Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-18 / 15. szám
1986. JANUÁR 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A jó hír festészete Cxóbel-kiállftás a megyei művelődési központban Vas István szerint Czóbel Béla művészete a jó hír festészete. Találóbban ez előtt sem, azóta sem fogalmazta meg senki az életmű lényegét. Czóbel „arról adott hírt. hogy a világ gyönyörűséges, hogy kívánatos az asszonyi test, — írja a költő ióbarát, — hogy szép a kert és kertben az asztal, és a kenvér meg a bor az asztalon. Ezt mondta konokul, és minél közelebb a halálhoz, annál konokabb és ragyogóbb hittel és erővel”. Az idézet, nem elvont szellemesség, hanem lényeglátó megállapítás. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a költő gondolatait szembesíthetjük Czóbel harmincegyné- hány. Szolnokon, a megyei művelődési központ galériájában kiállított festményével. A szentendrei Czóbel í Múzeum itt bemutatott gyűjteményét akkor értékelhetjük igazán, ha tudjuk: a jó hír festője már élete delén, vagy talán még előbb a nagyvilágé lett! Jól szemlélteti ezt Genthon István nagyszerű könyvének függeléke. A szerző 43 Czóbel-képet szerepeltet az 1961-ben megjelent kötetben, s ezek közül 16 festmény — tehát a jelzetteknek több mint egyharma- da — „Ismeretlen helyen” van. Czóbel Béla először 1902- ben utazott Nagybányára, az akkor már hírneves Erdély- széli művésztelepre. ahol Iványi Grünwald Béla volt a mestere. S már a legkorábbi nagybányai festményét (1902-ben datált) is csak fénykénről ismerhetjük. „Eltűnt” valahol Európában. Czóbel 19031-ban már Münchenben tanul, s még ugyanazon évben Párizsban is kiállított. De a nyarak néhány évig még visszahívták Nagybányára. Közben egyre inkább a Les Fauves- csoport („Vadak”) hatása alá kerül, együtt szerepel a különböző rangos kiállításokon Matisse-szal, Derain-nel. Marquet-val, Dufy-vel éq más akkori és későbbi világhírességekkel. Itthon a ..Nyolcak” tagja 1912-ben művei a nagybányai jubiláris kiállításon még ott vannak. — ahonnan az első világháború kitörésekor távoznia kell! Hollandiában fest. maid Berlinben. 1923—1939 között pedig újra Franeiaowszágban. Közben két New York-i kiállítás. majd Párizsból Szentendrére költözött. A háború után vissza-visszajárt a Szajna partjára, de végleges otthonának már Szentendrét tartotta. Azért is fontos mindezt tudni Czóbelről, mert művészetében a táj. a környezet, ahol élt, meghatározó. Miiven kifejező; amikor 1975- ben megnyílt Szentendrén a Czóbel Múzeum, életében az utolsó kiállítást a genfi Petit Palais-ben rendezték meg. 1976. január 29-én — szomorú dátum — Budapesten a Tétényi úti kórházban halt meg. Szép kort megélt, hiszen 1883-ban született Budapesten, és gyönyörű örökséget hagyott ránk. a nagyvilágra. A Szolnokon látható kiállítás 1928-tól mutatja be Czóbel művészetének egy- egy remekét. A Zöldruhás nő, a Párizsi háztetők, a Sárga ház, az Ülő akt korszakos képek Czóbel festészetében. Korai időszakában a síkszerű erős kontúros kifejezésmódját figyelhetjük meg művein, későbbiekben inkább a tér problémáit kutatta képfelületein. A színekkel való képépítés egész életén át elkísérte. Talán csak a ’30-as években festett alkotásain uralkodott a feketés- be hajló barna szín és erős kontúrvonal. A ’70-es években érte el kivilágosodásá- nak. színei tobzódásának a Fauves-korszakától már eltérő megfogalmazását. Korábban viharos ecsetkezelé- sűek képei, a későbbiek vattaszerű puhaságúak” — írja kitűnő ismerője Kratochwill Mimi, s a folyamat tükröződését jól nyomonkövethetjük a szolnoki tárlaton, amely különösen gazdagon tárja elénk a mester utolsó évtizedének nagyszerű alkotásait. Ezek közül is kiemelkedik a Szentendrei Vénusz, (1968). az Erdélyi blúzos lány (1974), Legyezős lány (1975), önarckép. Varázslatos, az élet szépségét hirdető festészetéről önmaga így vallott: „A természet látványára szükségem van. Ez egy kiindulási pont. mire támaszkodhatok. Ami előttem van, az csak egy látszat. Minél tovább nézem, annál gazdagabb lesz a látásom és olyan dolgokat veszek észre, amit mikor kezdtem, nem láttam. Nem a látszat érdekel, hanem ami körülötte, mögötte van. A látszatot lefordítom a festés nyelvére. A festő akkor is fest, mikor nincs előtte vászon, állvány, ecset, festék. A megfigyelések adják az inspirációt és a későbbi megvalósítást”. Nagyon fontosnak tartjuk Czóbel e megállapítását a magunk számára is: minél tovább csodáljuk a remekműveket. annál gazdagabbak leszünk asszociációkban is, minél többször látjuk képeit, mindannyiszor újabb és újabb költői csodákat fedezünk fel színzuhatagaiban. Tiszai Lajos Mezőtúri hagyomány Petfifiszavalóverseny „Király vagyok mo3t minden alkonyon: A nap pirosló fényt lövell reám, A nap DÍrosló búosúsugara Bíborra festi egyszerű ruhám...” Régóta hagyomány a mezőtúri. Újvárosi Általános Iskolában, hogy januárban Petőfi Sándor emlékére és tiszteletére a felsőtagozatos tanulók szavalóversenyen mérik összg képességeiket versmondásban, s a költő verseit szólaltatják meg. Az iskolai döntő előtt a Petőfi Sándor Úttörőcsapat felsőtagozatos rajaiban már lezajlottak az elődöntők, és a legkiválóbb 31 versmondót delegálták a könyvtárban megrendezett versenyre. A szoros mezőnyben az 5—6. osztályosok kategóriájában Pusztai Laura ötödikes, a 7—8. osztályosok kategóriájában Kovács Éva hetedikes tanuló lett az I. helyezett. A legjobbak könyvjutalomban és dicsérő oklevélben részesültek, illetve a zsűri nevében Veres Gvuláné tanárnő által tolmácsolt szakmai tanácsokat helyezhették kis tarsolyukba. Irodalomtörténeti szabadegyetem Rzonos hullámhosszon Tévesen jelent meg a Szolnoki Műsorkalauz januári számában a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és a TIT által szervezett irodalomtörténeti szabadegyetem szokásos, hétfői dátuma. A foglalkozás helyes időpontja a könyvtár olvasótermében: január 20-án este 6 óra. A szabadegyetem hétfői témája: Azonos hullámhoszt- szon — a modern vers elemzése. Előadója Kecskés András irodalomtörténész a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetéből. Báli Józser karnagy Mendelssohn Hebridák-nyitányát vezényli Petrovics Emil a karmesteri emelvényen. A zeneszerző III. kantáta című művét a szolnoki zenekar játszotta először — ennek tiszteletére vett részt a hangversenyen a szerző, és akinek művét ajánlotta: Kincses Veronika Kovács Dénes Kossuth-díjas hegedűművész a zenekar kíséretében Brahms Hegedűversenyét szólaltatta meg TZ — Bjn ubileumi koncert — képekber Szolnok zenei életének kiemelkedő eseménye volt az a jubileumi koncert, melyet a 20. születésnapját ünneplő Szolnoki szimfonikus zenekar adott a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében. A megye zeneszerető közönsége nevében Lengyel Boldizsár, a városi tanács elnök- helyettese köszöntötte az együttest és vezetőjét, Báli Józsefet. A hangversenyen, melyen vendégművészként fellépett Kovács Dénes, Kincses Veronika és Petrovics Emil, a mintegy kétszáz repertoár-darabból négy művet mutattak be. A koncertet követő kis ünnepségen a KÓTA díszoklevelét és a megyei tanács Kiváló Társadalmi Munkáért kitüntetését vette át Báli József karnagy. Szünetben Petrovics Emil a koncert hallgatóinak társaságában és Kovács Dénes Az oktatási törvény korszerűsítése Alapelv a szakmai önállóság hogy az ország- gyűlés tavaszi ülésszakán új oktatási törvényt fogadott el, amely az idei tanév kezdetén lép majd életbe. A törvény előkészítésének időszakában a Művelődési Minisztérium kikérte a pedagógustársadalom véleményét a készülő javaslatról, és a szakmai viták alapján átdolgozott tervezet került január végén a Minisztertanács, illetve áprilisban a parlament elé. Mint minden csoda, vagy minden nagy újdonság ez is csak három napig tartott; néhány alkalommal cikkeztek róla az újságok, aztán gyorsan lekerült a napirendről, mielőtt a közvélemény megtudhatta volna, hogy az 1985. évi I. törvénynek mi a lényege, jelentősége. Mindenekelőtt a lendületes társadalmi fejlődés. A legutóbbi magas szintű szabályozás, az 1961-es III. törvény óta negyedszázad telt el, ezalatt sok-sok kiegészítő-módosító rendelkezés látott napvilágot. — nem mindig a törvény rendszerébe foglaltan —, ám ezek nem határozták meg a pedagógusok, a tanulók és a szülők jogait és kötelességeit, sem az oktatási intézmények irányításának elveit. A mostani jogi rendelkezés egyik gyakorlati feltétele a közoktatás és a felsőoktatás tavaly elfogadott programjának, amely a következő két évtizedre szabta meg a fejlődés irányát. Az új törvény a maga sajátos eszközeivel számottevően hozzájárul a fejlesztés útjában álló akadályok elhárításához. A 166 paragrafusból álló jogszabály tartalmazza az egész nevelési és oktatási struktúrára, és annak irányítására vonatkozó legfontosabb szabályokat, ezenkívül szól a tanítás demokratizálásáról, a tanulók, a nevelők, a szülők jogairól, kötelességeiről, az iskola és a társadalom közötti kapcsolatok alakításáról. Mindezt a jog eddig nem szabályozta. Arra persze nem vállalkozhatunk, hogy részletesen ismertessük a törvény előírásait, csupán a korábbi szabályokhoz képest újdonságnak számító rendelkezések közül utalunk a fontosabbakra. A fogyatékos tanulókat nevelő intézmények — amelyeket a jelenlegi szabályozás „gyógypedagógiai intézmények” megjelöléssel foglal össze — ezentúl szervesen beépülnek az alap-, illetőleg a középfokú iskolák rendszerébe; azt remélve ettől az intézkedéstől, hogy általa is csökken a fogyatékos gyerekek hátrányos társadalmi megkülönböztetése. A továbbképző iskolára ma már nincs szükség, mivel a középfokú továbbtanulásra jelentkezők száma nagyjából megegyezik az általános iskolát végzettekével. Megszűnik az állami zeneiskolák bizonytalan jogi helyzete, mert ez az alapfokú művészetoktatási intézmény ezentúl az alapfokú oktatás rendszerébe illeszkedik be. A közoktatás fejlesztésének tavaly elfogadott programja a pedagógiai tevékenység javításának egyik lényeges biztosítékát az intézmények szakmai önállóságának növelésében látja. A törvény most a szakmai önállóságot nemcsak alapelvként deklarálja, hanem annak tartalmát és megvalósításának feltételeit is meghatározza. Fontosnak tartja az új törvény az iskolai diákönkormányzat kiépítését. Általában újdonságnak számít az a tizennégy paragrafus, amely a tanulók jogait és kötelességeit veszi számba. Erre korábban nem volt példa. Ugyanakkor nyomatékkai szól a törvény a család, a szülők jogairól és kötelességeiről, és kitér a nagyobb közösségek, a gazdasági és társadalmi szervezetek felelősségére is az ifjúságnevelésben. A szakemberek tapasztalatai és vizsgálatai alapján a tankötelezettség — hattól tizenhat éves korig — kezdetének időpontját nem naptári naphoz, hanem a gyerek fejlettségéhez kötik, vagyis tekintetbe veszik az eltérően fejlett gyerekek tanításának gondjait, és a tankötelezettség végső időpontját is rugalmasabban állapítják meg, mint a korábbi előírás. Régóta ismert a magyar jogban a külföldön szerzett bizonyítvány vagy oklevél honosítása. Ennek, valamint a külföldön folytatott rész- tanulmányok beszámításának átfogó szabályozására most első ízben kerül sor. Tavasszal a parlamentben a beterjesztett törvényjavaslathoz tizenkét képviselő szólt hozzá. A disputa szerteágazó volt; közoktatásunk eredményein kívül szinte minden neuralgikus pontra rátapintottak a felszólalók, magáról a törvényjavaslatról pedig azt állapították meg, hogy a továbblépés, a korszerűsítés záloga rejlik benne. persze csak jogi keret a magyar oktatásügy továbbfejlesztéséhez, a paragrafusok előírásaiba a közoktatás katonáinak kell életet vinniük — a szülők, a társadalom hathatós közreműködésével. Tehát végül is mindannyiunkon múlik, hogy iskolaügyünk helyzete miként alakul az ezredforduló felé siető években. — P. K. I.— Ismeretes fl törvény Jászszentandráson Tanítójelöltek tábora A Jászberényi Tanítóképző Főiskola közművelődési tanszéke öt évvel ezelőtt szervezett először Jászszentandráson szociográfiai tábort. Az érdeklődő tanítójelöltek Pethő László adjunktus irányításával megismerkedtek a község lakóinak életével, majd a későbbi táborozások során alaposabban kezdték tanulmányozni a családok élet- és munkakörülményeit. Feldolgozták, s kötetben adták közre a fiatal házasok, illetve a középkorúak életmódjáról szerzett tapasztalataikat, elemzéseiket. Az idén január 23—29-ig ismét Jászszentandráson „vendégeskednek” a hallgatók. A hagyományoknak megfelelően ezúttal is családoknál szállnak meg, s feljegyzéseket készítenek a nyugdíjazás felé közeledő korosztály kapcsolatairól, élet- és munkakörülményeiről. Ezzel gyakorlatilag véget érnek a jászszentandrási családvizsgálatok, amelyeknek tapasztalatai sok segítséget adnak majd a leendő tanítóknak munkájukhoz, a neveléshez, de jól hasznosítják a hallgatók megalapozott elemzéseit a község vezetői az ott dolgozó pedagógusok, népművelők is.