Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

1986. FEBRUÁR 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Negyven éve Magyarország — köztársaság Hazánk második világháború utáni tör­ténetének demokratikus v vívmányokban különösen gazdag időszaka volt az 1944— 1948 közötti periódus. Ekkor olyan törté­nelmi jelentőségű események zajlottak le, mint például a földosztás, a köztársaság kikiáltása, az egységes állami iskolarend­szer létrehozása. A köztársaság megteremtésének idősze­rűségét a Szociáldemokrata Párt vette fel elsőként a koalíciós pártok közül, közvet­lenül az 1945. november 4-i nemzetgyűlé­si választások után, a Tildy-kormány programjának parlamenti vitájában. E javaslatot a Magyar Kommunista Párt el­vileg azonnal magáévá tette, s hasonlóan kedvezően fogadta az ellenzéki Magyar Radikális Párt és a Polgári Demokrata Párt is. A királyság mellett a Habsburgok visszatérésében reménykedő, egyébként politikailag gyenge és elszigetelt legitimis­ta csoport, valamint a katolikus egyház emelte fel a szavát a leghatározottabban, s indított propaganda hadjáratot annak védelmében. A Nemzeti Parasztpárt hiva­talos támogatását követően a Független Kisgazdapárt baloldalán lévő Dobi István és Tildy Zoltán „egyénileg” foglalt állást a köztársaság mellett. Hosszas párton be­lüli viták után a kisgazdapárt centruma, élén Nagy Ferenccel, szintén tudomásul vette a köztársaság megteremtésének na­pirendre tűzését. A demokratikus erők 1946 január köze­pére egyetértésre jutottak tehát az állam­forma tekintetében, de abban a kérdésben, hogy ki töltse be a köztársasági elnöki tisztséget, még hosszantartó viták voltak. Számos kiemelkedő személyiség neve me­rült fel, így a Szociáldemokrata Párt és a Magyar Radikális Párt részéről Károlyi Mihályé. A kisgazdapárt azonban min­denképpen saját jölöltjét kívánta köztár­sasági elnöknek. A pártban erre két poli­tikusnak volt komoly esélye; Tildy Zol­tánnak és Nagy Ferencnek. A jelöltségért folyó küzdelem kimenetelét döntően be­folyásolta, hogy a kommunista párt javas­latára a baloldali pártok egyhangúlag Til­dy Zoltán mellé álltak, aki baloldalibb magatartása és koalíciós együttműködési készsége miatt mindenképpen elfogadha­tóbb volt. A nemzetgyűlés többnapos vita után, 1946. január 31-én fogadta el a köztársa­sági törvényt, amely az „1946. I. tövény- cikk. Magyarország államformájáról” cí­met viselte, majd február 1-én közfelki­áltással megválasztotta Tildy Zoltánt a Magyar Köztársaság elnökévé. A köztársasági törvény bevezetője meg­fogalmazta az állampolgárok „természetes és elidegeníthetetlen” jogait („a személyes szabadság, jog az elnyomatástól, félelem­től és nélkülözéstől mentes emberi élet­hez, a gondolat és vélemény szabad nyil­vánítása, a vallás szabad gyakorlása, az egyesülési és gyülekezési jog, a tulajdon­hoz, a személyi biztonsághoz, a munkához és méltó emberi megélhetéshez, a szabad művelődéshez való jog, s a részvétel joga az állam és önkormányzatok életének irá­nyításában”). A Magyar Köztársaság kikiáltásának negyvenedik évfordulóján demokratikus örökségünk jeles értékére emlékezünk. A TISZTESSEGGEL VÉGZETT MUNKA ÖRÖMÉVEL Törzsgyűlés a munkásőrség megyei parancsnokságán Sems el Imre és Hegedűs Lajos as országos parancsnok által adományozott plakettel és oklevéllel Várossá avatták Kunszentmártoni A munkásőrség megyei pa­rancsnoksága tegnap este törzsgyűlést tartott, melyen részt vett Fodor Gyula, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Bereczki Lajos, a megyei tanács általános el­nökhelyettese, Varga Sándor- né, a városi pártbizottság el­ső titkára és Borzák Lajos, a Munkásőrség Országos Pa­rancsnokságának osztályve­zetője. A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színház- termében tartott rendezvé­nyen ott voltak a politikai­társadalmi szervek, a fegy­veres erők és testületek, a bázisüzemek képviselői mel­lett a kitüntetett munkakö­rök feleségei. Ezen az évzá­ró-évnyitó ünnepségen adta át Borzák Lajos Semsei Im­rének, a Kötivizig párttitká­rának és Hegedűs Lajos igazgatónak az országos pa­rancsnok által az üzemi pártbizottságnak adományo­zott plakettet és díszokleve­let, melyeket a munkásőrök politikai nevelésében, a mun- kásőr-utánpótlás szerve­zésében, a munkásőri párt­megbízatás segítésében vég­zett kiemelkedő munkájával érdemelt ki az üzemi párt- bizottság. A törzs és közvet­len alegységeinek tagjai kö­zül négyen kiváló parancs­noki, kilencen kiváló mun­kásőri kitüntetést kaptak. A Szolgálati Érdemérem kü­lönböző fokozatait tizennyol­cán vették át. Ez alkalom­mal értékelték a szocialista verseny eredményeit is. A törzsgyűlést a úttörő gárda Délibáb Üti Általános Iskola Karkecz Károly munkasör alegységének tagjai köszön­tötték. A megyei parancsnokság tavalyi munkájának elemzé­se mellett Zsovák László megyei parancsnok jelentése szintézisét adta a testület megyei egységei életének is. Szólt arról, hogy a mun­kásőrök egyetértenek a párt politikájával, azonosulnak a XIII. pártkongreszus által meghatározott célkitűzések­kel, részt vállalnak a hatá­rozatok végrehajtásából adódó feladatokból. Ezek mellett minden szinten még következetesebb munkaszer­vezést, határozottabb irányí­tást és ellenőrzést, nagyobb fegyelmet tartanak szüksé­gesnek. A VI. ötéves terv eredményeinek méltatása után hangsúlyozta, hogy a tes­tület is eredményes ciklust zárt A harckiképzési prog­ram követelményei a koráb­binál sokkal jobban egymás­ra épültek és jobban érvé­nyesült a fokozatosság elve. Javultak a kiképzés feltéte­lei, csökkent a munkásőrök termelőmunkából való kivé­telének ideje, hatékonyabb lett a kiképzés, szilárdult a szolgálati fegyelem. A továbbiakban kifejtette a parancsnak, hogy a tisz­tességgel végzett munka örö­mével tekinthetnek ’85-re, mert a személyi állomány döntő része példás helytál­lást tanúsított a gazdasági építőmunka különböző terü­letén, és aktív tevékenysé­get fejtett ki a munkásőri feladatok végrehajtása so­rán. A Munkásőrség Orszá­gos Parancsnokságának megállapítása szerint a Szol­nok megyei parancsnokságon és a hozzá tartozó egységek­nél imponáló munka folyik; a parancsnokok, jól ismerik és értik feladataikat, meghatá­rozó szerepe van a párt- szervezetek sokoldalú segít­ségének, eredményes az ál­lományépítés, pozitív a gaz­dálkodói tevékenység, pél­dás az egységekkel való fog­lalkozás. Az eredmények forrása az, hogy a személyi állomány egységes, tettre- kész, szilárd az erkölcsi és politikai állapota. A mun­kásőrök és a parancsnokok meggyőződésüktől vezérel­ve együttes erőfeszítéssel te­vékenykednek. Az állomány életének részletes elemzése után ar­ról számolt be a megyei pa­rancsnok, hogy a szervezeti korszerűsítést alapos előké­szítés után, jól oldották meg. Javult az egységek harcér­téke, magasabb szinten való­sult meg a harckészültségbe helyezés. A munkásőrök ké­pesek szolgálati csoportok­ban, harcmódban eredmé­nyesen tevékenykedni. Ké­pesek a meghatározott nor­maidőn belül ellátni az ob­jektumvédelmi — őrzési fel­adatokat. A megyei pártbizottság üdvözletét és jókívánságait Fodor Gyula, a megyei párt­bizottság osztályvezetője tol­mácsolta a törzsgyűlés részt­vevőinek. Hangsúlyozta, hogy értékőrző és értékte- teremtő hagyománnyá vál­tak az évzáró-évnyitó mun- kásőrgyűlések. Az új mun­kásőrök eskütételével, a jel­képes fegyverátadással egy- gyé válik a testület életé­ben a múlt, a jelen és a jö­vő. Elismeréssel szólt arról, hogy ez a törzsgyűlés gaz­dag számvetése a megyei pa- rancsnoks4gnak és annak közvetlen alegységeinek. Be­töltötték hivatásukat, pél­dát adtak a nagyobb közös­ségnek. Társadalmunk tagjai méltán tisztelik és becsülik a munkásőröket. A továb­biakban azt hangsúlyozta, bogy jövőnk biztos alapját csak a munka képezheti. Szólt arról is, hogy a szo­cialista demokrácia fejlesz­tése megsokszorozza erőn­ket. Befejezésül azt emelte ki, hogy jó munkával, na­gyobb fegyelemmel tudjuk csak céljainkat elérni. Eb­ben felbecsülhetetlen szere­pük van a munkásőröknek. Helytállásukért tolmácsolta a megyei pártbizottság kö­szönetét. Az Internacionálé hangjai után színvonalas kultúrmű­sorral zárult a megyei törzs­gyűlés. S. B. (Folytatás az 1. oldalról.) A Himnusz hangjai után Lázi Béla tanácselnök üdvö­zölte az ünnepi tanácsülés résztvevőit. Bejelentette, hogy a tanácsülésen a városi pártbizottság tagjai, a nép­front és a KISZ városi bi­zottságának küldöttei, vala­mint a város üzemeinek, in­tézményeinek vezetői is részt vesznek. Hangsúlyozta, hogy a város történetében jeles dátum 1986. január elseje. A Magyar Népköztársaság El­Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa és Minisztertanácsa nevében köszöntötte Czinege Lajos Kunszentmárton dol­gos lakosságát. Beszédében ezután arról az útról szólt, amely a történelemében gazdag településen a város­sá váláshoz vezetett. — Méltán lehet büszke munkásmozgalmi múltjára is a település — mondotta. — A XIX. század osztályküz­delmeinek idején már hallat­ta hangját az itteni nép, s 1944 október elején, amikor a második ukrán front csa­patai fölszabadították a vi­déket, a lakosság azonnal megérezte és megértette az új világ nyújtotta lehetősé­geket. Létrehozták Kunszent- mártonban a munkástaná­csot, és 1944. október 9-én megalakították a Magyar Kommunista Párt helyi szer­vezeteiét. Történelem, tiszte­letet parancsoló történelem már az is, hogy az elsők kö­zött alakították mee 1948. októberében, a kezdetben 75 katasztrális holdon gazdál­(Ezután arról szólt, hogy 1986-tól városaink száma a főváros és az öt megyei jo­gú város mellett 119-re emel­kedett. — Mindez közigazgatáspo- litikánk, ezen belül telepü­lésfejlesztésünk olyan ered­ménye, amellyel lényegében megszűntek hazánkban a múltból örökölt városhiányos térségek. Ahhoz, hogy köz- igazgatásunk eredményesen segítse a korábbiaknál dina­mikusabb társadalom- s gaz­daságépítő munkánkat. az állami szervek közötti mun­kamegosztáson, a hatáskörök elrendezésén, a struktúrán is. a módszereken is változtat­nunk kellett. Ez a korsze­rűsítés a kormányzati, a te­rületi és a helyi szerveket egyaránt érintette, és ma is folyamatban van. A hatás­körök elrendezésénél jórészt érvényesítettük azt az el­vünket, hogy az érdemi jo­gosítvány ott legyen, ahol az ügyeket, a körülményeket legjobban ismerik és ennek alapján a lehető legjobb döntéseket képesek meghoz­nöki Tanácsa 36/1985. számú határozatával elrendelte Sze- levény községnek Kunszent- mártonnal történő egyesíté­sét Kunszentmárton néven és a helységnév meghagyásával a 37/1985. számú határozatá­val Kunszentmárton nagy­községet várossá nyilvánította Ezzel a helybeliek 90 éves vágya teljesült, hiszen 1895- ig Kunszentmártonnak váro­si rangja volt. Ezután lépett a szónoki emelvényre Czinege Lajos. kodó szocialista mezőgazda- sági üzemet. A Minisztertanács elnök- helyettese szólt arról is. ho­gyan fejlődött a mezőgazda­ság szocialista átszervezésé­vel a helyi társadalom, ho­gyan teremtették meg a vá­ros haladó erői az iparosodó Kunszentmártoni. — Kunszentmárton úgv alakította ki az iparosítás útját, hogy igyekezett építe­ni a korabeli kismesteri ha­gyományokra. a hajdani fa­zekasok, szűcsök, szabók, ta­kácsok. lakatosok, molnárok, téglagyáriak, a fejlődés sok­sok elemét tartalmazó tradí­cióira. Miután a város fejlődésé­nek fontos állomásait Czine­ge Lajos fölelevenítette, ki­jelentette: — A jelentős fej­lődés mellett is meglevő gondokból, a természetszerű­leg növekvő igényekből egy­aránt következik, hogy a vá­rossá nyilvánítás nem jelent és nem enged megállást, pihenést. A városi ranggal nemcsak több és más típusú jog, hanem összetettebb és nagyobb súlyú felelősség is jár. ni. Napjainkra azt is el­mondhatjuk, hogy tanácsi te­rületen lényegében teliessé vált a hatáskörök, hatosáéi jogkörök városi-községi szintre helyezése. Czinege Lajos a tarvícsá munka részterületeinek fej­lődésével, további feladatai­val is foglalkozott. Szólt a VII. ötéves terv legfontosabb céljairól, s arról, hogy a ta­nácsoknak is körültekintően kell a tervüket elkészíteniük. A helyi feladatok megvalósí­tásához, az úi város sikeres jövőjének alakításához sok erőt és jó egészséget kívánt a kunszentmártoniaknak. Beszédét ígv fejezte be: — Amikor átnyújtom a város tanácselnökének, s általa az egész lakosságnak a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának városala- pitó oklevelét, kívánok sike­res. alkotó évtizedeket, ellö­vendő gazdag évszázadokat új városuknak: békét, bol­dogságot a Kunszentmárton- ban élőknek és a következő nemzedéknek! A megyei pártbizottság és megyei tanács köszöntőjét Mohácsi Ottó tolmácsolta Köszöntések és kitüntetés sk Lázi Béla. a város taná­csának elnöke válaszbeszé­dében az egész lakosság ne­vében mondott köszönetét a városi rangra emelésben megnyilvánuló bizalomért és megtiszteltetésért. Az ünnepi tanácsülés dobszóval, ének­kel folytatódott. Kunszent­márton 1131 úttörője, kisdo­bosa nevében piros nyak- kéndős úttörők szóltak elő­ször a megilletődött hallga­tósághoz. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt megyei bi­zottsága és a megyei tanács nevében Mohácsi Ottó me­gyei tanácselnök köszöntötte a megye kilencedik városát. Szolnok megye városai nevé­ben Búzás Sándor, a Jász­berényi Városi Tanács elnö­ke hozott üdvözletét, s a herényiek nevében átadta dr. Czuczi Mihály tanácselnök­helyettesnek Lehel kürtje hi­teles másolatát. A Hazafias Népfront helyi bizottsága nevében Szamecz Béla, a vá­ros üzemei, intézményei megbízásából Kakuk Mihály a város környéki tanácsok kö­szöntőjével Molnár Bálint öcsödi tanácselnök szólt az ünneplőkhöz. A várossá fej­lesztés önzetlen társadalmi munkásai közül a Szelevény községért, valamint a Kun­szentmárton nagyközségért díjjal tüntették ki Dávid Gé­zát, Dóba Lászlónét. Kocsis Istvánt, és a Debreceni Pos­taigazgatóság kunszentmár­toni hivatalának dolgozóit. A tanácsülés után Czine­ge Lajos miniszterelnök-he­lyettes és a kíséretében levő megyei vezetők a főutcán végigsétáltak a Körös-partig. Czinege Lajos útközben meg- megállt, kezet fogott időseb­bekkel. ismerkedett fiatalok- keil» A helytörténeti múzeum­ban és a művelődési köz­pontban két kiállítás nyílt a nevezetes napon. A Hármas- Körös-parti városban ma folytatódik az ünnepségso­rozat — si — Fotó: T. K. L. Ab ünnepi tanácsülés részt Tevői A várossá válás útja KorazsrffeOdO közigazgatás

Next

/
Oldalképek
Tartalom