Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-07 / 287. szám

1985. DECEMBER 7­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Elutazott a bolgár pártdelegáció Beszélgetés a küldöttség vezetőiével Beszámoló taggyűlésekről jelentjük Növelni a jövedelemteremtő képességet Meglehetősen sajátos jel­legű a Héki Állami Gazda­ság V. számú, „szolnoki” párta Lapszervezete. Abba tartoznak ugyanis az Alcsi- red Szarvasmarhatenyésztő Gazdasági Társaság és a Szolnok megyei állami gaz­daságok szakszolgálati állo­másának kommunistái. En­nek a két szervezetnek a vezetői, szerelői, szaktanács- adói félországnyi területen, főleg a Dunától keletre eső országrészen, de néhol a Dunántúlon is, egymástól tá­vol végzik szakmai munká­jukat. Az alapszervezet tit­kára pedig a szakiskolában dolgozik. Havonta csak egy­két olyan nap van az alcsi- szigeti központban, amelyi­ken összejönnek, intézik szakmai dolgaikat, és meg­tartják politikai rendezvé­nyeiket. Ilyen körülmények között megkülönböztetett szerepe van a pártalapszervezet éle­tében az évi beszámoló tag­gyűlésnek, melyet kedden tartottak. Benteő István, a pártalapszervezet titkára ter­jesztette elő a pártvezetőség beszámolóját. Ami működé­si területük gazdasági mun­káját illeti, a beszámoló szép eredményekről adhatott számot. Az Alcsired például árbevételi tervét több mint 113 százalékra teljesíti, — a tervezettnél kisebb létszám­mal. Jövedelmező tehát az igényeknek megfelelő szelle­mi munka. Ez annak is A sikerek forrása a munka lehet A pártáiét egyéb kérdései mellett tehát gazdaságpoliti­kai mérlegelések és feladat­meghatározások uralták ezt a beszámoló taggyűlést, ami a pártalapszervezet helyze­téből adódóan teljes mér­tékben érthető és szükség- szerű is. A Tiszafüredi Háziipari Szövetkezet kommunistái szerdán tartották beszámoló taggyűlésüket. A huszon­nyolc párttag közül kettő hiányzott, azok is betegség miatt. Erre a szövetkezetre az jellemző, hogy termé­keinek kilencvenöt százalé­kát exportálja. Főleg nők dolgoznak ott. férfi alig egy- kettő. A gazdasági eredmé­nyek ezért elsősorban a lá- nyok-asszonyok javára irari- dók. A pártvezetőség beszámo­lóját előterjesztő Rátái Lász­ló párttitkár szavaiból tisz­tességgel végzett munka szén eredményei körvonalazódtak. Az utóbbi években például A lakosság színvonalas ellátásáért eredményes munkához. Volt aki a beszámolóval ellentét­ben azt mondta, hogy az Al­as írednél nem kifogástalan a munkaszervezés. Példa­ként azt említette, hogy az alcsiszigeti tehenészetben nekik kellett volna már el­végezni a szükséges korsze­rűsítéseket. A felszólalók nem fukarkodtak a dicséret­tel sem. Név szerint sorol­ták azokat a párttagokat, akik munkaszerzésben, a műszaki fejlesztésben vagy egyéb területen a napi mun­kán túl nagy erőt fejtet­tek ki. Elgondolkodtató az a vé­lemény is, hogy ezeket a szervezeteket azért hozták létre, hogy a gazdaságoknak olyan technikai és főleg szel­lemi támogatást adjanak, amelynek segítségével azok gyorsabban fejlődhetnek. Ebből kiindulva nem ezek­nek a szervezeteknek a nye­resége az igazi haszon. — bár az sem mellékes kollek­tívájuk szempontjából, — hanem a gazdaságok bol­dogulása. Olyan tények pél­dául, hogy állandóan van rendelés a telepek korsze­rűsítésére. hogy a partner- gazdaságok tehénállomá­nyának téljefeítménye átla­gon felüli, jelzi, hogy a„ szol­noki” pártalapszervezet tag­jai és párton kívüli munka­társaik becsülettel ellátják feladataikat. tartalékok feltárásában. Er­re adott újabb ösztönzést a beszámoló taggyűlés. Természetesen nemcsak erre hívta fel a figyelmet a kommunisták évi számveté­se, hanem a helyi pártélet fejlesztésére is. Azon belül a politikai vitakörök jobb megszervezésére, a hatéko­nyabb párttaggá nevelő és tagfelvételi munkára, a párt­csoportok tevékenységének tartalmasabbá tételére, és arra is, hogy javuljon a párt­tagok aktivitása a taggyű­lések vitáiban. Ez utóbbi fel­adat akár a beszámoló tag­gyűlés tapasztala tóból is adódhatna. Pedig ha a párt­tagok egymásközti eszmecse­réje kívánnivalót hagy ma­ga után, akkor arra is tehet következtetni, hogy nem kel­lően készültek föl a párton- kívüliek körében kifejtendő politikai munkára. Vagy ez túlzás? Szeretném azt hinni, hogy igen. Tegnap elutazott Szolnokról a Bolgár Kommunista Párt Kjusztendil Megyei Bizott­ságának háromtagú küldött­sége, amelyet Ljubomir Klecskov, a megyei pártbi­zottság titkára vezetett. A pártmunkás küldöttség egy hetet töltött megyénkben; a pártimunka tapasztalatait, a pártszervek tevékenységét, valamint a termékek minő­ségének fejlesztésében és a munkafegyelem javításában elért eredményeket tanulmá­nyozta. A delegáció tagjai talál­koztak Majoros Károllyal, a megyei pártbizottság első titkárával. A küldöttséget fogadta Szűcs János, a me­gyei pártbizottság titkára, és tájékoztatta Szolnok megye' helyzetéről, a pártszervek és -szervezetek gazdaságpo­litikai tevékenységéről. * Ljubomir Klecskovval, a Bolgár Kommunista Párt Kjusztendil Megyei Bizottsá­gának titkárával, a delegá­ció vezetőjével közvetlenül hazautazásuk előtt beszélget­tünk a látogatás tapasztala­tairól és a bolgár kommu­nisták előtt álló feladatok­ról. — Járt-e már Szolnok me­gyében korábban? — Hét évvel ezelőtt, az egyik tanácsi delegációval már jártam itt, így a mos­tani látogatás kétszeresen is élményt jelent számomra, közvetlenül láthattam az az­óta elért fejlődést. Újjá­születik a kenderesi kastély Felújítják a kenderesi Me­zőgazdasági Szakmunkás- képző Intézet kollégiumát. A tény önmagában nem len­ne rendkívüli, különlegessé­gét az adja, hogy a kollégi­um egy szép, barokk stílusú épületben, a volt Horthy- kastélyban kapott helyet. A főépület a XIX., az oldal­szárnyak a XX. században készültek. A II. világháború idején, megsérült az 1950-es években helyreállították. A közben eltelt több, mint 30 év alatt az épület állapo­ta sokat romlott. A mosta­ni felújítást négyéves huza­vona után kezdték el, a „huszonnegyedik órában.” Már hullott a vakolat, salét- romosak voltak a falak, az elektromos vezetékek „el­értek”, az erkély mellvédjé­nek egy része kidőlt. Az épület emeleti részét már nem is használták, s ha to­vábbra is csak az idő „dol­gozott” volna a kastélyon; a kollégium kiköltözik belőle. A felújítási munkákat a — Merre jártak a megyé­ben, s mi nyerte meg tetszé­süket legjobban? — A gazdag program va­lamennyi eseményét szinte lehetetlen felsorolni. Leg­jobban a korszerű, automa­tizált technikával termelő Hűtőgépgyár, az új Martfűi Sörgyár, a Palotási Állami Gazdaság szakosított kacsa­telepe és a Szolnoki Mező­gép Vállalat gyártotta sokol­dalú, praktikus mezőgazda- sági gépek — hogy csak egyet említsek közülük, pél­dául a körbálázót — nyerte meg tetszésünket. — A látottak közül me­lyek azok, amelyek a bolgár gazdaságban is alkalmazha­tók lennének? — Szinte valamennyi, de különösen a Mezőgépnél a termelés és az értékesítés magas színvonalú szervezése érdekében alkalmazott szá­mítógép-rendszer, s az üze­mek igazgatói megválasztá­sának új, demokratikus módja. Ez utóbbi bevezetése nálunk most van kidolgozás alatt, rendkívül nagy jelen­tőségűnek tartjuk az üzemi demokrácia fejlesztésében, hogy a dolgozók saját ma­guk válasszák meg vezetői­ket. — Milyen jő feladatok áll­nak jelenleg a bolgár kom­munisták előtt? — Számunkra most az a legfontosabb, hogy teljesít­sük népgazdaságunk Vili. ötéves tervének céljait, és Szolnok Megyei Tanács Ter­vező Vállalata végezte, a kivitelezést a fegyverneki költségvetési üzem vállalta, az anyagi fedezetet — 25 millió forintot — a megyei tanács biztosította. Igaz, ko­rábban 8 milliót terveztek, de egy műemlék jellegű épü­let rendbehozatala naponta újabb és újabb „meglepeté­sekkel” szolgál. A munkák megkezdése előtt az Országos Műemléki Felügyelőség véleményét kérték, és a felügyelőség ja­vasolta, hogy az épületet az eredeti állapotában állítsák helyre. A felújítás tavaly kezdő­dött, és várhatóan 1986-ban felelősséggel, méltó módon készüljünk fel a Bolgár Kom­munista Párt jövő áprilisban tartandó XIII. kongresszu­sára. Nyugodt szívvel kijelent­hetjük, hogy a többéves aszály és a kemény telek el­lenére december 20-ig telje­sítjük — mennyiségileg és minőségileg egyaránt — az ötéves tervet. Ennek érté­kelése és a következő öt év feladatai szerepelnek a párt- szervezetek most zajló 'be­számoló- és vezetőségválasz­tó taggyűlésein is. Január­ban rendezzük az üzemi, községi, városi pártkonferen­ciákat, februárban pedig a megyei pártértekezletünket. Ezek a konferenciák fontos állomását jelentik munkánk értékelésének és a követke­ző időszak megalapozásának. Pártunk XIII. kongresszu­sa mérföldkő lesz életünk­ben, mert további fejlődé­sünk irányát határozza meg. Ennek szellemében tevé­kenykedik ma nálunk min­den kommunista, minden dolgozó, s ezt szolgálja az a széles körű kongresszusi munkaverseny is, amelybe szinte minden kollektíva be­kapcsolódott. Meggyőződésem — mon­dotta befejezésül Ljubomir Klecskov —, hogy mun­kánk és feladataink hason­lóak magyar elvtársai tiké­hoz; s a két ország, a két megye testvéri, baráti kap­csolatainak erősítése további eredményeket hoz mindany- nyiunk számára a szocializ­mus építésében. ső felújítást fejeződik be. Az épület bel­seje — az a rész, amelyet kollégiumnak használnak — már elkészült. A konyhai szárny és külső faimunkák 1986-ra maradtak. A felújí­tás során ki kellett építeni a gázvezetéket, kicserélni az elektromos és a vízvezeté­ket, az ajtókat, ablakokat. Magyarán: csak a falak ma­radtak minden más új. Pó­tolni kellett az erkélyrész ki­dőlt oszlopait. Úgynevezett „injektálással” védik az épü­letet a nedvesedéstől: a40— 50 centiméter vastag falban üregeket fúrnak, különleges folyadékkal telítik, amely a nedvességet leköti, s nem engedi továbbterjedni. Az udvaron kandelábereket ál­lítottak fel, amelyek reme­kül illeszkednek a környe­zetbe. A felújítás közben viszont újabb hibákra derült fény. Például a mennyezet geren­dáit itt-ott cserélni, erősíte­ni kell, hogy bírják a terhe­lést. A kastély vöröspala tetőt kapott. Jövőre tatarozzák az épü­let külsejét, az eredeti szín­re; sárgásbarnára festik, a díszítéseket pedig szürkésfe­hérre. — pé — Fotó: Tarpai Zoltán A négy jászsági település, Jászszentandrás, Jászapáti, Jászkisér és Jászladány la­kosságának ellátásáért fele­lős Jászapáti és Vidéke Áfész öt Dártalapszervezete közül a jászapáti ügyvezető­ség harmincegy kommunis­táját egyesítő kollektíva is a héten tartotta beszámoló taggyűlését. A fogyasztási szövetkezet helyi kiskeres­kedelmi és vendéglátó üzle­teiben, szolgáltató, felvásár­ló és ipari részlegeiben dol­gozó párttagok számvetésén, meghívottként jelen voltak nyugdíjas elvtársaik is. Igaz, ők időközben már „átiga­zoltak” a területi pártalap- szervezetbe, mégis szívesen tesznek eleget a pártvezető- ség meghívásának, hiszen így rendszeresen alkalmuk nyílik figyelemmel kísérni egykori munkahelyük politi­kai életének, gazdasági mun­kájának fejlődését. Az alapBzervezet titkára, Tóth Józsefné által ismerte­tett veizetőségi beszámoló ér­tékelte az ügyvezetőség kommunistáinak munkáját az alapszervezet belső életé­nek alakulását. A oárttaggá nevelő és a tagfelvételi mun­kának, valamint a oárttagok képzésének tervszerűségét, a pártrendezvények színvona­lát és aktivitását elismerő megállapítások értékét növe­li az alapszervezet saiátos helyzete. A vezetőség és a eredménye, hogy az Alcsi­red a költséggazdálkodást kedvezően befolyásoló, ha­tékony rekonstrukciós prog­ramot tárt a gazdaságok elé. A pártvezetőség beszámolója mindezt elismerve figyel­meztetett arra, hogy a na­gyon erőssé vált konkuren­cia nehéz helyzetbe hozhat­ja a társaságot, jól fel kell készülni a további eredmé­nyes munkára. A IszaksZolgáLati állomás árbevétele is szépen alakul, meghaladja a tervezett ösz- szeg 116 százalékát. Javulást főleg az alapszolgáltatás vo­lumenének jelentős növelé­sével értek ed. Az út szol­gáltatások tovább növelték az eredményeket. Az üzemi iskola is jól dol­gozik. Nyolc helyett például tíz tanfolyamot szervezett. Igaz, közben beiskolázási gondokkal is küzdött. A be­számoló kitért arra is, hogy a gyakorlóiskola gépi fel­szerelése mtuzeális jellegű, korszerűsítése elodázhatat­lan. A közeljövő gazdasági fel­adatait így summázta a párt­vezetőség beszámolója: fo­kozni kell a jövedelemter­melő képességet és új szol­gáltatásokat kell bevezetni. Igen élénk volt a beszámo­lót követő eszmecsere, me­lyet talán úgy lehetne egy mondatba sűríteni, hogy meg kell teremteni a személyi és a bérfeltételeket a további a termelés átlag 8,6 száza­lékkal növekedett Az 1980 évi 30 milliós tényleges ter­melési értékkel szemben 1985-ben már 43,5 milliót könyvelhetnek el. Évenként átlag 5,7 százalékos volt a bérfejlesztés a szövetkezet­ben. Ratkai Jánosné elnök- asszony szerint mindehhez kellett egy kezdeményező, biztató, példamutató kom­munista kollektíva, jól dol­gozó, vezetést segítő szövet­kezeti tagság. Tény, hogy az ilyen ered­mények elérése nagy felelős­ségérzetet és kemény mun­kát tételez fel. Nyilvánvaló, — ez tűnt ki a beszámoló taggyűlés állásfoglalásából is. — hogy a további sikerek forrása is csak a céltudatos, következetes mjumfca lehet. Annál Is inkább így van ez, mert ebben a szövetkezetben kevés lehetőség adódik a műszaki-technikai fejlesztés­re. Annál több viszont az üzemszervezésben és a belső munkáját rendszeresen se­gítő párttagok agitációs, íszervező tevékenységét ugyanis megnehezíti, hogy az alapszervezeti tagok negy­vennél több üzletben, teleD- helyen dolgoznak Jászapá- tin és a társközségben, Jász- iványon. Ennek ellenére — állapította meg a beszámoló — az állandó pártmegbíza­tást végző huszonhárom, és a különböző feladatokkal esetenként megbízott többi párttag 1985-ben is becsület­tel eleget tett megbízatásá­nak. Részletesen, a szövetkezeti tagság és a lakosság jogos Igényeivel összevetve ele­mezte a pártvezetőség be­számolója az ügyvezetőség gazdaságpolitikai munkáját. A taggyűlés dicséretesen ak­tív vitájában — a jelenlevők egyharmada nyilvánított vé­leményt a beszámolási idő­szak politikai és gazdasági munkájáról— minden hozzá­szóló érintette a gazdasági munka valamely területét. Tették ezt anélkül, hogy a párttagok számvetése terme­lési tanácskozássá alakult volna, mégis minden alap- szervezeti tag. a Dártvezető- ség tagjai és az áfész meghí­vott gazdasági, tömegszerve­zeti vezetői is olyan infor- máció.kkal gazdagodtak, amelyek segítséget nyújta­nak a jövőben az egész szö­vetkezet tevékenységét köny­nyítő, jobbító munkájukhoz. Az ügyvezetőség munkáját irányító Kiss Jánosné párt­tag társainak kezdeményező és példamutató munkáját is dicsérte, amikor sorolta az idei eredményeket: a kiske­reskedelmi üzemág a szövet­kezeti szinten előirányzott 34,6 százalékkal szemben 47 százalékos, a felvásárlási üzemág a tervezett 39-el szemben 70 százalékos for­galomnövekedést ért el. Egy klubhelyiség 'kialakí­tását kérte a vezetőségtől Pádár László az üzemegység KISZ-titkára, felajánlva ah­hoz az if júkommunisták tár­sadalmi munkáját. A nem­régen átadott TÉBA-telep vezetője, Bunik Lászlóné pe­dig hatásosabb propaganda- munkát sürgetett. Fazekas József, a körzeti áfész elnö­ke azokról, a szabályozóvál­tozásokiból adódó újszerű feladatokról tájékoztatta a beszámoló taggyűlés résztve­vőit, amelyek bizony nem könnyítik jövőre az ügyve­zetőségek munkáját, de ame­lyek- eredményes teljesítésé­ben a beszámoló taggyűlése­ken hallott számvetés, fel­adattervek alapján bízvást számíthat a szövetkezet ve­zetése a négy településen dolgozó csaknem másfélszáz tagú kommunista kollektí­vára is. A nagyterem felújítása L. Gy. Állványok, gerendák, vezetékek — megkezdték a kfil­S* B^JT, F.

Next

/
Oldalképek
Tartalom