Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-14 / 62. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. MÁRCIUS 14. Kommentár II madridi mérleg A megkönnyebbült sóhaj képletesen szólva szinte hallható volt Brüsszelben éppúgy, mint Madridban a NATO-tagságról tartott spanyol népszavazás eredményeinek nyilvánosságra hozatala után. A szerdai voksoláson ugyanis — ha nem is elsöprő többséggel — felülkerekedett a González- kormány javaslata, vagyis, hogy az ibériai állam meghatározott feltételekkel továbbra is maradjon tagja az Atlanti Szerződésnek. A megkönnyebbülés teljesen érthető, hiszen a NATO- központban nem kis fejtörést okozott volna a „nem” szavazatok esetleges túlsúlya. Ám a madridi vezetés számára talán még megnyugtatóbb a referendum kimenetele, mivel a népszavazási vereség óhatatlanul González helyzetének megingásához vezetett volna. Így azonban a fiatal szocialista párti miniszterelenök — nyilatkozatai alapján — nagyobb önbizalommal készülhet a néhány hónapon belül esedékes parlamenti választásokra, ahol a mostani népszavazásnál jóval nagyobbak lesznek a tétek. Az ugyanis korántsem bizonyos, hogy a NATO-refe- rendum az országban uralkodó valóságos erőviszonyokat tükrözte. Erre utal mindenekelőtt a tartózkodók rendkívül magas, 40 százalék körüli aránya, s az is hogy a kormánypárt saját híveinek jelentős részével is szembekerült a NATO-tag- ság kérdésében. Végül, úgy tűnik, csak a konzervatív ellenzék bizonyos rétegeinek voksa segítette győzelemhez Gonzálezt, valamint az, hogy sokan — reménytelenségből vagy bizalmatlanságból — nem járultak az urnákhoz, mondván: nincsen igazi esély a Brüsszelhez, illetve Washingtonhoz fűződő kötelékek lazítására. Kérdés, mennyire van igazuk a kételkedőknek. Egyelőre csakugyan nem világos, hogyan fogják érvényesíteni Madridban azokat a feltételeket, amelyeket González kabinetje a tagság fenntartása fejében vállalt. Bizonytalan például, el lehet-e érPozsonyban megkezdődött Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusa Pozsonyban tegnap megkezdődött Szlovákia Kommunista Pártjának kongresz- szusa. A megnyitón részt vett Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára. Az SZLKP Központi Bizottságának beszámolóját a CSKP XVI. és az SZLKP kongresszusa határozatainak végrehajtásáról, valamint a Szlovákiában a párt előtt álló feladatokról Jozef Lenárt, az SZLKP KB első titkára terjesztette elő. Rámutatott, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXVII. kongresszusából elméleti és gyakorlati ösztönzést lehet meríteni a Szlovákia előtt álló sajátos feladatok megoldásához. A szlovák párt KB első titkára élőbb az elmúlt tizenöt év. majd az előző kongresszus óta eltelt ötéves időszak eredményeit értékelte. 0 kozmoszban kering a Szojuz T—15 Tegnap, moszkvai idő szerint 15 óra 33 perckor a baj- konuri űrrepülőtérről útnak indították a Szojuz T-15 szállítóűrhajót, fedélzetén két tapasztalt szovjet űrhajóssal — Leonyid Kizim parancsnokkal és Vlagyimir Szolovjov fedélzeti mérnökkel. Az eseménynek a Szovjetunióban és az Intervízió tagországaiban milliók lehettek szemtanúi. A szovjet televízió már tegnap reggel bejelentett egyenes közvetítésben számolt be Bajkonur- ból a Szojuz T-15 rajtjáról. Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolovjov útja új fejezet kezdeteként vonul majd be a szovjet űrhajózás történetébe. A két kozmonauta a február 20-án földkörüli pályára állított, Mir nevű új szovjet űrállomásra tart, amellyel hajójuk a tervek szerint holnap kapcsolódik össze. Ök lesznek az első lakói a szovjet űrállomások harmadik nemzedékéhez tartozó, elődeitől nagyon sokban különböző Mirnek, amelyet azért hoztak létre, hogy nagymértékben kiszélesítsék az egy időben folytatott űrkutatási programok körét. Az új, eddig csak automatikus üzemmódban kipróbált űrállomás lényegében alapegysége egy nagyméretű, párhuzamosan több célra is használható űrkutatási rendszernek. Kizimnek és Szolovjov- nak repülési programjában minden bizonnyal szerepet kap majd a Mir még mindig földkörüli pályán keringő elődje, a Szaljut-7 űrállomás is. 52 százalék „igen” Spanyolország a NATO tagja marad ni a támaszpontokon állomásozó amerikai csapatok létszámcsökkentését, az atomfegyverek elhelyezésére vonatkozó tilalmak betartását (erre Madridnak semmilyen konkrét garanciája nincsen), s azt is, hogyan lehet az ország tagságát kizárólag a NATO politikai, nem pedig katonai szervezetére korlátozni. Érthető tehát, hogy a madridi mérleg a mostani népszavazás után sem mutat egyértelmű képet. A legtöbb megfigyelő egyetért abban, hogy az erőviszonyok tisztázása csak később, a valószínűleg ősszel sorra kerülő általános választáson várható. A spanyolországi népszavazáson — leadott voksok 99 százalékának feldolgozása alapján — a szavazók. 52 százaléka a NATO-tagság megerősítése mellett foglalt állást. A NATO-ellenes erők fellépésének hatékonysága mutatkozik meg a „nem” szavazatok 40 százalékos arányában még annak ellenére is, hogy ezzel nem sikerült elérni az Atlanti Szövetségből való kiválást. A spanyol állampolgároknak szerdán arra a kérdésre kellett választ adniuk, hogy a kormányzat által megszabott feltételek mellett kívánják-e az ország NATO-tag- ságának fenntartását. Az eredmény azt mutatja, hogy a kormányzó Spanyol Szocialista Munkáspártnak, amely különleges erőket mozgósított a NATO-tagság fenntartása érdekében, végül is sikerült meggyőznie a szavazók többségét arról, hogy az „igen” szavazat Spanyolország érdekeit szolgálja. A spanyol kormányfő szerda éjszakai nyilatkozatában a spanyol nép döntésének nevezte a népszavazás eredményét, megfigyelők mindazonáltal több tényezőre is utalnak. Elsősorban arra, hogy a NATO-tagságot ellenző milliók határozott és egységes fellépése különleges politikai erőt jelent. Gerardo Iglesias kommunista pártvezető a népszavazás eredményeit elemezve a kormányzat megfélemlítő és politikai zsarolástól nem mentes módszereit emlegette. A Spanyol Kommunista Párt főtitkára a „nem” szavazatok 40 százalékos arányát erkölcsi győzelemnek nevezte. Az idén esedések parlamenti választásokon kiderül majd, hogy a szerdai népszavazás milyen mértékben tükrözi a társadalom valóságos erőviszonyait. — e. é. — Pályázati felhívás! A Szolnoki Tejipari Vállalat pályázatot hirdet rendészeti előadói Pályázati feltétel: középfokú iskolai és politikai végzettség^ rendészeti és tűzvédelmi tanfolyam, 3 éves szakmai gyakorlati idő, erkölcsi fedhetetlenség. Fizetés az 5/1983. (XI. 12/ ME: sz. rendelet alapján megállapodás szerint. A pályázatot a Szolnoki Tejipari Vállalat belsőellenőrzési osztályára kell benyújtani. (5002 Szolnok, Mártírok út. 13.) (2157) Gorbacsov válasza a „hatoknak” Befejeződtek Várkonyi Péter nicaraguai ' tárgyalásai Várkonyi Péter külügyminiszter JVIiguel d’Escoto nicaraguai külügyminiszter meghívására március 9—12. között hivatalos, baráti látogatáson járt Nicaraguában. Fogadta őt Daniel . Ortega Saavedra köztársasági elnök, megbeszélést folytatott a külföldi együttműködési, az egészségügyi és az ipari miniszterrel, valamint a sandinista néphadsereg politikai főcsoportfőnökével. Találkozott a nicaraguai kormány és az országgyűlés több más tagjával is. A külügyminiszterek tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, megvizsgálták a széles körű, kétoldalú együttműködés elmélyítésének lehetőségeit. Kifejtették kölcsönös érdekeltségüket, hogy a két nap barátsága és internacionalista szolidaritása alapján fejlesztik kapcsolataikat. Várkonyi Péter hivatalos látogatásra hívta meg Miguel d’Escoto külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. Finnország Sztrájkol 250 ezer dolgozd Az utóbbi 30 esztendő legsúlyosabb munkaügyi konfliktusa robbant ki csütörtökön Finnországban. 250 ezer dolgozó sztrájkol csütörtök dél óta, mert a munkáltatók elutasították a béremelésekre és a heti munkaidő leszállítására vonatkozó követelésüket. Komolyabb fennakadások várhatók az ország mindennapi életében. Sztrájkolnak a közlekedési dolgozók is. A sztrájk azután kezdődött, hogy a Munkaadók Központi Szövetsége (STK) közel kéthónapos tárgyalás után elutasította a több mint egy millió tagot számláló Finn Szakszervezetek Központi Szövetségének (SAK) fő követelését. Azt nevezetesen, hogy az eddigi 40 órás munkahéttel szemben 1990-ig — Európában elsőként — vezessék be a heti 35 órás munkahetet. (Folytatás az 1. oldalról) fegyverkezés megszüntetésében fontos lépés a kísérleti atomrobbantások beszüntetése. Nyilvánvalóan nem véletlen, hogy ezt a kérdést most, az egyoldalú szovjet atommoratórium határidejének lejárta előtt vetik fel. A türelmi idő, amit az amerikai kormánynak adtunk javaslataink mérlegeléséhez, lejáróban van. A végtelenségig nem hosz- szabbíthatjuk meg ezt a moratóriumot egyoldalúan. Imbár nyolcadik hónapja szüneteltetjük az összes atomrobbantást, beleértve a békés célú robbantásokat is. Ezzel máris bizonyos veszteségeket okoztunk magunknak mind katonai, mint pedig népgazdasági vonatkozásban hangzik a válaszüzenet, amelyben Gorbacsov a „hatok” felhívására válaszolva bejelentette a moratórium feltételes meghosszabbítását. Mihail Gorbacsov az ellenőrzés kérdéseit érintve, ismételten leszögezte: ezeknek a problémáknak nagy jelentőséget tulajdonítunk, mert érdekeltek vagyunk abban, hogy a megállapodásokat szigorúan betartsák, és efelől a megállapodás részvevői teljes mértékben bizonyosak lehessenek. Az ellenőrzés megvalósítható nemzeti műszaki eszközökkel, valamint nemzetközi eljárások révén, szükség A kormánypolitika folyamatosságát ígérte tegnap Ingvar Carlsson svéd miniszterelnök a parlamentben szociáldemokrata kormányának bemutatásánál. Ez összetételében lényegében megegyezik a február 28-án meggyilkolt Olof Palme kormányával. Az egyetlen változás, hogy Birgitta Dahl energiaügyi miniszter megkapta a tavaly létrehozott környezet- védelmi tárcát is, amelynek eddig az új kormányfő volt a gazdája. Carlssonnak a Palrne-kormányban viselt miniszterelnök-helyettesi esetén helyszíni felügyelettel is. Azt a megállapodást javasoljuk az amerikai félnek, hogy igény esetén a megfigyelők kölcsönösen felkereshessék a tisztázatlan jelenségek helyszíneit. Ezzel kizárható a kétség, hogy ezek a jelenségek atomrobbanjtással függnek-e össze. Készek vagyunk élni azzal a javaslatunkkal — természetesen abban az esetben, ha ezt a másik fél is elfogadja —, hogy segítséget adjunk az atomrobbantások beszüntetésének felülvizsgálásában, beleértve a helyszíni felügyeletet is. A kísérletek problémájának teljes megoldásához természetesen szerződésre van szükség, amely a nemzetközi jog keretében tiltaná be az atomfegyverkísérletekét. Javasoljuk egy ilyen szerződés haladéktalan kidolgozását, a különböző — kétoldalú, háromoldalú és többoldalú tárgyalások felújítását, illetve megkezdését azzal, hogy ezt a témát nem kapcsoljuk össze semmiféle más kérdéssel. Azoknak, akik attól tartanának, hogy az ellenőrzés témái a tárgyalásokon háttérbe kerülnek, azt javasoljuk, hogy ezeken a tárgyalásokon kezdettől fogva és egyidejűleg foglalkozzunk ezeknek a kérdéseknek a megoldásával is — annak érdekében, hogy minél előbb átfogó megállapodásra juthassunk — fejeződik be Mihail Gorbacsov üzenete. tisztsége betöltetlen maradt. * Ingvar Carlssont, aki Palme utódaként egyben a Svéd Szociáldemokrata Munkáspárt elnöke, szerdán választotta meg a Riksdag miniszterelnöknek. Csütörtöki kormánynyilatkozatában az Olof Palme nevével fémjelzett svéd kül- és belpolitika következetes fplytatását ígérte. * * * Lázár György, a Minisztertanács elnöke táviratban üdvözölte Ingvar Carlssont .Svédország miniszterelnökévé történt kinevezése alkalmából. Folyamatosságot ígért az új svéd miniszterelnök Népszavazás Svájc belépéséről Furcsa, de igaz Svájc nem tagja az ENSZ-nek A kisebb-nagyobb kérdésekben gyakorta rendezett svájci népszavazások sorában ezúttal élénk külföldi érdeklődés is kíséri a március 16-án tartandót. Arról kell döntenie a 3,8 millió választópolgárnak: belépjen-e Svájc az ENSZ-be, vagy sem? Maga a tény, hogy ez a kérdés még felmerül, sokakat meglep, hiszen közismert, hogy New York után a második legnagyobb ENSZ-központ a svájci Serifben van. hogy ugyanott svájci szakember áll a GATT, vagy az ENSZ menekültügyi szervezete élén — s hogy a semleges ország egyébként is tagja az ENSZ legtöbb szakosított szervezetének. Ám magának a világszervezetnek nem — s egyáltalán nem biztos, hogy most az lesz. A kérdés éppen azzal függ össze, amire annyira büszke a svájci polgár: hogy ez a hajdan harciasságáról, marcona zsoldosairól ismert paraszt-katona nép immár vagy 170 éve élvezi szigorú semlegességének gyümölcseit: a békét, s a vele járó gazdasági virágzást, hozzá a nemzetközi tekintélyt. Ilyen körülmények között Svájc kis híján kívülmaradt már az ENSZ elődjén, a népszövetségen is: az 1920-as belépést a genfi székhelyű szervezetbe minimális többséggel szavazták meg a kantonok. Az ENSZ-tagság kérdése immár évtizedek óta van napirenden, ám a kormányok — ismerve a közvélemény többségének elutasító álláspontját — a közelmúltig még a népszavazás kiírására sem mertek vállalkozni. Az elmúlt két évben azonban a hagyományosan a polgári pártok és a szociáldemokraták koalíciójából álló kormány s a parlament belekezdett a — helyi mércével mérten — merész vállalkozásba: közösen felszólították a lakosságot, hogy a kiírt népszavazáson hagyja jóvá az ENSZ- tagság tervét. Kormány és törvényhozás tárgyszerűen érvelt: az ország politikai, gazdasági elveit és érdekeit jobban érvényesítheti, ha tagja lesz a világszervezetnek, sőt: a többi semleges országhoz hasonlóan sokkal nagyobb szerepet játszhat a béke fenntartását szolgáló erőfeszítésekben. A kifogásokra, hogy a belépés ellenkezik az ország semlegességével a kezdeményezők megígérték: Svájc felvételekor külön jegyzékben szögezi majd le az ENSZ minden tagállamánál, hogy változatlanul kitart semlegessége, a külországok viszályaiba való be nem avatkozás mellett... A pártok általános egyetértése ellenére már' a parlament két házában a képviselők egyharmada a belépés ellen foglalt állást, míg mások — hír szerint — csak azért „merték” a javaslatot támogatni, mert bíztak abban, hogy azt a népszavazás amúgyis elutasítja. A belépés ellen befolyásoló csoportok keltenek hangulatot. olyan érvekkel, amelyek más országokban, különösen Európában nehezen elképzelhetőek. így a meddő viták és a demagógia színhelyének minősítik az ENSZ közgyűlését s. nem is mindig burkoltan céloznak arra: egy intézmény, ahol oly nagy szerepet játszanak szocialista és fejlődő országok, nem a konzervatív Svájcnak való... Mások azt állítják: Svájc jelenlegi nemzetközi tekintélye éppen azon is nyugszik, hogy — nem tagja a világszervezetnek... A javaslat elutasítása Pierre Aubert külügyminiszter személyes vereségét is hozná — egyben keserű csalódást két másik ismert svájci politikusnak: mind Kurt Furgler. gazdasági miniszter, mind Eduard Brunner, külügyi államtitkár titkos reménye, hogy idővel az ENSZ főtitkára lehet. / A Szojuz T—15 szovjet űrhajó legénysége, Leonyid Kizim (balra) és Vlagyimir Szolojov (Telefotó — KS))
