Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-13 / 37. szám
1986. FEBRUAR 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tervegyeztetö tárgyalás a postáról Jelentősen bővUl a telefonhálózat Már nemcsak a név jelzi, hogy vállalat Új feltételek között gazdálkodnak az alföldi kőolajkutatók Tegnap délelőtt a megyei tanácsnál a Magyar Posta és Szolnok megye párt- és állami vezetői tervegyeztető tárgyalást tartottak a VII. ötéves tervi postai, távközlési fejlesztési elképzelésekről, lehetőségekről. A tárgyalást Simon József, a megyei pártbizottság titkára vezette. A postát Doros Béla a Magyar Posta elnökének általános helyettese és munkatársai képviselték. Az előzetes tárgyalási anyaghoz, amely felölelte az elmúlt tervidőszak megyei fejlesztési eredményeit, illetve megjelölte a következő öt esztendő elképzeléseit, dr. Kertész Pál, a posta postaszolgálati igazgatója fűzött szóbeli kiegészítést. A beszámolókból megtudtuk, hogy az elmúlt dt évben többek között új postahivatal éjpült Jészárokszálllásoru Alattyánban, Tiszasülyön, Tiszagyendán, Tiszaigaron és Tiszaörsön. Jelenleg Kun- szenftmártonban és Szolnokon, a Széchenyi lakótelepen készül a meglevőnél jóval tágasabb, korszerűbb posta. Ami a távközlés megyei gyarapodását illeti, új 1 ezer 800 vonalas automata központot telepíttettek Jászberénybe, a megyeszékhelyen pedig kétezer új állomással bővült a hálózat. További 1 ezer 430 állomással gyarapodott Karcag, Törökszentmik- lós. Mezőtúr és Kunmadaras. Az elmúlt öt évben összesen 126 nyilvános távbeszélő állomást helyeztek üzembe, és valamennyi településen található segélykérő telefon. A fejlődés ellenére sem sorolható megyénk a távközlésben jól ellátott területek közé. 1 milliárd 976 millió forintot áldoznak a hálózat bővítésére, fejlesztésére. Az összeg döntő többségét. 1 milliárd 435 millió farihtot a távközlés javítására fordítják. Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese hozzászólásában úgy fogalmazott, hogy a gyarapodások ellenére az elmúlt esztendőkben a fejlesztési lehetőségekből nem részesültünk a lakosság lélekszámúnak megfelelően, örvendetes, hogy a szűkös pénzügyi helyzet ellenére Kunszentmártonban, Abád- szalókon és Cserkeszőlőn új postahivatalokat építenek, és 1987-re üzembe helyezik a szolnoki 2-es postán a levélfeldolgozó automatát. A szolnoki, most épülő crossbar rendszerű 15 ezer vonalkapacitású központ üzembe állítása pedig jelentősen javítja majd a megye településeinek távhívási lehetőségeit is. Ugyanakkor felvetette azt is, hogy néhány sürgős helyi probléma megoldásra vár. Elsősorban Karcag és környéke, valamint Tiszafüred és térsége telefonbővítése, korszerűsítése szükség- szerű, hiszen mindkét város nagy vonzáskörzettel rendelkezik. A posta illetékesei válaszukban elismerték a felvetések jogosságát. Hozzátéve, hogy a fejlesztések csak úgy valósulhatnak meg, ha ehhez a lakosság, a tanács és a helyi gazdálkodó szervek pénzzel is hozzájárulnak. A posta, illetve a megye illetékes vezetői megállapodtak abban, hogy a tervidőszak közepén ismét számot adnak a program időarányos vég183 ezer ingatlant érint Napirenden az új adó Tanácselnöki értekezlet a Parlamentben A fővárosi, a megyei és a megyei városi tanácsok elnökei értekezletet tartottak tegnap a Parlamentben Czi- nege Lajosnak, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének vezetésével. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala rendezte eszmecserén a tanácselnökök időszerű pénzügyi feladatokat vitattak meg, különös figyelmet fordítva a nem lakás céljára szolgáló épületek adóztatásának kérdéseire. A résztvevők áttekintették a sportélet aktuális feladatait is. Békési László pénzügyminiszter-helyettes az új adóról szólva kiemelte, hogy az idén január 1-jével történt bevezetése a jövedelmekkel arányos közteherviselés elvének fokozatos megvalósítását szolgálja, tehát alapvetően társadalompolitikai megfontolások alapján született az intézkedés Elmondta, hogy az új adórendszer 183 ezer ingatlant érint, ezek többsége — 130 ezer — üdülő. A befizetésekkel évente mintegy 100 millió forint többletbevételhez jut a költségvetés. Az összeg a tanácsoknál marad, ám ugyanennyivel mindenütt csökken az állami támogatás. E tény azonban kérdésessé teszi a tanácsok érdekeltségét. A jövőben ennek ellensúlyozására a tanácsok valamennyi intézkedésének együttes figyelembe vételével döntenek az állami támogatás mértékéről, korrekciójáról. A közvetlen tanácsi feladatokról szólva a pénzügyminiszter-helyettes elmondta, hogy a helyi tanácsoknak április 30-ig kell meghatározniuk a legfontosabb elveket. A részleges kedvezmény nyújtásánál elsődlegesen a többgyermekes családokat, illetve a kisnyugdíjasokat célszerű előnyben részesíteni. A megyei tanácsoknak június 30- ig kell eljuttatniuk az érintett állampolgároknak az adóbevallási kérdőíveket, s szeptember 30-ig kell elkészülnie az új adó összegéről szóló tanácsi határozatoknak. Ezer kdén cszázhatvanhatot mutatott a kalendárium, amikor a kunhegyesi sütőüzemben a pékek úgy határoztak: szocialista brigádot alakítanak. A kollektíva a November 7. nevet vette fel. — Kezdetben nem terveztünk nagy tetteket — emlékszik vissza a „hőskorra'' Medgyesi András, az egyk ma is dolgozó, alapító tag -- Icsupán afct, hogy erőnktől telhetőén segítsük az iskolákat. óvodákat, ahová fiaink. lányaink járnak. Feladat, munka adódott bőven, hiszen aligha akai ol'yan oktatási intézmény széles e hazában, ahol egy jó szándékú közösség, ha akar, ne találna valamilyen elfoglaltságot. Festettek, udvart rendeztek a Kossuth és a Zádor úti óvodában, kerítést állítottak helyre, kézl- labdapálya és tantermek építkezésén segédkeztek a helybeli iskolákban. Bizony, így leírva mindez egyszerűnek tűnik, de a valóságban sokszor egy ledolgozott műszak után karikás, kialvat- lan szemekkel iDarkódtak <7 újabb ..munkahelyre”: órákig vakolták az osztályok falait, betonozták az iskolaudvart. ásták a kerítésala- Dot. Tették mindezt a gyerekeik. a szőkébb pátriájuk a község érdekében. Hat éve működik vállalatként az ország legnagyobb szénhidrogén-kutatással és a földgáz- és olajtermelő kutak fúrásával foglalkozó cége, a Kőolajkutató Vállalat. 1986. január elsejéig azonban jószerivel csak nevében volt vállalat a KV: az elvégzett munkák árai nyereséget nem tartalmaztak, a megrendelők —a kutatási feladatokat adó OrA költségek csökkentésére kevés érdek ösztönözte a vállalat kollektíváját — a vevők megfizettek minden, a kapott feladat megoldása során jogosan elköltött forintot. Pontosabban: csupán a szakmai becsület ösztönzött a munkát olcsóbbá tévő megoldások keresésére és alkalmazására. Január elseje óta azonban sokat változott a helyzet, ma már a Kőolajkutató Vállalatnak is érdeke a szó szoros értelmében vett gazdálkodás. A fúrási költségek változását jelző grafikonnak az utóbbi években tapasztalt meredek emelkedése a trösz és a vállalat vezetőit arra késztette, hogy a KV- nek új, a költségnövekedés mérséklésére ösztönző gazdálkodási formát keressenek. Erre a legalkalmasabbnak a vállalat nyereségérdekeltté tételét találták. A jobb munka hasznát a maga gyarapodására fordíthatja a kollektíva, ezt tartják a szolnokiak a nyereség- érdekeltség legfőbb előnyének. Persze, lehetnek a gazdálkodás új feltételeinek hátrányai is; ha a tervezettnél drágábban dolgoznak, még a megrendelőkkel kötött szerződés értelmében elérhető jövedelemtől is elesnek. Hogy ez ne következzék be, a vállalat szervezetét át kell alakítani. Nem elég csak — a gyakran csak Igaz, a társadalmi elismerés is egyre jelentősebb lett: a zöldkoszorús elnevezés után elnyerték a bronz-, ezüst- és aranykoszorús brigádcímekét is. — Hat éve újabb nagy elhatározásba fogtunk — idézi azt az időszakot Szabó András brigádvezető. Dolgozott nálunk korábban egv másik szocialista kollektíva is, amelyik a Béke nevet viselte. Ebbe a közösségbe a kisegítők, szállítók, rakodók tartoztak. Elgondolkoztunk azon: miért alkotunk mi külön brigádot, amikor egymás nélkül élni sem bírunk? Hiszen mi, pékek hiába sütjük a kenyeret, ha a szállítók nem viszik ki idejében a vásárlókhoz a napi árut. Szóval csak együtt, közösen vagyunk egészek, így lettünk egy brigád, a November 7. kollektíva. Az üzemben dolgozó negyvennyolc munkásból harmincnégy csatlakozott hozzánk. Többen legyintettek: nem lesz belőletek semmi, lehetetlen ennyi embert összefogni, az egyik jobbra megy, a másik balra kanyarodik. Az elégedetlenkedőkkel nem vitatkoztak: várjatok intették őket, majd kiderül a végén. Érvek helyett dolgoztak és dolgoztak. Ha műszak után egyikőjük, másikójuk szágos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, illetve a feltáró kutak mélyítésével megbízó Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat — az elvégzett munkák költségeit térítették meg. Igaz, nyereségre nem is volt szükség, hiszen a szolnokiak helyett az OKGT központja fizette az adókat, a bérek növelésére évente költhető pénz ösz- szegéről is a tröszt döntött. Az idén a KV-nak már nem a kutak elkészítése során felmerült költséget fizetik meg a megrendelők, hanem azt az árat, amelyikben a feladat megoldása előtt megkötött szerződésben a két fél megegyezett. A költségeken felül ez 13 százalékos (eszköz- bér arányos) nyereséget tartalmaz, amiből a vállalat maga fizeti adóit, és maga képezi érdekeltségi alapjait. (Pontosabban — mert a kutatás igen pénzigényes tevékenység — a fejlesztési források zömét továbbra is a tröszt adja a vállalatnak, miközben az amortizációt teljes egészében elvonja tőle.) Ha az előre kiszámítottnál olcsóbban képesek dolgozni a fúrásokon, akkor növekszik a nyereség és — például — a keresetek emelésének lehetősége. előre igen nehezen becsülhető — fúrási költségeket minél pontosabban felmérni tudó, az árakat kialakító apparátust létrehozni. Az évtizedek alatt a dolgozókba ivódott szemléletet — a „megrendelő úgyis megfizet minden költséget” — minél előbb elfeledtető belső érdekeltségi rendszert kell kialakítani. Ez pedig csak akkor működhet eredményesen, ha az üzemek önelszámolóvá válnak. A KV-nál már dolgoznak is azokon a valami miatt nem bírt a társadalmi munkában velük tartani, tudomásul vették, más állt a helyére. Pecsétes írásokat, hivatalos igazolásokat vesznek elő: az utolsó öt évben összesen 351 ezer 156 forint értékű társadalmi munkát végeztek a nagyközség és intézményei számára. A kollektívát 1980-ban Kongresszusi Oklevéllel jutalmazták, és a Szakma Kiváló Brigádja címet is megkapták. Rá két évre a Vállalat Kiváló Brigádja lettek és ezt az elismerést tavalyelőtt is elnyerték. A tanácstól pedig '80 óta kétszer is a Társadalmi !Münkáért elismerés arany, egyszer pedig az ezüst fokozatát érdemelték ki. Még nagyvonalakban felsorolni sem egyszerű, hogy az elmúlt öt évben hol, és miben segítették a település gyarapodását. A Dózsa úti iskola sportcentrumában hetekig alapozták, betonozták az öltözőt, a foglalkoztatót. a raktárát, csinálták a tetőt. A Kossuth úti óvodában lefestették a kerítést, járdát, beton-sorakozóhelyet alakítottak ki, lambériáztak. A Zádor úti óvodában KRESZ-pályát varázsoltak az udvarra, és „mellesleg” lefestették a kerítést. A község alapításának 70. évfordulója tiszteletére kommunista műszakot szerveztek, és az itt keresett több mint 14 ezer forintot átutalták a tanács számlájára. Tavaly — afféle ráadásként — a XIII. pártkongresszus tiszteletére terveken (például az üzemek önálló földtani, műszaki és gazdasági munkájához nélkülözhetetlen decentralizáció megvalósításán), amelyeket végrehajtva mindenhol mérhető lesz, melyik egység mennyivel járult hozzá a vállalat nyereségéhez. Valóban vállalatként dolgozva a szolnoki kőolaj- kutatók csak akkor élhetnek jól, ha eredményesen járulnak hozzá a szénhidrogénbányászat költségeinek csökkentéséhez. A hatékonyság növelésének ez igen fontos követelménye, a nyereségérdekeltség azonban csak a kútfúrási munkák során elköltött pénzzel való ésszerűbb gazdálkodásra késztet. Nemcsak kutakat fúr A KV azonban nemcsak kutakat fúr, szakemberei dolgoznak az ország lehetséges szénhidrogénvagyonának 90 százalékát rejtő keleti országrészben a föld méhé- ben lévő földgáz és kőolaj megtalálásán. A fúrások előtti vizsgálataik alapján döntik el az OKGT-ben, hol érdemes kutakat is készítve folytatni a mélység vallatását. Csakhát a vállalat ma már csupán a fúrási munkával szerzett nyereségből él. anyagi érdeke nem fűzi minél több szénhidrogén megtalálásához. Pedig a szakemberek szerint nemcsak a fúrótornyokat kellene minél hatékonyabban üzemeltetni : a vállalati nyereségnek a megtalált szénhidrogén vagyon nagyságával is arányosan kellene változnia, hogy a kutatómunka első fázisában részt vevő geológusokat és mérnököket is közvetlen anyagi érdek fűzze szénhidrogén-termelési lehetőségeink minél kifizetődőbb kiaknázásához V. Sz. i. 566 ezer forint értékben felújították az üzemet. A munkában sem vallanak szégyent. Egy év alatt például 30 mázsa lisztet takarítottak meg, és a termékeik ellen minőségi kifogás nem érkezett. Pedig napról napra 41 üzletbe, iskolába szállítják a kenyeret, meg a péksüteményt. Egy bizonyos: az unalmat ez a harmincnégy tagú kollektíva még hírből sem ismeri, hiszen a napi elfoglaltságukon kívül tavaly például személyenként 54 társadalmi munkaórát teljesítettek. Mi tagadás. olykor már-már korholják őket a feleségek: „lassan már hazajárni sem értek rá. és hovatovább a gyerekek sem ismernek meg benneteket, annyira ritkán találkoztok velük”. Ha mindez túlzásnak is tűnik, valami igazság lehet, a dologban, bár ami az idei elképzeléseiket illeti, nem valószínű, hogy az otthoni távoliét csökkenni fog. Ugyanis a vállalat megyei központja egyetértésével megpályázzák a Népköztársaság Kiváló Brigádja címet. Hogy miért? Egymás szavába vágva, nevetve indokolják; kaptunk már elismerést szakajtónyit, dehát a péklapátra sok minden elfér. Azután ez a cím, a legjelentősebb még hiányzik. Ügy érzik: ennyi munka után miért ne próbálkozhatnának ennek az elérésével is. Igazuk van. Miért ne? D. Szabó Miklós Némi gyógyír, hogy a VII. ötéves tervben a helyi erőforrások, a megyei támogatás és a posta segítségével renajiasaroj. a tanacskcteás Simon József zárszavával fejeződött be. D. Sz. M. Kun Béla születésének centenáriuma ért a tudományos ülésszak Tegnap a Magyar Tudományos Akadémia székházában befejeződött az a nemzetközi tudományos ülésszak, amelyen Ku Bélára, a magyar történelem, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő alakjára, a Kom- rrfunisták Magyarországi Pártjának megalapítójára, a Magyarországi Tanácsköztársaság vezetőjére, a nemzetközi kommunista mozgalom bátor harcosára emlé- ketrtek születésének 100. évfordulóján * hazai és a külfölről érkezett szakemberek. A konferencia zárónapján szovjet, NDK-beli, csehszlovákiai, lengyel, bulgár, jugoszláviai, kínai, osztrák és magyasr történészeik ismertették Kun Bélával kapcsolatos kutatásaik legújabb eredményeit. A korreferátumok egyebek között Lenin és Kun Béla együttműködésével, a jeles internacionalistának a jugoszláviai és a csehszlovákiai kommunista mozgalom kezdeteihez fűződő tevékenységével, az illegalitásban működő KMP élén végzett útkereső munkájával, a magyar forradalmi ifjúsági mozgalomban játszott szerepével foglalkoztak. A kutatók ezen kívül megvilágították: milyen nézeteket vallott Kun Béla az agrárkérdésről, a parasztság szerepéről 1934—36- ban; bemutatták: hogyan vezetett útja a népfrontpolitika felé; felelevenítették a Komszomolban és a Kommunista Ifjúsági Interna- cionáléban folytatott tevékenységét. Előadások hangzottak el arról, hogy vélekedett Kun Béla a háború és a béke kérdéseiről, miként vett részt Emst Thälmann kiszabadításáért folytatott nemzetközi küzdelemben. A nemzetközi tudományos ülésszakon Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetéinek igazgatója mondott zárszót, összefoglalója elején arról szólt, hogy előadók és a hozzászólók Kun Béla tevékenységét igen sokoldalúan világították meg. Kiemelte azokat a referátumokat, korreferátumokat, amelyek Kun Bélának az Oroszországi Kommunista (Bolsevik) Párt külföldi kommunista /csoportjai föderációjának élén végzett munkáját mutatták be. Zárszava további részében azokra az előadásokra emlékeztetett, amelyek Kun Bélának a Magyarországgal szomszédos országokban kifejtett pártmunkáját, illetőleg ezen országok munkás- mozgalmának egyes kérdéseit elemezték. Rámutatott: ezek a referátumok konkrét történelmi tényanyaggal bizonyították, hogy Kun Béla életműve nemcsak a magyar munkásmozgalom fejlődéséhez kapcsolódik, hanem szervesen beépült a kommunista világmozgalom történetébe, némely esetben ma már látható tévedéseivel, buktatóival együtt is. Hozzátette: egy adott kor tanulságainak hasznosítása Wrá'tikai analízist, s nem idealizálást igényel. így lesz reális a kép egy korszakról, egy életpályáról. Ezt a reális értékelést nagyban szolgálta a mostani tudományos ülésszak, önelszámoló üzemek A „telhetetlen” brigád Egy elismerés még hiányzik a péklapátról Megváltozott az érdekeltség
