Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-08 / 33. szám
1986. FEBRUÁR 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Két éve gyért a Weimar rakodógépekhez alkatrészeket a kisújszállási Vas*, Fa- és Építőipari Szövetkezet. A képen látható elemből az idén mintegy kétezret szállítanak NDK- beli partnerüknek TKL Országos értekezlet Tapasztalatok, tervek, —népi ellenérzés Tegnap a fővárosban országos tanácskozást rendezett a népi ellenőrzés, amelyen mintegy 500 hivatásos és társadalmi népi ellenőr értékelte a szervezet elmúlt években végzett munkáját, s kijelölte a hosszabb távra szóló feladatokat. A II. országos aktívaértekezleten részt vett és felszólalt övári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, jelen volt Somogyi Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának titkára. Szakali József, a Központi Tíéfeó Ellenőrzési Bizottság elnöke vitaindító előadásában elmondta- a szervezet az elmúlt öt esztendőben eredményesen teljesítette feladatait, amelyeket a kormány programjával, határozataival összhangban jelöltek ki. Munkájában csökkent a központi vizsgálatok száma, ígv több időt fordíthatott a megvei, városi szervek által kezdeményezett felmérésekre. s erőit a legfontosabb feladatok igényes megoldására összpontosíthatta. Az elkövetkezendő évek feladatai közé tartozik, hogv a szervezet tevékenységével támogassa a gazdaság jövedelemtermelő képességének növelését, a termelési szerkezet átalakítását, a termékek minőségének javítását, a műszaki fejlesztés gyorsítását, az energia- és anyagta- karékosságjoti a hulladék hasznosítását, az áremelkedés ütemének mérséklését, az inflációellenes intézkedéseket — mondotta egyebek között Szakali József. Az értekezleten felszólalt Czinege Lajos, a Miniszter- tanács elnökhelyettese is. Tolmácsolta a kormány üdvözletét az értekezlet résztvevőinek. majd az elmúlt öt év társadalmi, glazdasági folyamatait, a néni ellenőrzés tevékenységét értékelve elmondta: az eltelt időszakban a-kormány nagy figyelemmel követte a szervezet munkáját, s annak eredményeit. a vizsgálatok tapasztalatait számos országos jelentőségű döntés előkészítése során hasznosította közvetve. vagy közvetlenül. A népi ellenőrzés szerepét, jövőbeni tennivalóit ösz- szegezve elmondta: a kormány az elkövetkezendő években is számít a népi ellenőrzők áldozatkész, felelősségteljes munkájára a társadalmi célok megvalósításában. a szocialista demokrácia kiteljesítésében. A KISZ Központi Bizottságának Mise Diáksport, ifjúsági turizmus A KISZ Központi Bizottsága Hámori Csaba első titkár elnökletével tegnap ülést tartott az ifjúsági szövetség székházában. Az ülésen részt vett és felszólalt Horváth István, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Drecin József művelődési minisztériumi államtitkár. A Központi Bizottság Var- ga-Sabján Lászlónak, .a KB titkárának előterjesztésében megvitatta és jóváhagyta a KISZ faladatait a diáksport és az ifjúság szabadidősportja, valamint az ifjúsági turizmus fejlesztésének területén. A testület megállapította, hogy az „Edzett Ifjúságért” tömeesoortmozgalom meghirdetése óta nőtt a központi és a helyi sportakciók. sportesemények száma, bővült a rendszeresen sportoló fiatalok köre. Ugyanakkor a sport és a turizmus a KISZ- szervezetek egy részében ma sem folyamatos tevékenység. nem vált a mozgalmi munka természetes elemévé. Horváth István, az MSZMP KB titkára hozzászólásában hangsúlyozta, hogy az ifjúsági szövetség mindig következetesen képviselte a pártnak azon célkitűzéseit is. amelyek az ifjúsági testnevelési és sportmozgalom fejlesztését szolgálták. Az edzett ifjúságért sportmozgalom, az ötpróba akciók, az országjáró diákok találkozói ma már szerves részei sportéletünknek. A Központi Bizottság a továbbiakban Nagv Imre KB- titkár előterjesztésében megtárgyalta és elfogadta a KISZ 1986. évi költségvetését. maid megvitatta Ernőd Péternek, a KB titkárának tájékoztatóját a nemzetközi ifjúsági mozgalom aktuális kérdéseiről. Majoros Károly: A cselekvés kulcskérdései ögöttünk van öt esztendő, a VI. ötéves terv időszaka. Pártbizottságunk elkészítette mérlegét, amelyből megtudhatjuk, milyen súlyos terhek, milyen nagy nyomás nehezedett megyénk gazdaságára az elmúlt öt esztendőben. De megismerhetjük belőle azt is, hogy ennek ellenére nagyon szép eredményeket tudhatunk me- gunkémak, melynek egyik fő forrása megyénk dolgozóinak fegyelmezett, a lehetőségeket figyelembe vevő munkája. Jövőnk kérdéseivel a VII. ötéves terv irányelvei foglalkoznak. Az elképzelések reálisak, képesek szolgálni megyénk gyorsabb gazdasági fejlődését. Céljaink világosak, minden bizonnyal elnyerik megyénk lakosságának támogatását, de csak akkor, ha képesek vagyunk megismertetni annak a tartalmát, a megvalósítás módját. Az irányelvek stabil gazdaságra épülnek; megyénk gazdasága ugyanis minden nehézség ellenére erős, fejlődőképes — ezt egyértelműen mondhatjuk. Magyarország lehetőségei számunkra objektív adottság, az a keret, amelyek között kell végezni munkánkat. Ugyanis nem szabad elfelejtenünk, hogy a népgazdasági érdek a mi számunkra kötelező útmutatás, annak megvalósításáért kell dolgoznunk. A pártbizottság irányelvei jó alapot adnak a megyei tanács számára a VII. ötéves terv véglegesítéséhez. A VII. ötéves terv irányelvei kidolgozásával alapelvünk volt, hogy azok a mindennapi gyakorlattal legyenek szoros kapcsolatban. A megoldásra váró új problémák közvetítsék az élet által felvetett igényeket. Az elmúlt évek nagy tanűlsága számunkra, hogy akár kedvezőek, akár nehezebbek a körülmények, megtaláljuk azokat a lehetőségeket, módszereket, amelyek felhasználásával a legjobban tudjuk feladatainkat megoldani. Az is a tapasztalatok közé tartozik, hogy céljainkat csak jól képzett, a szocializmus iránt elkötelezett emberekkel vagyunk képesek megvalósítani. Olyanokkal, akik egyéni érdekeiket össze tudják hangolni a közösség céljaival és átmenetileg szerény lemondásra is képesek. Számunkra nem mellékes, hogy minden szinten olyan emberek irányítsák a munkát, akik nyíltan, büszkén vállalják és hirdetik eredményeinket, de nem félnek kimondani azt sem, aminek a megoldásához ma nincsenek meg a feltételek. Arra van szükség, hogy minden vezető legyen képes megnyerni, vezetni és irányítani az embereket, és minden körülmények között érvényesítse a közérdeket. Ugyanis a közérdek érvényesítése ma előbbre való, mint a kijárás, a pénzért való talpalás egy- egy helyi cél érdekében. Éppen ezért a helyi, a vállalati érdekeket össze kell hangolni a megyei, az országos érdekekkel. Nem szabad elfelejtenünk, hogy minden szabályozás a népgazdasági érdekből indul ki. Ez ma szükséges kényszerpálya a mi számunkra, amiről nem lehet letérni, hiszen az országos érdekek elsődlegességet élveznek. Éppen ezért nagyon fontos, hogy egyéni képességünket állítsuk még jobban az ország, a megye céljai megvalósításának szolgálatába, mert csak így tudunk a köz javára élni a lehetőségeinkkel. Ahhoz, hogy megvalósítsuk a VII. ötéves tervet, minden szinten alapkérdés számunkra a közösség szolgálatának erősítése. Természetesen azzal számolni kell, hogy nem minden elhatározásunkat fogadják el azonnal az emberek, mert nem mindenki rendelkezik azzal az információmennyiséggel, amely ahhoz szükséges, hogy egy-egy döntés összefüggéseit, szükségességét nyomban felismerje. Ezért legyen bátorságunk a pillanatnyi közhangulattal szemben is a helyes ügyet, az emberek valódi érdekeit képviselni. A felvilágosító szó és főleg az eredmények majd meggyőzik a kételkedőket, a bizonytalankodókat is arról, hogy miben volt igazunk, hogy ők miben tévedtek. Amikor a feladatok végrehajtására összpontosítjuk minden erőnket, tudnunk kell, hogy nem elég a VII. ötéves terv irányelveinek egyes tételeit szembesíteni a helyi lehetőségekkel, hanem az egész határozatot kell nézni. Ugyanis a valóság, a konkrét lehetőség mindig sokszínűbb, árnyaltabb, mint egy átfogó terv. Így természetes, hogy a határozat egyes pontjainak tökéletes, minden településen helyben is igazolható megvalósítása nem lehetséges. Nem biztos, hogy minden pontosan a döntés betűje szerint fog megvalósulni. Egy-egy szükséges intézkedés önmagában érthetetlennek is tűnhet. Így azok bírálhatók, sőt meg is kérdő- jelezhetők. Vagy fordítva is igaz, hiszen hibás lépések is igazolhatók egy-egy korábbi határozat jól kiválasztott idézetével. ordítva is igaz. Egyetlen döntésünk, egyetlen intézkedésünk kritikátlan helyeslése sem fogadható el a megoldás folyamatában, mert ez lehetetlenné teszi, hogy a menet közben jelentkező feladatokat reálisan ítélhessük meg. A ma tennivalóit ma tudjuk mérlegelni. Nem lenne helyes, ha a ma döntéseit egy korábbi — más körülmények között született — döntésünkkel próbálnánk vitatni. A ma konkrét kérdéseire a válaszokat nekünk kell kikínlódnunk. Ügy érzem, helyes az az álláspont, hogy legyünk nyitottak mások • eredményeinket gyarapító gyakorlata iránt. Tanuljunk az élenjáróktól, próbáljuk megkülönböztetni gazdaságunk fejlődésének tartós tendenciáit a szükséges, de mégis átmeneti jelenségektől. Arra kell törekednünk, hogy minden intézkedésünk erősítse megyénk szocialista gazdaságát, növeljük szocialista nagyüzemeink fölényét és a főmunkaidő rangját. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy az egyes vállalati gazdasági munkaközösségekben az aránytalanul magas jövedelmek átmenetiek, a mértéket nem ismerő anyagiasság eluralkodása — meggyőződésem — szintén átmeneti jelenség éppen úgy, mint az elvonások túlzott volta. Vigyáznunk kell arra is, hogy a következő években ismereteink ne legyenek túlzottan „szelektívek”. Ne csak olyan tények iránt legyünk fogékonyak, amelyek azt erősítik, amit kigondoltunk. Ugyanis ez mindenképpen egyoldalúsághoz, vagy a „csalhatatlanság” mámorához vezet. Fontos, hogy megtaláljuk az összefogást, az együttműködést céljaink megvalósításához. Ez talán pillanatnyilag az egyik legnehezebb gyakorlati feladat. Ne váljunk a divatba jött pesszimizmus foglyaivá, ennek a divatnak a hirdetőivé, hanem igyekezzünk másokat is megszabadítani tőle. Ne legyen perspektívazavarunk és világnézeti, etikai elbizonytalanodásunk még akkor sem. ha esetenként szembe találjuk magunkat olyan jelenségekkel, amelyek szocialista erkölcsi normáinkkal nem egyeztethetők össze. Rajtunk múlik, hogy milyen hamar és mennyi energiával tudjuk a kedvezőtlen jelenségeket megszüntetni. Ha meg akarjuk valósítani elképzeléseinket, tudomásul kell azt is venni, hogy eredményeink sem válhatnak módszereink dogmatikus forrásaivá. Optimisták lehetünk abban, hogy meg fogjuk valósítani a VII. ötéves tervet. Nem tévedünk nagyot, ha abból indulunk ki, hogy a 40 év alatt elért eredmény Szolnok megyében jó bázisa jövőnknek. Ugyanis a változás folyamatában, a negyven év során létrehoztuk, megőriztük, erősítettük a szocialista tulajdont, emberibb körülményeket teremtettünk mindenki számára. Meg kell találnunk a gyorsabb és az ésszerűbb fejlődés útját — ez politikai kötelességünk. Nagyobb teret kell biztosítani a képzettség-, a képességfejlesztő, serkentő munkának, a jó munkahelyi légkörnek, a szocialista demokrácia fejlesztésének. De nem formálisan, mert csak akkor jó a munkahelyi légkör, akkor jó a demokrácia, ha az a végeredményben is hoz valami hasznot. Nem biztos, hogy ma nálunk minden kizárólag a gazdaságosság függvénye. Nem tudjuk elérni céljainkat, ha ami nem gazdaságos, azt egyszerűen nem termeljük. Egyre több gazdasági vezető mondja — meggyőződésem, nyugodtan adhatunk igazat nekik, — hogy a termékeket kell gazdaságossá tenni, ha egyszer arra szüksége van az országnak. Egyénileg, a saját parcelláján persze mindenki azt vet, vete- ményez, amit akar. De egy szocialista gazdaság vezetője nem dönthet kizárólag a csoportérdekek javára, hanem neki a szocializmus érdekében kell cselekednie még akkor is. ha ez nem megy nehézség nélkül. Módszereinket tekintve legfontosabb számunkra, hogy alakítsunk ki egy, a mainál jobb alkotói légkört. Rajtunk múlik elsősorban, hogy elképzeléseinket ne egyszerűen jóváhagyásra terjesszük elő, hanem bocsássuk vitára azt A kommunistákon keresztül kell, hogy érvényre juttassuk a párt elképzeléseit, és ea nem szűkülhet le kizárólag a kommunista vezetőkre. A különböző testületekben pártmegbízatásukat teljesítő kommunistáknak jól kell ismerniük a párt álláspontját valamennyi lényeges kérdésben, mert csak így képesek támogatni, képviselni azt. ötelességünk, és meg kell találnunk az útját-módját, hogy a kommunistákat, — bármilyen testületben is dolgozzanak — rendszeresen, folyamatosan tájékoztassuk. Végig kell gondolni módszereinket, és úgy kell információt adni valamennyi kommunista vezetőnek, testületi tagnak, hogy állást tudjon foglalni és önmaga számára felelős emberként legyen képes meghatározni, hogy miként fog dönteni. Mindannyiunk kötelessége, hogy legyünk befolyásoló tényezői, szervezői a munkának, végrehajtásra mozgósító erői az élet minden területén. Ez a mi feladatunk, melyet ha jól teljesítünk, akkor a következő évekre szóló elképzeléseink valóban a megye lakosságának ügyévé válnak. És ez az eredményes cselekvés kulcskérdése, nem felejtve, hogy na- gyobL a teljesítmény, ha az ember saját meggyőződése alapján, önkéntes elhatározásából vállalja a közös munkát. M F K
