Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-14 / 62. szám
1986. MÁRCIUS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Munkamegosztás a számítógépek között Tapasztalatcsere a Szolnoki SZÜV-nél Néhány évvel ezelőtt hazánkban is igen gyorsan kezdtek tért hódítani a kis- és a mikroszámítógépek. A felhasználók néhány éves tapasztalata bebizonyította, hogy nem ritkán túlzott reményeket fűznek a személyi komputerekkel megoldott gépesítéshez. A kis gépek teljesítményét nem ismerve, hatékonyan csak a nagyobb berendezésekkel megoldható feladatok elvégzését várják tőlük — eredménytelenül, és közben lemondanak a nagy számító- központok és a kisebb saját berendezések közötti munkamegosztásra kínálkozó lehetőségekről. A mi kor gépek és a nagy berendezések közötti munkamegosztásra Szolnokon kidolgozott legújabb módszerek megismertetésére tegnap bemutatót szervezett a SZÜV szolnoki számítóközpontja. A meghivott vállalati szakembereket előadásokon és gyakorlati bemutatókon ismertették meg a táv-adatfeldolgozás mai lehetőségeivel, a kis gépeken rögzített adatok további feldolgozására kialakított technikákkal, a szolnoki SZÜV-számítóköz- pont új Siemens gyártmányú berendezésével. A vállalati szakemberek működés közben is tanulmányozhatták a mikro- és a nagy berendezés kapcsolatának előnyeit, megismerhették a Szolnoki Vasipari Vállalat és a SZÜV munkamegosztásának eredményeit A gyakorlati bemutatón a legkülönbözőbb mikroszámítógépek és a SZÜV berendezései közötti kapcsolat kérdéseit, lehetőségeit tanulmányozhatták a résztvevők Az Országos Bányamüszaki Főfelügyelőség közleménye A Vasas Bányaüzemi szerencsétlenség okairól Hordók Kisújszállásról A Mezőgép Vállalat kisújszállási gyáregységében 1969 óta készítik a közismert, 200 literes acélhordókat. A termék népszerűségére jellemző. hogy átlagosan évenként 200 ezer talál vevőre belőle. A gyár 1986-ra 110 ezerre kapott eddig megbízatást, és a megrendelést az üzem negyvenhárom dolgozója teljesíti. Melegítők a Richards gyárból i Melegítők gyártására rendezkedett be az idén a győri Richards finomposztógyár konfekcióüzeme. A Skála Coop-tól bérleti szerződés keretében tíz gépet vett át, s azokon varrják a saját tervezésű melegítőket a legdivatosabb színekben és fazonokban. A sportöltözék alapanyagát a vállalat kötö- déje gyártja tucatnyi színben, amelyből egyszínű, csíkokkal díszített, illetve a különféle színek kombinációjával előállított divatos vonalú melegítők készülnek. A tervek szerint már ez évben mintegyg 23 ezer melegítőt szállítanak a hazai kereskedelemnek. A Mecseki Szénbányák Vasas Bányaüzeme V/a szinti 11/1. telepi fejtésében 1986. február 18-án 16 órakor omlás történt. Az omlós következtében 11 személy meghalt (6 magyar és 5 lengyel dolgozó), 4 főt (2 magyar és 2 lengyel dolgozót) élve mentettek ki a bányamentők. A bekövetkezett anyagi kár jelentős. Az omlás körülményeinek vizsgálatát az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, az Ipari Minisztérium, a Bányaipari Dolgozók Szak- szervezete és a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság szakembereiből álló bizottság befejezte. A bizottság megállapította, hogy a frontfejtés biztosítása nem felelt meg az induló fejtésekre előírt, a magas- fedű omlásának bekövetkezéséig kötelező, fokozott mértékű fejtésbiztosítási követelményeknek. A fejtésben több helyen is kifolyt a laza, omlékony, folyásra hajlamos közvetlen fedü, tőte- felszakadások keletkeztek. Mintegy 45 méter, hosszban a főtét ideiglenesen biztosították, a tárnok beépítése hiányos volt. Az ideiglenesen biztosított, helyenként biztosítás nélkül álló frontszakaszok a magasfedü töréséből származó megnövekedett terhelésnek nem tudtak ellenállni, ezt nehezítette a frontszámy 35—48 fokos dőlése is. A süvegsorokat rendszertelenül merevítették egymáshoz, a merevítést helyenként el is hagyták. A fejtésben alkalmazott egyedi hidraulikus fémtá- mok egyenetlen, nagy szórást mutató teherviselő képessége is hozzájárult ahhoz, hogy a beépített biztosítás stabilitása bizonytalanná Vált. A Vasas Bányaüzem vezetése, a frontfejtés irányítói és dolgozói több munkavédelmi és szakmai óvórendszabályt sértettek meg. Mulasztásuk miatt felelősség terheli őket az omlás bekövetkezéséért, ezért az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekményének alapos gyanúja miatt büntető- eljárást kezdeményez 3 személy ellen. A vizsgálat során feltárt, az omlás bekövetkezésével összefüggésbe nem hozható mulasztásokért — korábban kiadott utasítások végre nem hajtása miatt — az Ipari Minisztérium az illetékes vezetők ellen fegyelmi vizsgálatot indít. A feltárt hiányosságok megszüntetésére. hasonló esetek megelőzésére, továbbá az érvényben levő intézkedések megtartásának szigorú ellenőrzésére az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség, az Ipari Minisztérium és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete együttesen intézkedik. Munkaidő: aiapkórdósak 3. Mi fér bele nyolc órába? — Attól nálunk mostanában nem kell félni, hogy nincs munka. Igaz, időnként megesik, hogy a külföldről várt anyag nem érkezik meg, vagy a hazai kooperációs partner késve küldi az alkatrészeket. De ilyenkor is van mit csinálni; más műhelyekbe, például a da- rabolóba megyünk át segíteni. Ezek az átqsoportosí- tások azonban nem gyakoriak. Szóval jó itt a munkatempó, mi sem, a főnökök sem panaszkodhatnak. És hogy többet is eltud- nának-e végezni egy nap alatt? Bárány Sándornak, a Szolnoki Mezőgép törzsgyárában dolgozó szerelő csoportvezetőnek erre is azonnal kész volt a válasza: „Mindenesetre megpróbálnánk, ha több bért aaná- nak. De lehet, akkor sem végeznénk többet. Persze...” — majd félmondatok következtek arról, hogy az évvégén, amikor sürgetett a szállítási határidő és célprémiumot tűztek ki a feladatok teljesítésére!, jócskán megnőtt az üzem teljesítménye. „De ki tudja meddig lehetne ezt az ütemet bírni? Szóval jó itt a munkatempó, hozzuk a terveket.” Ha egy szorgalmas ember... A festők csoportvezetője, Egyed István munkatársánál biztosabb benne, hogy több pénzért többet is tudna dolgozni. — A berendezéshez négy festőállás tartozik, de amióta áttértünk a két műszakra és kevesebb az ember, gyakran két helyen is dolgozom. Állandóra is elvállalnám a dupla munkát, ha úgy is fizetnék. Most azonban csak a kényszerűség visz rá... A keresetkiegészítés nálam a gmk-ból jön. A nyolc óra letelte után a gyár egy másik üzemében folytatom a műszakot, bár ma már kevesebb időt töltök így el, mert ráunt a család az állandó távollétre. .. Mennyivel jobb lenne, ha többet dolgozva az állandó helyemen kereshetnék többet. Jó pénzért egy szorgalmas festő két ember mostani teljesítményét is hozni tudná. Dehogy géem- káznék, ha fáradtságosabb munkával is, de a rendes műszakban kereshetnék többet. A nyolc órát úgyis bent kell tölteni.. De hát a bér- szabályozás. .. — Nagyon jól jelzik a hasonló vélemények, hogy az egyéni teljesítményekben mekkora tartalékok vannak — gondolkodott el Faragó László, a törzsgyár vezetője a munkatársaitól hallottak összefoglalása után. — Kétszeres teljesítményt magukból tartósan kicsikarni persze csak a kivételes szor- galmúak tudnának, az azonban tagadhatatlan, hogy a nálunk dolgozó gmk-ban az emberek 30—40 százalékkal többet termelnek ugyanany- nyi idő alatt, mint a főmunkaidőben. Ha viszont figyelembe vesszük, hogy ezt egy nyolc órás műszak eltöltése után teszik... Azt is jól látják a munkások, hogy teljesítményükkel arányos bért egy bizonyos szint után a keresetszabályozás kötöttségei miatt ma képtelen fizetni a vállalat. De tegyük fel, nem lenne pénzügyileg ésszerű határa az adott teljesítmény megfizetésének. Rerr>énykedhetnénk-e akkor minden az emberekben rejtő tartalék energia kamatozásiában. Szerintem nem. Mert amíg például „művészet” egy dízel targoncához alkatrészt kapni, és egy-egy ilyen megjavít- hatatlan gép miatt 30—40 ember vár tétlenül, nem "'is gondolhatunk a munkaidő ésszerű kihasználására. Vagy egy másik dolog: néhány anyagszállító gyengéit már kiismertük; van amelyik az év elején „későn ébred”, az ő alkatrészeiből készült gyártmányokkal az év első heteiben nem jis foglalkozunk. De bármelyik kooperációs partner késedelmes szállítására számítanunk kell... Pénzzelpénz nélkül, táppénzzel A munkaidőalap védelmének hatékonyságát — tartják a Szolnoki Mezőgépnél — csak ezeket a tényezőket is szem előtt tartva lehet elemezni. Mint ahogy nem szabad megfeledkezni a gyárkapun belüli teendőkről sem. Sziráki András, a vállalat vezérigazgatója szerint nálunk a munkaidő- alap 15 százaléka vész el. Az okok jelentős részét a hiányos szervezettségben, a korszerűtlen technológiákban, az elavult gépekben kell keresni. — A gondok megszüntetése érdekében — mondta el a vezérigazgató — még csak az első lépéseket tettük meg. Két év alatt 350 millió forintot költöttünk gépi beruházásra, ezzel néhány kulcsfontosságú területen sikerült a technológiákat korszerűsíteni. Ezt én nagyon fontosnak tartom, mert a jól kialakított technológiai folyamat kikényszeríti a fegyelmet, a teljesítményt. Néhány éve a számítástechnika kínálta előnyöket is kamatoztathatjuk az anyagok az erőforrások elosztásának szervezésében. Eredményeink tehát vannak, engem azonban sokkal inkább foglalkoztatnak a hiányosságok, főleg amiken úrrál lenni pénzre sincs szükség... A vállalatnál óriási a gyárak szervezettsége közötti különbség. A törökszentmiklósi gyár például tavaly ilyenkor 82 millió forint értéket termelt — máskor három hónap alatt sem produkál ennyit. Mi más ez, mint a tartalékok' legfényesebb bizonyítéka? Tudom, hogy tartósan nem tudnak havi 82 milliót termelni, mint ahogyan azt sem hiszem el, hogy egy tisztességes, átlagos teljesítményt meg lehet háromszorozni. Nem vezetői érdem féléves vagy éves záráskor „kihajszolni” az emberekből a szervezetlenség miatt korábban elveszett produktumot. Az ilyen szigori nkább rombolja, mint erősíti a munkafegyelmet. A gyárkapun belüli gondok szülte időveszteséget csak tetézik a „külső” okok miatt keletkezők. A két forrás a „mezőgépes tapasztalatok szerint fele-fele arányban részesedik a mérhető 15 százalékos munkaidőkiesésből. Húsz-huszonöt évvel ezelőtt a szolnoki gyárban még úgy számoltuk, hogy az éves munkaidőalap 2,5 százalékát nem dolgozhatják le a munkások betegség miatt. Tavaly ez a szám a vállalatnál már elérte a 6 százalékot, naponta több mint kétszázötvenen vannak táppénzen. Ez a növekedés akkor is elgondolkodtató lenne, ha csak a testi egészség romlását fejezné ki. Sajnos, nemcsak ezt jelzi, morális betegséget is takar. Az idei esztendő első munkanapján tartott munkásgyűlésen mondott el a vállalat vezérigazgatója egy bizonyító erejű esetet. Tavaly, amikor összesen 340-en voltak betegek, az egyik nap meglátogattak minden táppénzen levőt, s a következő nap közülük minden második munkára jelentkezett. — Mi is alkalmazunk beteglátogatót, aki mi tagadás, inkább ellenőr, de nem valami nagy sikerrel — mondta keserűen mosolyogva Faragó László. — Akinek semmi baja, az legtöbbször úgyis csak egy-két napra marad otthon, mire a „látogatónál” sorra kerülne, már ki is íratja magát. .. Meg különben is, ha az orvos indokoltnak találta a táppénzre vételt, milyen alapon bizonyíthatná-a munkavégzésre alkalmasságot bárki más. Csak azt látjuk, hogy a mezőgazdasági munkák idején megszaporodik a betegek száma, hogy néhány dolgozónál a fizetésnapot nagy valószínűséggel követi az egy-két napos táppénz. De az összefüggéseket bizonyítani nehéz. Kártékony példák — Nekem a munkaidőalap védelme, lassan már amolyan vesszőparipámmá válik — csattant fel a beszélgetés vége felé Sziráki András. — A legjobban az bosszant, hogy szóban mindenki fontosnak tartja, de gyakran megfeledkezik róla, ha tehetne is érte valamit. Arról már megszületett a nagyon hasznos rendelet, hogy ünnepségeket, rendezvényeket csak munkaidőn kívül lehet tartani: de nem kellene-e tisztázni, melyik szervezet mikor kérhet ki egy vagy több napra munkahelyéről valakit? Kaptunk már kikérőt, amelyik a honvédelmi törvényre hivatkozva várta el a dolgozó elengedését. Utána néztünk, és kiderült; a törvény végrehajtási utasítása előírja, a kikérő szerv és a munkahely előzetes egyeztetését. Az sem törvényszerű, hogy a sport- vagy kulturális felelősök továbbképzését munkaidőben rendezze a KISZ vagy a szakszervezet, a bentlakásos tanfolyamokat már nem is mondom, Én már azon sem csodálkoznék, ha valakinek eszébe jutna háromnapos „fejtágítót” rendezni a társadalmi munkaidőalap védelméről. A példa biztosan nem jellemző, de gondoljuk csak el, rriit jelent akár csak egy napra is leállítani egy öt millió forintot érő számjegyvezérlésű esztergát... De nemcsak a forintok számítanak ám — bár milliók folynak ki így a markunkból —, kártékonyabb a rossz példa, hogy az emberek látják: ezt is meg lehet csinálni. V. Szász József Ülést tartott a képviselők megyei csoportja Tegnap délelőtt a megyei tanács emeleti kistermében az Országgyűlés tavaszi ülésszakára készülve megbeszélést tartott a képviselők megyei csoportja. A programban tájékoztató hangzott el a múlt évben Szolnok megyében végzett állami ellenőrzések tapasztalatairól; a tanácsi ellenőrzés eredményeit és gondjait Misurák Dénes, a megyei tanács vb pénzügyi osztályának vezetője, a népi ellenőrzés tevékenységét, a végzett munkát Lőrinczy György, a Szolnok Megyei NEB elnöke ismertette, s egyben válaszoltak is a tájékoztatót követő képviselői kérdésekre. Ezt követően Bugán Mihály javaslata alapján a képviselőcsoport elfogadta 1986-ra szóló munkatervét. Az ülésen részt vett Rábold Gábor, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Sándor László, a Hazafias Népfront megyei titkára.
