Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-04 / 29. szám

1986. FEBRUÁR 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 fdmdtuzsAlemek A Tisza szabályozása után a gátakon kívülrekedt holt­ágak közül, viszonylag érin­tetlenül csak a Tiszaszőlős és Tiszaderzs között kanyargó cserőközi Holt-Tisza maradt meg, a többit halastóvá vagy horgászvízzé alakították. Szerencsére dr. Hamar Jó­zsef hidrobiológus jó érzék­kel ismerte fel ennek a re- liktumnak az értékét, s ja­vaslata alapján 1984-ben a megyei tanács a cserőközi Holt-Tiszát és a hozzá csat­lakozó parti galériaerdőt, összesen 265 hektárt, védetté nyilvánította. Az Alföld egy­hangú kultúráját teszi válto­zatossá ez a holtág. A víz és a fölötte szinte teljesen ösz- szeboruló páradús erdő sajá­tos mikroklímája számos vé­dett növény- és állatfajnak nyújt megélhetést. A holtág vizének felszínén tenyészik a világ legkisebb zárvatermő virágos növénye, a vízidara. Ez a növény talán csak tu­catnyi helyen fordul elő az országban. A természetvédelem azon­ban nemcsak az élővilágra terjed ki, hanem kultúrtörté­neti emlékeink védelmére is nagy hangsúlyt helyez. E megfontolás alapján helyezte védelem alá az Országos Környezet- és Természetvé­delmi Hivatal Karcag hatá­rában a Zádor-hidat és a körötte levő 71,5 hektáros szikes legelőt, a megyei ta­nács pedig Kengyel határá­ban a Bagi-majori szélma­lomdombot a kissé már meg­tépázott szélmalommal. A Zádor-hídról kevesen tudják, hogv két évtizeddel öregebb a híres hortobágyi hídnál. Most rég letűnt idők memen tó jaként, magányosan áll a száraz pusztában. Vala­mikor itt kanyargóit a Hor­tobágy vízrendszeréhez tar­tozó Zádor-ér. Ennek árvize 1831-ben el is sodorta a híd két-két szélső ívét. A Zádor- ér azóta már a múlté, de a híd. csonka öt ívével még dacol az idővel. A kengyeli szélmalom­domb több szempontból is kultúrtörténeti emlék. Ma­gát a dombot a réz- és a bronzkor határán itt élő ős­lakosság emelte temetkezési vagy őrhelyül. A szélmalom vihartépázta épülete nedig a rég kihalt szélmolnárok em­lékét idéző ipartörténeti em­lék. A halom évezredek óta bolygatatlan. 0,38 hektáros felszínén, mint parányi szi­geten, az ősi löszpuszta relik- tum növénytársulása él. A megyei természetvéde­lem úttörő kezdeményezése volt. .amikor 1980-ban Szol­nok város belterületén. a Ságvári körúton védelem alá helyezte a szolnoki molnár­fecsketelepet. Ez volt sokáig az ország első olyan zooló­giái jelentőségű természetvé­delmi területe, mely egy for­galmas belvárosban létesült. A körút több mint 200 erké­lye alatt több száz pár mol­nárfecske rakott fészket. A szúnyogok és legyek pusztí­tásával teszik kellemesebbé a környéken lakók életét. Jelenlétüknek kellemetlensé­geit a fészkek alá szerelt „fecskepelenkák” fogják fel. Az emberek és madarak együttélése így vált felhőt­lenné. A különböző természetvé­delmi területek mellett je­lentős értékkel bírnak az úgynevezett természeti emlé­kek, melyek rendszerint te­rület nélkül védettek. Ebben az esetben a védelem kizá­rólag egy meghatározott ob­jektumra korlátozódik. Ilyen terület nélkül védett természeti emlékünk is akad néhány a megyében. A hatal­mas, százados fák szereteté- nek hagyománya van népünk körében. A tiszteletet paran­csoló famatuzsálemeket kivé­tel nélkül mondák lengik körül. Rendszerint népünk történelmének szeretett és tisztelt alakjaival hozzák kapcsolatba. A Tiszaigar ha­tárában álló fát megyénk legöregebb kocsányos tölgyét a néphagyomány „Mátyás király fájának” nevezi. Igaz, hogy mindössze 250—300 éves, így nem pihenhetett meg alatta igazságos kirá­lyunk, de élő tanúja volt századok történelmének: aszályoknak, háborúknak, árvizeknek. A fa nevezetes­sége, hogy Szolnok megye el­ső természetvédelmi objek­tumát tisztelhetjük benne. Védetté nyilvánításáról még 1959-ben rendelkezett az Or­szágos Természetvédelmi Ta­nács A Mátyás király hajától nem messze sorakozó 6 da­rab 200—220 éves kocsányos tölgyet és az odébb árvál­kodó két hasonló korú vad- pott Tiszafüred külterületén körtefát már a megyei tanács vonta védelem alá 1980-ban. A hat óriási tölgynek vala­nyos tölgy, Kengyelen pedig 53 törökmogyorófa. Ezzel értünk végére védet­té nyilvánított területeink számbavételének. A munka azonban nem fejeződött be. Hátra van még a Jászság, a Nagykunság keleti pere­mének, valamint a Tiszazug még megmaradt természeti értékeinek védelme. Ha vé­gére jutunk a munkának, a megye területének jelenlegi 3.9 százaléka helyett körül­belül 6 százalékát fogják ki­tenni a különböző védett ob­jektumok. Megyénk ezzel el fogja érni, az országos átla­got. Ez természetesen nem azt léteink zöme, nemcsak a ennyivel fog csökkeni a jól hasznosítható mezőgazdasági __________., A kenderes! védett fasor mikor még hat társa is volt, s együtt az igari nép „tizen­két apostolnak ’’nevezte őket. A megye, településeinek belterületi fásítása — mint szerte az Alföldön — megle­hetősen szegényes. Ezért is bír különös fontossággal a Kenderes főutcáját 500 mé­teren szegélvező kettős fa­sor, melyet 50 évr^l idősebb tölgyek, tuják és vadgeszte­nyék alkotnak. Ugyanitt a református egvház telkén áll a fasorral egyidős, s a tisza- igari arborétumból származó magányos törökmogyoró. A kenderesi fák védelmére 1980-ban hozott határozatot a megyei tanács. Természeti emlékeink sora azonban még mindig.nem zá­rult le. 1984-ben védelmet ka­pott - Tiszafüred külterületén egy hatalmas kocsá­terület aránya. Védett terü­leteinek zöme, nemcsak a^ megyében de országos vi­szonylatban' is a gyenge termőképességű szike­sekre, homokbuckákra, sziklagyepekre, mocsarakra, lápokra és tavakra korlátozó­dik. Ezért is maradtak fenn ezek a területek viszonylagos érintetlenségben napjainkig, mivel gazdaságos hasznosí­tásuk nem vplt megoldható. Ezzel szemben képesek meg­őrizni az élővilág változatos­ságát. lehetővé teszik tudo­mányos világképünk (mind pontosabb megrajzolását, se­gítik az oktatást, a közmű­velődést, a szabadban való felüdülést és az esztétikai élményszerzést. Haszonnak pedig ez sem kevés! (Következik: összefogás a réti sas megóvásáért) Lőrincz István Mezőgazdasági ktfnyvankétok Dedikál a szerző Idén ismét a községi könyvtár és a művelődési ház kertbarát köre lesz a gazdája a Jászjákóhálmán is megrendezésre kerülő mező- gazdasági könyvhónapnak. Több helyi előadó és a könyvtárban kiállított új szakkönyvek mellett, két ki­emelkedő rendezvényük lesz az olvasóteremben, neves mezőgazdasági szakírók részvételével. Február 4-én, kedden dél­után 5 órakor Surányi De­zső, a Ceglédi Gyümölcs- és Dísznövénytermesztő Kuta­tóintézet * munkatársa a csonthéjas gyümölcsökről tart előadást. A február 21-i találkozó vendége Tuza Sán­dor lesz, a Budapesti Nö­vénytermesztési és Minősí­tő intézet főosztályvezetője, aki a kiskert zöldségféléiről beszél, ö — mint a Jászság szülötte, — szinte hazatér a kertbarát körbe, mert évek óta rendszeres előadójuk, sőt évközben is segíti taná­csaival a kör tagjainak mun­káját. Mivel mindkét elő­adónak kapható jelenleg könyve a boltokban, így munkáikat dedikálni is tud­ják azoknak, akik mélyeb­ben érdeklődnek a téma- iránt. Filmsorozat Nagy PótorrOI Az NBC amerikai televí- zisó hálózat vasárnap este kezdte meg a Nagy Péter életéről készített, nyolcórás televíziós filmsorozat vetí­tését. A filmet túlnyomó részt a Szovjetunióban, fő­ként) ‘ a műemlékvárosban, Szuzdalban forgatták, a stúdiófelvételek jelentős ré­sze Moszkvában készült, s az elkészítésben szovjet művészek is közreműködtek. A 26 millió dolláros költ­séggel elkészített sorozat va­lóságos nemzetközi sztárpa­rádé. A címszerepet Maxi­milian! Schell alakítja. A női főszereplők között . van Vanessa Redgrave, Elke Sommer, Ursula Andress, Hanna Schygulla és a na­pokban elhunyt Lilli Pal­mer. A férfi főszereplők névsora is impozáns: Lau­rence Olivier, Omar Sharif, Trevor Howard, Mel Ferrer. Több szovjet színművész is játszik a filmben. A rende­ző Noam Chomsky, bár a sorozat egy részét Lawrence Schiller rendezte. Az opera­tőr a kétszeres Oscar-díjas Vittorio Storaro. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Tiszthelyettesképző szakközépiskolai (tiszthelyettes- és szakmunkásképző iskolai) jelentkezésre Jelentkezésre hívjuk fel az általános iskolák 8. osztá­lyos fiútanulóit, akik — vonzódnak a katonai életpálya, a tiszthelyettesi hivatás iránt; — szüleikkel (törvényes képviselőjükkel) ' egyetem­ben erkölcsi és anyagi köte­lezettséget vállalnak arra, hogy tanulmányaik befejezé­se után a néphadseregünk tiszthelyetteseiként teljesí- tennek szolgálatot. 1. A pályázók felvételüket kérhetik: — A gépjárműtechnhikai szakközépiskolába — Sza­badszállásra —, ahol egyide­jűleg gép- és harcjármű­technikai tiszthelyettes­képzésben részesülnek; — a repülőgépszerelői és repülőgépműszerész szakkö­zépiskolába — Szolnokra —, ahol egyidejűleg repülőgép­szerelői tiszthelyettes­képzésben részesülnek; — a szakács szakmunkás­képző iskolába — Budapest­re —, ahol egyidejűleg élel­mezési tiszthelyettes-kép­zésben részesülnek. 2. A képzés és ellátás rendje; Az iskolákon a tanulmá­nyi idő négy év, a tanév kezdete szeptember 1. A felvételi követelmények­nek megfelelt tanulók — szülői (gyámhatósági) egyet­értés és szerződés megkötése után — az iskola növendé­keiként, a negyedik évben tiszthelyettes hallgató­ként folytatják tanulmá­nyaikat. A hallgatók a ne­gyedik év végén, érettségi képesítő vizsgát (a tiszthe­lyettes és szakmunkásképző iskolában szakmunkás vizs­gát), valamint tiszthelyettes kibocsátó vizsgát tesznek, ezt követően kerül sor hi­vatásos tiszthelyetessé ava­tásukra. A tiszthelyetteskép­ző szakközépiskolákon je­les eredménnyel végzők a katonai főiskolák második évfolyamán folytathatják tanulmányai kát. A fiatalok az iskolán tel­jes és ingyenes (kollégiumi elhelyezés, étkezés, ruházat, tanszer, egészségügyi, kultu­rális és sport) ellátásban ré­szesülnek, zsebpénzt és — eredményüktől függően — tanulmányi pótlékot, a ne­gyedik évfolyamos hallgatók illetményt kapnak. A képzés során —térí­tésmentesen — hivatásos gép járművezetői jogosít­ványt is szerezhetnek. 3. A jelentkezés feltételei: — magyar állampolgárság, — hivatásos katonai szol­gálatra való egészségügyi al­kalmasság és rátermettség, — az előírt tantárgyak (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, fi­zika és orosz nyelv) osz­tályzatait figyelembe véve, legalább „jó” tanulmányi eredmény elérése. A jelentkezés rendje: A pályázók a jelentkezési lapot iskolájuk igazgatójától szerezhetik be és kitöltés után, azokat az iskola útján a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Fővárosi Hadkiegészítő) parancsnok­ság személyügyi (iskolázta­tási) osztályán adják le. A pályázók egyidejűleg más középfokú oktatási intéz­ménybe is jelentkezhetnek. A tiszthelyettes iskolai je­lentkezést az általános isko­lákban rendszeresített to- vábbtanulásli nyomtat­ványra nem kell rávezetni. Pályázati határidő: a je­lentkezési okmányok beér­kezése az illetékes megyei hadkiegészítési és területvé­delmi (Fővárosi Hadkiegé­szítő) parancsnokságra feb­ruár 21. Honvédelmi Minisztérium Haverok, barátok cimborák Közösségi kötődéseink özösségi kötődése­ink, társas kapcso­lataink sűrűjében nyelvünk gazda­gon kínálja a vá­lasztási lehetőségeket, az ár­nyalatokat, hiszen értelem és érzelem más és más tar­tományait foglalja el az öregem, a komám, a pajtás, a haver, a cimbora, a barát, sőt, a kebelbarát titulus. Kérdés azonban: a minden­napi életben léteznek-e, él­nek-e ezek a — nemcsak nyelvileg jogos! — megkü­lönböztetések? Bizonyos: sokakban élnek, hatnak. De nem inkább azok-e a többség, akiknek elegendő az üdülőben töltött két hét ahhoz, hogy har­sány komámozással búcsúz­zanak attól, akit vélhetően nem látnak újra, azoké a •többség, akiknek néhány pohár ital lecsorgása a tor­kukon mindenkit édesapám­má, puszapajtássá tesz? Mi­ért öregem az a munkahe­lyi kolléga, akit futólag lá­tunk, s hogyan lett jó bará­tunk az, akit csupán néhány órája ismerünk? Könnyen mérnénk, adnánk barátsá­gunkat? Vagy éppen a for­dítottjáról van szó; a tegna­pi haver ma pajtás, holnap komám, holnapután viszont az a hogyishívják lesz...? Közösségi kötelékeinket, társas kapcsolatainkat át­meneti társadalmunk viszo­nyai folyamatosan átrende­zik, véglegesen a múlt rossz emlékei közé lökve a kiszol­gáltatottságra, az alázatos­ságra, a ranglétra minden- hatóságára alapozott isme­retségeket. Ma nem számít különlegességnek, ha a hét­végi telken összedugja fejét a két szomszéd, mit is, ho­gyan is kellene csinálni a makacskodó szivattyúval, bár egyikük tanársegéd az egyetemen, a másik pedig bolti eladó. Ilyen apró gon­dok, az asszonyok befőzési módszerei, a gyerekek min­den kötöttségtől mentes vi­szonya azután valóban könnyen fojrmál barátságot az ismeretségből, amint örö­met szerezhet a gyermekko­ri pajtás felbukkanása, a katonacimborával történő véletlen találkozás a benzin­kútnál, az étteremben vagy éppen egy főhatósági érte­kezleten. Valaha volt kap­csolataink soha nem végle­gesen elvanrott szálai éle­tünk bonyolult szövedéké­nek, ám ahhoz, hogy egy szál erős legyen, folyamato­san jelen legyen érzelmeink­ben, cselekedeteinkben, gon­dolkodásmódunkban. nem elég a felszín, a futó csók a nők között, a hátlapogatás, kézszorongatás a férfiaknál, a nahát, hívj már fel. a jó lenne egyszer összejönni csa­ládostól. Hisszük, holdud­varként fognak körül ben­nünket a barátok, ám egy nehéz helyzet/egy új beosz­tás, a nyugdíjba vonulás gyakran elég ahhoz, hogy e „barátok” — „barátnők” — holnap már csak biccentse­nek, a házastárssal üzen- tessék meg, nem érnek rá, sértett képpel adják vissza a hónapokkal korábban köl­csönkért fúrógépet, a gye­reknek nagyon hiányzó egyetemi jegyzetet vagy ép­pen a pénzt, amit bajráti kölcsönként, szigorú titok­tartással kértek, most vi­szont azt hírelik, ahol csak lehet, lelketlen uzsorásként vasaljuk be rajtuk a tarto­zást. Közösségi értékrendünk ellentmondásai, visszássá­gai hűen tükröződnek úgy­nevezett formális és nem formális, azaz — nőni le­egyszerűsítéssel — hivatalos és nem hivatalos kapcsola­tainkban, amint magánkap­csolataink összessége, az egyének, a családok, a kis­közösségek viszonyrendsze­rei visszahatnak a közössé­gi értékrendre. Ingatag te­repen jár mindig az ember, amikor másokkal — tartó- sabb, tartós, ismétlődő — kapcsolatba kerül. A bizal­matlanság éppúgy hiba, mint az azonnali (kitárulko­zás. ám ezt sokkal-sokkal» egyszerűbb a türelmes papí­ron rögzíteni, mint a való­ságban gyakorolni. A való­ságban ugyanis léteznek — mint a szerelmek — első pillantásra kialakult barát­ságok és évtizedek múltán ellenségekké lett kebelbará­tok Vannak cimborák, akik­ből barát lesz, s haverok, akikről évek elteltével sert tudunk többet, csupán azt, hogy remekül kezelik a te­kegolyót, ám azt ne higy- gyük, kapcsolataink nyomta­lanul siklanak el életünk felszínén, érintetlenül hagy­ják egyéniségünket...! Vala­milyen hatása, nyoma, mint a húrhoz érő Ujjnak, mind­azoknak van, akik rövidebb- hosszabb időre a közelünkbe kerültek, azaz beléptek az életünkbe. egyen ára barátsá­gunknak! A viszo­nosság. Makarenko azt írta, .semmi­féle barátság nem létezhet kölcsönös tisztelet nélkül”. S valóban ez, az emberi méltóság mindenre kiterjedő tisztelete, a másik helyzetének beleélő megér­tése, a nyitottság a másik iránt az alapja a barátság­nak. A szellem nagyjainak barátságát gyakran világhír vette szárnyaira, barátságok halhatatlan műveket terem­tettek a tudományban épp­úgy. mint a művészetekben. Mégis, mert a világ köznapi emberek millióiból áll, a köznapian igaz, mély barát­ságok azok mélyek roppant szilárdságú tartókötelei le­hetnek — legyenek; — léte­zésünknek; életünknek. M. O. Bemulató Budapest leiszabadulásának évfordulóján Ember és árnyék Új televíziós produkciók Több új tévéfilm forgatá­sa fejeződött be, illetve kez­dődött meg a közelmúltban. Vészi Endre forgatóköny­véből Gábor Pál készített egyéni hangvételű filmet. Az Ember és árnyék cselek­ménye a második világhábo­rú idején egy nyugat-né­metországi munkatáborban játszódik: a drámai történet főszereplője Rudolf Péter. A darabot február 13-án — Budapest felszabadulásának évfordulóján — tűzi műsor­ra a televízió. Hubay Miklós ök tudják mi a szerelem című drámá­ját Ádám Ottó rendezte kép­ernyőre. Az író Hector Ber­lioz életének egy érdekes pillanatát ragadja meg: 1864-ben a Lyonban hang­versenyező művész felkeresi azt az asszonyt, aki iránt 40 éve táplál szenvedélyes, ám plátói érzelmeket. A késői leánykérés egyaránt feldúlja a nagymama-korú hölgy és környezete életét. Hubay darabja — amely stíluséban sokat merített a múlt szá­zad francia színjátszásából — többek között Tolnay Klári, Sinkovits Imre, Schütz Ila, Haumann Péter, Hűvösvölgyi Ildikó és Békés Itala játékában elevenedik meg. Az adán február 23-án lesz. A drámai főszerkesztőség másik új produkcióját Szé­kely János Dózsa című mű­vét Sára Sándor rendezte. Februárban kezdődnek meg Katona József Bánk bán és Németh László Villámfény­nél című drámájának felvé­telei. Természetvédelem L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom