Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-20 / 43. szám
» 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. FEBRUAR 20. IA tudomány világa ) Kicserélt szervek, szövetek Szívbillentyű műanyagból A korszerű tervezés eszköze Komoly játék modellekkel Az új műszaki létesítmények. korszerű tervezési módja az ún. modeUtervezés. A modellier vezésnól a modell a tervező szempontjából csak a térszükségletet . és a formai hasonlóságot jelenti, de semmiképpen nem az élethűséget, a részletek pontos ábrázolását. A modeUtervezés segédeszközei azok a tömegben gyártott vagy egyszerű anyagból, kevés munkával elkészíthető két- és három- dimenziós modellelemek, amelyek rendszerint köny- nyen megbonthatok, és igy variációs feladatokra alkalmasak. Az így elkészített modell a síkés térbeli lehetőségeket áttekinthetővé teszi. Nem mellőzheti ugyan a tervezők szellemi erőfeszítéseit, de mentesíti a felesleges memóriaigénybevétel alól. Mielőtt valaki új lakásba költözik, jó előre latolgatja bútorainak legcélszerűbb elrendezését. A módszer ismert: a bútorok léptékhelyes alaprajzának megfelelően kivágott papírdarabkákat a lakás azonos léptékben lerajzolt alapján rendezi el. A kétdimenziós modell-terve- zésnek is ugyanaz a lényege. Főként egyszintű létesítmények berendezéseinek gyors és gyakori átrendezésénél sokszor már ez a módszer is célravezető. A térbeli modeUtervezés az épülő 'létesítmény terepen való elrendezésében ad nagy segítséget. Függőleges méreteit általában tízszeresen torzítva, 1:500-as léptékben készítik. Az így plasztikussá tett domborzati viszonyok a tervezőknek megfelelő tájékoztatást adnak. Az áttekinthető modell lehetővé teszi az üzemek és berendezések telepítésének azt a legmegfelelőbb módját, amely a legkisebb földmunkával kivitelezhető. Egy beruházás nagy részét ugyanis a mélyépítési költségek teszik ki — nyugati adatok szerint a teljes beruházás 15 —20 százalékát is meghaladják —, ezért a modellterve- zés segítségével ezen a téren az elérhető 1—2 százalékos megtakarítás igen jelentős összeg lehet. A modeUtervezés megköveteli. hogy az összes szakági tervezőt — elektromos, épületgépészt, műszeres, stb. — bevonjanak az elrendezés kialakításába. Ezzel elkerülhető, hogy a szakági tervezők a rajzaikon ugyanarra a helyre többféle készüléket tervezzenek, s az ütközések automatikusan elkerülhetők. Képünkön a tervezők és modellépítők együttműködése a tervezőintézetben. Telefonálás, név szerint A svéd Ericson cég egyik leányvállalata által kifejlesztett telefonrendszer használójának nem kell tárcsáznia, sem a hívott fél számának gombjait lenyomnia; csupán be kell mondania a keresett személy nevét, s a berendezés azonnal létrehozza a kapcsolatot. A Príma elnevezésű rendszer a beszédfelismerő elektronikán alapul, s egyelőre mindössze harminc személy hívására alkalmas. A programozás úgy történik, hogy a kiválasztott hívószámhoz tartozó nevet bemondják a készülékbe, s az erre egyetlen hanggal „válaszol”. Erre a nevet mindaddig ismételni kell — többnyire ötször — amíg a készülék néma nem marad, jelezve, hogy a név hangiképét adattárolójában feljegyezte. Ezt, a műveletet minden névvel el kell végezni. Húsz névnek a programozása mintegy öt-hat percig tart. Ügyelni kell arra. hogy az ismételt bemondáskor a kiejtés hasonló legyen. A programozott személy hívásakor csak egy gombot kell megnyomni, és a nevet bemondani. Ha valaki nem a saját munkahelyéről kíván egy beprogramozott személyt hívni, először feltárcsáz egy külön számot, majd önmaga kódszámát tárcsázza — s a továbbiakban úgy jár el, mint a saját munkahelyéről. A Prima-rendszer gyártója szerint a készülékkel a hibátlan kapcsolás valószínűsége 90—98 százalékos. Nagyon régi vágya az embereknek — és természetesen az orvosoknak, — hogy a iúlyosan megbetegedett, elroncsolt testrészeket egészségessel ki lehessen cserélni. A hosszú várakozást csak századunk közepe táján Kezdték tettekre váltani. A sebészek ettől kezdve már nemcsak gépiesen amputáltak, hanem egyre inkább törekedtek megtartani, megmenteni azt, ami még menthető, majd valahogy pótolni azt, ami pótolható. Ma már külön- oöző szöveteket és oizonyos szerveket egyik helyről a másikra át lehet ültetni, illetve műanyaggal lehet pótolni. Az átültetésre kerülő anyag minősége szerint megkülönböztetünk élettelen ^műanyag, hulla) és élő transzplantátumot. Az élő anyag lehet emberből, állatból frissen kivéve, és származhat szövetbankból. konzervált állapotban. Még tovább menve, a szolgáltató élőlény, a donor lehet azonos vagy különböző fajból való, lehet iker vagy testvér, rokon, de idegen is. Végül az adó és a kapó lehet egyazon személy, ebben az esetben visszaültetésről, replan- tá.cióról van szó, amikor eltávolított szöveteket, szervet (levágott, leszakított ujjat, kezet, fület, orrot, stb.) az eredeti helyére varrnak visz- sza. Bárhonnan is származzon az anyag, azt a sebésznek úgy kell a kijelölt helyére illesztenie, hogy az hozzá tudjon nőni környezetéhez, hogy biztosítva legyen vérkeringése, idegellátása, s szerepét jól be tudja tölteni. Mindehhez természetesen pontos anatómiai és funkcionális ismeretek, tökéletes bőr-, ér-, ideg-, invarró technika szükséges. És még mindezek birtokában sem mindig biztos a siker, mert a szervátültetés nemcsak a sebésztől függ, beleszólnak abba a kapó szervezetének immunológiai tulajdonságai is. Az újságok szenzációként közölnek még ma is egy-egy szívátültetést. Bár nem tagadható ennek tudományos, technikai jelentősége, sohasem válhat gyakorlatilag széles körben alkalmazható módszerré, márcsak azért sem, mert kevés átültethető és immunológiailag éppen megfelelő szerv áll rendelkezésre. Ennél a módszernél nagyobb perspektívát jelentenek a mesterséges szív kidolgozására irányuló kísérletek. De az igazán fontosak azok a — ma már tömegesen végzett — műtétek, amikor a rosszul fejlődött vagy megbetegedett szívbillentyűket cserélik ki állati eredetűre, vagy műanyagból készültre, amint azt képünk is ábrázolja. A gőzmozdony jövője? Technikatörténeti érdekességek Lomonoszov laboratóriuma Angol szakértők véleménye szerint —- a mostani olajárcsökkenés ellenére — a gőzmozdonyok visszatérésére lehet számítani a világ sóik részén. A holnap gőzmozdonya mindenesetre sok szempontból különbözik majd a hagyományostól. Rossz minőségű fűtőanyagot is felhasználhat — például a 30 százaléknyi hamut is tartalmazó kéndús szenet, fa- hulladékot, akár a háztartási szemétből készült fűtőanyagot is. Az első szakaszban a szilárd tüzelőanyagrészecskék (egyfajta fluicU ágyat formálva) részben elégnek. A másik szakaszban a fluidágyon áthaladó forró levegő, felfelé hatolva, egyfajta ciklont alkot. Itt a fluidágy égésgázaíiként felfelé haladó gázokban lévő, még égetlen tüzelőanyag is elég. További újításként turbófeltöltőt is beépítenek majd a gőzmozdonyokba A kazán nagynyomású gőzének egy részét turbina hajtására használják fel; ez a turbina több gőzt sajtol majd be, még nagyobb nyomáson, a dugattyúk hajtására. A XVIII. század egyik legjelentősebb orosz polihisztora volt Mihail Lomonoszov természettudós, költő, pedagógus, a felvilágosodás képviselője (1711—1765). Tudományos munkásságával messze megelőzte korát, felismerte az energia megmaradásának elvét, lefektette a gáz- és a kinetikai hőelmélet alapjait, kísérleteivel is bebizonyította a tömeg megmaradásának törvényét, és őt tartjuk a kalorimetria (a kémiai és fizikai folyamatok alatt lekötött vagy felszabadult hőmennyiség, az ún. „fajlagos hő” mérésének tana) megalapozójának. Szerteágazó gyakorlati-tudományos működése köréből megemlítjük, hogy ő indította meg Oroszország feltérképezését és alapította meg a ma nevét viselő moszkvai egyetemet (1755). K. A. Műtét, metszés nélkül Az NSZK két kórházában a féregnyúlvány (a vakbél) kivételére két olyan eljárást próbáltak ki, amely csak egy ikicsiny, a köldöktől egyébként is eltakart heget hagy maga után. A csupán részleteiben eltérő két eljárással a vakbelet nem úgy távoiítják el, hogy a hasat megnyitják, hanem — mint az endoszkópos vizsgálatokban — a hasfalon egy kicsi szúrt nyílást ejtenek. Mialatt ezen keresztül'a féregnyúlványt kiemelik, a nyílást egy hüvely tágítja, s az a műtét után ismét ösz- szehúzódiik. Az új eljárást azért sikerült kidolgozni, mert sokat fejlődtek azok a módok, amelyekkel az endoszkópokat nemcsak a szervek megtekintésére, harem a vérzések ellátására is alkalmassá tették. Ezt eddig csak a has megnyitásával tudták elvégezni. A két űj eljárás nem al- kalimazható akktar, ha heveny gyulladásról, van szó, vagy ha a féregnyúlvány iáiéban keletkező üszkös gyulladás átfúródik. A denevérek stopperórája A földön csaknem ezer denevérfaj él, s ezeknek mintegy háromnegyed része éjjel vakrepüléssel ejti el zsákmányát. Tájékozódási rendszerük az ultrahang tartományban működő rangradar, azaz izonár. Gégéjük az ultrahangok forrása, az adó Az általa kibo- csájtott és a környezet tárgyairól visszaverődő ultra hangokat finom hallású fülük felfogja, s valóságos akusztikai képet „rajzol” bennük az éjszaka világáról. A táplálékforrásokért folyó' vetélkedés eredményeképpen a denevérek sokféle élőhelyet hódítottak meg. Bizonyos fajok nektárt és virágport esznek, mások az emlősök vérét szívják, megint mások rovarokra, egerekre vadásznak, vagy halat fognak. A sokféle életmódú denevérek így ugyanazon az élettéren osztoznak, anélkül, hogy egymással vetélkedniük kellene a táplálékért. Természetesen a denevér számára a zsákmány akusztikai képének felismerésénél is fontosabb az, hogy megtudja, hol és hogyan mozog az. A hallható hang és az ultrahang a levegőben egyaránt másodpercenként 331 méter sebességgel terjed. A denevér hangja, ha mondjuk egy 10 m távolságban lévő rovarba ütközve visszaverődik, 60 ezredmásodperc múltán ér vissza hozzá. A zsákmány keresése közben a denevér ezredmásodpercenként ad ki egy jelet, s a visszhangok is ilyen rettentő gyors ütemben érkeznek visszn hozzá. A denevérnek a visszhang visszaérkezéséig eltelt időt kell mérnie ahhoz, hogy megtudja, milyen messze van a kiszemelt zsákmány. Az agyában tehát egy olyan időmérő „szerkezetinek kell rejlenie,- amely elképesztő pontossággal működik. Ilyen szerkezetet mi, emberek csak a kvarcóra feltalálása óta ismerünk, a denevérek ideg- rendszerében azonban már 50 millió év óta „ketyeg” egy ilyen. Ám azt egyelőre nem tudjuk, hogy miként működik ez a pontos biológiai óra. Csali annyi bizonyos, hogy stopperóraként használják; akkor indul, amikor a denevér kibocsájt- ja az első hangot, s akkor áll le, amikor a visszhang visszaérkezik a fülébe. Egyesült államokbeli kutatók a denevérek agykérgében találtak olyan idegsejtcsopor- tokat, amelyek csak rövid időfutamokra reagálnak;, azaz a közeli tárgyakról visz- szaverődő visszhangokra, más sejtek pedig csak a hosszabb időfutamokra felelnek. Ahogyan a denevér a betájolt zsákmány felé repül, először a hosszabb időtartamokra érzékeny idegsejtjei ingerlődnek, s ahogyan közeledik a zsákmány, úgy lépnek működésbe a rövidebb reakcióidejű idegsejtek. Képünkön a denevér hatalmas füle fogja fel a visszaverődő ultrahangokat. 245 évvel ezelőttről, 1741-ből származik Lomonoszov moszkvai laboratóriumának berendezése, melynek modelljét a moszkvai Politechnikai Múzeumban őrzik r-rt. (SZOT L/ gyakoi 0 0 A Szolnok Megyei Tanács Építőipart Vállalata (SZOTÉV) alkalmaz egyetemi végzettséggel gyakorlattal rendelkező „A”, ,3” kategóriájú építésztervezőket, jó kereseti lehetőséggel. A letelepedést segítjük. Jelentkezni lehet pályázat útján vagy személyesen, Papp István szem. és okt. osztályvezetőnél (Szolnok, A. 36. Tel.: 17-050). (1937) ._k rapp i > osztály József
