Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-15 / 63. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. MÁRCIUS 15. Heti világhíradó A szerdai népszavazás eredményeként Spanyolország tovább­ra is tagja marad a NATO-nak. A képen: Felipe González kormányfő, amint az Jigen”-re buzdítja a szavazókat (Fotó AP—MTI—KS) 1 szovjet ENSZ-misszió létszámának csökkentése Az amerikai lépés jogtalan VASÁRNAP: Közzéteszik az SZKP XXVII. kongresszusá­nak a gazdaság- és társada­lomfejlesztési tervekkel kap­csolatos határozatait — A magyar külügyminiszter me­xikói majd nicaragual tár­gyalásai — Ojabb túszszedés Bejrutban; francia televíziós stáb tagjait rabolják el. HÉTFŐ: Svédország egyper­ces néma gyásszal tiszteleg Palme emlékének — Beje­lentik, hogy a Varsói Szer­ződés tagállamainak külügy­miniszterei a lengyel fővá­rosban tartanak tanácsko­zást — Az ENSZ-főtitkár kü­lönleges megbízottja, Diego Corlovez Kabulban tárgyal. KEDD: Radzsiv Gandhi fo­gadja a Sarlós István vezette parlamenti küldöttséget — Súlyos összetűzések Dél-Af- rikában — A brit kormány­fő visszautasítja a szovjet nukleáris leszerelési ja­vaslatot — Ecuadorban megadja magát a légi­erő fellázadt parancsno­ka, de később új zendülés kezdődik. SZERDA: Spanyol népszava­zás, az ország továbbra is tagja marad a NATO-nak — A stockholmi parlament megerősíti Carlsson minisz­terelnöki megbízatását — Tüntetések Dél-Koreában. CSÜTÖRTÖK: Mihail Gorba­csov válasza a hatok indítvá­nyára: a Szovjetunió hajlan­dó meghosszabbitani az atomfegyver-kísérletek mora­tóriumát, a Fehér Ház azon­ban elutasítja ezt — Fel­bocsátják a Szojuz T—15 szovjet űrhajót két kozmo­nautával — A Szlovák KP kongresszusa. PÉNTEK: Francia flottamoz­dulatok a libanoni partok­nál — Eredménytelen tár­gyalások a szovjet ENSZ- kéoviselct csökkentését kö­vető egyoldalú amerikai lé­pése’: ügvében — Üi válasz­tásokat akarnak kiírni a Fü- löp-szigeteken. Mit jelent a, hatoknak küldött Gorbacsov válasz? Akár a „válaszok heté­nek” is nevezhetnénk az elmúlt napokat, ami egy­úttal a világpolitika folya­matosságát, a napirenden szereplő témák fontosságát jelzi. A válaszok természe­tesen különböző előjelűek. Az amerikai elutasítást kö­vetően aligha volt megle­pő, hogy London is megle­hetősen negatívan válaszolt Moszkva január 15-i atom- leszerelési indítványaira. Pontosabban a brit okmány arra hivatkozik, hogy a cél­kitűzésekkel egyetért, de a következő másfél évtized­ben túlzottan „korainak” tartja azok realizálási lehe­tőségét. Az igazi ok termé­szetesen az atlanti hűség, valamint az a tényező, hogy Nagy-Britannia éppen most korszerűsíti atomütőere­jét trident rakétákkal. A brit kormányt azonban már­is kemény bírálatok érték, elsősorban a munkáspárt részéről. Átadták a francia választ is. de ennek részle­tei még nem ismeretesek: Párizsból főként a választá­sok és a libanoni túszdráma hírei érkeztek. Válaszolt Moszkva is, méghozzá a hatok újabb felhívására. ( Ez volt az a nemzetközi dokumentum, amelynek elkészítéséhez, közvetlenül tragikus halála előtt, Palme még személye­sen hozzájárult. A hatok többi „ötje”, mint köztudott Alfonsin argentin és Miguel de la Madrid mexikói ál­lamfő, Gandhi indiai és Pa­pandreu görög miniszterel­nök, s az aktív politikából időközben visszavonult, de osztatlan tekintélynek ör­vendő Nyerere tanzániai po­litikus.) A hatok a békekez­deményezések folytatását, s mindenekelőtt az atomfegy­verkísérletek eltiltását sürgették, amire válaszában, Mihail Gorbacsov, bejelen­tette a szovjet készséget a szovjet moratórium folytatá­sára. Ez az önként vállalt, egyelőre egyoldalú szünetel­tetés augusztus 6-a óta van érvényben, és március 31-el járna le. A moratórium lényege, hogy már a tárgyalási sza­kaszban is felhagyjanak a robbantásokkal, ehhez vi­szont mindkét fél hozzájá­rulására szükség van. De az Egyesült Államok ismét el­vetette az indítványt. Most már ellenőrzési kérdésekre sem hivatkozhat, hanem nyilvánvaló: az űrfegyver­kezés előkészületei, az atom­fegyverkezési verseny továb­bi fokozása kívánja meg a kísérleteket. (Jellemző ösz- szesítés, hogy a világon 1945 óta 1556 nukleáris rob­bantást hajtottak végre, s ebből 789 az amerikaiakra, 565 a Szovjetunióra, a fenn­maradt mennyiség a franci­ákra, angolokra és kínaiak­ra jutott. Nehéz azt állíta­ni tehát, hogy az Egyesült Államok valamilyen „szov­jet előnyt” akar behozni...) Szó esett a héten a követ­kező csúcstalálkozó lehetsé­ges időpontjáról is; amerikai részről a jelek szerint mér­legelik, hogy a novemberi félidős választások után ke­rüljön rá sor. Valószínűleg ez inkább járható út, mint az eredetileg ajánlott júni­us, ameddig aligha ígérkezik bármilyen előrelépés. Az eszmecsere mindenesetre fo­lyik, a „diplomáciai csator­nákon” nincs csend... Mit hozott Franciaország­ban a választási kampány finise? Holnap választásokat tar­tanak Franciaországban. s egyelőre a tapasztalt közvé­leménykutató intézetek is zavarban vannak a lehetsé­ges esélyek megítélésénél. Igaz, minden jel arra mutat, hogy a szocialista párt ko­rábbi többsége elkopott, s a parlament kisebbségbe szo­rul. Ezzel együtt azonban nem kevés a kérdőjelek szá­ma. Az első a nemzetgyűlés ösz- szetételére vonatkozik. Mennyiben bizonyul reá­lisnak az az irányzat, hogy a finisben a szocialisták va­lamelyest visszaszerezték az elvesztett szavazatokat. s nem érnek el olyan mély­pontot. mint ezt eredetileg jósolták? Milyen eredményi érnek el a kommunisták, akik most ugyan nincsenek szövetségben a szocialisták­kal. de mindent elkövetnek a jobboldal visszaszorításá­ra? S végül, de nem utolsó sorban, vajon a „klasszikus jobboldal” (a giscardisták, a Chirac vezette gaulle-isták, és a külön utakon járó Barre volt kormányfő hívei) meny­nyire képesek fenntartani az akcióegységet, vagy legalább­is annak látszatát, s lesz-e többségük, anélkül, hogy eb­be a szélsőségesen reakciós Le Pen szavazatai beszámíta­nának. (A félfasiszta szer­vezet körül különösen ma­gasra csaptak a szenvedé­lyek, amikor tagjai meggyil­koltak egy szocialista akti­vistát). A választási százalé­kokat befolyásolhatja, hogy a franciák miként véleked­nek majd a szocialista el­nök, a még két évig mandá­tummal rendelkező Mitter­rand. s egy esetleges jobb­oldali kormányfő Jhatalini társbérletéről”. Hiszen az előzetes nyilatkozatok és cáfolatok már-már egy poli­tikai pókerjátszma képét ve­títették fel. De ebben az órában ki­számíthatatlan tényezőt je­lent a bejrúti túszszedés, több gyilkosság és Libanon „megjelenése” a kampány­finisben. Hét francia túsz van az Iszlám Szent Háború elnevezésű szélsőséges ter­rorszervezet fogságában, fo­lyik a közvetítés, a titkos diplomácia, miközben fran­cia hadihajók vonultak fel Libanon partjaihoz. Min­den megtörténhet, a foglyok kiszabadulásától a tragikus végig. Nyilván nem vélet­lenül időzítették ezeket a terrorcselekményeket a francia választási harc utol­só hetére, de — ismét a kér­dés — ki tudná ezekben az órákban megmondani. ho­gyan befolyásolják majd a francia választópolgárok döntését az urnáknál? Mit mutat a dél-koreai nyugtalanság? Diáktüntetések követik' egymást a dél-koreai fővá­rosban, napirenden vannak az összecsapások a rendőr­séggel. Kim de Dzsung, az ellenzék vezéralakja többet van háziőrizetben, mint sza­badon, s letartóztatás fenye­geti a kormányzattal szem­ben álló párt képviselőit. A nyugtalanság oka, hogy a tábornok-elnök, ' Csőn mandátumát a kényelmes parlamenti többséggel akarják meghosszabbítani, miközben az ellenzék alkot­mánymódosítást és közvetlen szavazást követel. A tünte­tések elhúzódnak, mert egy­részt széles tömegmozgalom jött létre, másrészt az erő­szakszervezetek kény­telenek némileg fékezni ma­gukat, legalábbis a koráb­bi fellépésekhez képest. Nyilván figyelembe kell venni, hogy a két év múl­va esedékes olimpia előtt kedvezőbb képiét alkossa­nak a szöuli rezsimről. Vannak kommentárok, amelyek már-már a Haiti és Fülöp-szigeteki vonulat folytatásáról elmélkednek, de az összevetés túlságosan egyszerűsítene. Dél-korea az „újkapitalista” ázsiai or­szágok sorában viszonylag jobb gazdasági teljesítményt mondhat magáénak, és szá­molni kell azzal az anti- kommunista ideológiai nyo­mással is, amely évtizedek óta végbemegy Szöulban. A hatalom militarizáltsága nagyfokú, erőszakszerve­zeteit széles körben kiépítet­ték; mintegy negyvenezer amerikai katona állomáso­zik területén, most is fo­lyik a Team Spirit nevű nagy hadgyakorlat, tehát Washington mindenkinél ér­dekeltebb a mozdulatlan­ságban. A dél-koreai nyugtalan­ság, a véget nem érő tünte­téssorozat tulajdonképpen abból a szempontból a leg­érdekesebb, hogy a kétség­kívül gátló tényezők ellené­re, mégis ilyen mértékben kibontakozott. S ennél a pontnál van kapcsolódás a minap megbukott diktatú­rákhoz. .. Réti Ervin Svédországban országos megemlékezést tartottak a meggyilkolt Olof Palme tiszteletére. A képen: akis­fiú a szociáldemokrata párt jelképével, egy szál vörös rózsával Helmut Kohl a két német állam kapcsolatáréi Éles hangú parlamenti be­szédben ismételte meg Hel­mut Kohl kancellár tegnap kormánya álláspontját a két német államra vonatkozó politikáról, mereven elzár­kózva minden olyan változ­tatástól, amit az NDK jogos követelésként elengedhetet­lennek tart e kapcsolatok teljes rendezéséhez. Az NSZK a német kérdést változatlanul nyitottnak te­kinti, újraegyesítésre törek­szik — kizárólag békés esz­közökkel —, jogot formál Nyugat-Berlinre, ragaszko­dik a nyugatnémet alkot­mány bevezetőjében foglalt elvekhez („egységes német nemzet”), egyetlen német ál­lampolgárságot ismer el, és változatlanul bizonyos en­gedményeket követel az NDK-tói. Lényegében így foglalható össze a oénteki kormánvnyilatkozat. Ugyan­akkor Kohl pozitívan vonta meg az együttműködés fej­lesztésében közelmúltban elért eredmények mérlegét, és kifejtette: a két német ál­lam közötti alapvető és el­vi nézeteltérések nem aka­dályozzák az együttműködés bővülését. Az Egyesült Államok hely­telenül és megfelelő jogi alap nélkül jár el. amikor a Szovjetunió, a Belorusz SZSZK és az Ukrán SZSZK New York-i ENSZ-képvise- leteinek 40 százalékos csök­kentését követeli — fejtette ki csütörtökön Carl-August Fleischhauer, a világszerve­zet egyik vezető jogi szakér­tője az ENSZ és a vendég­látó ország kapcsolatainak kérdésében illetékes ENSZ- bizottság ülésén. A bizottság összehívását a Szovjetunió kérte. A jogász megállapította: kétoldalú alapon, a viszonos­ság elveit figyelembe véve lehetséges. hogy valamely állam korlátozza egy külföl­di képviselet létszámát. Más azonban a helyzet akkor, ha egy nemzetközi szervezethez — és nem a fogadó államhoz — akkreditált képviseletek­ről van szó. A nemzetközi jog érvényes normái szerint ebben az esetben a szerve­zetnek otthont adó államnak konzultálnia kell a többi tagállammal és egyetértésre kell velük jutnia, mielőtt bármilyen módon korlátoz­ná a külföldi képviselet lét­számát. Nem a világszerve­A LEMP Központi Bizott­ságának ülésén tegnap foly­tatódott a vita a kongresz- szusi tézisekről, a párt ká­derpolitikájáról, valamint a kongresszusi előkészületek menetéről. A Központi Bizottság ha­George Shultz amerikai külügyminiszter tegnap be­jelentette, hogy Stockholm­ban találkozni szándékozik Nyikolaj Rizskov szovjet mi­niszterelnökkel. Jelezte, hogy a várhatóan szombaton sor­ra kerülő találkozón nem terjeszt elő új amerikai ja­vaslatodat, az nem lesz „tárgyalási ülés” a tárgya­lások sorozatában. A meg­beszélés - azonban érintheti mindazokat a kérdéseket, amelyek a két ország kap­csolatában nyitottak. A mi­niszter szerint a találkozó „része a kiterjedt eszmecse­rének”, amely á Szovjet-* unió és az Egyesült Államok Brüsszeli NATO-források ismertették az amerikai fegyverzetellenőrzési és le­szerelési hivatal (ACDA) je­lentését, amely újból „a szerződések megsértésé­vel” vádolja a Szovjetuniót, és í, ellenintézkedéseket” fontolgat. Kenneth Adelman, a hiva- vatal igazgatója jelentésé­ben felsorolja az összes egyezményt a SALT-I-től a helsinki záróokmányig, és azt állítja, hogy „a Szovjet­unió valamennyit megsér­tette”. S bár, mint ismere­tes, a Szovjetunió ismétel­ten meghosszabbította az atomkísérletek egyoldalú­an vállalt felfüggesztését, a jelentés „a kísérleti robban­tások korlátozásáról szóló egyezmény megsértését” is zetnek otthont adó ország egyedüli joga annak megíté­lése, hogy. egy ország ENSZ- kép viseletének létszáma „ésszerű és normális-e” vagy sem — mondotta a nyu_ gatnémet jogász. Vaszilij Szafroncsuk, a szovjet ENSZ-képviselet ügyvivője kijelentette: a nemzetközi gyakorlatban ál­talában érvényes kétoldalú összehasonlításra nincs mód, hiszen Moszkvában nincs olyan nemzetközi szervezet, amelyhez amerikai képvise­let lenne akkreditálva. Az ENSZ-képviseletek létszá­mának meghatározására vo­natkozó amerikai próbálko­zás összeegyeztethetetlen a nemzetközi joggal, a világ- szervezet, és annak minden tagországa ellen irányul <— hangsúlyozta a szovjet dip­lomata. Hozzátette: a szov­jet, a belorusz és ukrán képviseletek létszámát be­folyásolja az is, hogy csak saját magukra támaszkod­hatnak, míg az amerikai képviselet bármikor segítsé­get vehet igénybe Washing­tonból. A bizottság határozata nem kötelező érvényű, de irány­mutató, és erkölcsi-politikai ereje sem elhanyagolható. tározatot hozott arról, hogy a LEMP X. kongresszusát június 29-re hívják össze Varsóban. A tegnapi ülésen felszó­lalt Wojciech Jaruzelski, a LEMP Központi Bizottságá­nak első titkára. között folyik, de nem illesz­kedik be a rendszeres tár­gyalásokba. A Mihail Gorbacsov által januárban előterjesztett át­fogó leszerelési javaslatokról az ! amerikai külügyminisz­ter nem volt hajlandó ér­demben nyilatkozni. A le­szerelési tárgyalásokról szól­va kijelentette, hogy az Egyesült Államok májusig „gondosan tanulmányozza” a szovjet álláspontot. Kifej­tette: az amerikai álláspont nem változik a nukleáris fegyverkísérleteket illetően azt követően sem, hogy a Szovjetunió hajlandó meg­hosszabbítani azokra önként vállalt moratóriumát a Szovjetunió szemére hányja. Megfigyelők szerint az újabb vádaskodások célja: 1. A NATO Atomtervező csoportja jövő heti ülése kü­szöbén bebizonyítani”, hogy „nincs értelme meg­egyezésre törekedni a Szov­jetunióval”. 2. Igazolni az Egyesült Ál­lamokat: nyugodtan had­rendbe állíthatja Trident- rakétákkal felszerelt új ten­geralattjáróját, még ha ez­zel fegyverzete meg is ha­ladja a SALT—II-ben meg­határozott szintet. 3. Lecsendesíteni a NATO nyugat-európai tagorszá­gait!, amelyek Washingtont vádolják, hogy az űrfegyver­kezéssel megszegi a rakéta­elhárító rendszereket korlá­tozó (ABM) szerződést. Dél-Koreában folytatódtak a rezaimeUenes megmozdulások. A képen; Szöulban egyetemisták követelik Csőn Tu Hvan el­nök távozását (Fotó: AP MTI KS) Júniusban LEMP- kongresszus Hz USII májusig tanulmányozza a szovjet álláspontot Fegyverzetkorlátozás NflTO-vádaskodás a Szovjetunió ellen

Next

/
Oldalképek
Tartalom