Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-17 / 14. szám

XXXVII. évf. 14. sz„ 1986. jan. 17., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Pártépítés a Jászságban Mongólia magyar szemmel Kisdiákok, nagy döntés előtt A rádió és televízió Jövő heti műsora Magaslati edzőtábor a Tátrában Atomfegyvermentes Az atomfegyvermentes új évezred ígéretét magában hordozó program, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára a TASZSZrnak adott nyilatkozatában fölvá­zolt. világszerte széles körű visszhangot keltett, nemcsak a nukleáris katasztrófa ré­métől szabadulást remélő közvéleményben, hanem a politikai döntést hozó köz­pontokban is. Jellemző erre. hogy milyen gyorsan reagált Ronald Reagan elnök. A Fe­hér Ház, néhány órával a nyilatkozat közzététele után. máris közölte az elnök állás- foglalását. E gyors választ persze megkönnvítette az SZKP fő­titkárának az a gesztusa, hogv javaslatait — még azok nyilvánosságra hozatal •> előtt — levélben eljuttatta a Fehér Házhoz: Diplomáciai körök szerint e gesztus egy­magában is mutatja, hogy a Szovjetunió e javaslatokkal nem propaganda előnvre tö­rekszik, hanem a világ sor­sáért érzett felelősségtudata diktálta ezt a lépést abban a reményben, hogv a józan belátás — ha nem is egy csapásra de fokozatosan — felülkerekedi le az egyoldalú erőfölény délibábját kergető veszélyes illúziókon. Reagan üdvözölte a nuk­leáris fegyverek teljes fel­számolására irányuló szovjet javaslatot, s azt a reményét, fejezte ki. hogy az .további hasznos lénést jelent a le­szerelés folyamatában”. Az plnök szerint a szovjet ja­vaslat eeves pontjai ugyan „gondokat okoznak”. de más elemei ..első pillantás­ra konstruktívnak tűnnek”. Reagan nem részletezte, hogy mit tart konstruktív­nak és mi okoz neki „gon­dokat”. de rövid nyilatko­zata ígv is sejtteti. hogy mi­lyen taktikát választ Wa­shington a közeljövőben. A Fehér Ház gazdája a jelek szerint tisztában van azzal, hogv Mihail Gorbacsov prog­ramja milyen vonzó hatást, gyakorol a íreménvkedő vi- lágközvéleménvre s ezért — a korábbi gyakorlattól elté­rően — nem fogja azt „glo­bálisan” elutasítani, kilátás­ba helyezi komoly megvizs­gálását. Am egyes magas rangú amerikai kormány- tisztviselők nyilatkozatai máris jelzik, hogv Reagan továbbra sem akar lemonda­ni kedvenc vesszőparipájá­ról, a megtévesztő célzattal „stratégiai védelmi kezde­ményezésnek” becézett űr­fegyverkezési programjáról. Márpedig Mihail Gorbacsov nyilatkozatában figyelmezte­tett arra, hogy a „támadó kozmikus fegyver létrehozása szertefoszlatja a földi nuk­leáris fegyverek csökkenté­sének reményét”. Az ezredfordulóig terjedő szovjet program vonzóerejét kétségtelenül fokozza és megvalósítását is megköny- nyítheti az, hogy konkréten meghatározott három szat- kaszban kerülne sor a nuk­leáris fegyverek teljes fel­számolására. Az első sza­kaszban a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak kell lényegesen csökkenteniük nukleáris fegyverzetüket s az 1990-ben kezdődő máso­dik szakaszban csatlakozna a leszerelési folyamathoz a többi nukleáris hatalom. Ez a többszakaszos program ki­elégíthetné Párizsnak és Londonnak azt az eddig hangoztatott álláspontját is. amely szerint elsőként a két vezető hatalom csökkentse lényegesen nukleáris arze­nálját. Mitterrand elnök is­mételten leszögezte: Francia- ország hajlandó csatlakozni a nukleáris leszerelési folya­mathoz. ha előbb az Egye­sült Államok és a Szolviet- unió komoly mértékben csökkenti nukleáris fegyver­zetét. A tavaly novemberi genfi találkozó után kissé felléleg­zett a világ mert reménysu­gár csillant fel, hogy meg le­het törni a kollektív öngyil­kossággal fenyegető fegyver­kezési hajsza ördögi spirál­ját. Genfben azonban — a tárgyalási akarat hangsúlyo­zásán kívül — konkrét meg­állapodás nem született. Mi­hail Gorbacsov most reális és részletes programot ter­jesztett elő, — épp a genfi szovjet—amerikai tárgyalá­sok újabb fordulójának elő­estéjén — s ez új lendületet adhat a tárgyalásoknak. Természetesen nem lehet gyors „frontáttörésre” szá­mítani, még szívós diplomá­ciai erőfeszítés, s a nemzet­közi közvélemény egyre fo­kozódó nyomása szükséges ahhoz, hogv a ..kőkorszak” logikája fölött végleg győz­zön az új, kozmikus korszak­nak megfelelő felelősségtel­jes gondolkodás. Értelmiségi világkongresszus A béke sokkal fontosabb dolog annál, semhogy kizá­rólag a politikusokra lehes­sen hagyni — többször is el­hangzott ez a kijelentés, amikor a lengyel főváros kö­zelében a világ különböző tá­jairól összesereglett filozó­fusok tanácskoztak a béké­ről. De egyfajta mottója lesz ez a mondás a Varsóban ma megnyíló értelmiségi világ- kongresszusnak is. Több száz olyan művész és tudós gyűlt össze a lengyel fővárosban, akik szerint „civilek” is hozzájárulhatnak az atom­katasztrófa megakadályozá­sához. A résztvevőket neves len­gyel értelmiségiek hívták meg, akikben két évvel ez,- előtt vetődött fel — az 1948- as lengyelországi értelmisé­gi világkongresszus alapján — a világkongresszus gondo­lata. (A wroclawi kongresz- szuson az akkori idők legne­vesebb személyiségei is jelen voltak: Picasso. Joliot-Curie, Huxley, Ehrenburg és má­sok.) Varsóban ma talán ke­vesebb a világraszóló név. Voltak olyan nyugati híres­ségek, akik nem fogadták el a meghívást, mert elfoglalt­ságuk nem tette számukra lehetővé a jelenlétet, de akadnak olyanok is, akik más okból, a lengyel hely­zetre vonatkozó nézeteik miatt utasították vissza a meghívást. A varsói kongresszuson ma beszédet mond az ENSZ- főtitkár egyik helyettese, képviselteti magát egy sor tekintélyes nemzetközi szer­vezet. itt van a Békevilág­tanács elnöke, Romes Csand- ra, stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet igazgató­ja és a Pugwash békemozga- íom vezetője. A kongresszus résztvevői két plenáris ülé­sen és munkacsoportokban fognak eszmét cserélni a bé­ke kérdésén kívül a környe­zetvédelemről. az úi gazda­sági világrendről, a világgaz­daság fejlődésének kilátásai­ról, az emberiség életmódjá­ról, a humanista, békés szel­lemű nevelésről. S. J. Minisztertanácsi Illésen A lakossági áruellátásról tárgyalt a kormány A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács tegnapi ülésén megtárgyalta és jó­váhagyta a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kor­mányközi bizottság Buda­pesten tartott üléséről széló jelentést. Megbízta a Gaz­dasági Bizottságot, hogy gondoskodjék az ülés hatá­rozatainak végrehajtásáról. A Minisztertanács jóvá­hagyólag tudomásul vette Marjai József miniszterel­nök-helyettes jelentését a jamburgi földgáztermelési és -szállítási együttműködésben való részvételünkről foly­tatott moszkvai tárgyalások­ról és a fentiekre vonatkozó kormányközi egyezmény aláírásáról A kormány a lakossági áruellátás 1985. évi tapaszta­latainak értékelése és az 1986. évi feladatok meghatá­rozása kapcsán megállapítot­ta, hogy az áruellátás szín­vonala — a szénféleségek ki­vételével — a népgazdasági terv követelményei szerint alakult. A fogyasztói piac egyensúlyát sikerült fenn­tartani, a korábbi feszültsé­gek néhány területen csök­kentek. A kormány továbbra is fontos feladatnak tartja az áruellátás színvonalának megőrzését, egyes tartós fo­gyasztási cikkek és a ruhá­zati termékek kínálatának kibővítését. Javítani kell az olcsó cikkek kínálatát, külö­nös tekintettel a húsfélék­re, tejtermékekre és ruhá­zati cikkekre. Az ehhez szük­séges feltételek megteremté­sére döntést hozott. Megkezdődtek a genfi tárgyalások Genfben teljes üléssel megkezdődött az atom- és űrfegyverzetről folyó szovjet —amerikai tárgyalások új fordulója. A szovjet küldött­séget Viktor Karpov, az ame­rikait Max Kampelman ve­zeti. Munkaterv két évre Szerdán Washingtonban aláírták a magyar—amerikai külturális, oktatási és mű­szaki-tudományos együtt­működés újabb két évre szó­ló munkatervét. lemenben még nincs nyugalom Az első vállalati tanácsülés a Tisza Cipőben Döntöttek az idei feladatokról A miniszter rámutatott arra. hogy a következő öt évben rendelkezésre álló fej­lesztési források felhasználá­sánál erőteljesen szelektálni kell. Ali Nasszer Mohammed dél-jemeni államfő szerdán az adeni televízióban beszé­det mondott, amelyben nyu­galomra szólította fel az or­szág népét — jelentette a bahreini székhelyű Gulf News Agency az észak-jeme­ni fővárosból, Sanaaból, „tájékozott forrásokra” 'hi­vatkozva. Az öbölmenti or­szágok hírügynöksége sze­rint Ali Nasszer Mohammed, a Jemeni Népi Demokrati­kus Köztársaság Legfelsőbb Népi Tanácsa Elnökségének elnöke ezzel eloszlatta a sú­lyos sebesüléséről, sőt halá­láról szóló korábbi híreszte­léseket. A kuvaiti hírügy­nökség értesülése szerint a kormánycsapatok fokozato­san ellenőrzésük alá von­ják a fővárost. A fejlemények azonban továbbra sem áttekinthetők, mivel a Jemeni NDK to­vábbra is el van vágva a külvilágtól, nem működ­nek a telefon- és telexvo­nalak, az adeni repülőtér továbbra sem fogad és a ha­tárokat sem nyitották meg. Öbölmenti hajózási források szerint szerdán délután még heves harcok voltak, ame­lyekben harckocsik és re­pülőgépek is részt vettek. Szerdán több hajónak sike­rült kifutnia az adeni kikö­tőből. Rádióüzenetükben el­mondták, hogy benyomásuk szerint az egyik oldalon a haditengerészet és a légierő, a másik oldalon pedig a szárazföldi erők harcoltak. A tanácskozáson felszólalt Vánesa Jenő, aki elmondot­ta. hogy az élelmiszergazda­ság termékeinek egyharma- dát exportálják. Az ágazata következő öt esztendőben el­sősorban a szocialista orszá­gokba növeli kivitelét. Hatodik éve gyárt csavarokat, csavaranyákat és különböző kötőelemeket a karcagi Ma- ggar—Bolgár Barátság Tsz melléküzemága. Elsősorban a MAGÉV és a BHG részére szál­lítanak évente mintegy 3—4 millió forint értékben fotó: TKL Élénk vita, a tennivalók sürgetése Hazánk legnagyobb cipő­ipari üzeme, az 5100 dolgo­zót foglalkoztató martfűi Ti­sza Cipőgyár harminchét ta­gú vállalati tanácsa tegnapi első munkaülésén vélemé­nyezte és termékeny vita után jóváhagyta a vállalat 1986. évi tervét. Az írásban kiadott beszámolóhoz Maczó László vezérigazgató fűzött szóbeli kiegészítést. Beszélt arról, hogy a központi gyár­ral, a mezőtúri és kunszent­mártoni gyáregységgel, to­vábbá hét termelőszövetke­zeti bedolgozó üzemmel ren­delkező vállalat 1985-ben az elmúlt évtized legeredmé­nyesebb évét zárta. Szocia­lista és tőkés export kötele­zettségét. a belföldi piac el­látását jó minőségű termé­kekkel, terven felül teljesí­tette. 3.3 milliárd forint ár­bevételt ért el, s nyereség- tervét mind az előző évihez, mind a tervezetthez képest túlteljesítette. a vállalati eredmény várhatóan eléri a 352 millió forintot. A tavalyi sikeres gazdál­kodás jó alapot ad az 1986. évi növekvő feladatok végre­hajtásához. Tervében tíz és fél millió pár lábbeli, ut­cai és sportcipő. szandál, csizma előállítását irányozta elő, továbbá műtalpból 31.5 millió párat gyárt. A tőkés országokba irányuló export növekszik, a szocialista piai- con pedig szinten marad. Központi feladatként hatá­rozták meg az értékesebb, minőségi cipők gyártásinak bővítését, az olcsóbb tömeg­termékek előállítását, vala­mint a piaci kereslethez iga­zodó rugalmas termékszer­kezetváltást. A tervezet élénk vitájában a tanács tagjai több gondra, fontos tennivalóra is tfelhívták a figyelmet. A gyáregységek képviselői például szorgal­mazták önállóságuk növelé­sét, mert ez lehetőséget ad a rugalmasbb vezetésre, irá­nyításra. a piaci kereslethez alkalmazkodó, hatékonyabb termelésre. Többen szóvá tet­ték, az üzemek munkagépei­nek jelentős része kimust­rált, elavult, veszélyezteti a termelés zavartalanságát. A minőségi termékfejlesztés sürgeti a technológiai kor­szerűsítést, a selejtgépek mi­előbbi cseréjét. Az anvag- és energiatakarékosságról szól­va nyomatékosan hangsú­lyozták; ezen a téren még sok a kihasználatlan tartalék. A gyár kereslet híján fél­millió párral csökkentette tornacipőgyártását, mert a kereskedelem igen olcsón külföldről szerzi be. A fel­szabadult kapacitás más ter­mékekkel való helyettesítését ugyancsak a sürgető tenni­valók közé rangsorolták. Az ülésen röviden áttekintették a VII. ötéves terv vállalati koncepcióit majd bejelentet­ték, hogy a tanács tagjait a közeljövőben tanfolyamon vértezik fel a kollektív irá­nyításhoz szükséges ismere­tekkel. — end rész — Téma a Külkereskedelem Tegnap a Magyar Keres­kedelmi Kamarában a kül­kereskedelmi és a külkeres­kedelmi jogú termelő válla­latok vezetői tanácskoztak az ágazat legfontosabb teendői­ről. Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter elmondta, hogy a VI. ötéves terv leg­fontosabb célkitűzését — az ország fizetőképességének ja­vítását — sikerült elérni. Ugyanakkor ebben az idő­szakban a gazdaság export- képessége a konvertibilis el­számolású piacokon romlott. Nem sikerült a termelési szerkezetet a nemzetközi igé­nyekhez igazítani. Ebben döntő szerepe volt annak, hogy a műszaki fejlesztés a szükségesnél gyengébben ha­ladt. Éppen ezért a VII. öt­éves terv időszakában a műszaki fejlesztés meggyor­sítása elsődleges fontosságú. Az együttműködés dokumentumai Közleményünk a 2. oldalon

Next

/
Oldalképek
Tartalom