Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-20 / 43. szám

1986. FEBRUÁR 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nagy erők dolgoznak az omlásban rekedt bányászok kimentésén A Mecseki Szénbányák Vasas bányaüzemében ked­den, február 18-án bekövet­kezett fejtésomlást követően szervezetten és nagy erőikkel mentik a bennrekedt bányá­szokat. Az eddigi erőfeszíté­sek eredményeként Berzse­nyi Géza csillést, Jung Mik­lós vájárt, Wladislaw Stra- czynski, Bogumil Marczak lengyel vájárokat sikerült élve kimertteni. A bánya­mentők már csak holtan tudták a felszínre hozni Szanda László csapatvezető vájárt, Brandt József és Jozef Czwykla vájárokat. Az omlásban maradt további nyolc dolgozó kimerítésén a bányamentők nagy erőfeszí­téssel dolgoznak. A Mecseki Szénbányák vezérigazgatóságától kapott tegnap esti tájékoztatás sze­rint a vasasi bányamentők folytatják erőfeszítéseiket az omlásban rekedt nyplc bá­nyász kimentésére. Megfe­szített munkával és nagy óvatossággal dolgoznak, négy óránkénti váltással, hogy mielőbb elérjék szerencsét­lenül járt társaikat. A va- sasiak hét bányamentő rajá­nak a Zobák bányából és a mecseki központi bánya­mentőidtől öt raj nyújt se­gítséget. Az irányítókkal és a kisegítőkkel együtt műsza­konként negyvenen dolgoz­nak a mentésen. A kedden, az éjszakai órákban kimenteit négy bá­nyász közül Berzsenyi Géza csillés teljesen egészséges. A könnyebb sérüléseket szen­vedett Bogumil Marczak len­gyel bányászt és magyar társát, Jung Miklós vájárt, valamint a súlyos mellkasi zúzódásokat szenvedett Wla­dislaw Straczynski lengyel bányászt kimentésük után a pécsi Honvéd Kórházba szállították. Állapotuk az orvosi kezelés eredménye­ként számottevően javult, és a tegnap esti órákban kielé­gítő volt. Önhordó sátorgarázs Űjfajta, úgynevezett ön­hordó sátorgarázsok sorozat- gyártását kezdte meg a bu­dapesti HÁFÉM Ipári Szö­vetkezet. A viszonylag egy­szerű berendezést az Észak- Pesti Áfész két dolgozójának szabadalma alapján készítik. Eddig az úgynevezett közép­kocsikra, a Skoda, Lada, Wartburg és Dacia típusú személyautókra fejlesztették ki, és most készülnek a to­vábbi típusok mintapéldá­nyai. Az önhordó sátorgarázs lényegében egy nagyobb mé­retű csomagtartó, amely te­hát a teherhordás céljait is szolgálja. A naponkénti, vagy a huzamosabb idejű le­álláskor a csomagtartóele­mek átrendezésével rövid idő alatt a gépkocsi fölé feszít­hető ponyva tartórácsa ala­kítható ki belőle. Nagy elő­nye, hogy mivel a ponyva nem feszül a jármű lemezé­re, a takaró alatt bizonyos mértékű széljárás van, tehát az autó szárazon • tárolható. A Váci Kötöttárugyár jászapáti Üzemében nagyrészt tőkés exportra dolgoznak. A francia Adidas cégnek különböző pólókat, az NSZK-ba pizsamát és fürdőruhákat 'szállítanak T. Z. Tájékoztató a Szolnoki Agrokernél Környezetkímélő növényvédöszerek Nem teljes a kisgépkínálat A Szolnokon tegnap dél­előtt megtartott szakmai ér­tekezleten — amelynek meg­rendezésében a Mészöv, a Budapesti Vegyiművek és az NSZK-beli Celemark cég magyarországi képviselete volt az Agroker partnere — szép számban vettek részt a kemikáliákat, mezőgazdasági eszközöket forgalmazó bol­tok vezetői, az áfészek és az általuk integrált zöldség­gyümölcstermelő szakcsopor­tok, kertbarát körök szak­emberei. Megtudhatták a tájékoztatóból, hogy a válla­lat mintegy 15 millió forint értékű, kisüzemben és házi- kertekben alkalmazható ag­rokémiai termékekkel áll a boltok és a raktárról vásár­lók rendelkezésére, örvende­tes, hogy egyre több környe­zetkímélő kemikáliát is kí­nál az Agroker. A hagyományos növényvé­dőszerek választékán kívül megismerkedhettek a jelen­levők kát új, japán gyárt­mányú, természetes erede­tű alapanyagból készült, te­hát környezetkímélő szerrel. A Bancol néven vásárolható rovarölő elsősorban burgo­nyabogarak ellen „vethető be” hatásosan; a Kasumin elnevezésű baktériumölőnek pedig a fóliások örülhetnek leginkább, mert elsősorban a paradicsom, a paprika és a bab védelmére alkalmazható. Üvegházakban vagy fólia alaitt primőröket termesztők nagy ellensége az üvegházi moly. Megjelenésének előre­jelzésére, a kártevő pusztítá­sára szolgál az az NSZK gyártmányú ragadós anyag, amelyet spray formájában árusítanak, és amelyet sárga lapra kell kipermetezni. Jó hír a „műtrágya frontról”: nitrogén, foszfor, kálium és a három komponensből készí­tett úgynevezett összetett műtrágyát — tíz és ötven kilogrammos csomagolásban — elegendő mennyiségben tud szállítani a vállalat az általa ellátott csaknem száz boltba. A kisgépeket, kerti eszkö­zöket illetően — mint mosta­nában divat mondani — volt az Agroker szakembereinek egy rossz, meg néhány jó hí­rük. Kezdjük a rosszal: sajnos még mindig hiánycikk a há­ti motoros permetező és a motoros fűrész. Jó hír, hogy a kiskertek öntözésénél jól bevált és keresett Bácska nevű motoros szivattyúk két típusából is rendelhetnek a boltok. Kapható a népszerű Robi kertikápa-család mind­három tagja, és a szintén ke­resett terménydarálók ko­rábbinál nagyobb választé­kából nem hiányzik most az Uniró robotgép és annak da­raboló, fűrészelő, gyaluló és szecskázó adapterei sem. Az Agroker raktárából vásárol­hatnak kertitraktorokat is a kerttulajdonosok: Rába—15- öst és két szovjet gyárt­mányt kínál a vállalat. A tavasszal rendszerint problémás fóliaellátásról is biztató híreket hallhattak az érdekelődők: a Tiszai Vegyi­kombináttól megrendelt 240 tonna fólia fele már meg is érkezett a szolnoki telepre, ahonnan folyamatosan szál­lítják ki a megyébe, elsősor­ban a nagy zöldségtermő körzetekbe, a Jászságba ós Kunszentmártonba. A kere­sett fénystabil fólia 16 mé­ter széles változatából is ele­gendő készlettel várja a megrendelőket a vállalat. A szakmai tájékoztatón részt vevők tegnap kézhez kapták a kemikáliák, a kis­gépek és más, az Agroker által forgalmazott termelő- eszközök új kis- és nagyke­reskedelmi árjegyzékét is. Az ismertetett termékújdon­ságokon kívül egyébbel is szolgáltak a rendezvény szervezői: a vegyszerek ér­tékesítésében érdekelt Agro­ker tájékoztatójára meghív­tak a biotermesztés jelenéről, perspektívájáról érdekes és hasznos előadást tartó né­hány szakembert is. T. F. Egy nagy forradalmár emlékére Száz óve született Kun Béla Neve megtalálha­tó sok ország le- xikonaiban, ha­zánkban utcák, terek, intézmé­nyek őrzik emlé­két, és se szeri, se száma a róla elnevezett brigá­doknak. A róla szóló, vagy az ő írásait tartalmazó könyvek is meg­töltenek, ma már egy könyvespol­cot. Születésének századik évfordulóján mégis helyén­való röviden áttekinteni egy világtörténelmi fordulattal összefonódó életútját. Kun Béla egy erdélyi kis faluban, 1886. február 20-án látta meg a napvilágot. Diákéveit a korabeli Ma­gyarország rangos oktatási intézményeiben, a zilahi és a kolozsvári gimnáziumok­ban — töltötte. Az érettségi után egy évig diákoskodott a kolozsvári egyetemen, de a jogászkodást az újságírói pályával cserélte fel. Ko­lozsvári és nagyváradi la­poknál tanulja ki a mester­ség fortélyait, és hamarosan komoly sikert könyvelhet el: feljön Budapestre, hogy a századelő egyik legszínvo­nalasabb lapjának, a Buda­pest Naplónak a szerkesztő­ségében bizonyítsa tehetsé­gét. Alig múlt húszéves ekkor — és bizonyos, hogy gyöke­ret ver a pesti irodalmi életben, ha nem szólítja őt egy idézés a kolozsvári bíró­ságra. Izgatás vádjával ül­tetik a vádlottak padjára. A sztrájkoló építőmunkások érdekében írt röplap miatt hathavi államfogházra ítélik. Az ítélet arra mindenesetre elég, hogy a budapesti új­ságírói karriernek véget ves­sen. A Magyarországi Szociál­demokrata Pártnak 16 éves kora óta tagja, és a kolozs­vári szervezett munkások számon tartják az energi­kus fiatalember széles körű műveltségét, szónoki képes­ségét, íráskészségét. Az MSZDP erdélyi végrehajtó bizottságába 1908-ban vá­lasztják be. Állása — a Munkás Betegbiztosító Pénz­tár kolozsvári fiókjának tisztviselője, majd igazgató­ja — módot ad arra, hogy ideje nagy részét a proleta­riátus helyzete megismeré­sének, a munkásmozgalom­nak szentelje. A tízes évek­re az MSZDP országosan is­mert funkcionáriusainak egyikévé válik. Ám közbeszólt a nagy ren­dező, a világtörténelem. Kun Bélát 1914 őszén — a kolozs­vári 21-es honvéd gyalogez­red katonájaként — a galí­ciai frontra viszik. Ezrede az első vonalban kerül bevetés­re; Kun Béla meg is sebe­sül a harcok során. Zászlósi rangban esett fogságba 1916 tavaszán. A szibériai Tomszk városának hadifogolytáborá­ba került. Itt vette fel a kapcsolatot az orosz forra­dalmárokkal. A nagy októberi szocialis­ta forradalom győzelme után Petrográdba, az akkori fő­városba utázott. Itt szemé­lyes kapcsolatba került a forradalom vezetőivel; Le­ninnel, Buharinnal, Szverd­lovval. Hamarosan élére állt a magyar hadifoglyok kom­munista mozgalmának. 1918 március 24-én az ő kezdemé­nyezésére alakult meg az el­ső magyar kommunista szer­vezet — az Oroszországi Kommunista (bolsevik) Párt magyar csoportja. Viharos események köze­pette telik az 1918-as év. Kun Béla többször vesz részt fegyveres harcokban a szov- jéthatalom védelmében. Cik­keket ír a szovjet lapokba, valamint a különböző nem­zetiségű hadifoglyok részére kiadott újságokba. Gyűlése­ket tart, pártiskolát vezet, képezi ki az eljövendő ma­gyar forradalom kádereit. Neve ismertték válik egész Szovjet-Oroszországban. 1918 novemberében tér ha­za — és habozás nélkül hoz­zálát a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja létreho­zásához. Mint ismeretes, ez a kezdeményezése lelkes segí­tőtársaktól támogatva no­vember 24-én sikerre vezet. Részt vállal a Vörös Újság szerkesztésében is, brosúrá­kat ír, főleg azonban beszé­deket tart. Nincs nap, ami­kor ne jelenne meg mun­kások, katonák, ifjak között és ne magyarázná, népsze­rűsítené élőszóval a párt po­litikáját. Egyéniségének varázsa alól nehéz kikerülni; aki egyszer hallja, nem felejti el. Bátorsága örökre emléke­zetes marad azoknak a kato­náknak, akik 1918 szilveszter délutánján a Mária Terézia laktanya udvarán hallgatták őt. Beszéde közben rálőttek, ő azonban az életveszély el­lenére folytatta beszédét. 1919. február 21-én letar­tóztatták és a rendőrik dur­ván bántalmazták. Az erről szóló sajtótudósítás óriási mértékben megnövelte Kun Béla és a KMP népszerűsé­gét. Egy hónapot börtönben tölt; ezalartt az idő alatt válik pártja a magyar politikai élet egyik döntő tényezőjé­vé. Amikor márciusban a polgári köztársaság helyzete tarthatatlanná válik, a szo- oiáldemokrata veze/tők a börtönben keresik fel őt: nélküle, s a kommunisták nélkül már nem lehet kiutat találni a kül- és belpolitikai válság teremtette zsákutcá­ból. A kiút: a két párt egye­sülése, a munkáshatalom megteremtése és a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltása; A külpolitikai tényezők döntő fontossága miatt vá­lasztotta Kun Béla a külügyi tárcát a Tanácsköztársaság kormányában. Ezen a posz­ton hihetetlen rugalmassá­got tanúsított, a legkisebb rést is kihasználta a Tanács- köztársasággal szemben ál­lók frontján. Igyekezett megakadályozni, hogy az antanthatalmak és szövetsé­geseik összehangolt támadást indítsanak a magyar mun­kásállam ellen. Erőfeszítése­ket tett arra, hogy megszi­lárduljon a kapcsolat az ak­kor még egyetlen számba jö­hető szövetségessel — Szov- jet-Oroszországgal. Tevékenysége nem korlá­tozódott a külügyek irányí­tására. Funkciójától függet­lenül, ő volt a Tanácsköztár­saság első embere. Ö dolgoz­ta ki az új állam eszmei­ideológiai alapjait; ő mond­ta ki a döntő szót a hadve- ' zetés ügyeiben, ö őrködött a legéberebben azon, hogy a munkásmozgalom nehezen összekovácsolt, életbevágóan fontos egységét ne bom­lasszák fel a mindennapok hatalmi rivalizálásai szociál­demokraták és kommunisták között. Amellett ott volt minde­nütt, személyesen, ahol a munkáshatalom lényeges ese­ményei történtek, és saját személyiségének erejével alakította azokat. Nem a magyar népen és nem a Ta­nácsköztársaság vezetőin mú­lott, hogy az első munkás­hatalom nem tudott fenn­maradni. A négyéves világ­háborúban kimerült ország a külső katonai túlerővel szemben gyengének bizo­nyult. A román királyi had­sereg támadásának követ­keztében a Tanácsköztársa­ság kormánya 1919 augusz­tus 1-én lemondásra kény­szerült. , Kun Béla életében ezután az emigráció nehéz évei kö­vetkeztek. Bécs, Moszkva, Berlin életének új állomásai. Űj közegbe kerül: a nemzet­közi kommunista mozgalom vezérkarába. Ebben az idő­ben a kommunista pártok tevékenységét a Kommunista Internacionálé hangolta ösz- sze és irányította. Kun Bé­la a Komintern egyik veze­tőjeként a nemzetközi kom­munista mozgalmat szervez­ve különböző feladatokat ol­dott meg. Illegálisan utaz­gatva Európában, fontos szerepet játszott a német, csehszlovák, román, bolgár és más pártok életében. Ter­mészetesen nem szakadt el a magyar kommunista moz­galomtól sem. A húszas évektől Kun Béla a Szovjetunióban élt. Hosszú éveken át a nemzet­közi munkásmozgalom ki­emelkedő harcosának kijáró tisztelet és megbecsülés övezte őt. Azután jöttek azok az évek, amelyeket az utókor a „személyi kultusz” idősza­kának nevez. Amikor nem számított sem a korábbi ér­dem, sem az egyén politikai elkötelezettsége: az emberek sorsát a beteges gyanakvás, az önkény kiszámíthatatlan szeszélye sodorta, mint vi­har a levelet. Kun Bélát 1937 június 29-én tartóztatták le — törvénytelenül, hamis vá­dak alapján. Halálának kö­rülményei mindmáig isme­retlenek. Csak egy bizonyos: börtönben pusztult el. Rehabilitálására az SZKP XX. kongresszusával egyidő- ben, 1956. februárjában ke­rült sor. Azóta foglalhatja el helyét a magyar történelem nagyjai között. Borsányi György Kun Béla-emléktáblát avattak Szolnokon Tegnap délután Szolnokon, a Zagyva-parti lakótelepen, felavatták a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő személyisége, Kun Béla emléktábláját. Az ünnepség a Himnusz hangjaival kezdődött, majd Tóth Tamás színművész mondta el Ady Endre A tűz ceiholója című versét. Az avatóbeszédet Berki Ferencné a szolnoki városi pártbizottság titkára tartot­ta, méltatta a forradalmár munkásságát, majd Bálint Ferenc, a szolnoki városi ta­nács elnöke leplezte le az emléktáblát. Az ünnepi beszéd után be­jelentették, hogy a Szolno­ki Ságvári Körúti Állt-alános Iskola úttörői védnökséget vállalták az emléktábla fö­lött, majd a megemlékezés koszorúit helyezték el. Elsőnek az MSZMP me­gyei és városi bizottsága ne­vében Szűcs János megyei és Badari László városi tit­kár koszorúzta meg a forra­dalmárról elmevezett körút 5-ös számú házának falán lévő emléktáblát, majd a Kun Béla Emlékbizottság, a városi tanács, a Hazafias Népfront városi bizottsága, a KISZ városi bizottsága he­lyezett koszorút, ezt követő­en pedig a Kun Béla nevét viselő szocialista brigádok a lakosság koszorúi és virágai kerültek az emléktáblára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom