Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-04 / 29. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. FEBRUÁR 4. Jogászok a megyóben Értelmezik és megvitatják az új rendeleteket Jogásznapot is szerveznek az első fólóvben A Magyar Jogászszövetség Szolnok Megyei Szervezete még az elmúlt év végén tartotta meg tisztújító értekezletét. A vezetőség személyi összetétele alapvetően nem változott, mint ahogy azok a célkitűzések sem, amelyek a végeredményben a megyében dolgozó több mint félezer jogász munkájának folyamatos színvonalemelését hivatottak előmozdítani. A Magyar Jogászszövetség Szolnok Megyei Szervezetének idei féléves terveiről dr. Zsmurin Lajos megyei főügyésszel a szervezet vezetőségének elnökével beszélgettünk. — Milyen változásokat hoz az új év a Magyar Jogászszövetség Szolnok Megyei Szervezetének életében? — ,A Magyar Jogászszövetség Szolnak Megyei Szervezete alapvető változásokra nem készül. A vezetőség továbbra is változatlanul a szakterületek szerint megosztó tagozatok, illetve szakosztályok munkáját irányítja, fogja össze. Nem is annyira változtatni, mint inkább kibővíteni, szélesíteni szeretnénk tevékenységünket. Korábban helyi csoportot hoztunk létre Jászberényben. Ezáltal az itt élő jogászok könnyebben kapcsolódhattak be a szervezet életébe. A kedvező tapasztalat alaoján most Karcagon és Mezőtúron is életre hívunk egy-egy helyi csoportot. A karcagi csoport munkájába a tiszafüredi, kisújszállási és kunhegye- si jogászok is résztvesznek majd, a mezőtúri pedig a kunszentmártoni illetve a túrkevei jogászokat tömöríti. — A Magyar Jogászszövetség Szolnok Megyei Szervezete a megye jogásztársadalmának szakmai érdekképviseletét is ellátja. Túl ezen milyen alapvető feladat határozza meg tevékenységének jellegét? — A tájékoztatás, a felvilágosítás — általában a segítségnyújtás a feladatunk.. Mindenekelőtt az a célunk, hogy támogassuk a jogi dolgozókat, megkönnyítsük a politika és a gazdasági élet időszerű kérdéseiben való eligazodást, valamint az új jogszabályok egységes értelmezését és gyakorlati alkalmazását, azaz biztosítsuk a folyamatos szakmai önképzés lehetőségeit. — A különböző tagozatok és szakosztályok munkájában miként valósul meg ez a cél? — A tagozatok, illetve szakosztályok It szakmai szempontból legújabb rendeleteket dolgozzák fel. Általában ezekről elismerten magasan képzett jogászok tartanak előadást, s az ezt követő konzultáción a gyakorlati alkalmazás tapasztalatait is megvitatják. Az új rendeletek mellett bármilyen érdekes jogi kérdés napirendre kerülhet. Tehát a folyamatos önképzésnek adunk egyfajta szervezett keretet. — Talán a kívülállók számára sem érdektelen hogy a szakembereket, milyen témák foglalkoztatják? — A vállalati tagozat például ebben a félévben a földtörvény és az iparjogvédelemmel kapcsolatos ismeretek fölfrissítését tűzte ki célul. Az államigazgatási szakosztály a polgárjogi szakosztállyal együttműködve a családjogi törvénytervezet társadalmi vitájának szervezését vállalta. Egyebek közt a tanácsi törvényességi felügyelet múlt év tapasztalatait is értékelik. Izgalmas témakört választott r büntetőjogi szakosztály is. A korrupciós jellegű bűncselekmények körülményeit és okait tanulmányozzák, de megvizsgálják azt is, hogy a büntetéskiszabás mennyire jelent visszatartó erőt. A munkában ügyvédek, ügyészek. bírók nyomozók is részt vesznek, tehát a témát minden oldalról megvilágítják. Ugyancsak ebben a szakosztályban elemzik a deviza- gazdálkodással összefüggő büntető és szabálysértési jog \ alkalmazási problémáit is. Lényegében a növekvő turizmus következtében tapasztalható nem megengedett valutaügyletekről lesz szó. Igen időszerű — épp ezért került a szakosztály programjába — a bűnmegelőzés kérdésköre. Egy jogszabálytervezet készül ugyanis a bűnmegelőzésről. A szakosztály tagjai ebben az előkészítő szakaszban fejthetik ki véleményüket. Dióhéjban ennyit talán a féléves programról. A megyei szervezet vezetősége szakavatott előadók felkérésével s a rendezvények'szervezésével járul hozzá a folyamatos, igény szerinti szakmai továbbképzés sikeréhez. — Miként támogatják az erre leginkább rászoruló réteg, a pályakezdők munkáját? —A vállalatoknál és a szövetkezeteknél kezdő jogászok jogi szakvizsgáját köny- nyíti meg a Magyar Jogászszövetség e célból indított kétéves előkészítő tanfolyama. Természetesen ide is önkéntes alapon lehet jelentkezni. De ha már a szervezett képzésnél tartunk, megemlíteném, a megyei szervezet vezetősége is indított egy kurzust, a vállalati munkaügyi döntőbizottsági tagok munkajogi felkészítésére és továbbképzésére. — A megyei szervezet vezetősége müyen egyéb eseményekre készül? — A megye valamennyi jogászát érintő két megmozdulásról számolhatok be. Februárban a Pelikán Szállóban tártjuk meg közkedvelt jogászbálunkat,, és az első félévre tervezzük a két év után esedékes jogásznapot is. A mostani jogásznapon általános tájékoztatást szeretnénk adni a megyében élő jogászoknak a VII. ötéves terv megyénket érintő feladatairól, s arról, hogy mit tehetnek a jogászok a célok minél sikeresebb eléréséért. A másik előadáson pedig az államélet jogsgabálymódosí- tó változásairól hallhatnak majd egy tanulmányt. Ezt követően ki-ki érdeklődésének megfelelő szekcióülésen vehet részt. Sz. Gy. A 641-es számú csatahajó élethű mása St éve békésen pihen az egyik asztallap tetején Harmincnyolc év történelme MHSZ-emlókszobo, Február végén lesz harmincnyolc éve annak, hogy megalakult az MHSZ felszabadulás utáni jogelődje a Magyar Szabadságharcos Szövetség. Azóta egy szűk emberöltő telt el, és ma már a szervezet húszezernél is több megyei tagot számlál. A különböző korosztályok kétszáz falusi, községi, városi, üzemi, szövetkezeti honvédelmi és szakági klubban tölthetik el tartalmasán szabadidejüket; sportolhatnak, hódolhatnak kedvenc szenvedélyüknek, sajátíthatják el azokat az ismereteket, készségeket, amelyekre a sorköteles fiataloknak a katonai élet megkezdése előtt feltétlenül szükség van. Hosszas gyűjtőmunka, kutatás után az MHSZ megyei központjában négy éve nyílt meg az az emlékszoba, amelyik azóta is évről évre újabb tárgyakkal, albumokkal, serlegekkel, érmekkel gyarapodik. Ez a gyűjtemény a szövetség és jogelőKEMPINGEZÓK VILÁGTALÁLKOZÓJA Tízezer vendéget várnak Debrecenbe A Magyar Camping és Caravanning Club lesz a házigazdája a kempingezők 47. világtalálkozójának. Az augusztus 1. és 10. között a debreceni Vekeri-tavi kempingben és környékén lezajló eseményre mintegy tízezer vendéget várnak. Nagy többségük, külföldi lesz. A találkozó sikeres lebonyolítását szolgáló munkák folyamatban vannak és kellő időben befejeződnek. Az utóbbi években kialakított Vekeri-tavi kemping területét többszörösére bővítik, hogy a tízezer vendéget megfelelőképpen el tudják helyezni. Űj kutakat fúrtak, kiépítették a vízvezeték-, a szennyvíz-elvezető és a villanyhálózatot, zuhanyzókat állítottak fel és a kemping egész területét behálózták lakókocsi-csatlakozókkal. A gazdag, változatos szórakozási, sportolási lehetőségekről a Kölcsey Megyei Művelődési Központ gondoskodik. Nemzeti esteket szervez. A különböző országokból érkező művészcsoportok a tó szigetén ácsolt színpadon mutatkoznak majd be. Nyugdíj és horgászbot A szelevényi Bogyó Andrásról A szelevényi Bogyó András a falu legérdekesebb lakói közé tartozik. Hogyne tartozna, amikor már a születése is rendkívülinek tűnik, hiszen kevés embernek adatik meg az, hogy éppen január elsején lássa meg a napvilágot. Hatodik gyerekként, utolsónak érkezett a családba, és mint legfiata- labbat, féltették is kellőképpen, amire alaposan rászolgált. Hatéves, amikor már a Körösben úszik, majd esztendő múltával néhány hasonszőrű cimborájával a víz fölé nyúló ágakról ugrál a folyóba. A komáktól mindennek baráti vállveregetés a következménye, otthon pedig néhány hirtelen kirótt nyakleves. alapos szülői intelemmel fűszerezve. A pályaválasztás is sajátos: igaz, akkortájt máshol is hasonlóképpen lépett a szépreményű fiatal a szakmát tanulni akarók irigyelt táborába. Hosz- szas utánajárással a helybeli Hangya szövetkezet alkalmazta kereskedőta- noncnak, ami nagy elismerésnek számított 1940-ben. A végtelen szerencséhez az apja csak ennyit szólt, jól meggondoltad? Mert ha felkötöd a ko- lompot, ráznod is kell, magyarán mondva haza nem jöhetsz, ott nem hagyhatod! Münderre mosolyogva emlékezik vissza szelevényi, Kossuth utcai lakásában, miután hatvanévesen, 1986. január 1-én a helybeli iparcikkbolt volt vezetőjeként került nyugdíjba. Az atyai intelmeket megfogadva, a pályát soha nem hagyta el, illetve kétszer rövid időre mégis elszólította a sors. Az egyik helyre vitték, dehát ide az ember általában nem önként iparkodik, hiszen a hadifogság sehol sem tartozik az irigyelt időtöltések közé. Szerencsére ez a kis „kiruccanás” nem tartott sokáig, esztendő teltével már haza is térhetett. A másik kitérő: az ötvenes esztendőkben 14 hónapra ideiglenesen tanácstitkári kinevezést kapott a faluban. Amikor letelt az idő, marasztalták volna, de ő szakmáját, a pultot választotta. Mondják, mindig mosolygott, jó kedélyű volt az üzletben. Így illik, jegyezte meg nevetve, hiszen ha dur- cás képpel áll az ember a polcok előtt, egy kis faluban, az ismerősök meg is kérdeznék: mi van, tán haragszol rám? Dehogy haragudott ő dehogy, ezekre az iparkodó, rengeteget gürcölő szele- vényiekre, hiszen mindig közéjük valónak érezte magát. Az ötvenes esztendők végén, a hatvanasok elején szerepeket vállalt a helyi színjátszószakkör előadásain, aztán három ciklusban tanácstag volt, sőt a népfront községi bizottsága elnöki tisztét is ellátta. Több alkalommal megválasztották a községi pártbizottság társadalmi titkárának, szóval akadt munkája temérdek, bár ha az itt élő emberekről volt szó, nem ismert lehetetlent. Nem csoda, hogy több évtizedes fáradozásáért, közéleti munkájáért 1980. április 3-án Kunszentmártonban a falu lakói közül legelsőnek ő kapta meg a „Szelevény községért” kitüntetést. Olyannyira meghatódott az ünnepség alkalmából, hogy közismert humora, jókedélye is cserbenhagyta erre a röpke félórára. Egykoron végtelenül szeretett pecáz- ni, és éppen ezért nyugdíjas esztendeire a bolti kereskedők kollektívájától kedves ajándékként egy mutatós horgászbotot kapott. Egyelőre azonban nem siet a kipróbálásával, mert egy darabig még vissza-vissza jár az üzletbe segíteni az utódjának. Ha mindez letelik, elmondása szerint szeretne most már egy jóízűt otthon lenni a feleségével, amelyre ez alatt a pár évtized alatt bizony nem sokszor adatott hosz- szabb lehetőség. Hogy mindebből mi minden valósul meg, ez a jövő titka. Gyanítom, ezután is sokan megnyitják a kertajtót, felkeresik, hiszen a helyi népfront elnökségének továbbra is tagja maradt Már pedig ezek a szelevényi emberek min-i dig szépítenek, csinosítanak valamit a falujukon. Az sem titok, hogy ezekből a helyi megmozdulásokból, összejövetelekből ezután sem szeretne kimaradni. Addig semmiképpen, amíg az erejéből, egészségéből erre is futja... D. Szabó Miklós Az 1974-ben Szolnokon rendezett XII. ejtőernyős világ- bajnokság egyik elnyert és beoses trófeája dei eddigi történetét, kiemelkedő sportolóit, jeles eseményeit nemcsak írásban mutatja be, hanem gazdag képanyaggal, ereklyékkel egészíti ki a látottakat. A nagyteremben kilenc falikép, zászlótctrtó és három vitrin őrzi a múlt emlékeit. Az egyik például az általános honvédelmi elő- és utótarom Szolnokon képzéssel ismerteti meg • 6zemlélődőt, továbbá a kitüntetéseket mutatja be, a másik a rádió- és modellezőképzésbe. sportba, a harmadik a gépjárművezető- és könnyűbúvár-képzésbe enged bepillantást, de akadnak közérdeklődésre számot tartó emlékek a tömegsportról, a jogelőd-szervezetek történetéről, a külföldi kapcsolatokról, valamint a honvédelmi nevelés szemléltető eszközeiről is. Ebben a helyiségben — ahol körben zászlók, plakettek, látcsövek, serlegek, oklevelek, újságok, érmek autó-, repülő- és hajómodellek, puskák, jelvények találhatók — sűrűn tartanak honvédelmi témájú osztályfőnöki órákat a helybeli és megyei iskolák diákjainak. Igaz a vendégkönyv bejegyzései szerint sokszor megfordulnak itt az MHSZ-klubok kisebb-nagyobb közösségei, de szovjet, NDK-beli, vietnami, lengyel, stb, testvérszervezetek képviselői is megtekintették már e gazdag tárgyi anyagot. Az emlékszobához tanácskozó vagy közismert nevén díszterem csatlakozik, ahol állománygyűléseket, ünnepségeket rendez a megyei vezetőség, de a népesebb hazai és külföldi delegációkat is sokszor itt tájékoztatják az MHSZ időszerű feladatairól. A terem falán az alapitó tagok, a híres sportolók fényképei találhatók, amelyek" közül egyre többön vékony fekete szalag jelzi, hogy a hajdani aktivisták személyéről, fáradozásáról haláluk után sem feledkezik meg a szövetség. D. Sz. M. Fotó: Korányi A rádiós, modellező- és könnyűbúvár klubok gazdag tárgyanyaga, éremgyűjteménye, serlegei jónéhány országos bajnokságról, helyezésről tanúskodnak A fotóalbumok segítségével minden esztendő nevezetes eseményeit, történeteit nyomon követheti az érdeklődő
