Szolnok Megyei Néplap, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-17 / 14. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JANUÁR 17. Sz ú] szovjet leszerelési iavaslat Az amerikai választ elemzi a TASZSZ Az együttműködés dokumentumai Kormányközi megállapodás a mikroelektronika, az agráripari komplexum és az ipari fogyasztási cikkek gyártásának fejlesztésére A TASZSZ hírügynökség tegnapi washingtoni keltezésű jelentésében ismertette az Egyesült Államok elnökének és külügyminiszterének reagálását a szerdai Gorba- csov-nyilatkozatra. A Fehér Ház által nyilvánosságra hozott elnöki közlemény szerint a szovjet dokumentum számos eleme nem különbözik a korábbi szovjet álláspontoktól, mindazonáltal a Reagan-féle nyilatkozat a továbbiakban megállapítja, hogy a szovjet javaslatban vannak olyan elemek is, amelyek első látszatra építő szelleműnek tűnnek. Az amerikai elnök — folytatódik a TASZSZ-jelentés — a továbbiakban a hadászati atomfegyverrel kapcsolatos különböző időpontokban elhangzott különböző kijelentéseire emlékeztetett. Figyelmet érdemel ebben az összefüggésben, hogy a Fehér Ház okmánya teljes egészében megkerüli a csapásmérő kozmikus fegyverek létrehozásának, kipróbálásának és hadrendbe állításának megengedhetetlenségét. Az amerikai elnök arra is rámutatott, hogy a Genfbe utazott amerikai delegációt megbízták: a genfi csúcstalálkozón elért megállapodásoknak igyekezzen érvényt szerezni azzal, hogy mielőbbi haladást érhessenek el a támadó atomfegyverek ' radikális csökkentésének elérésében, de főleg abban, hogy ideiglenes megállapodást kössenek a közbenső hatótávolságú atomerőkről. Az Egyesült Államok elnöke megállapítja: ha a szovjet főtitkár által megfogalmazott álláspont közelebb visz bennünket ehhez a célhoz, akkor ez építő szellemű lépés lehet. Shultz amerikai külügyminiszter, aki csaknem ezzel egyidőben az ABC tévétársaságnak adott nyilatkozatot, kibújt az alól, hogy vitába bocsátkozzék a Szovjetunió által előterjesztett konkrét javaslatokkal. Általánosságban azt próbálta bizonygatni, hogy az Egyesült Államok állítólag korábban intézett felhívást valamennyi iatomfegyver megsemmisítésére, és az elnök jelenleg is ezt az álláspontot vallja. Shultz Reaganhez hasonlóan egy szóval sem említette a hadászati és a közepes hatótávolságú atom- és űrfegyverek egész komplexumának egymással való összefüggését. Arra a kérdésre, hogy az Egyesült Államok hogyan fogadja a közepes hatótávolságú rakéták megsemmisítésére felszólító szovjet javaslatot, Shultz a globaliz- musról szóló fejtegetésekbe bocsátkozott, s azt mondta, hogy ezt a kérdést meg kell vitatni, pontosítani kell e fegyver megsemmisítésének terminológiáját. Egy újságíró megjegyzésére, hogy válasza kétértelműen hangzik, Shultz azt mondta, hogy nem kíván kétértelműen nyilaikon, és általánosságban megismételte, hogy Washington minden atomfegyverfajta megsemmisítése mellett van. TOKIÓ A két ország közötti katonai együttműködés további erősítésével kapcsolatos teljes egyetértés jellemezte a japán—amerikai biztonsági konzultatív testület Honoluluban japán idő szerint csütörtök reggel kezdődött ülésszakának első napját. A háromnapos konferencián mindkét részről a külügyminisztérium és a hadügymi- niisztérium magas rangú képviselői vesznek részt. A mostani hawai értekezlet a japán—amerikai „biztonsági” szerződés keretében létrehozott bizottság 16. ülésszaka. BELGRAD Branko Mikulicsot jelölte a szövetségi kormány elnöki tisztségére csütörtöki ülésén a Jugoszláv Dolgozó Nép Szocialista Szövetsége (Népfront) Országos Választmánya. Ezt a javaslatot támogatásukról biztosították a hat köztársaság és a két autonóm tartomány szocialista szövetségeinek vezető testületed, továbbá a Szak- szervezetek Országos Tanácsa, a Jugoszláv Szocialista Ifjúsági Szövetség, a Jugoszláv Harcosok Szövetsége, s a többi tömegszervezet, valamint a hadsereg képviselői. HAVANNA A közeljövőben csúcsértekezleten találkoznak a közép-amerikai országok államfői — jelentette be Guatemala fővárosában az ország új államfője. Vinicio Cerezo kedden, az elnöki beiktatási ünnepség alkalmából elmondott beszédében tett javaslatot legfelső szintű tanácskozás megtartására Az ünnepségen résztvevő Ortega nicaraguai, Erik del Valle panamai, Duarte Salvador! elnök, valamint Jósé Azcona de Huyo, Honduras •megválasztott államfője kedvezően fogadta Cerezo indítványát. Az érintett országok a február 2-i Costa Rica-i elnökválasztás után állapodnak meg a csúcstalálkozó időpontjában és színhelyében. Huszonnyolc különféle dokumentumot írtak alá a magyar—szovjet gazdasági és műszaki—tudományos együttműködési kormányközi bizottság szerdán zárult 34. ülésszakán. Az új, illetve megújított megállapodások nagy mértékben hozzájárulnak a két ország gazdasági együttműködésének) fejlesztéséhez. Az egyezmények kiterjednek a gazdasági élet szinte minden területére. Ezek közül a legfontosabb az a három kormányközi együttműködési megállapodás, amely a mikroelektronika, az agráripari komplexum és az ipari fogyasztási cikkek gyártásának gyorsított ütemű összehangolt fejlesztését irányozza elő. Nyolc ágazati alapprogramban határozták meg az ülésszakon a műtrágyagyártási, a vegyipari, a szerszámgépipari, a járműipari, a vegyipari- és kőolajipari gépgyártás, az eletronikai, a műszeripari és az erősáramú-ipari együttműködés fő irányait. Az alapprogramok az ezredfordulóig megoldandó legfontosabb teendőket fogalmazzák meg. Üj egyezményeket kötöttek a vasúti határforgalom, valamint a timföld- és alumíniumszállítási feladatok megoldására. A három kormányközi egyezmény előkészítése az 1983. júliusi felsőszintű találkozón hozott döntés alapján kezdődött meg. A munkát a szakértők sikeresen befejezték, és így a mostani ülésszakon véglegesítették a mikroelektronikáról, az agráripari komplexumról és az ipari fogyasztási cikkekről szóló egyezményeket. Ezek a megállapodások egyaránt kapcsolódnak a Szovjetunióban kidolgozott programokhoz és a magyar népgazdaság legfontosabb célkitűzéseihez. Mindhárom program előirányozza azokat a kiemelt műszaki fejlesztési együttműködéseket, amelyek nagymértékben gyorsítják e három területen az előrehaladást. A programok előirányozzák a termelési háttér, az ehhez szükséges gépipari bázis fejlesztését. A mikroelektronikai program egyaránt kiterjed a gyártáshoz szükséges berendezések, mérő és ellenőrző rendszerek kifejlesztésére, a mikroelektronikai termékek gyártásának korszerűsítésére, valamint a nagy tisztaságú anyagok gyártásának fejlesztésére. Gépesítés a mezőgazdaságban is Az agráripari komplexumról született kormányközi együttműködési egyezmény a magyar és szovjet agrárágazatok műszaki fejlesztését, a termelés gépipari hátterét és az árucserét hivatott tovább bővíteni. Célul tűzi ki mezőgépek és termelési rendszerek közös fejlesztését, munkaigényes kultúrák gépesítését, a mikrobiológiai ipar gyors ütemű fejlesztését, a biotechnológia széles körű alkalmazását. Az együttműködés hozzájárul a kölcsönös szállítások növeléséhez, amelyek keretében a Szovjetunióból a következő öt esztendőben növekvő mennyiségben érkeznek különböző mezőgépek, traktorok, talajművelő és betakarító gépek, míg a magyar vállalatok elsősorban az élelmiszeripari gépek sajtgyári, konzervgyári berendezések, a raktározáshoz, csomagoláshoz szükséges eszközök exportját növelik. Lényegesen bővül a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek cseréje. Javítja a lakosság ellátását Az ipari fogyasztási cikkek gyártásáról aláírt egyezmény mindkét országban célul tűzi ki a lakosság ellátásának számottevő javításához szükséges feltételek megteremtését. A műszaki tudományos feladatok a textilruházati ipar korszerűsítésétől kezdve a szórakoztató elektronikai ipar fejlesztéséig terjednek ki. A szakemberek mindezektől azt várják, hogy lényegesen javul a kölcsönösen szállított termékek minősége és színvonala. A progam szerint mindkét ország tovább folytatja a könnyűipari gyártó berendezések korszerűsítését. Magyarország bővíti részvételét a szovjetunióbeli könnyűipari üzemek rekonstrukciójában. Magyar vállalatok különböző konfekcióipari gépeket és berendezéseket szállítanak, és további üzemek felújítását is tervezik. Nyolc ágazati alprog- ram született, amelyek az ipar főbb területein meghatározzák a legfontosabb gyártásszakosítási és kooperációs teendőket, új géptípusok kifejlesztését, a meglévők műszaki színvonalának emelését, összehangolják az indokolatlan tőkés import csökkentésére, a gyártókapacitások fejlesztésére teendő intézkedéseket. Ezekhez kapcsolódóan az ülésszakon 14 szakosítási és kooperációs egyezményt fogadtak el, amelyek nemcsak a következő 5 esztendő főbb tennivalóit, hanem az áru- szállításokat is rögzítik. A műszeripari alprogram célul tűzi ki komplett laboratóriumok, automatikus irányítórendszerek számítástechnikai • eszközeinek kooperációs fejlesztését és gyártását. Több új géptípus — pénztárgépek, laboratóriumi eletkronikus mérlegek, szénhidrogénmérő Az öt fö irány Atomenergetika A KGST-tagországok által tavaly decemberében elfogadott komplex program harmadik fő iránya az atom- energetika gyorsított fejlesztése. Ennek célja, hogy nagymértékben elősegítse a KGST-tagországok energiatermelésének növelését. Ezzel csökkenthetők a beruházások a fűtőanyagkitermelő ipari ágazatokban, jelentős mennyiség szabadul fel egyéb szükségletek kielégítésére a hiánycikk-jellegű szerves fűtőanyagokból, a kőolajból és a földgázból. A program megvalósítása során a K®ST tagállamai el akarják érni, hogy gazdaságosabbá, üzembizto- sabbá és megbízhatóbbá váljanak az atomerőművek, s létrejöjjenek a feltételek a gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrás, az irányítható termonukleáris reakció használatbavételéhez. Az atomenergetika eddig is a legdinamikusabban fejlődő ágazatok közé tartozott a KGST-országok többségében. A távlati prognózisok szerint a következő években még tovább nő az atomerőműben előállított energia részaránya a tagországok energiamérlegén belül. Bulgáriában jelenleg egy atomerőmű üzemel, amelynek összteljesítménye 1760 megawatt. A további bővítések, újabb atomerőmű építésének eredményeként a Bulgáriában előállított villamos áramnak 1990-ben 40 százalékát, 2000-ben pedig 60 százalékát atomerőművek termelik. Az NDK-ban már ma is 12 százalékkal részesednek az atomerőművek az energiatermelésből. Az országban most épül a harmadik ilyen erőmű. Lengyelország egyelőre nem rendelkezik atomerőművel, az első 1990-ben áll munkába. Csehszlovákiában 1990-ig 29,6 százalékra kívánják növelni az atomerőművi energia részarányát az országos energiatermelésben. Kubában jelenleg az első, Romániában pedig az első három atomerőmű építése folyik. Az atomenergetika a Szovjetunióban a legfejlettebb, ahol atomerőművek tucatjai működnek. A szovjet energiatermelés teljes növekményét a következő ötéves tervben az atomerőműveknek és a vízierőműveknek kell biztosítaniuk. Igen kiterjedt szakosodás alakult ki a KGST-országok között az atomerőművi •berendezések gyártásában és kölcsönös szállításában is. A további fejlesztés célja, hogy az eddiginél is nagyobb hatékonyságú, szabványosított és egységesített berendezésekből álló újabb atomerőművek épüljenek a KGST-országokban. A feladatok között szerepel a természetes urán kihasználásának javítása. Űj, az eddiginél is hatékonyabb módszereket dolgoznak ki a radioaktív hulladékok kezelésére, szállítására és eltemetésére, valamint az üzemidejüket letöltött atomenergetikai berendezések biztonságos felszámolására. Az atomenergetika az áramellátás után bevonul a távfűtésbe is. A Szovjetunióban már a közeljövőben elkezdi a termelést két atomerőmű, a gorkiji és a voronyezsi. Ezek egyrészt lakások távfűtéséhez, másrészt ipari üzemek működtetéséhez termelnek majd hőt. Működésük tapasztalatai alapján megkezdődhet ezeknek az energiaközpontoknak az építése más KGST-országokban is. Fazekas László (Moszkva) műszerek — gyártását vették tervbe. Műszerek és komplett laboratóriumok, valamint korszerű orvosi műszerek előállítására szakosítási és kooperációs egyezményt fogadtak el. A vegyi és kőolajipari berendezések gyártásának alprogramjában a Szovjetunió egyebek között festő- berendezések és hűtőberendezések, Magyarország különböző komplett festőrendszerek, csomagoló gépsorok és hűtőberendezések gyártására szakosodott. A program szerint vegyipari termékek csomagolására szolgáló automatizált gépsorokat fejlesztenek ki 1988-ig. Ezekhez kapcsolódóan 3 szakosítási és kooperációs egyezmény született: a festőberendezések, műtrágya- és vegyipari termékek csomagoló berendezéseinek, valamint hűtőberendezések közös gyártásáról. összefogás a járműgyártásban A járműipari alprogram az eddigi együttműködés folytatását irányozza elő. Ennek alapján a Szovjetunió különböző teherbírású, dízelmotorral ellátott tehergépkocsik, különböző teljesítményű személygépkocsik, mikroautóbuszok, motor- kerékpárok és rakodótargoncák előállítására, Magyarország városi és távolsági repülőtéri és csuklós autóbuszok gyártására szakosodott. A program kitér a szerkezeti részegységek, illetve alkatrészek szakosított gyártására is. A Szovjetunió többek között a mellsőhidaknak és a hidraulikus kormány szervóberendezések szivaty- tyúinak gyártását fejleszti tovább, míg Magyarországon elsősorban az autóbusz- és trolibusz hátsóhidak, gyújtáskapcsolók, kürtök, metUsőtengelyek korszerűsítésére összpontosítanak. Tervbe vették a nagyobb teljesítményű motorokhoz szükséges három fokozatú hidraulikus sebességváltók, az új típusú Moszkvics személygépkocsikhoz egyes alkatrészek gyártásának, megkezdését, a kooperáció megszervezését. Előirányozzák az autóbuszok, a személygépkocsik, a tehergépkocsik műszaki színvonalának állandó javítását. Magyarország különféle szerelősorokat szállít a Szovjetunióba autóalkatrészek és elektromos berendezések szereléséhez. Tovább folytatódik az együttműködés a likinói autóbuszgyár korszerűsítésében. A következő öt év legfontosabb teendőit az autóipari termékek, az autóipari részegységek valamint a hidromechanikus sebesség- váltók gyártására most elfogadott szakosítási és kooperációs egyezmény tartalmazza. A vegyipari ágazati al- programban a fő figyelmet új technológiai folyamatok és berendezések közös kidolgozására, a gyártott termékek minőségének javítására és választékának bővítésére összpontosítják. Ennek megfelelően célul tűzik ki a vegyipari fejlesztések ösz- szehangolását, olyan egyedi kapacitások létrehozását, amelyek egy-egy termékfajtából mindkét ország szükségleteit kielégítik Ezek megvalósítására vegyipari szakosítási és kooperációs egyezményt is elfogadtak. Az elektrotechnikai iparban elfogadott ágazati alprogram szerint a Szovjetunió a villamos szigetelő anyagok, erősáramú félvezető elemek, villamos hegesztő berendezések, autóvillamossági vezetékek, megszakítók gyártását fejleszti, míg Magyarországon elsősorban fénytechnikai termékeket gyártó. különleges technológiai berendezések korszerűsítését gyorsítják meg. így olyan nagy teljesítményű szerelősorokat kívánnak előállítani, amelyek higanygőz-kvarclámpa, autófényszóró, autóstoplámpa és fénycső szerelésére alkalmasak. Másfélmilliárd rubelért vegyipari termékek A műtrágyák és növényvédő szerek gyártására elfogadott ágazati alprogram újfajta műtrágyák és növényvédő szerek közös gyártásának megszervezését, a két ország vegyitermék- előállításában a párhuzamosság csökkentését és a kooperációs gyártókapacitások fejlesztését határozza meg a legfontosabb feladatként Előirányozza olyan tudományos-műszaki teendők elvégzését, amelyek eredményeként lehetővé válik a technológiai folyamatok számottevő korszerűsítése az ágazatban. Az ülésen — az egyébként 1990-ig érvényes agrokémiai államközi egyezményhez kiegészítő jegyzőkönyvet írtak alá. Ennek keretében a következő öt esztendőben az áruszállítások értéke meghaladja az 1,5 milliárd rubelt. A magyar növényvédŐ6zer-szállí- tások a szovjet igényeknek megfelelően némileg módosulnak. A szerszámgép- és szerszámipar területére kidolgozott ágazati alprogram szerint a Szovjetunió több mint 30 féle fémforgácsoló szerszámgép, illetve kovácsoló sajtoló berendezés, Magyar- ország pedig 10, elsősorban mikroprocesszoros vezérlésű forgácsoló berendezés és sajtoló gép előállítására szakosodott. Több olyan berendezést kívánnak továbbfejleszteni közösen, amelyek kiszolgálására robotok alkalmazását is tervbe vették. Az ülésen elfogadták a szerszámgépipar fejlesztésére és a kölcsönös szállításokra vonatkozó együttműködési egyezményt. Az áruszállítási feladatok tovább nőnek. 1985- ben mintegy 4,7 millió tonna áru hagyta el a Szovjetunió felé vasúton a magyar határállomásokat. A Magyarországra érkező áru mennyisége meghaladta a 10,4 millió tonnát. A következő években az úgynevezett kilépő forgalom fejlődik erőteljesen. Ez kétségtelenül növeli a vasúti határforgalom gondjait. amelynek részbeni megoldására fogadták el az ülésszakon az úi vasúti határforgalmi egyezményt. Ez a megállapodás szabályozza a part- nerek kötelességeit, feladatait és jogait, amelyek ismerete és betartása nagyon fontos a szervezet áruszállítás biztosításához. Szintén bővült szállítási feladatok miatt vált szükségessé az új timföld- és alumínium fuvarozási egyezmény megkötése. Mint ismeretes. a két ország a közelmúltban kibővítette a timföld-alumínium egyezményt, amelynek értelmében már 1986-ban mintegy 70—80 százalékkal növekednek a timföld-, illetve alumíniumszállítások. E feladat teljesítése szintén összehangolt munkát kíván a fuvarozóktól, ugyanakkor szükség van a vasúti szállítás feltételeinek javítására is. Az egyezmény szabályozza a fuvarozási technológiát, s megállapodás született arról is, hogy a Szovjetunió timföld szállítására alkalmas 600 új tartálykocsit állít üzembe a következő években és ezer forgóalvázat szerez be a szállítási feladatok megoldásához. Magyarország pedig részt vesz a szovietunióbeli Eszenyben egy tengelvátsze- relő létesítmény bővítésében.
