Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-27 / 49. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. FEBRUÁR 27. IA tudomány világa """"" "| A magyar tudomány vidéki műhelyei II Szegedi Biológiai Központ A Szegedi Biológiai Központ impozáns épülete „A város neve mellé gyakorta már nem is írják oda, hogy Magyarország. A tudományos életben már-már olyan népszerűségnek örvend, mintha Oxford vagy Cambridge nevét említenék”. Dr. Alföldi Lajostól, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központjának főigazgatójától hallottam ezt az „anekdotát”, amellyel szerte a világon a kutatóváros szerepére és rangjára utalnak. Szeged ma valóban kutatóvá- ro6, és ennek alapjait még a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert vetette meg, hogy a későbbi nemzedékek kitel- jesítsék néhány fontos tudományág kibontakozását. — A nagy kibontakozás a hetvenes évek elején kezdődött el a városban — — mondja dr. Alföldi Lajos. — A Szegedi Biológiai Központ megépítése teret és lehetőséget biztosított az alapkutatások számára. Az alapkutatások nem közvetlen gyakorlati problémákkal foglalkoznak, hanem általános törvényszerűségeket keresnek. Elsősorban a mezőgazdaság, a gyógyszeripar hasznosítja munkánk eredményét. Áttételesen tehát kellőképpen szolgáljuk és segítjük a gyakorlati tevékenységet, nagy súlyt helyezve a tudomány és a gyakorlat kapcsolatára, öt intézetünkben — biokémia, biofizika, genetika, enzimoló- gia, növényélettan — számos jelentős kutatási témát oldottunk meg eddig, és kutatunk jelenleg is. Az életfolyamatok szabályozása, a sejtekben lejátszódó biofizikai folyamatok vizsgálata a későbbi időszakban lesz majd kamatoztatható a gyakorlatban. — Milyenek jelenleg a kutatási feltételek? — A kutatás feltételei az elmúlt időszakban szigorodtak, ám ha összevetem a felszabadulás előtti vagy az azt követő évekkel, óriási fejlődésről kell számot adnunk. Nálunk jelenleg másfél száz kutató dolgozik. Sokan külföldi meghívások alapján hazánktól távol végzik munkájukat. 15—20 külföldi kutató pedig mindig található intézetünkben. A nemzetközi kapcsolatok ilyen komplexitása nagyban segíti a kutatók munkáját, ami végül is az ország javát szolgálja. Hosszú évek óta példamutató együttműködésről adhat számot a Biológiai Központ Biokémiai Intézete és az Észak-magyarországi Vegyiművek, valamint a Hosszúhegyi Állami. Gazdaság. Farkas Tibor* a biológiai tudományok kandidátusa, az intézet főmunkatársa így ösz- szegzi a növényeik hidegtű- rő-képességével kapcsolatos kutatásaikat: — Évekkel ezelőtt az állatok hidegtűrő képességét kutattam, azután hasonló kutatási téma került előtérbe a növényekkel kapcsolatban is. Munkatársaimmal megállapítottuk, hogy a növényeket ás meg lehet tanítani a helyes „viselkedésre”. Az okot a sejtek membránjainak megváltozásában kerestük. Egyszerre benne találtuk magunkat a búza hidegtűrésének kutatásában. Köztudott, hogy azok a növények viselik el a hideget, amelyeknek membránjai alkalmazkodni tudnak a hőmérséklet változásaihoz. Alacsony hőmérsékleti viszonyok mellett a sejtek életben maradnak, de csak akkor, ha membránanyagaik megtartják folyékony halmazállapotukat. A 20 fokon termesztett búza membránjai 2—3 foknál merevednek meg, míg a 2—3 foknál termesztett gabonáé — 16 foknál. Amelyik növény nem tudja tartani eZt a „szintet”, az elpusztul. Kérdés, hogy a genetikai határokon miképpen lehet túllépni, és a fagytűrő sejteket mire lehet kényszeríteni vegyszeres beavatkozással. A hőmérséklet szabályozásával olyan helyzetet teremtünk a növények számára, amely lehetőséget biztosít a kutatás ellenőrzéséhez. A téma ma már világ- szabadalom. Eddig több mint húsz országban jegyezték be ezt a magyar szabadalmat. Az eddigi eredmények nagy gazdasági haszonnal jártak. A kísérletek alapján a várható fagyos időszak előtt permetezni kell, és így szinte teljes bizonyossággal megoldható a növények és gyümölcsfák védelme. A Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének mi'kirobiális genetikai csoportjában néhány fontos eredmény született az elmúlt hónapokban. A csoport ver zetője, dr. Kari Csaba orvos, a többiek vegyészek. Név szerint dr. Simoncsits András, dr. Kálmán Miklós és dr. Cserpán Imre, — Először tisztázzunk egykét fogalmat! Mi a génsebészet, az enzimfehérje-ter- vezés és a mesterséges génszintézis? — Mintegy harminc éve ismeretes, hogy a dezoxiri- bonukleinsav molekula (DNS) hordozza a genetikai információt. Ez egy óriás- molekula, két szálból áll, amiket ha mesterségesen elválasztunk egymástól, önmagukban önmaguktól újra összeállnak megfelelő körülmények között. A génsebészet viszonylag új kutatási módszer, kb tízéves múltra tekinthet vissza. Lényege az. hogy a DNS óriásmolekulát bizonyos enzimekkel megadott helyeken el lehet hasítani úgy, hogy a hasítási végeken úgynevezett ragadós részek állnak ki. Ezek segítségével akár az eredeti kombinációban, akár a kutató által előre megtervezett új kombinációban a DNS óriásmolekula újra összeállítható, összeragasztható. Ezzel a módszerrel tehát idegen, például emberi gének ültethet ők be mikro- organizumsokba, növénybe, állatba. Az enzimtervezés azt jelenti, hogy az enzimek alapegységeit (az aminosa- vakat) egyes helyeken megváltoztatva az eredetinél hatásosabb enzimet nyerhetünk. Ezt az enzimeket kódoló gének megfelelő változtatásával a legegyszerűbb végrehajtani. Ehhez pedig mesterségesen, kémiai módszerrel előállított DNS-darabok_ ra van szükség. Ptt térhetünk rá a kémiai DNS-szintézisre, amit Magyarországon Si- monosits András állított be elsőnek, és jelenleg is csak csoportunk alkalmazza rutinszerűen. A módszer lényege az, hogy kémiai úton előállítható DNS-darabok, amelyek összekapcsolhatók, így teljes gének is nyerhetők. Ez a mesterséges génszintézis. — Mi újat tud az új génszintézis, és mi az előnye az eddig kidolgozott eljárásokkal szemben? — A lényege az, hogy kombináljuk a kémiai DNS- szintézis módszerét az enzi- malikus DNS-szintézissel. így jelentős kémiai munka takarítható meg. kisebb az alapigénye, tehát olcsóbb, és lényegesen gyorsabb. Módszerünk alkalmasnak látszik olyan nagy gének szintézisére is, amelyeket az eddigi módszerekkel nem, vagy csak nagyon nehezen lehetne előállítani. — Kipróbálták már a módszert a gyakorlatban is? — Igazán nagy génszinté- ztsre még nem, de a módszer hatékonyságára jellemző, hogy az emberi inzulin A és B láncának génjét, ami 180 alapegységből áll. csoportunk mintegy három hónap alatt szintetizálta. Kétségtelen, hogy mai lehetőségeink igen jelentősek, és a továbblépés lehetőségét kínálják. Polner Zoltán Dr. Kari Csaba orvos Novák Istvánná asszisztenssel munka közben Már mínusz 3-4 foknál is Vigyázat! Fagyásveszély! A kemény, hosszan tartó téli hideget nem vehetjük félvállról: számolnunk kell a fagyásveszéllyel, egyes testrészeink fagykárosodásával. (A fagyás egyébként nemcsak a nagy hidegek velejárója: alacsony hőmérsékleten, nedvességgel telített helyeken mínusz 3—4 foknál is felléphet). Többnyire a szabadban vagy a nyirkos, nedves környezetben dolgozók tarthatnak fagyási sérüléstől. ha kevés mozgást végeznek. De fokozottabban kell ügyelniük magukra azoknak is, akik érszűkületben szenvednek, elégtelen a vérkeringésük, vagy erős dohányosok. Az utcán járó. munkahelyére, dolgai után igyekvő embernek nemigen kell tartania ettől a veszélytől. Eil kell határolni egymástól a két fagyási fajtái. A voltaképpeni fagyási sérülések csak rendkívüli körülmények között olyankor észlelhetők, amikor az emberek arra kényszerülnek, hogy hosszabb időt töltsenek a szabadban, hóban, vízben, nedves környezetben. Ennek tünetei hasonlóak az égési sérülésekhez: a testrészeken hólyagok képződnek, a bőr és szövetrétegek elhalnak. Normális életkörülmények között csak fagydaganatok keletkeznek, amelyeket heves viszketegség, fájdalom, s a bőr kékesvörös színeződése kísér. Az utóbbi fagyási fajta maradandóbb elváltozást nem okoz, de ha egyszer valaki fagydaganatot szerez, az hidegben gyakorta kiújulhat. Az alkohol — kis mennyiségben — nem ártalmas hideg időben, mert élénkíti a vérkeringést, de túlzott fogyasztása feltétlenül káros: vérkeringési zavarokat okoz. és gátolja a mozgást, ami pedig hideg esetén a legfontosabb A kemény hidegben rétegesen öltözködjünk, ne viseljünk szűk cipőt, szoros kesztyűt, feszes harisnyatartót, olyasmit, ami a vér szabad áramlását megakadályozza. Divatból ma már nem hordják az emberek a fülvédőt, bár ez mindig jó szolgálatot tett (a kiálló testrészek ugyanis mindig hamarabb áthűlnek.) Fagy ás esetére ismeretes néhány házi gyógiymód is — a végtagok tornáztatása. forró és hideg vízben áztatása —, de ehelyett tanácsosabb szakorvoshoz fordulni. te. i. Technikatörténeti érdekességek II gőzgépek történetéből Baktériumpusztftó fehérje Svéd kutatók molyokból négy egymással rokon baktériumpusztító hatású fehérjét különítettek el. Ezeknek a fehérjéknek semmi közük az eddig ismert antibiotikumokhoz. Minthogy először a Hyalopora cecropia nevű molyban találtak rájuk, a svéd kutatók cecro- pinnak nevezték el őket. A kísértetekben fölöttébb hatásosnak bizonyultak több rovarbetegséget okozó baktériumfaj ellen. A cecropi- nok — eddigi ismereteink szerint — elpusztítják a baktériumok belső és külső membránjait, s a mesterséges membránokat is megtámadják. A svéd kutatóknak sikerült a cecropinnak a kémiai szerkezetét meghatározniuk, sőt az egyik cecropint kémcsőben mesterségesen is létrehozták. Ezek az elhárító anyagok minden bizonnyal a rovaroknak ősrégi, több mint ötvenmillió évvel ezelőttiről való védekező eszközei. Légpárnás „öszvér” Egészen különös kétéltű járművet szerkesztettek az Egyesült Államokban. A nyolckerekes, összkerék- hajtású légpárnás „öszvérnek” száz tonna a teherbírása. Rendkívüli terepjáró és manőverezési képességgel ruházták fel a kolosszust, hogy az alaszkai Kuskohwim folyó partján épült, távoli és nehezen megközelíthető falvakat bármely évszakban elláthassák élelmiszerekkel és közszükségleti cikkekkel. A 20 méter hosszú, 13,5 méter széles jármű 120 centiméter széles kisnyomású gumikereket kapott, amelyek a lágy talajba is jól belekapaszkodnak. és nem süly- lyednek mélyre a mocsaras talajban. A légpárna emelő erejét is összekötötték az összkerékhajtás kitűnő terepjáró képességével. R síbalesetek változása Mind több súlyos mellkasi, hasüregi, koponya- és agysérülés éri a sísport szerelmeseit, az egyszerűbb sérülések, például a lábtörések száma viszont csökken — erre a megállapításra jutott Svájcban a churi kantonkórház orvosa. A síbalesetek számának csökkenése és ugyanakkor a súlyos sérülések szaporodása egyaránt a sífelszerelés tökéletesedésére vezethető vissza. A jobb sí- felszerelések, például, a korszerű síkötések nagyobb biztonságot adnak, ugyanakkor azonban nagyobb sebesség érhető el velük. A legtöbb balesetet a szabad nályán való bukás vagy akadálynak ütközés okozza a zsúfolt pályákon való összeütközésnek nincs lényeges szerepe. Az első atmoszférikus dugattyús gőzgépet — amelyet gyakorlatilag is munkába állítottak — 275 évvel ezelőtt 1711-ben Thomas Newcomen (1663—1729) angol kovácsmester Denis Papin ötletét felhasználva szerkesztette meg, és azt Angliában bányák víztelenítésére használták fel. Ez a gép a hengerében lévő gőz feszítő erejével egy tárcsát működtetett és azt Newcomen társával, Cawley üvegesmesterre] kívánta szabadalmaztatni. A szabadalmat azonban nem kapták meg, mert Thomas Savery 1698-ban mér szabadalmat kapott egy olyan gépre, melynél a gőz összesűrítését a henger hideg vízzel való lehűtésével érték el. Newcomen és Cawley berendezése azonban előnyösebb volt, mert ők nem magát a hengert melegítették, hanem a gőzt külön tartályból vezették be a hengerbe. Végül is mind a hárman, Newcomen, Cawley és Savery 1715-ben közös szabadalmat kaptak. Newcomen „atmoszférikus tűzgép”-ének itteni ábrája egy 1717-ből származó rézkarc. melynek korabeli felirata szerint a gép arra szolgál, hogy „a vizet a tűz által gerjesztett erővel kiemelje”. Az ábrán jól kivehető a gőzkazán, a dugaty- tyú és a himba, amely a dugattyú lökőerejévei működtette a víz kiszivattyúzására szolgáló himbát. K. A. Intézmények, vállalatok figyelem! A Kelet-magyarországi Tüzép Vállalat értesíti az intézményeket, vállalatokat, hogy dolgozóik részére az 1986-os évre szóló hitelakciós tüzelöutalványokat a legközelebbi állami Tüzép-telepen, elszámolási utalvány ellenében február 24-töl megvásárolhatják Az utalványok értéke 900,— Ft és 1200,— Ft.
