Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-18 / 15. szám
198ő. JANUÁR 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A téli időszakban nyolcvanezer forint a havi bevétele a Május 1 Ruhagyár szolnoki szűcsrészlegének. A javításon kívül egyedi megrendelésre új bundákat, sapkákat is készítenek (TKL) Megkezdődtek a munkásőr-egységgyűlések (Folytatás az 1. oldalról.) munka színvonala, erősödött a munkásőrök fegyelme, fejlődött új iránti érzékenysége. Igyekeztek megszabadulni a beidegződésektől, megújulásuk folyamatos volt. A szemléletváltozásban jelentős szerepe van annak, hogv az utóbbi években nagy számban kerültek fiatalok a testületbe. és a koncentrált kiképzés bevezetése óta szabad időben is többet vannak együtt. Megértették a korszerű harmódokból, harceljárásokból adódó tennivalókat. Kiemelte a parancsnok, hogy a foglalkozásokon való megjelenés aránya javult. Szolgálati kötelezettségének mindenki eleget tett. Az egység életének részletes elemzése mellett az idei feladatokat vázolta. A jászberényi városi pártbizottság nevében Szabó Ist(Folytatás az 1. oldalról) zárt múlt év ad reményt arra, hogy a felvett hitelek törlesztésére fordítotton felül az idén már az évek óta elodázott gépcserékre (eddig az amortizációt is a veszteség finanszírozására kellett költeni) elegendő pénz jut. (Éppen ideje ennek, hiszen a gyár nem egy berendezése már nemcsak pénzügyileg számít „0-ra leírtnak”, hanem műszakilag is teljesen elhasználódott.) A tervek szerint a fejlesztési alapból és az amortizációból az idén 40—50 millió forint értékű beruházást valósítanak meg Szolnokon. De nemcsak a műszaki színvonal javítására jut pénz, évek óta először fizet — körülbelül egyhavi keresetnek megfelelő — részesedést a cukorgyár a tavalyi nyereségből. És ezt a gyár vezetői igen fontosnak tartják, hiszen a szűkös esztendők alatt a náluk elérhető keresetek elmaradtak a környező üzemekétől. A feldolgozó üzem jó évet zárt tavaly (az eredmények jellemzésére érdemes megemlíteni, hogy az utolsók közül a megtermelt cukor önköltsége alapján felállított gyárak között rangsorban a szolnoki az utolsók közül a középmezőnybe verekedte ván szólt az egységgyűlés résztvevőihez. Külön köszöntötte azokat, akik huzamosabb szolgálatért vették át a Szolgálati Érdemérmet, mert tapasztalataikkal nagy mértékben járultak hozzá az egység jó közösségi szellemének kialakításához, a magas fokú harckészséghez. Tolmácsolta a városi pártbizottság elismerését és köszönetét az egység tagjainak. Szólt arról is, hogy a munkásőrség a szocialista ember formálásának nagyszerű iskolája. A megyei pártküldöttség nevében Mohácsi Ottó köszöntötte az egyesülés résztvevőit, elismerését fejezve ki azért, hogy a munkásőrök fegyverrel, szóval, a munkahelyen végzett becsületes munkával egyaránt segítették a szocialista társadalmi rend erősítését. Van tehát alapja annak, hogy ez az egységgyűlés egy kicsit ünfel magát) és ez jó alapokat teremtett az idei évre is. 1986. azonban nem lesz gond nélküli, a körzetben dolgozó mezőgazdasági üzemekben ugyanis a tavalyi nehéz betakarítás után megcsappant a répatermelési kedv. Az eddig megkötött szerződések, — ha csak átlagos lesz a répatermelés — nem biztosítják a gyár cukortermelési szintjének megtartását. Márpedig erre feltétlenül szükség lenne, hiszen a dunántúli gyárak körzetében várhatóan még az itteninél is kevesebb répát vetnek. így aztán előfordulhat, hogy az eddigi „bőség” helyett a hazai termelésű cukor hiánya okoz majd az országban gondot. A kedvező pénzügyi háttérrel kezdődő idei esztendő azonban a Szolnoki Cukorgyárban már lehetőséget ad néhány évre előre gondolkodni. Persze, a fejlesztési terveket óvatosan kell készíteni, hiszen még legalább kettő, az 1985-öshöz hasonlóan sikeres év kell ahhoz, hogy a veszteséges esztendők terheitől megszabaduljon a vállalat. Legkorábban 1988-ban gondolhatnak Szolnokon a műszaki színvonal érezhető emelését szolgáló fejlesztésekre. VSZJ nép is. A munkásőrök is hozzájárultak ahhoz, hogy megyénk gazdasági-társadalmi helyzete a vártnak megfelelően alakult. Példamutató helytállásuk révén növekedett irántuk a társadalmi megbecsülés, önzetlen, önkéntes kötelezettségvállalásuk erősítette a pórt akcióképességét, élcsapat jellegét is. A most esküt tett munkásőröket arra kérte, válljanak a munkásőri kollektíva megbecsült tagjává. Ezen az egységgyűlésen adták át Fehérvári Rudolfnak, az Apritógépgyár igazgatójának az országos parancsnok dicsérő oklevelét plakettjét az üzemi kollektíva munkásőrséget segítő tevékenységéért. A munkásőr egységgyűlések sorozata ma a tiszaligeti sportcsarnokban folytatódik. A szolnoki F. Bede László munkásőr egység tartja ott feladatmeghatározó számvetését Zagyvamenti Tsz Munkalehetőség a nőknek lászfelsőszent- győrgyőn Az alig kétezer lakosú Jászfelsőszentgyöngy népességének megtartásáért nagyon sokat tesz a területen gazdálkodó Jászberényi Zagyvamenti Tsz. Az elmúlt évben exportra termelő varrodát helyezett üzembe, ezzel hatvan lánynak és asz- szonynák teremtett munkahelyet. A szövetkezet vezetősége a háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységét is segíti: mintegy 100 tehén számára biztosítottak legelőt, takarmányt és alomszalmát, önköltségi áron. Megszervezik a tagok részére az intenzív paprikatermesztést is, ezzel jelentősen elősegítik az ország zöldségellátását. A lakosság kulturális életében is szerepet játszik a szövetkezet. A művelődési ház jó hírű pávakörét évek óta a téesz kulturális alapjából tartják fenn. és a nyugdíjasklub tevékenységét is rendszeresen támogatja a közös gazdaság. Nyereséggel zárta 1985-öt a Szolnoki Cukorgyár Jobban órvónyoaül az üzemi demokrácia, a kollektív bölcsesség Ez most valami más! Az új vállalatirányítás tapasztalatai a MezőtúrI Állami Gazdaságban Országosan is, megyénkben is a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatokhoz tartozó nagyüzemekben, vállalatoknál reagáltak leggyorsabban tavaly ilyenkor a vállalatirányítás rendszerének a gazdálkodás jobb hatékonysága érdekében szükségessé váló korszerűsítésére. A megyében kilenc helyen váltottak valamelyik új formára a, mezőgazdasági profilú üzemekben, a hat — A küldöttjelöltek kiválasztásában, a választások előkészítésében és lebonyolításában nagy segítségünkre volt a vállalat szakszervezeti bizottsága. Meg kell azonban mondámon, a munkahelyi kollektívák is jól éltek azzal a lehetőséggel, hogy maguk választhatták ki és delegálhatták az arra legalkalmasabb dolgozót a tanácsba. Az előkészítő bizottság által javasoltak közül három dolgozó mellé mást is ajánlottak a közvetlen munkatársak, egy jelölt he- helyett pedig másnak szavazott bizalmat a munkahely kollektívája Az elfogadott, ha úgy tetszik törvényes gyakorlat, hogy a tanács tagjainak ötven százalékát hivatalból az önálló egységek vezetői és az igazgató három delegáltja alkotják. Országos tapasztalat, hogy az állami gazdaságok nagy többségében az utóbbi trióból került ki az új irányító testület elnöke. A mezőtúri nagyüzemben más a helyzet. — Abba a bizonyos másik ötven százalékba tartozók, a fizikai dolgozók küldöttei közül választottak meg elnöknek a tanács tagjai — mondja Bottyánszki Mihály. — A testület kialakításának, a választásoknak az előkészítése során nemcsak az üzemi demokráciával kapcsolatban szereztünk jó tapasztalatokat. Örömmel állapítottuk meg, hogy a gazdaságunk dolgozói úgymond felnőttek egy ilyen jelentős feladathoz, mint amilyen az új vállalatirányítás kialakítása. Valamennyi önálló egyAz alakuló üléssel együtt három alkalommal tartott eddig tanácskozást az új irányító testület a Mezőtúri Állami Gazdaságban. A tanács kezdeti működésének tapasztalatait, az eddigi gyűlésen látottak, hallottak alapján röviden így summázza az elnök: ez most valami más! — Korábban a termelési tanácskozásokon tudomásul vette mindenki az előzetes mérlegadatokat, mondván, hogy ez van, ezek szerint így — jól vagy rosszul — dolgoztunk. A vállalati tanács legutóbbi ülésén az egyik küldött, éppen a műhelybeliek képviseletében felszólalt; érti ő, hogy túlteljesítettük az 1985. évi árbevételi és nyereségtervünket, de alighanem nagyobb mértékű is lehetett volna ez a túlteljesítés. Merthogy soknak tartja gazdálkodásunk általános költségeit. Kérte, hogy márpedig neki sorolja fel tételesen az illetékes szakvezető, hogy miből tevődik ki az a költsé«, hadd beszéljék meg a munkahelyen, hogy mivel lehetne csökkenteni a jövőben. Ügy vélem, a vállalati tanácsban is, a munkahelyeken is erősödőben van valamiféle gazdaszemlélet. Azt szeretnék a mezőtúriak, ha a vállalati tanács tagjai minél ritkábban kerülnének olyan helyzetbe, hogy akkor ismernek meg egy-egy időszak gazdasági eredményeit összegző mérleget vagy hosszabb-rövidebb táállami gazdaságban vállalati tanács alakult, egyben pedig küldöttgyűlés irányítja az elmúlt évtől a gazdálkodást. Harmadikként alakították meg a vállalati tanácsot a mezőtúri nagyüzemben tavaly áprilisban. Az üzemi demokrácia — ahogyan Vincze Imre igazgató visszaemlékezik — már a huszonöt tagú irányító testület megválasztásának előkészítésekor jól vizsgázott. ségben, kerületben a javasoltaknak a munkához való hozzáállását tartották legfontosabb szempontnak a dolgozók. Ezután tették csak mérlegre az illetők alkalmasságát, a közéleti tevékenységre, képességét s kollektíva érdekeinek képviseletére, az önálló vélemény- alkotásra. Az előkészítő bizottság tagjai — amint azt a munkahelyeken folytatott beszélgetésekről készült emlékeztetők is tanúsítják — azt is tapasztalhatták, hogy egy- egy kerület, műhely vagy ágazat dolgozói nem feltétlen az — „iparosán” szólva — öreg szakik között keresték a vállalati tanácsi tagságra legalkalmasabbakat. — A traktorosbrigádban például, — veszi sorra a fizikai állományból delegáltakat Bottyánszki Mihály — a többségben lévő idősebb dolgozók is mind egyhangúlag a legfiatalabb erőgépvezetőre, Kádas Gáborra szavaztak. öt tartották a legalkalmasabbnak arra, hogy a vállalatirányításban az érdekeiket az egész gazdaság javára képviselje. Ugyanúgy az egyik legfiatalabb dolgozót delegálták a testületbe Nagy Lászlóné személyében a gyomai faüzemünkben dolgozók is. Most már statisztikai adat, de tavaly áprilisban maga az élet, a dolgozóink reális ítélőképessége alkotta a láthatatlan rubliká- kat; a vállalati tanácsunk tagjainak egyharmada nő, és ugyanilyen arányban képviselik a kollektívákat a testületben a harmincéven aluliak. vú vállalati elképzelést, amikor már állást foglalni, dönteni kell. Ezért már az októberi tanácsülésen tájékoztatta a testületet a szakvezetés a várható 1985. évi eredményekről, a VII. ötéves fejlesztési koncepciókról. Márciusban fogadja majd el a tanács a mérleget, a tervet, így alkalmuk van addig a küldötteknek megvitatni az előzetes információkat az általuk képviselt kollektívák körében. — A munkahelyeken — hallom a gazdaság igazgatójától — éltek is ezzel a lehetőséggel. A húsüzemben például, ahol amikor a küldöttük, Vidinszki Gyuláné beszámolt a tanácsülésen hallottakról, az egy híján húsz tagú brigád tagjai összedugták a fejüket. — Megbíztuk Rozikát — sorolja az üzem vezetője, hogy a kollektíva nevében kérje a feldolgozó 1986. évre javasolt tervének módosítását. Másfélmilliós nyereséget tervezett a vállalatvezetés, ennyit néztek ki belőlünk. Mi úgy látjuk több van ebben a brigádban, az üzemben: két és félmilliós nyereség elérésére tettünk felajánlást — Persze, valamit valamiért — veszi át a szót Vi- dinszkiné. — A plusz egymilliós nyereséggel szemben azt kérjük, a 103 százalékos helyett kapjon az idén az üzemünk 105 százalékos bér- fejlesztési lehetőséget Egymilliós vállalati nyereség- többlet a mérleg egyik serpenyőjében, mintegy 150 ezer forintos költségtöbblet a másikban. Megbeszéltük mindjárt azt is, hogyan, mivel tehetünk szert a nagyobb nyereség érdekében több bevételre. Lényegesen növelni fogjuk a tavalyihoz képest a feldolgozott húskészítmények, elsősorban a töltelékáruk arányát. Férfitársaim körében ismert elsősorban a következő „bölcsesség”: odahaza minden nagy dologban én döntök. Más dolog, hogy nálunk soha semmi nagy dolog nem történik. Miről jutott ez eszembe? A vállalati tanács jogkörét meghatározó szabályzat szerint az új irányító testület dolga a tízmillió forintnál nagyobb értékű beruházások sorsa felől dönteni. Ismerve a Mezőtúri Állami Gazdaság fejlesztési lehetőségeit, a közeljövőben nem adatik meg a vállalati tanácsnak ilyen döntéshez segítséget nyújtani. Tisztelet a tisztségnek — Éppen azt szeretnénk elérni — szögezi le Vincze Imre igazgató, hogy a több szem többet lát, a több okos fejben több jó ötlet születik elv alapján a tanács tagjai segíthessék a gazdálkodás részfeladatainak megoldását, napi gondjaink felszámolását is. A testület üléseit üzemlátogatásokkal kötjük össze, hadd ismerjenek meg a dolgozók küldöttei is minden munkaterületet, hiszen vannak határrészeink egymástól 40—50 kilométerre is. Éppen a vállalati tanács előzetes és folyamatos informálása segít abban, hogy minél gyorsabban, minél kevesebb áttétellel eljussanak a szakvezetéshez az úgynevezett alulról jövő javaslatok vagy éppen bírálatok. „Alulról”, a műhelydolgozók küldöttének, Sós Imrének a közvetítésével került az igazgató asztalára az a javaslat is, hogy vizsgálja felül a vezetés a vállalat legújabb lakossági szolgáltató részlegének, az autószerviznek a helyzetét. Mert, hogy csak jobban megfizetett, kvalifikáltabb szakemberekkel tud megfelelni a lakossági igényeknek, versenyképes maradni a túrke- vei, a szarvasi szervizekkel. A vállalati gazdaságirányítás felelősségteljes teendőivel megbízott tanács eddigi működésének tapasztalatait sorolva, egy érdekes dolgot is megemlít az igazgató: — Meglepett, hogy az eddigi tanácsülésekre a dolgozók küldötteinek egyike sem közvetlenül a műhelycsarnokból, a traktorról vagy az állattenyésztési telepről jött, hanem otthonról, átöltözve. Megadva a tiszteletet a munkatársaik által rájuk bízott tisztségnek. Legalább olyan jelentőséget tulajdonítunk ennek, mint a tanácskozáson való aktivitásunknak. Amiben nagy megelégedésükre nincs hiány, pedig hát mondjuk meg őszintén: tanulgatjuk mi még csak a vállalatirányításnak az új módszereit A testületi tagok nagyobb része soha nem vett részt semmiféle vezetőképzőn, az irányítási munka gyakorlatát oktató tanfolyamon. Hamarosan erre is sort kerítünk, de nem az a szándékunk, hogy központi fejtágítóra utaztassuk a tanács tagjait. Itt szervezünk részükre elméleti oktatást a gazdaságban, ahol hozzáértő, központi előadóktól helyben kérhetnek választ a megbízatásuk gyakorlása közben felmerült kérdésekre, problémákra. Temesközy F. Nem a statisztikáért Erősödő gazdaszemlélet
