Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)
1985-12-24 / 301. szám
J 1985. DECEMBER 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Év vége előtt két nagyvállalatnál Maczó László, a Tisza Cipőgyár vezérigazgatója elmondta; az idei munkájukat összegző legfontosabb gazdasági mutatók azt tanúsítják: hogy a VI. ötéves tervidőszak legeredményesebb évét fejezik be december 31-én: árbevételük 10 százalékkal lesz nagyobb az előző évinél és meghaladja a 3,3 milliárd forintot, a vállalati eredmény 20 százalékkal növekszik. Szocialista exportkötelezettségeiket teljesítik, a nem rubel elszámolású kivitel 25 százalékkal nő és eléri a 400—410 millió forintot. Folytatódott az a néhánv esztendeje elkezdett és még évekig tartó együttműködés, amelynek részeként az egyszerű termékeket bármunkában gyártatják (ma már 7 termelőszövetkezeti üzemben ezerkétszázan 3 millió Dár cipőt és kétmillió Dár felsőrészt készítenek a nagyüzemek); a martfűi gyárban így felszabaduló termelési kapacitások Dedig igényesebb, bonyolultabb munkát kívánó lábbelik előállításával hasznosítják. Ez a váltás bizony az idén is számos feszültséget szült az üzemekben, nem mindenki képes és nem mindenki akarja az új feladatok megoldását elsajátítani. A betanulási idő egy részében a vállalat fizeti a teljesítmények icsökkenése miatti bérkiesést, dolgozói egy részének azonban ez az idő kevés a kellő rutin megszerzéséhez. Mégis. — mondta Maczó László, — a sok személyes konfliktust látva a „normális” termelés idején tapasztaltnál lényegesen több meggyőző, egyeztető munkát.elvégezve is az a véleményem, hogy a termékváltást a tervezett ütemben kell folytatnunk. Belföldi és külföldi piaci érdekeik egyaránt az igényesebb lábbelik számának növelését kívánják. Ha például nem vállalják a bonyolultabb és értékesebb sportcipők elkészítését, valószínűleg, a hosszú évek óta eredményes francia kooperációs szerződőjüknek sincs nagy jövője. A még nemrégiben is gyártott viszonylag egyszerű termékeket ugyanis a külföldi partner a martfűi gyárénál fejletlenebb technológiával rendelkező üzemekből is megrendelheti — a magyarországinál kevesebb bérért. És ami a legfontosabb: az igényes gyártmány jobb áron adható el, értékesítése több nyereséget hoz. Ezzel magyarázható például, hogy a vállalat, úgynevezett eredménye idén kétszer olyan gyorsan növekedett mint az árbevétel. Hogy mennyire érdeke az egész kollektívának az említett termékváltás? A kedvező gazdálkodási eredménynek köszönhetően dolgozóik keresetszintjét 12 százalékkal tudták növelni. Ebből a pénzből már jutott differenciálásra, a legfontosabb területeken dolgozók anyagi elismerésének javítására is. A jó eredmények ellenére is nehéz volt az 1985-ös, csak néhány, bizonyítéknak a nehézségek közül: az importanyagok beszerzése, gyakran akadozott, voltak időszakok, amikor néhány napos néhány órás készletek voltak csak a raktárakban. A vevők, a megszokottnál gyakoribb késedelmes fizetése miatt időnként pénzügyi gondjai voltak a vállalatnak. Bár már az idén szerették volna az üzemek technikai fejlesztését megkezdeni, erre anyagi lehetőségek híján módjuk nem volt. A technikai korszerűsítés azonban tovább nem tűr halasztást, az európai színvonalhoz történő újbóli felzárkózás a vállalatnál a VII. ötéves terv kiemelt feladata lesz. Ennyi nyereség kevés Szalay Géza, a Jászberényi Hűtőgépgyár gazdasági igazgatója elmondta: a vállalat termelése az idén 9 százalékkal nő, 4,7 milliárd forint lesz. Ez különösen akkor jó eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy a Hűtőgépgyár 1974-ben 7 százalékos termelésnövekedést produkált. Tőkés exportja egymiOiárd 130 millió forint lesz, szocialista exportkötelezettségeit is sikerült teljesítenie, ha az olajhűtőgyártás kooperációs nehézségei nem fokozódnak, és a megrendelt termékeket ki tudják szállítani. A tavalyinál több. összesen 220 ezer hűtőgépet értékesítettek belföldön, ezzel javult az ellátás, bár nagy- és fagyasztószekrényekből többet tudnának feladni: Radiátorból véleménye szerint kielégítették a hazai keresletet. A legtöbb gondot 1985-ben az alapanyagok hazai árának növekedése okozta a Hűtőgépgyárnak. Ez nemcsak azért okozott a vállalatnak veszteséget, mert itthon nem emeltek az idén árat. Külföldön ezeknek az anyagoknak az ára évek óta mérséklődik, így egyetlen vevő sem hajlandó elfogadni áremelési törekvéseik jogosságát, amikor az önköltség növekedésére hivatkoznak. Különben is, nehéz ma többet kapni szekrényeiért, hiszen a nyugat-európai hűtőgéppiac telített, a legtöbb gyártó nem tudja kapacitásait kihasználni. Nem csoda tehát, hogy a tőkés export jövedelmezősége az idén jelentősen romlott. Eredmény viszont, hogy a múlt évi 11 és az idei 9 százalékos bérszínvonal-növekedéssel a vállalatnak sikerült felzárkóznia a környező üzemekhez: stabilizálódott a létszám, gyakorlatilag megszűnt az elvándorás. A termelés növeléséhez azonban (a bérszínvonal növelésének az adta az alapját) teljesen ki kellett használniuk a 44 vállalati gmk kínálta lehetőségeket, az összes munka- időalap 8 százalékát a munkaközösségek adták. Az idén egy két éve tartó átszervezési folyamat végére értek a vállalatnál. E munka keretében önelszámoló gyáregységeket alakítottak ki, a gyáregységek munkájához leginkább kapcsolódó, például technológiai részlegeket decentralizálták. a piaci kapcsolatok közvetlenebbé tétele érdekében viszont centralizálták a kereskedelmet és a termelési folyamatokat a kereskedelmi érdekeknek rendelték alá. Kialakítottak egy vállalaton belüli kutatóintézetet, személyi és mikro-számítógépe- ket véve felkészültek arra, hogy a gazdálkodásban még nagyobb szerepet adjanak a számítástechnikának. Az idén a Hűtőgépgyár nyeresége 10 százalékkal lesz több a tavalyinál, ez ió eredmény, de sajnos, csak azt jelenti, hogy fejlesztési alapjának záró egyenlege nulla lesz. Éppen ezért tervezik jövőre az 50 százalékos nyereségnövekedést. A célt — hiszen a termelésnek csurán 4—5 százalékos növel' cdésével számolnak — a kedvezőbb nyereségtartalmú termékek részesedésének növelésével, és a költségek, főként az anyagköltségek mérséklésével kívánják elérni. V. Sz. J. A NŐI Ruházati Ipari Szövetkezet jánoahldai üzeme iparitannló-képzézael Is foglalkozik. A jászberényi 606-os Szakmunkásképző Intéz étből huszonnégy tanuló sajátítja el a gyakorlati oktatást Berkó József né segítségével Fotó; T. Z. fl számadás felelissége A pártszervezetek életében mindig jelentős események a 'beszámoló taggyűlések. A pártélet fontos fórumai, amelyeken a párttagság számba veszi, miként sikerült végrehajtani az évre kitűzött feladatokat és kollektív gondolkodással kijelöli a jövő tennivalóit Ebben az esztendőben társadalmi életünk csaknem valamennyi területét a közös és felelősségteljes mérlegelés jellemezte. A most befejeződött beszámoló taggyűléseket a pezsgő társadalmi élet zárórendezvényeiként tartjuk számon. Ezért is jelentősek, de fontosságukat mégis az adja, hogy a beszámolás a párt XIII. kongresszusának évében történt. Nem lehet közömbös ugyanis a szűkebb és tágabb közösségek számára, hogy mit sikerült elérni az első évben a kongresszusi határozatok megértetéséből és ennek alapján a párt- szervezetek cselekvésre tudták-e mozgósítani a párttagságot és szövetségeseink széAz év végi értékelések fontos politikai tapasztalata, hogy pártajapszervezeteink helyesen látják: a kongresz- szusi határozat követelményeinek csak úgy tudunk megfelelni, ha megőrizzük a kommunisták magasfokú politikai aktivitását, növeljük felelősségüket, továbbra is biztosítjuk az eszmei, politikai, cselekvési egységet. Jól szolgálták ezt a párttagok között folyó eszmecserék, egyénenkénti és csoportos beszélgetések. A véleménycsere azzal az igénnyel folyt, hogy elsősorban a párttagok között tisztázzuk a megoldásra váró kérdéseket, hogy mindül hasznos javaslat felszínre kerüljön. Jó dolog, begy ahg akadt párttag, aki a párt- csoport-értekezleten, vagy egyéni beszélgetésen ne mondta volna el a véleményét. Ezek a fórumok biztosították a kötetlen, gyakran szenvedélyes vitat is. Széles körben. igényelték, hogy határozottabban mozduljunk céljaink irányába, s a pártalapszervezetek még következetesebben feleljenek meg a vezető szerep követelményeinek. Külön említést érdemel: az alapszervezeti vezetőségek jól használták fel az alkalmat arra is, hogy a közösség feladatain túl a párttagokkal együtt azt is vizsgálják, hogyan érvényesíthető jobban az egyes párttagok szeméAz alapszervezeti munka középpontjában évek óta a termeléssel, a gazdálkodással, az intézmények belső szakmai munkájával összefüggő kérdések állnak. Az idei taggyűléseken sem volt ez másképpen. A megyei párt- végrehajtóbizottság a taggyűlések politikai előkészítésére hozott határozatában is hangsúlyozta, hogy társadalompolitikai céljaink eléréséhez az út a kor színvonalának megfelelő termelő munkán át vezet. A beszámolókból és a vitából egyértelműen megállapítható, hogy az alapszervezetek többsége az éves tervfeladatok végrehajtását politikai szempontból értékelte. Kedvező, hogy munkájukban egyre több teret szentéinek a kongresszusi célok és a helyi gyakorlat összevetésének és a főbb következtetések levonásának. A vitában felszólalók több helyen javasolták olyan termékek bevezetését, amelyek piacképesek. Érzékelhető volt, hogy sokan helyeslik és szorgalmazzák a kisebb gazdasági egységekre lebontott les táborát. Pártmunkánk megméretése tehát egy tágabb horizontú politikai értékelés volt, olyan, amelyben az év könnyűnek nem nevezhető munkája mellett az előttünk álló kongresszusi ciklus feladataihoz szükséges feltételek megteremtéséről is be kellett számolni. A taggyűlések azt igazolják, hogy pártalapszervezete- ink az ismertetett követelményeknek megfelelően végezték el az év zárását. A rendezvényeken sikerült fenntartani azt a politikai és cselekvési aktivitást, amely a párt XIII. kongresszusára való felkészüléssel kezdődött és folytatódott az országgyűlési képviselő- és tanácstagi választásokon, a Hazafias Népfront és szak- szervezeti rendezvényeken, vagyis az egész év során jellemző volt. A taggyűlések számos közérdeklődésre számot tartó, a politikai munkában továbbgondolkodást igénylő .tanulsággal fejeződlyes felelőssége az alapszer- vezet előtt álló feladatok végrehajtásában. A megerősített pártmegbízatások azt mutatják, hogy az egyik legfontosabb kérdésben a gazdasággal összefüggő politikai munka területén egyre eredményesebben tudják alapszervezeteink a pártmegbízatások rendszerét bekapcsolni. A beszámoló taggyűlésekre való felkészülés másik fontos politikai tapasztalata, hogy a pártszervezetek _ a pártonkívüliekkel együtt keresték a munkát előrevivő megoldásokat. Építettek a társadalmi élet minden területén érzékelhető fokozott politikai aktivitásra. Felelősséggel elemezték a tanács-, a szakszervezeti és a népfrontválasztások során elhangzott véleményeket, javaslatokat. De a beszámoló taggyűléseket megelőzően is alkalmat teremtettek arra, hogy több nézőpontból is megismerjék a közvetlen munkahelyi dolgokról kialakított véleményeket. Azért is fontosnak tartjuk mindezt, mert a kongresszusi célkitűzések megvalósítása nemcsak a párttagok, hanem az egész társadalom ügye. A feladatok megoldásához sem elegendő csupán a párttagok ügybuzgalma, előrehaladásunk záloga a párt és a tömegek között kialakult jó kapcsolat fenntartása, továbbmélyítése. érdekeltségi rendszer elterjesztését. Támogatják a gondolkodó, újító típusú szakembereket, és az általuk javasolt megoldások alkalmazását. Határozott helyi intézkedéseket sürgettek az anyag- és energiatakarékosság fokozása érdekében. Elismerték, hogy számos központi intézkedés hatására, főleg az energiafielhaszmálás mérséklődött. Sokan rámutattak viszont arra, hogy a közvetlenebb érdekeltség hiányában a még meglevő jelentős tartalékokat nem aknázzák ki. Sok a felelőtlen, a közvéleményt irritáló, pazarló anyag- és energiafelhasználás, amelynek közvetlen árfelhajtó szerepe is van. Bizakodva fogadták az új vállalatirányítási formákra való áttérést és elcsitulóban vannak a gazdasági munka- közösségek tevékenységével összefüggő — néha meg nem értésből táplálkozó — szélsőséges megnyilvánulások. Szenvedélyesebb és keményebb a bírálat hangneme az évék óta jelentkező szervezetlenséggel szemben. Sokan vélik úgy, hogy ez az egyik forrása a laza munka- fegyelemnek. Ezeken a helyeken szinte törvényszerűek az év végi munkacsúcsok. A taggyűlések meggyőzően igazolták, azt is azonban, hogy a munkafegyelem lazaságai nemcsak a szervezetlenséggel magyarázhatók. Ezért javasolták a szigorúbb felelősségrevonást, a tessék- lássék munkát végzőkkel és a pazarlókkal szemben. Különösen akkor fontos ez, amikor az érintett dolgozó párttag. Nem engedhető meg sem vezetőnél, sem beosztottnál, hogy ily módon rendszeresen csorbítsa a párt tekintélyét, rombolja a politikánk iránti bizalmat. Sokan foglalkoztak az alapszervezet működési körén túlmutató problémákkal is. Ügy érezzük, jogosan tették szóvá a lakóterületen végzett politikai munka gyengeségeit. Különösen a területfejlesztési hozzájárulás bevezetésének előkészítését bírálták. Több területen abban is látják a sikertelenség okát, hogy nem volt konkrét, vonzó, mindenki által jónak ítélt és elfogadhat tó a megjelölt céL Sorolhatnánk a felvetéseket, de úgy gondoljuk, hogy a gazdag vitából felvillantott témák is bizonyítják: a pártalapszervezetekben gazdaságpolitikai céljainkkal összhangban folyik a munka. Egyre inkább megjelennek az új elemek a munkában, amelyek arra utalnak, hogy a kongresszus határozatában kiemelt célok teret nyernek a mindennapok politikai tevékenységében. A pártszervezetek többsége képes élére állni és szakszerű politikai munkával elősegíteni a gazdaságban jelentkező tennivalók elvégzését. Színvonalasabb pártmunkát A beszámoló taggyűléseken a kommunista közösségek önkritikusan szóltak saját munkájukról is. Közös a gondolkodás abban, hogy a kongresszuson meghatározott követelmények érvényesítéséhez szükséges a párttagság egységes cselekvése, személyes felelősségének fokozása. Erőteljes hangot kapott, hogy alapszervezeteinknek az aktív politizáló pártélet megteremtésében vannak tennivalói. Ez igényli a szemlélet- és munkamódszerváltás felgyorsítását, olyan újszerű munkaforrnák alkalmazását, amelyek tovább erősílik a pártmunka mozgalmi jellegét, a pártalapszervezetek kapcsolatát a pártonkívüliekkel. Hangsúlyozták, az eredményes pártmunká'bon az is szükséges, hogy saját feladatait, megbízatásait mindenki személyes felelősséggel kommunista öntudata szerint a legjobban végezze el. Figyelemre van szükség a termelő munkában éppúgy, mint a pártmunkában és a magánéletben. Alapvető kérdés, hogy a kommunista példamutatás minden párttag számára kötelesség. Az 1985. évi beszámoló taggyűlések tapasztalatai! úgy összegezhetjük, hogy azok jó alapot teremtettek az alapszervezeti vezetőségek és a pártalapszervezetek további munkájához. A kommunisták tettrekészsége, cselekvési egysége erőt, bizakodást nyújthat megyénk egész lakossága számára a XIII. kongresszus határozatainak eredményes teljesítéséhez. Szűcs János, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának titkára tek be. Együtt az előrevivő megoldásokért II termeld munka feleljen meg a kor igényeinek Martfűn termékváltás a Hűtőgépgyárban átszervezés gépgyárnak vezetőit kértük, foglalják össze 1985-ös gazdálkodásuk tapasztalatait, az esztendő nehézségeit, az elért eredményeket. Szilveszterhez közeledve megyénk két nagyvállalatának, a Martfűi Tisza Cipőgyárnak és a Jászberényi HűtőIgényesebb gyártmányok kellenek
