame­lyeket a megyéből előre el­juttattak hozzá. A rendezvény Simon Jó­zsef zárszavával ért véget. Tétényi Pál szolnoki prog­ramja délután a Technika Házában folytatódott: az OMFB elnöke a MTESZ és a Magyar Közgazdasági Tár­saság Szolnok megyei szer­vezeteinek vezetőivel talál­kozott. A kerekasztal-be- szélgetést — amelyen részt vett Simon József, a megyei pártbizottság titkára és Fe­hér József, a MTESZ főtit­kárhelyettese is — a részt­vevőket, közöttük Hajdú- Bihar és Szabolcjs-Szatmár MTESZ-vezetőit, Hangyái Károly, a MTESZ Szolnok val meghaladta az előző évit. A megye téeszeinek tava­lyi húsértékesítése 5,8 szá­zalékkal volt több az 1984. évinél. Jelentősen nőtt a tejtermelés, 17 százalékkal volt több az első osztályú tej aránya. A baromfiágaza­tok termelése is nőtt az előző évihez képest. A kö­zös gazdaságok által integ­rált háztáji ágazatok közül a kisüzemi sertéstartásban az anyakocák számának csökkenése, a baromfitar­tásban a megemelkedett fű- tőenergia-árak miatt elma­radt a termelés fejlődésének a korábbi években megszo­kott dinamikája. A piaci igényekhez való jobb alkal­mazkodás és a veszteséges vagy rosszul jövedelmező ágazatok felszámolása elle­nére visszaesett az alapte­vékenységen kívüli termelés és annak nyereségtartalma. A megelőző két év már em­lített időjárási gondjai miatt szűkösebbek lettek a gazdasá- ságok fejlesztési lehetőségei is, az 1984. évinél mintegy 200 millió forinttal keveseb­bet fordíthattak tavaly be­ruházásokra. A számszerű eredménye­ket ismertető elnökségi je­lentésből megtudhatták a küldöttek. hogy a közös gazdaságok az előző évinél 6,5 százalékkal nagyobb ter­melési értéket és tizenhat százalékkal több bruttó jö­vedelmet értek el 1985-ben. Mérleg szerint eredményük megyei szinten a tervezett­nél 21 százalékkal, az 1984. évinél 34 százalékkal volt több. A Teszöv érdekképvi­seletéhez tartozó közös vál­lalatok — a Jásztej, a Tö­Megyei Szervezetének elnö­ke köszöntötte. A beszélgetés során a KSST-országok műszaki-tu­dományos együttműködésé­nek kérdéseiről cseréltek vé­leményt. Különösen nagy hangsúlyt kaptak azok a fel­adatok és lehetőségek, ame­lyek az SZKP XXVII. kong­resszusán elfogadott, a tech­nikai fejlődés, a kutatási eredmények gyakorlati - al­kalmazásának meggyorsítá­sát célul kitűző szovjet prog­ram végrehajtásába való be­kapcsolódást kínál hazánk­nak és a többi szocialista or­szágnak. A kerekasztal-beszélgeté- sen szóba kerültek a vál­lalati műszaki fejlesztés problémái is. váll, a Kuntej, a baromfi- keltető és a Tszker — tíz­tizenöt százalékkal növelték a termelésüket, 9—14 szá­zalékkal a nyerségüket, és a korábbinál több részesedést tudtak szétosztani taggazda­ságaik között. Az idei lehetőségekről szólva úgy foglalt állást a Teszöv küldöttközgyűlése, hogy az utóbbi nehéz esz­tendők tapasztalatai joggal késztették megfontolt, óva­tos tervezésre a megye ter­melőszövetkezeteit. A nö­vénytermesztésben 3,1 szá­zalékos termelésnövekedés­sel, az állattenyésztésben az árukibocsátás egyszázalékos csökkenésével számolnak az üzemi tervek, összessé­gében a megye téeszei a termelési érték 2,3 százalé­kos, a bruttó jövedelem 7,3 százalékos növelésének lát­ják reális lehetőségét ebben az évben. Az 1986. évi si­keres gazdálkodás érdeké­ben szükséges intézkedések között első helyen említet­ték a küldöttközgyűlésen a takarmánygazdálkodás szín­vonalának javítását, a fo­kozott költségtakarékossá­got, a szerződéses fegyelem megszilárdítását, valamint a feldolgozóipari tevékeny­ségnek az üzemek közötti vagy élelmiszeripari vál­lalatokkal közös fejleszté­sét. Egyetértett a küldött- közgyűlés azzal is, hogy le­hetőleg már most, a VII. ötéves tervidőszak első esz­tendejében fel kell számol­ni a megyei téeszek terme­lési színvonalában meglevő különbségeket, felzárkóz­tatni a sikeres gazdaságok közé a lehetőségeiktől és adottságaiktól elmaradó színvonalon gazdálkodó szö­vetkezeteket. ' T. F. Tavaszi fesztivál — megnyitó Tíznapos program Tegnap a kőbányai vásár­városban Juhár Zoltán bel­kereskedelmi miniszter ün­nepélyesen megnyitotta a VI. Budapesti Tavaszi Fesz­tivált, és egyben a fesztivál legjelentősebb rendezvényét, az Utazás ’86 kiállítást. Megnyitó beszédében hang­súlyozta: a budapesti tavaszi fesztivál és az Utazás kiállí­tás belföldön és határainkon túl egyaránt elismerést ví­vott ki magának; ezt a ta­vaszi programsorozatot min­denütt az idegenforgalom és a kultúra egyik rangos ese­ménysorozatának tekintik. A budapesti tavaszi fesz­tivál tíz napja alkalmat ad arra, hogy a hazánkat felke­reső külföldiek megismer­kedjenek a magyar kultúra legjelesebb alkotásaival, a magyar művészeti élet szí­nes palettájával. Az idén Sopron és Szentendre mel­lett Kecskemét is szaporítja a fesztivál programsorozatá­ba bekapcsolódó vidéki vá­rosok számát. Az Utazás ’86 kiállításon, a fesztivál idegenforgalmi rendezvényén húsz ország — köztük első ízben Kanada — 139 turisztikai, utazási cége mutatja be idegenforgalmi kínálatát. A magyar utazási irodák több mint háromezer hazai és külföldi túrát kí­nálnak, köztük több százat 10—50 százalékos kedvez­ménnyel. Elsősorban a fia­talok, a nagycsaládok és a nyugdíjasok utazásához nyúj­tanak árkedvezményt. Az Utazás kiállítás márci­us 19-ig naponta 10-től 18 óráig tekinthető meg, kivéve a hétfői napot, amikor csak délután 2 órakor nyitják meg a kapukat a nagykö­zönség előtt, a délelőtti, déli órákat szakmai tapasztalat- cserére, üzletkötésekre hasz­nálják fel a kiállító cégek. A MÁV 50 százalékos ked­vezményt nyújt a tavaszi fesztivál — s így az Utazás kiállítás — látogatóinak, a BKV sűrítetten indítja az Örs vezér térről a 100-as já­ratot a BNV kapuihoz. Képviselők flz illetékekről Az Országházban ülést tar­tott az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bi­zottsága, s ezzel befejeződött a parlament március 20-ára összehívott tavaszi üléssza­kát előkészítő bizottsági ta­nácskozások sorozata. Két témával, az illetékek­ről, valamint a sajtóról ké­szülő törvényjavaslat véle­ményezésével foglalkoztak a bizottsági ülés résztvevői. Manapság sok szó esik a munkahelyi légkör­ről. Érthető. Az utóbbi idő­ben felgyorsultak a változá­sok, amelyek a termelés fel­tételeit illetik, s ezeknek hatása alól senki nem von­hatja ki magát. A cél is­mert: eredményesebben kell dolgozni. Egyén és társada­lom nem élhet meg látszat­sikerekből. Az előrehaladás, a jobb élet fedezete kizáró­lag az alkotó módon és kedvvel végzett, fegyelme­zett munka. Az értékterem­tés. A sokféle új szabály mindnyájunk teherbíróké­pességét próbára teszi. Már az alkalmazkodás is ezekhez. De többről van szó. A haté­konyabb cselekvésről, mely nagyobb felkészültséget kí­ván. S ami ezt garantálja: az eszmei, erkölcsi háttérről, indítékról. Nemcsak az érte­lemről — érzelmekről is. A mit és miért mellett a meggyőződésről, hogy amit teszek, az jó, azzal érdemes azonosulni. A gyorsan múló hétköznapok nem mindig kedveznek az ilyen szembe­sítésnek. Kellenek, akik eszünkbe juttatják, figyel­meztetnek erre. Az országban mintegy hu­szonötezer • pártszervezet önként vállalt feladata, kül­detése ez Kár volna tagad­ni hogy alapszervezeteink nem egyformán tesznek ele­get ebbeli kötelességüknek. Súlyponteltolódások vannak. Eav bizonyos tennivaló meg­felelő elvégzése során oly­kor elsikkad sok más, ami nem kevésbé fontos. Vagy a tűzoltómunka és stílus válik uralkodóvá, amiben csak a részletek a fontosak. Politikai szervezet ez ilven végleteket nem engedheti mee magának. Miről van szó? A XIII. pártkongresszus, a korábbiaknál demokrati­kusabb választás, a népfront munkájának felélénkülése nagy hatással van az ország politikai életére. Pezsdítően hat rá, mert impulzusokat ad, s ezzel gondolkodásra késztet. Növeli az emberek vitakészségét. Kezdik látni, hogy a döntési kényszer, az alternatívák mérlegelésének kényszere már nem egyedül a felső vezetésre érvényes; egyre inkább előtérbe kerül ez a társadalom minden szférájában, így elsősorban a munkahelyeken. A gazda­sági egységek politikai kö­zösségek is, amelyekben a politizálás lehetősége egyben kötelesség. Nyilvánvaló, hogy mindenekelőtt a politi­kai testületek, így elsősor­ban a pártszervezet. a kommunisták számára. Nézzük meg. mit mond er­ről pártunk Szervezeti Sza­bályzata. „A pártalapszer- vezet joga és kötelessége működési területén a párt se, végrehajtásának ellen­őrzése, káderkérdésekben jogkörének gyakorlása, az állami, gazdasági vezetők beszámoltatása”. De ha már itt tartunk, vessünk egy pil­lantást a párttag kötelessé­geire is. A párttag „letten őszinte és becsületes; sze­mélyre való tekintet nélkül tárja fel a fogyatékosságo­kat, lépjen fel a pártde­mokrácia megsértése, a bírá­lat elfojtása és az önelégült­ség ellen”. Érdemes elgon­dolkodni azon, milyen ha­tással lehet egy munkahely mindennapi életére. ama bizonyos légkörre, hangulat­ra csak e két pontnak a ma­radéktalan érvényesítése. Párttagok vagyunk. Ne­künk képviselnünk és véde­nünk kell a párt politiká­ját. Szavakkal, életvitelünk­kel, munkánkkal. Az előb­bi könnyebb. Az utóbbi ket­tő már nehezebb. Erről a követelményről mégsem mondhatunk le, a politikai hitelünk miatt sem. A tét nagy. Arról van szó, hogy élére tudunk-e állni munkahelyenként annak a megújulásának, amit végig­vinni elhatározott szándé­kunk, törekvésünk. S amivel a társadalom felelősen gon­dolkodó többsége nemhogy 'egyetért, de őszintén támo­gatja is. Az évek mostanában nem kényeztetnek bennünket. Elég sok a bizonytalansági tényező a jövőt illetően. Nyi­tott gazdaságunk erősen ki van téve a világgazdaság számunkra sokszor kedve­zőtlen fejleményeinek. Föl­merül a kérdés; lehet-e bi­zonyosság az, hogy a politi­kai testületek szót tudnak érteni az emberekkel? Ügy gondolom: igen. Mert ahol ■nem nábólintás, hanem meggyőződésen alapuló egyetértés van, ott a légkör mindig kedvező az előbbre jutásra. Ezért a helyi poli­tizálás nem térhet ki a szű- kebb környezet napi gond­jai előL E gondok megoldá­sa nem lehetséges viták, az álláspontok ütköztetése nél­kül. ' '■ ■Ili vitázik állást foglal valami ellen; ugyanakkor védi a maga igazát. Ha képviseljük a párt politikáját, ez azt je­lenti, kiállunk a védelmé­ben is. Amikor ezt tesszük, egyúttal saját meggyőződé­sünket tesszük hitelessé. Hozzájárulunk az őszinte, nyílt légkör kialakulásához, amelyben felszínre jut min­den jó gondolat, javaslat, el- . képzelés, a közöny legjobb ellenszereként Az ilven munkastílus te­szi valóban nélkülözhetetlen­né a pártalanszervezet, a kommunisták jelenlétét tár­sadalmunk formálásában. politikájának érvényesíte­Kovács Imre A Karcagi üveggyárban folyamatosan ellenőrzik, bogy a termékek mfinakl adatai meg­felelnek-e a követelményeknek. Műszerrel mérik többek között az üvegek hőtágulását Is Tétényi Pál délután a Technika Házában kerekasztal-beszélgetésen találkozott műsza­ki és gazdasági szakemberekkel TÖBB GABONA ÉS HÚS A TÉESZEKBŐL Nehéz esztendők után megfontolt tervezés Küldöttgyűlést tartott a Teszöv

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom