Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-04 / 29. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. FEBRUÁR 4. Jogászok a megyóben Értelmezik és megvitatják az új rendeleteket Jogásznapot is szerveznek az első fólóvben A Magyar Jogászszövetség Szolnok Megyei Szervezete még az elmúlt év végén tar­totta meg tisztújító értekez­letét. A vezetőség személyi összetétele alapvetően nem változott, mint ahogy azok a célkitűzések sem, amelyek a végeredményben a megyében dolgozó több mint félezer jo­gász munkájának folyamatos színvonalemelését hivatottak előmozdítani. A Magyar Jo­gászszövetség Szolnok Me­gyei Szervezetének idei fél­éves terveiről dr. Zsmurin Lajos megyei főügyésszel a szervezet vezetőségének el­nökével beszélgettünk. — Milyen változásokat hoz az új év a Magyar Jogász­szövetség Szolnok Megyei Szervezetének életében? — ,A Magyar Jogászszö­vetség Szolnak Megyei Szer­vezete alapvető változásokra nem készül. A vezetőség to­vábbra is változatlanul a szakterületek szerint megosz­tó tagozatok, illetve szakosztá­lyok munkáját irányítja, fogja össze. Nem is annyira változtatni, mint inkább ki­bővíteni, szélesíteni szeret­nénk tevékenységünket. Ko­rábban helyi csoportot hoz­tunk létre Jászberényben. Ezáltal az itt élő jogászok könnyebben kapcsolódhattak be a szervezet életébe. A kedvező tapasztalat alaoján most Karcagon és Mezőtúron is életre hívunk egy-egy he­lyi csoportot. A karcagi cso­port munkájába a tiszafüre­di, kisújszállási és kunhegye- si jogászok is résztvesznek majd, a mezőtúri pedig a kunszentmártoni illetve a túrkevei jogászokat tömöríti. — A Magyar Jogászszövet­ség Szolnok Megyei Szerve­zete a megye jogásztársadal­mának szakmai érdekképvi­seletét is ellátja. Túl ezen milyen alapvető feladat ha­tározza meg tevékenységének jellegét? — A tájékoztatás, a felvilá­gosítás — általában a segít­ségnyújtás a feladatunk.. Mindenekelőtt az a célunk, hogy támogassuk a jogi dol­gozókat, megkönnyítsük a politika és a gazdasági élet időszerű kérdéseiben való eligazodást, valamint az új jogszabályok egységes értel­mezését és gyakorlati alkal­mazását, azaz biztosítsuk a folyamatos szakmai önképzés lehetőségeit. — A különböző tagozatok és szakosztályok munkájá­ban miként valósul meg ez a cél? — A tagozatok, illetve szakosztályok It szakmai szempontból legújabb rende­leteket dolgozzák fel. Általá­ban ezekről elismerten ma­gasan képzett jogászok tarta­nak előadást, s az ezt követő konzultáción a gyakorlati al­kalmazás tapasztalatait is megvitatják. Az új rendele­tek mellett bármilyen érde­kes jogi kérdés napirendre kerülhet. Tehát a folyamatos önképzésnek adunk egyfajta szervezett keretet. — Talán a kívülállók szá­mára sem érdektelen hogy a szakembereket, milyen té­mák foglalkoztatják? — A vállalati tagozat pél­dául ebben a félévben a földtörvény és az iparjogvé­delemmel kapcsolatos isme­retek fölfrissítését tűzte ki célul. Az államigazgatási szakosztály a polgárjogi szakosztállyal együttműköd­ve a családjogi törvényterve­zet társadalmi vitájának szervezését vállalta. Egyebek közt a tanácsi törvényességi felügyelet múlt év tapasz­talatait is értékelik. Izgal­mas témakört választott r büntetőjogi szakosztály is. A korrupciós jellegű bűncselek­mények körülményeit és okait tanulmányozzák, de megvizsgálják azt is, hogy a büntetéskiszabás mennyire jelent visszatartó erőt. A munkában ügyvédek, ügyé­szek. bírók nyomozók is részt vesznek, tehát a témát minden oldalról megvilágít­ják. Ugyancsak ebben a szak­osztályban elemzik a deviza- gazdálkodással összefüggő büntető és szabálysértési jog \ alkalmazási problémáit is. Lényegében a növekvő turiz­mus következtében tapasztal­ható nem megengedett valu­taügyletekről lesz szó. Igen időszerű — épp ezért került a szakosztály programjába — a bűnmegelőzés kérdésköre. Egy jogszabálytervezet ké­szül ugyanis a bűnmegelő­zésről. A szakosztály tagjai ebben az előkészítő szakasz­ban fejthetik ki véleményü­ket. Dióhéjban ennyit talán a féléves programról. A me­gyei szervezet vezetősége szakavatott előadók felkéré­sével s a rendezvények'szer­vezésével járul hozzá a fo­lyamatos, igény szerinti szakmai továbbképzés sike­réhez. — Miként támogatják az erre leginkább rászoruló ré­teg, a pályakezdők munká­ját? —A vállalatoknál és a szö­vetkezeteknél kezdő jogá­szok jogi szakvizsgáját köny- nyíti meg a Magyar Jogász­szövetség e célból indított kétéves előkészítő tanfolya­ma. Természetesen ide is önkéntes alapon lehet je­lentkezni. De ha már a szer­vezett képzésnél tartunk, megemlíteném, a megyei szervezet vezetősége is indí­tott egy kurzust, a vállalati munkaügyi döntőbizottsági tagok munkajogi felkészíté­sére és továbbképzésére. — A megyei szervezet ve­zetősége müyen egyéb ese­ményekre készül? — A megye valamennyi jogászát érintő két megmoz­dulásról számolhatok be. Februárban a Pelikán Szál­lóban tártjuk meg közked­velt jogászbálunkat,, és az el­ső félévre tervezzük a két év után esedékes jogásznapot is. A mostani jogásznapon álta­lános tájékoztatást szeret­nénk adni a megyében élő jogászoknak a VII. ötéves terv megyénket érintő fel­adatairól, s arról, hogy mit tehetnek a jogászok a célok minél sikeresebb eléréséért. A másik előadáson pedig az államélet jogsgabálymódosí- tó változásairól hallhatnak majd egy tanulmányt. Ezt követően ki-ki érdeklődésé­nek megfelelő szekcióülésen vehet részt. Sz. Gy. A 641-es számú csatahajó élethű mása St éve békésen pihen az egyik asztallap tetején Harmincnyolc év történelme MHSZ-emlókszobo, Február végén lesz har­mincnyolc éve annak, hogy megalakult az MHSZ felsza­badulás utáni jogelődje a Magyar Szabadságharcos Szövetség. Azóta egy szűk emberöltő telt el, és ma már a szervezet húszezernél is több megyei tagot számlál. A különböző korosztályok kétszáz falusi, községi, vá­rosi, üzemi, szövetkezeti honvédelmi és szakági klub­ban tölthetik el tartalmasán szabadidejüket; sportolhat­nak, hódolhatnak kedvenc szenvedélyüknek, sajátíthat­ják el azokat az ismereteket, készségeket, amelyekre a sorköteles fiataloknak a ka­tonai élet megkezdése előtt feltétlenül szükség van. Hosszas gyűjtőmunka, ku­tatás után az MHSZ megyei központjában négy éve nyílt meg az az emlékszoba, ame­lyik azóta is évről évre újabb tárgyakkal, albumok­kal, serlegekkel, érmekkel gyarapodik. Ez a gyűjte­mény a szövetség és jogelő­KEMPINGEZÓK VILÁGTALÁLKOZÓJA Tízezer vendéget várnak Debrecenbe A Magyar Camping és Caravanning Club lesz a házigazdája a kempingezők 47. világtalálkozójának. Az augusztus 1. és 10. között a debreceni Vekeri-tavi kem­pingben és környékén lezaj­ló eseményre mintegy tíz­ezer vendéget várnak. Nagy többségük, külföldi lesz. A találkozó sikeres lebonyolí­tását szolgáló munkák fo­lyamatban vannak és kellő időben befejeződnek. Az utóbbi években kialakított Vekeri-tavi kemping terüle­tét többszörösére bővítik, hogy a tízezer vendéget megfelelőképpen el tudják helyezni. Űj kutakat fúrtak, kiépítették a vízvezeték-, a szennyvíz-elvezető és a vil­lanyhálózatot, zuhanyzókat állítottak fel és a kemping egész területét behálózták lakókocsi-csatlakozókkal. A gazdag, változatos szórako­zási, sportolási lehetőségek­ről a Kölcsey Megyei Műve­lődési Központ gondoskodik. Nemzeti esteket szervez. A különböző országokból érke­ző művészcsoportok a tó szigetén ácsolt színpadon mutatkoznak majd be. Nyugdíj és horgászbot A szelevényi Bogyó Andrásról A szelevényi Bogyó András a falu legérdekesebb lakói közé tartozik. Hogyne tartozna, amikor már a szüle­tése is rendkívülinek tűnik, hiszen ke­vés embernek adatik meg az, hogy ép­pen január elsején lássa meg a napvi­lágot. Hatodik gyerekként, utolsónak érkezett a családba, és mint legfiata- labbat, féltették is kellőképpen, amire alaposan rászolgált. Hatéves, amikor már a Körösben úszik, majd esztendő múltával néhány hasonszőrű cimbo­rájával a víz fölé nyúló ágakról ugrál a folyóba. A komáktól mindennek ba­ráti vállveregetés a következménye, ott­hon pedig néhány hirtelen kirótt nyak­leves. alapos szülői intelemmel fűsze­rezve. A pályaválasztás is sajátos: igaz, akkortájt máshol is hasonlóképpen lépett a szépreményű fiatal a szakmát tanulni akarók irigyelt táborába. Hosz- szas utánajárással a helybeli Hangya szövetkezet alkalmazta kereskedőta- noncnak, ami nagy elismerésnek szá­mított 1940-ben. A végtelen szerencsé­hez az apja csak ennyit szólt, jól meg­gondoltad? Mert ha felkötöd a ko- lompot, ráznod is kell, magyarán mondva haza nem jöhetsz, ott nem hagyhatod! Münderre mosolyogva emlékezik vissza szelevényi, Kossuth utcai laká­sában, miután hatvanévesen, 1986. ja­nuár 1-én a helybeli iparcikkbolt volt vezetőjeként került nyugdíjba. Az atyai intelmeket megfogadva, a pályát soha nem hagyta el, illetve kétszer rövid időre mégis elszólította a sors. Az egyik helyre vitték, dehát ide az em­ber általában nem önként iparkodik, hiszen a hadifogság sehol sem tartozik az irigyelt időtöltések közé. Szerencsé­re ez a kis „kiruccanás” nem tartott sokáig, esztendő teltével már haza is térhetett. A másik kitérő: az ötvenes esztendőkben 14 hónapra ideiglenesen tanácstitkári kinevezést kapott a falu­ban. Amikor letelt az idő, marasztal­ták volna, de ő szakmáját, a pultot vá­lasztotta. Mondják, mindig mosolygott, jó kedélyű volt az üzletben. Így illik, jegyezte meg nevetve, hiszen ha dur- cás képpel áll az ember a polcok előtt, egy kis faluban, az ismerősök meg is kérdeznék: mi van, tán haragszol rám? Dehogy haragudott ő dehogy, ezekre az iparkodó, rengeteget gürcölő szele- vényiekre, hiszen mindig közéjük va­lónak érezte magát. Az ötvenes esz­tendők végén, a hatvanasok elején sze­repeket vállalt a helyi színjátszószak­kör előadásain, aztán három ciklusban tanácstag volt, sőt a népfront községi bizottsága elnöki tisztét is ellátta. Több alkalommal megválasztották a községi pártbizottság társadalmi titká­rának, szóval akadt munkája temér­dek, bár ha az itt élő emberekről volt szó, nem ismert lehetetlent. Nem cso­da, hogy több évtizedes fáradozásáért, közéleti munkájáért 1980. április 3-án Kunszentmártonban a falu lakói közül legelsőnek ő kapta meg a „Szelevény községért” kitüntetést. Olyannyira meghatódott az ünnepség alkalmából, hogy közismert humora, jókedélye is cserbenhagyta erre a röpke félórára. Egykoron végtelenül szeretett pecáz- ni, és éppen ezért nyugdíjas esztendei­re a bolti kereskedők kollektívájától kedves ajándékként egy mutatós hor­gászbotot kapott. Egyelőre azonban nem siet a kipróbálásával, mert egy da­rabig még vissza-vissza jár az üzletbe segíteni az utódjának. Ha mindez le­telik, elmondása szerint szeretne most már egy jóízűt otthon lenni a feleségé­vel, amelyre ez alatt a pár évtized alatt bizony nem sokszor adatott hosz- szabb lehetőség. Hogy mindebből mi minden valósul meg, ez a jövő titka. Gyanítom, ezután is sokan megnyitják a kertajtót, fel­keresik, hiszen a helyi népfront elnök­ségének továbbra is tagja maradt Már pedig ezek a szelevényi emberek min-i dig szépítenek, csinosítanak valamit a falujukon. Az sem titok, hogy ezekből a helyi megmozdulásokból, összejöve­telekből ezután sem szeretne kimarad­ni. Addig semmiképpen, amíg az ere­jéből, egészségéből erre is futja... D. Szabó Miklós Az 1974-ben Szolnokon ren­dezett XII. ejtőernyős világ- bajnokság egyik elnyert és beoses trófeája dei eddigi történetét, kie­melkedő sportolóit, jeles eseményeit nemcsak írásban mutatja be, hanem gazdag képanyaggal, ereklyékkel egészíti ki a látottakat. A nagyteremben kilenc fali­kép, zászlótctrtó és három vitrin őrzi a múlt emlékeit. Az egyik például az általá­nos honvédelmi elő- és utó­tarom Szolnokon képzéssel ismerteti meg • 6zemlélődőt, továbbá a ki­tüntetéseket mutatja be, a másik a rádió- és modelle­zőképzésbe. sportba, a har­madik a gépjárművezető- és könnyűbúvár-képzésbe en­ged bepillantást, de akad­nak közérdeklődésre szá­mot tartó emlékek a tö­megsportról, a jogelőd-szer­vezetek történetéről, a kül­földi kapcsolatokról, vala­mint a honvédelmi nevelés szemléltető eszközeiről is. Ebben a helyiségben — ahol körben zászlók, plakettek, látcsövek, serlegek, okleve­lek, újságok, érmek autó-, repülő- és hajómodellek, puskák, jelvények találha­tók — sűrűn tartanak hon­védelmi témájú osztályfőnö­ki órákat a helybeli és me­gyei iskolák diákjainak. Igaz a vendégkönyv bejegy­zései szerint sokszor megfor­dulnak itt az MHSZ-klubok kisebb-nagyobb közösségei, de szovjet, NDK-beli, viet­nami, lengyel, stb, testvér­szervezetek képviselői is megtekintették már e gaz­dag tárgyi anyagot. Az emlékszobához tanács­kozó vagy közismert nevén díszterem csatlakozik, ahol állománygyűléseket, ünnep­ségeket rendez a megyei ve­zetőség, de a népesebb ha­zai és külföldi delegációkat is sokszor itt tájékoztatják az MHSZ időszerű feladatai­ról. A terem falán az alapi­tó tagok, a híres sportolók fényképei találhatók, ame­lyek" közül egyre többön vé­kony fekete szalag jelzi, hogy a hajdani aktivisták személyéről, fáradozásáról haláluk után sem feledkezik meg a szövetség. D. Sz. M. Fotó: Korányi A rádiós, modellező- és könnyűbúvár klubok gazdag tárgy­anyaga, éremgyűjteménye, serlegei jónéhány országos baj­nokságról, helyezésről tanúskodnak A fotóalbumok segítségével minden esztendő nevezetes ese­ményeit, történeteit nyomon követheti az érdeklődő

Next

/
Oldalképek
Tartalom