Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-13 / 37. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. FEBRUAR 13. IA tudomány világa J Számítógéppel készülő Modern objektívek A fényképezőgép a modern technika ragyogó alkotása, akárcsak a számítógép. A gép a hozzáértő kezekben csodálatos dolgokat képes produkálni. S noha a fényképezés alapelvei az idők sarán nem változtak, annál inkább tökéletesednek magának a gépnek az egyes részei. E folyamat jól érzékelhető például a gép lencséjén, az objektiven. Már a háború alatt elkezdődött az objektívek reflexmentesítése. A vákuumban rápárologtatott rendkívül vékony átlátszó réteg megszünteti a káros reflexeket. ezzel kiküszöböli a tükrözést. Az úgynevezett T-réteg annál fontosabb, minél több tagból áll egy objektív. Ma már nem egy, hanem több réteget visznek fel a lencsék felületére, így színes felvételnél a színhűség is tökéletesebb. Űj tulajdonságú anyagok jelentek meg a lencsegyártásban, ezzel korlátlan lehetőségek nyílnak speciális objektívek tervezésére. A bonyolult számításokat a szám í tógép ek könnyűszerrel elvégzik. Megfelelő lencsekombinációval aránylag rövid és könnyű teleobjektíA modern objektívet számítógéppel tervezik vek, nagy látószögű és hal- szemoptikák készülnek. A folytonosan változtatható gyújtótávolságú zoom- és varioobjektívek ma már nemcsak a filmfelvevő gépekhez, hanem amatőr célokra is aránylag olcsón kaphatók. A gyújtótávolság változását és az élesre állítást mozgó belső lencsetagok teszik lehetővé. Az alapobjektív gyújtótávolsága atandardizálódott, általában normálfilmes gépeknél 50 milliméter, 6x6-os méretnél 85 milliméter körül van. Üjabban az egyszerű, olcsó kisfilmes gépeket 38 milliméteres gyújtótávolságú objektívvel szerelik. Ezek a gépek a régi box- gépek utódai — igényesebb kivitelben. A rövid gyújtótávolság nagyobb látószöget éis nagyobb mél yséfeéleB séget jelent. Minimális rekeszelésnél egy métertől a végtelenig minden éles. Nemrég 1:3,5-ös fényerejű objektív volt a legtöbb gépen, ma 1:2,8-nál kisebb fényerejű objektívet szinte nem is látunk, de az 1:2 illetve 1:1,7 fényerő is igen gyakori. Az átlagos amatőr ezt a fényerőt — vagy a még nagyobbat — ritkán használja, viszont kénytelen nagyobb súlyt cipelni, mert az Ilyen gép „fejnehéz”, ezért hegymászásnál, sízésnél kellemetlen. Amatőr célra a 90 mm-es „tele” a legkedveltebb, természetesen nem valódi teleobjektívről, hanem jól korrigált hosszú gyújtótávolságú objektívról van szó. Valódi teleobjektív speciális célra a legkülönbözőbb gyújtótávolsággal kapható, természetesen magasabb áron és nagyobb súly- lyal. Technikatörténeti érdekességek flz európai porcelán A porcelán eredete távol-keletre nyúlik vissza, a legrégibb Kínából, az időszámításunk előtti századokból származik. Később különféle módszerekkel Koreában és Japánban is gyártottak porcelánt. Ezekhez képest az európai porcelán nagyon fiatal s a XVI f században történt felfedezését csak a véletlennek köszönhette. Erős Ágost szász választófejedelem pompás udvar- tartásán aik fenntartásához a gazdagságot hajszolta s már tizenöt esztendeje tartotta fogva Johann Friedrich Bött- ger gyógyszerészt és alkimistát a irezdai Jung- fern-bástyában azzal a követeléssel, számára aranyat Tschirnhaus gróf nagyítója a drezdai Zwingerben hogy állítson elő. Ez nem sikerült, mégis a kísérletek eredményeként egy furcsa, de értékesnek látszó kőfélét („Böttger-kő”) sikerült előállítania: a porcelánt. Erős Ágost ennek előállítására Drezdában gyárat alapított, amit később Meissenbe telepített át. A porcelángyártás „lelke” az Ehrenfried Walter von Eschinhaus (1651—1709) fizikus és filozófus által 295 évvel ezelőtt, 1691-ben megszerkesztett kettős nagyító- léncse volt amellyel 1700 C°-os hőt lehetett előállítani. Ez a hatalmas, 2 méter 20 centiméter magas nagyító- szerkezet a német műszeripar jelentős emléktárgya. K. A. Lottózás személyi számítógépen A nyugatnémet lottótársaság azzal a gondolattal foglalkozik, hogy megvalósítja a számítógép útján való lottózást, Elszerint a lottózó a saját személyi számítógépén át juttatná el tippjeit a központi számítógépbe, ez vezettetné keresztül a lottózás költségét a lottózó folyószámláján, s az jelenítené meg a húzás eredményét is a lottózó képernyőjén. Macskányi bocsok Jótékony célú medvevadászat A jegesmedvék életének tanulmányozása igen nehéz, de rendkívül vonzó feladat, amely elengedhetetlenül szükséges az állatok védelmének megszervezéséhez. A több évtizede tartó vizsgálódások eredményeként tudták meg a kutatók, hogy a jegesmedvék az áprilisban bekövetkező párzási időszaktól eltekintve magányosan élnek. Késő novemberben vagy december elején jönnek világra a bocsok — rendszerint kettő, — amelyek nem nagyobbak egy kis macskánál, vakok és süketek. Az anyamedve dús szőrzetében ágyaz nekik fekhelyet a hóbuckába vájt barlang mélyén, amelynek bejárati nyílását úgy választja meg, hogy azt a szél hóval behordhassa. Ezen csak egy kis nyílás marad szabadon, ami az anyaállat meleg leheletétől képződik. A barlangban egyébként általában 40 fokkal melegebb van, mint odakünn.) A jegesmedve teje nagy zsírtartalmú, a bocsok csupán ezzel táplálkoznak, míg az anyaállat át- alussza a telet. A bőre alatt felhalmozott vastag zsírréteget éli fel ez idő alatt. A nőstény jegesmedve márciusban vagy áprilisban mászik elő az odújából, a bocsok testét ilyenkor már dús szorzót borítja, és vadonatúj bundácskájukban, vaksi szemükkel hunyorogva tekintenek szót a hó és a jég birodalmában. Ilyenkor jelennek meg a jótékony célú medvevadászok, hogy kábító injekciót tartalmazó lövedékkel egy időre mozgásképtelenné tegyék az anyaállatot, megjelölvén a fülébe erősített bilétával, s tetováló fogóval az állat alsó ajkába egy azonosító jelet nyomva. Ezen kívül festékkel egy nagy számot dörzsölnek be az állat szőrébe mindkét oldalon. A megjelölt állatot így könnyen lehet követni a jégen, vagy megiSgytelni magasból (Emellett a jelölt állatok bizonyos védelmet élveznek az orvvadászoktól, az ilyen szőr ugyanis értéktelen legalábbis a következő vetítésig.) Közben óvatosan „befogják” az anyaállatot mindenhová követő bocsokat is — képünk ezt mutatja —, ők Is jelölést kapnak, és „méretet vesznek.” róluk, hogy nyomon tudják követni későbbi fejlődésüket. <KS) A hangok rengésmérésével Lavinakutatás Svájcban, a Davosi Hó- és Lavinakutató Intézetben néhány év óta egy új, korai lavinaelőrejelző rendszer kifejlesztésén dolgoznak. A mérés elve azon a felismerésen alapul, hogy a hótakaróban már a lavinaomlás előtt parányi repedések Keletkeznek, s ezek a tízszeresükre—százszorosukra növekednek, ha a hótakaró labilissá válik. Kétezer-háromezer méter magasságban a hóban a rengésmérők egész sorát helyezték el: ezek fogják fel a hó- takaróbóL érkező hangokat, és villamos jelekké alakítva a napenergiával működtetett adóállomáshoz /továbbítják őket, ahonnon azután rádión ót jutnak el az intézetbe. A rengésmérők a kőolai- kutatásban használatos műszerek átalakított változatai. Amazok a mesterségesen létrehozott rengések keltette jeleket, míg a hóban használtak azokat a hangokat hivatottak felfogni, amelyek a hótakaróban akkor támadnak, amikor természetes úton repedések jönnek létre benne. A hótakaró repedéseiből szétáradó szeizmikus energia 5—100 hertzes hullámhosszúsággal terjed, s ezért, a 10 cm hosszúságú habanyagtokba csomagolt műszereket erre a hullámtartományra érzékenyí tették. A hangerő növekedéséből következtetni lehet a lavinaveszélyre. A davosi kutatók remélik, hogy ezen a módon számottevően javul majd egy-egy területein a lavinaveszély előrejelzése. Ám ezzel a módszerrel csak a gleccserhó és a hópadlavinák képződése ismerhető fel. A laza hóban keletkező lavinák veszélyét e műszerek nem jelzik. Sokféle hó, hóréteg, s ennek megfelelően sokféle lavinaveszély létezik. A lavinaveszély szempontjából a hóréteg statikai állapota fi a mérvadó, s itt a réteg egészét kell figyelembe venni. Ha a terhelés eléri a szakítószilárdságot, a réteg szétszakadozik, és legördül. A szétszakadozásban nagy szerepe van a lejtő alsó részének, amely mintegy húzza a felső részt. A fenti el- lárással nyilvánvalóan az imiatti repedések és azok növekedése kísérhető figyelemmel. A legalattomosabb, s ezért a legveszélyesebb az ún. hópad. Ez a szél hatására létrejövő szilárd, szemre veszélytelennek látszó hóréteg, amelyben azonban feszültségek vannak. Ha a síző a felső részen rátapos, vagy az alsó részen elvágja, a kemény hóréteg eltöredezik, és gyorsan lecsúszik. Ezt elősegíti azok a mogyorónyira megnövő hókristályok, amelyek a kemény hópad alatti lürégiben a ’.hosszabb ideig tartó hideg idő alatt, az ottani mikroklíma körülményei között keletkeznek. Csont helyett korall Francia kutatók felfedezték, hogy némely korallfaj csontvázának az ásványi szerkezete erősen hasonlít az emberi csontokéra — még ha kalciumsóik vegyi szerkezete eltér is amazokéi- tól —, s ezért velük az ember elpusztult, vagy hiányzó csontdarabkáit jól pótolhatják. Először kutyákba ültettek be minden szerves anyagtól megtisztított korallt. Azt a befogadó szervezet csontszövetei hamarosan körülnőtték, s miközben a korall- csontváz lassan leépült, kalciumtartalma az új csontszövet képzésében ott helyben részt vett. Erős csont keletkezett, s a sérülés kielégítő módon gyógyult. Korallbeültetést már emberen is végeztek, mégpedig sikerrel. A bőségesen és olcsón beszerezhető korall- fajok közül a sebész kiválasztja azt a fajt, amelynek szerkezete a lehető legjobban megközelíti a helyettesítendő csontét. Új éléskamra Brazíliában Brazíliában az Amazonas folyótól keletre fekvő 180 millió hektár kiterjedésű óriási szavanna mezőgazda- sági hasznosítását tervezik. A klíma kedvező, de a kilúgozott talaj háromszor annyi alumíniumot tartalmaz, mint amennyit a mezőgazdasági haszonnövények elviselnek. Az óriás terület mezőgazdasági hasznosítására azért van szükség, mert Brazília déli részén •— a korábbi éléskamra területén — egyre több cukornádat termelnek, a kőolajat helyettesítő hajtóanyag előállítására. 0 0 A Szolnok Megyei Tanács Tervező-Beruházó Vállalata — tervezési gyakorlattal rendelkező statikus és épületgépész tervezőt — gyakorlott építész és statikus szerkesztőket — képesítéssel rendelkező vagy kezdő műszaki rajzolókat keres felvételre. Fizetés: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a vállalat titkárságán személyesen (Szolnok, Kossuth L. út 6—8 sz. I. emelet) (463) 0 0
