Szolnok Megyei Néplap, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-14 / 38. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A TARTALOMBÓL: 1 laboratóriumtól a szántóföldig Változásuk az idei munkarendben I rádió és a televízió jövö heti műsora Élni a lehetőségekkel Kongresszusra készülnek a magyar szakszervezetek. Az elmúlt hetekben alapszerve­zeti taggyűléseken, fővárosi, megyei kü Időt tér tekeztote- ken, ágazati kongressizuso- kon értékelték a szervezett dolgozók, a tagok és a kül­döttek az eltelt öt esztendő eredményeit és gondjait, meghatározták a következő öt év legfontosabb felada­tait, és megválasztották az ágazati szakszervezetek kü­lönféle rendű-rangú tiszt­ségviselőit. Ezeken a gyűléseken szó­ba kerültek a tagságot leg­inkább foglalkoztató kér­dések. S mivel a szakszer­vezetek legnagyobb szám­ban a bérből és fizetésből élőket tömörítik magukban, nincs mit csodálkozni azon, hogy leginkább az ide tar­tozó népes rétegek szaporo­dó gondjai, no meg a mun­kával kapcsolatok nézetek, vélekedések, hiányosságok és javaslatok kerültek első­sorban felszínre. E tanács­kozások legfontosabb — és talán a legörvendetesebb — tanulsága az, hogy növeke­dett az érdeklődés a szak- szervezetek munkája iránt, az értekezleteken az alap­szervezeti tagok részvételi aránya felülmúlta a koráb­bi évekét. Fontos az is, hogy a dolgozók a helyi és a tár­sadalmi közügyekben őszin­tén, nyíltan mondták el a véleményüket. A bírálatok, a panaszok is elsősorban arra irányultak, hogyan lehetne változtatni valamely kifo­gásolható helyzeten, gyakor­laton. Ez a jobbító szándék jellemezte eddig a szakszer- vdZdti tanácskozásokat, s megvan minden remény ar­ra, hogy így legyen a szak­szervezetek ma kezdődő kongresszusán is. Éppen az előző tanácsko­zások tapasztalataiból kiin­dulva nem nehéz megjósolni, hogy miről esik majd a leg­több szó a kongresszuson. Tény ugyanis, hogy erre az eseményre a korábbinál ne­hezebb, ellentmondásosabb gazdasági és társadalmi helyzetben kerül sor. Az el­múlt öt évben — mint any- nyi átfogó értékelés megál­lapította már, — a gazdasá­gi növekedés megtorpant, országos átlagban csökken­tek a reálbérek. Nagy társa­dalmi vívmányunk, hogy át­lagában sikerült megőrizni az életszínvonalat, de azért sok területen nagy árat kel­lett fizetnünk; egyes rétegek életkörülményei romlottak, egyes társadalmi feszültsé­gek erősödtek az utóbbi években. Nos, úgy tűnik — erre utalnak az eddig meg­tartott szakszervezeti ta­nácskozások, — hogy ezek a nehézségek nem távolítot­ták el a tagságot a mozga­lomtól, hanem éppen ellen­kezőleg, közelebb hozták őket. Ez érthető is, hiszen nehezebb időkben az embe­reknek nagyobb szükségük van arra, hogy védjék, kép- viseljét az érdekeiket. Már­pedig a szakszervezetek leg­inkább érre „esküditek fel”. Mindebből persze egyben az is következik, hogy jelentő­sen növekedtek a tagok igé­nyei a mozgalommal szem­ben. Ma már nemigen hagy­ják meg a posztján azt a szakszervezeti tisztségvise­lőt, aki a bélyegpénzek ösz- szeszedésén kívül másra nem használható, mivel nem tud, vagy nem akar partnere len­ni a gazdasági vezetőknek kényes kérdések eldöntése­kor. Megnövekedett tehát nap­jainkban a szakszervezetek érdekfeltáró, ütköztető és képviselő szerepe, s a kér­dés most az, hogy vajon a mozgalom egészében és részeiben meg tud-e felel­ni ezeknek a nagyobb és sokrétűbb feladatoknak? El­vileg minden lehetőségük megvan a szakszervezetek­nek arra, hogy felnőjenek ezekhez a követelmények­hez, hiszen tevékenységük­ben nagyfokú önállóságot élveznek, sőt támogatja őket a párt: „Továbbra is ve­gyenek részt a politika ki- mlunkiálásában, elfogadtatá­sában, és megvalósításában. Erősítsék érdekvédelmi, ér­dekképviseleti tevékenysé­güket, mert ez a feltétele annak, hogy befolyásuk fo­kozódjon ... A szakszerve­zetek éljenek azzal a lehető­séggel, amelyet a vállalati önállóság teremt a tevékeny­ségükhöz”. (Idézet a Magvar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusának határozatá­ból.) A feltételek, a lehetőségek tehát megvannak, a kérdés csak az, hogy a szakszerve­zetek vajon élni is tudnak-e velük? A tagság részéről ed­dig elhangzott bírálatok azt jelzik, hogy nem mindig. Sokak szerint például nagy szükség volna arra, hogy a szakszervezetek a jövőben a különféle dolgozói rétegek és csoportok bizonyos mér­tékig egymástól eltérő, il- Jetve más-más hangsúllyal felvetődő érdekeit jobban ismerjék meg, tárják fel és differenciáltabban képvisel­jék azokon a fórumokon, ahol szavuk van. Nem vélet­len például, hogy a szakszer­vezeték most már intézmé-' nyes keretek között is egyre inkább felvállalják és ma­gukénak érzik a fiatal dolgo­zók különféle sajátos gond­jait. Vannak a mozgalomnak tisztázatlan vagy viszonylag kevéssé tisztázott kérdései, amelyekkel kapcsolatban a tagok határozott állásfogla­lást várnak a kongresszus­tól. A korábbi tanácskozások vitáiban is számtalanszor felvetődött például a válla­lati gazdasági munkaközös­ségek és a szocialista brigá­dok eltérő megítélésének és anyagi megbecsülésének problémája, amellyel kap­csolatban az utóbbi években számos magyarázat és állás­foglalás született, ám úgy tűnik, ezekkel egyelőre nem sikerült megválaszolni a dolgozókat igencsak foglal­koztató kérdéseket. Sokhe­lyütt nem világos a vállalati tanácsok, önkormányzati és a szakszervezeti szervek ha­táskörének elkülönültsége, előfordul, hogy az új fóru­mot csak arra használják, hogy ugyanazt a témát — ráadásul majdnem ugyan­azok — még eggyel több al­kalommal vitassák meg. Bizonyos jelek arra utal­nak, miközben a szakszerve­zetek egyre többet tesznek azért, hogy a dolgozókat érintő ügyes-bajos dolgokat minél demokratikusabb szel­lemben és keretek között in­tézzék el, addig a saját há­zuk táján is van még mit tenniük a mozgalom belső demokratizmusának javítá­sáért. Példa erre — s a mos­tani szakszervezeti gyűlése­ken igen sokan felemleget­ték — az üdülési idő csök­kentésiével kaocsolátos dön­tés, amely előtt úgy látszik nem ismerték meg eléggé a tagság vélekedését, akara­tát. Témában tehát nem lesz hiány a szakszervezetek mostani kongresszusán, s az is világos, hogy a küldöttek­re igen nehéz, felelősségtel­jes munka vár, ha el akar­ják végezni mindazt a ren-t geteg feladatot, amelyet ko­runk kérdései, problémái rájuk róttak. Márpedig — az eddigi tanácskozások ta­pasztalatai arra utalnak — elhatározott szándékuk, hogy ezt a .munkát véghezvigyék. (KS) II Minisztertanács megtárgyalta a sajtóról szóló törvényjavaslatot A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács tegnapi ülésén megtárgyalta a sajtó­ról szóló törvényjavaslatot, és úgy döntött, hogy azt A pihenés, az üdülés, a sportolás alapfeltételét a kiskörei vízlépcső tározótava teremtette meg. Ez a mester­séges tó — ha eléri a teljes duzzasztási szintet — hazánk második legnagyobb össze­függő vízfelülete lesz, a Ba­latonnak egyötöde, a Velen­cei-tónak négyszerese. De már a mostani duzzasztás­nál is kialakultak nagy víz­felületek, amelyek kedvező fürdési, vízi, sportolási lehe­tőségeket kínálnak. A táro­zótó igazi horgászparadi­csom, a környék kiválóan alkalmas az ifjúsági és a falusi turizmus bővítésére. Igaz, az üdülőkörzet hosz- szútávú fejlesztési koncep­ciója 1980-ban elkészült. Ta­lán nem voltak elég opti­misták a terv készítői, ami­kor csak jóval későbbre, a nyolcvanas évek végére szá­mították a külföldi vendég- forgalom növekedését. Az elmúlt két-három évben azonban lengyel, cseh és szlovák, szovjet, román és NDK-beli turisták — külö­nösebb propaganda nélkül — látogattak Tiszafüredre az Országgyűlés elé terjesz­ti. A kormány módosított né­hány társadalombiztosítási jogszabályt. így — többek között — 1986. március 1-től a gyermek másfél éves ko­és Abádszalókra. Megfor­dultak már mindkét telepü­lésen nyugati turisták is és főleg a családosok érezték jól magukat. Nemcsak egy­két napot, volt amelyik csa­lád két hetet is ott töltött. Az érdeklődés tehát hama­rabb jelentkezett a vártnál, most már ezzel is lépést kell tartaniuk a fejlesztéseknek, nemcsak az eredeti tervvel. A következő öt évben — kü­lönböző forrásokból — je­lentős összegeket költenek az üdülőkörzet fejlesztésére. Tiszafüreden nyaranként már megnő a nemzetközi idegenforgalom. A Hortobá- gyot átszelő 33-as út érinti a várost, vonzó a termálvi­zű strand és kitűnő lehetőség kínálkozik vízisportokra. A város üdülőterületének közművesítettsége, az ide­genforgalmi iroda, a pénz­váltóhely jó alapot nyújt a fogadóképesség színvona­lának emelésére. Az Abád- szalók iránti nemzetközi ér­deklődést a Tiszatour kem­pingje keltette fel. A telepü­lésen a közművek további kiépítése, az ellátás színvo­ráig terjesztette ki a gyer­mekgondozási díjra való jo­gosultságot, egyszerűsítette a jogosultság megállapításá­nak módját. nalának emelése, a partvé­delem, a fásítás az elsőren­dű feladat. A tározótó az Alföld egyetlen nagy kiterjedésű vízterülete. Számítani lehet arra, hogy vonzóereje — a vadregényes vízi világ — egyre nagyobb számban csa­logatja oda a turistákat. Így az üdülőkörzet jelentős sze­repet vállalhat hazánkban az üdülés és az idegenfor­galom decentralizálásában. A több mint 10 évre visz- szatekintő tapasztalatok, az ország üdülőkörzeteire vo­natkozó hosszútávú célkitű­zések a következő nagy fel­adatokat szabják meg; to­vább kell szélesíteni a víz­parti üdülés lehetőségeit, a horgászbázisok kiépítésével a higiéniai feltételeket kell megteremteni, az üdülőkör­zet településeinek infra­struktúráját tovább kell fejleszteni, a vízpartokra, a szabad területekre és az ut­cákba fákat kell telepíteni. Tiszafürednek, mint vá­rosnak az adottságai kedve­ző feltételeket teremtenek az üdülési célú fejlesztések­nek. Az elkövetkező években tovább folytatják a partren­dezést, a meder kotrását, a tuskótlanítást és tovább épül a sétány. Űjabb létesít­ményeket adnak át a sza­badtéri strandon, már az idei nyárra elkészül egy mo­dem, ötszáz. személyes kem­ping, újabb üdülőtelkeket alakítanak ki és sor kerül (Folytatás a 3. oldalon) Ma ktzdődlk a szakszervezeti kungresszus Több mint 800 küldött, va­lamint a hazai és külföldi meghívott vendégek részvé­telével ma reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Műve­lődési Házában megkezdi ta­nácskozását a Magyar Szak­szervezetek XXV. kongresz- szusa. Gáspár' Sándornak, a SZOT elnökének előterjesztése alapján megvitatják a Szak- szervezetek Országos Taná­csának beszámolóját a XXIV. kongresszus óta végzett mun­káról és a Magyar Szakszer­vezetek soron következő fel­adatairól. Megvitatják a számvizsgáló bizottság jelen­tését, amelyet Biszku Béla, a bizottság elnöke terjeszt elő. Végül megválasztják a Szakszervezetek Országos Tanácsát és a számvizsgáló bizottságot, a SZOT pedig megválasztja a szakszerve­zetek egyéb vezető szerveit és tisztségviselőit. Nincs dinit lilém Ellen tmnndásns harctéri hírek a Perzsa-öböl térségéből Csütörtökön délelőtt foly­tatódtak a heves harcok az iraki és iráni erők között a két ország határát képe­ző Satt él-Arab viziúttól nyugatra, iraki területen., Katar és az Egyesült Arab Emírségek a harcok beszün­tetésére szólították fel a háborús fejeket. Az ÍRNA iraki hírügynök­ség jelentése szerint csütör­tökön reggelre befejezték a Satt el-Arab folyón átkel­ve iraki területre behatolt erők körül zárását. Egy iraki katonai szóvivő közlése szerint az iraki lég­védelem csütörtökön lelőt­te az iráni légierő egyik F—4 típusú vadászbombázóját. Az ÍRNA iráni hírügynök- ság csütörtöki jelentése sze­rint az iráni csapatok 700 négyzetkilométer iraki te­rületet foglaltak el a vasár­(Folytatás a 2. oldalon) A Balaton ellenpontja Vadregényes vízi világ, ifjúsági és falusi turizmus A Közép-Tisza-vidéki üdülőkörzet 5 éves fejlesztési programja Nem véletlen, hogy az Országos Idegenforgalmi Tanács legutóbbi ülésén a Balaton és a Közép-Tisza-vidéki üdülő­körzet következő öt évének fejlesztési programját együtt tekintette át. Oly régóta hangoztatjuk a Balaton idegenfor­galmi tehermentesítésének szükségességét és oly kevés tör­tént valójában ennek érdekében — mondták el többen is az ülésen. Az, hogy céltudatosan irányítani kell a külföldi és a hazai túristák áradatát már évek óta nem lehet kétsé­ges. És az sem, hogy a Közép-Tisza-vidéki üdülőkörzet e tekintetben ugyancsak nagy súllyal eshet latba, hiszen nya­ranta már most is több ezer magyar és külföldi vendég ke­resi fel. » Enyhül a tél szorítása Tegnap reggelre jelentősen javult az időjárás: a meteo­rológiai előrejelzések szerint havazásra csupán a déli, dél­nyugati országrészben szá­míthatnak. Az élénk szél azonban továbbra is gondot okoz a nyugat-dunántúli uta­kon. Az Ütinform tájékozta­tása szerint Vas, Zala és Veszprém megyében a hó alól mér felszabadult utakra visszahordta a havat, s en­nek nyomán a 84-es, a 86-os. és a 88-as főközlekedési út egv-egy rövidebb szakasza nehezen járható. Veszprém megyében, különösen a Káli­medencében, éjszaka erős hófúvás volt. Az ország keleti felében már csak Szolnok megyéből jeleztek síkosságot: a 4-es. a 32-es és a 46-os főút rövi­debb szakaszokon hajnalra eljegesedett. Az úgynevezett veszélyeztetett területeken huszonkilencre csökkent a járhatatlan alsóbbrendű utak száma. A Karcagi Általános Technika Ipari Sző vetkezet gyártja a TSK 110 — 8N típusú tirisztoros készülékeket, amelyeket elek tromos targoncák sebességvezérlésére használnak. Az elektronikai műhelyben Ábrahám Mihály, az egyik ilyen berende­zés működését ellenőrzi Fotó: N. Zs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom