Szolnok Megyei Néplap, 1985. december (36. évfolyam, 282-306. szám)

1985-12-17 / 295. szám

1985. DECEMBER 17­SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vállalati a Hűtőgépgyárban Tegnap tartotta meg ala­kuló ülését a Hűtőgépgyár vállalati tanácsa, melyen részt vett és felszólalt Simon József, a megyei pártbizott­ság titkára és Szabó István, a jászberényi városi pártbi­zottság első titkára. A vál­lalati tanács tagjai titkos szavazással Gorjanc Ignác vezérigazgatói megbízatásá­nak megerősítése mellett döntöttek. Veterán köszöntése A Szocialista Hazáért Ér­demrenddel kitüntetett Mol­nár Andrást 85. születésnap­ján köszöntötte tegnap Szol­nokon Szűcs János, a me­gyei pártbizottság titkára és átadta neki a megyei pártbi­zottság köszöntő levelét és ajándékát. Napirenden a VII. ötéves tervről szóló törvényjavaslat lz Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése Az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága hét­fői ülésén megvitatta a nép­gazdaság VII. ötéves tervéről szóló törvényjavaslatot, va­lamint a jövő évi népgazda­sági tervet és a tanácsok ötéves pénzügyi gazdálkodá­sáról készített előterjesztést. Az ülésen jelen volt Faluvé­gi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke. Rácz Al­bert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke. Bognár József, a bizottság elnöke 'bevezetőiében utalt arra, hogv az elmúlt hetek­ben a Parlament bizottságai már áttekintették az egves ágazatok rövid és közén távú tervkoncepcióját, s a viták eredményeit most a költség- vetési bizottság elé tárják. A szociális és egészségügvi bizottság nevében Pesta László elnök arról számolt be. hogy a képviselők vélemé­nye szerint a tárca legna­gyobb gondjai közé tartozik a műszerellátottság és az egészségügyi létesítmények rekonstrukcióiának ügve. Az építési és közlekedési bizott­ság véleményét tolmácsolta Stadineer István elnök, ami­kor rámutatott többek kö­zött a lakóház-felúiítások nehézségeire és a Magyar Államvasutak gondjaira. A iobb termőföldek fokozot­tabb védelmét kérte a iovi. igazgatási és igazságügyi bi­zottság képviseletében Böl- esev Gvörgv titkár. A keres­kedelmi bizottság megítélé­se szerint a gazdálkodásban nagyobb fegyelemre és kö­vetkezetesebb számonkérés­re van szükség, hangoztatta Hellner Károly bizottsági titkár. Az ipari bizottság ne­vében felszólaló Gágvor Pál annak a véleménynek adott hangot, hogy a következő tervidőszakban a korábbinál is nehezebb feladatok hárul­nak az iparra s itt a legna­gyobbak a feszültségek is. Főleg az energiaipar, a ko­hászat. a bánvászat és a fel­dolgozóipar területén haw a terv ió néhány nvitott kér­dést. bá>- kétségtelen, hogv a gondokat nem lehet egy terv­ciklusban megoldani. Az ipa­ri bizottság kifogásolta né­hány beruházás megkezdé­sének időpontját is. Mátyus Gábor a mezőgazdasági bi­zottság véleményét továbbí­totta azzal a megállapítással, hogy bár a terv céljai meg­felelnek az ágazat érdekei­nek is. a feltételrendszer egyes elemei viszont még nem eléggé tisztázottak. Az észrevételekre Faluvé­gi Lajos válaszolt. Többek között rámutatott, hogv min­den fejlesztési elképzelés megvalósításának alapja a nemzeti jövedelem gyarapo­dása. Ma még túlságosan nagv a várakozás, hogv a vállalatok gazdasági gondjait külső erőforrások segítségé­vel oldják meg. holott, erre nincs lehetőség: csak a belső tartalékok mozgósítására számíthatunk. A vitában felszólaló kép­viselők számos szövegezési módosítási javaslatot tettek: ezek döntő többsége a célok konkrétabb megjelölésére vonatkozott. A kért kiegé­szítések csaknem mindegyi­két figyelembe veszi az Or­szágos Tervhivatal a tör­vényjavaslat végleges, a par­lament elé kerülő változa­tában. A terv- és költségve­tési bizottság felhatalmazta a bizottság elnökét, hogy az észrevételek további csoport­ját az országgyűlés elnöké­hez jutassa el. Az 1986. évi költségvetésről és a tanácsok 1986—1990. évi közép távú pénzügyi elő­irányzatairól készített tör­vényjavaslatot. amelyhez Hetényi István pénzügymi­niszter fűzött kiegészítést, a bizottság tudomásul vette. A vitában felszólalt Varga Gyula (Zala megye). Kiss Dezső. (Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye). Csöndes Zoltán (Budapest), Novák Béla (Pest megye). Devcsics Mik­lós (Nógrád megye). Puskás Sándor (Heves megve). Szabó Kálmán (Budapest), vala­mint Hoós János országos tervhivatali államtitkár. A Hazafias Népfront kongresszusának állásfoglalása (Rövidített szöveg) A Hazafias Népfront VIII. kongresz- szusán elfogadott állásfoglalás elöljáró­ban visszatekint a népfrontmozgalom fél évszázados történetére, hangoztatva a Komintern VII. kongresszusán meg­hirdetett, a fasizmus elleni küzdelem­ben kovácsolódott összefogás szellemi örökségének fontosságát.. Rámutat: a Hazafias Népfront a mai megváltozott feltételek között — az Alkotmányban is rögzített feladatainak megfelelően — őrzője, örököse és folytatója a fél évszázados népfrontpolitikának. Az állásfoglalás a továbbiakban meg­állapítja: a népfrontmozgalom az el­telt öt esztendőben erősítette a párt szövetségi politikáját és fejlesztette a nemzeti összefogást. Tevékeny részt­vevője volt a közéletnek, eredménye­sen ellátta közjogi feladatait. A jövő­ben fokozódó mértékben kíván szere­pet vállalni az országépítésben, a tár­sadalmi viszonyok szocialista irányú fejlesztésében. Céljának tekinti né­pünk összeforrottságának erősítését, az állampolgárok mozgósítását az ország feladatainak megoldására. Arra törek­szik, hogy munkája nyomán a társada­lom minden osztályából és rétegéből egyre többen és mind nagyobb ered­ménnyel vegyenek részt a közéletben, a közakarat mellé közcselekvést is te­remtve. Csak a közakarattal párosult közös cselekvés teheti ugyanis lehető­vé, hogy az MSZMP XIII. kongresszu­sának hazánk további építését szolgá­ló határozatai a nemzet programjaként megvalósuljanak. A dokumentum ezután leszögezi, hogy a népfront a szocialista nemzeti egység érvényesítésének átfogó kerete, politikai tömörülése a szövetségi poli­tika jegyében. Befolyása és kezdemé­nyező szerepe a magyar társadalomban, a közéletben növekvő jelentőségű. Múlt­jának, jelenének tapasztalatai alapján a jövőre nézve is érvényesnek tartja, hogy a politikai, a társadalmi egyen­súlynak és fejlődésnek nélkülözhetet­len feltétele az emberek közösségi szán­dékú és szellemű felelős tevékenysége. A nemzeti egységre törekvés, a szö­vetségi politika ápolása nem taktika, hanem a haladás állandó feltétele és tényezője. A társadalomban végbement, úi ellentmondásokat is teremtő válto­zások miatt a népfront az eddiginél is fontosabb kötelességének tartja, hogy — a párt politikájának szellemében — a közösségi együttműködést saját esz­közeivel, önállóan formálja, észrevéte­leivel és javaslataival erősítse a társa­dalmi közmegegyezést, a különböző osz- tálvok és rétegek politikai szövetségét közös céljaink elérésére. A szövetségi politika helyes értelme­zése és alkalmazása teszi lehetővé, hogy világnézete miatt senki sem szen­vedhet hátrányt sem a munkában, sem a közéletben. Az egyházak, a vallásos emberek részt vesznek az ország épí­tésében, közéleti tevékenységüket a népfront segíti — emeli ki az állásfog­lalás. Kitér arra is, hogv a nemzetisé­gek jól érzik magukat közös hazánk­ban. dolgoznak érte. boldogulnak ben­ne. Ott vannak képviselőik a társadal­mi és az állami élet vezető testületéi­ben. s ez is előmozdítja egyen jogúsásuk fejlődését. A dokumentum fontos fel­adatként említi a cigányság társadalmi beilleszkedésének felgyorsulását, majd megállapítja, hogv a népfront intézmé- nves közéleti cselekvési lehetőséget kí­ván nyújtani az ifjúság különböző ré­tegei számára, s részt vállal az idősko­rúak érdekeinek feltárásában és kép­viseletében is. Feladatának tekinti, hogy segítse a nemzedékek közötti egy­ség és egyetértés fejlesztését. A Hazafias Népfront közjogi funkció­jának keretében nagy jelentőségű az a tény, hogy a mozgalom közreműkö­dik a törvények kezdeményezésében, előkészítésében. A legjelentősebb fel­adatok közé tartozik a szocialista de­mokrácia fejlesztése és gyakorlati ér­vényesítése a politikai irányítás és in­A Karcagi Cipő­ipari Szövetkezet. termékszerke­zete ‘az utóbbi évben teljesen át­alakult. Az idén százezer női szan­dált készítettek csehszlovák és lengyel megrende­lésre: NDK ex­portra pedig hu­szonötezer rövid- szárú férfi csiz­mát. Fotó: —DG— tézményrendszer további alakításában. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a mozga­lomban a társadalompolitika: a helyi önkormányzatok erősítése, a település- fejlesztés, a nőpolitika, az időskorúak problémái, az értelmiségpolitika, a szo­ciálpolitika; kiemelt jelentőségű az életmód, a családvédelem, az ifjúság- politika, a művelődés, a környezetvéde­lem — végső soron a nemzet egészét érintő — ügye. A társadalompolitikai feladatokat át­tekintve a dokumentum szól arról; jö­vőnk megalapozásának első rendű fel­tétele, hogy a népesség évek óta tartó csökkenését mérsékeljük, mielőbb szün­tessük meg. Ezután hangsúlyozza, hogy az indokolatlan társadalmi egyenlőt­lenségekre s bizonyos újratermelődő társadalmi igazságtalanságokra figye­lemmel a népfrontnak is többet és el­mélyültebben kell foglalkoznia a nehe­zebb sorsú rétegek és családok gond­jaival, a szegénység problémáival. A dokumentum a továbbiakban le­szögezi: a népfront ismeri és vállalja az építőmunka nehézségeit, a megújító kezdeményezések kockázatait, támogat­ja a párt törekvéseit, a politika, a gaz­daság fejlesztésére irányuló erőfeszíté­seit. Tisztában van azzal, hogy a gyor­sabb haladás alapjait nem lehet rövid távú erőfeszítésekkel szilárdan lerak­ni. Minden körülmények között szem előtt tartandó követelmény azonban, hogy a szocializmus építése együtt jár­jon a lakosság életkörülményeinek ja­vulásával, az életmód, a kultúra, a tár­sadalmi és emberi élet szocialista irá­nyú fejlesztésével, a társadalmi igaz­ságosság erősödésével; s hogy a nem­zet a mérsékletre intő időben is gyűjt­sön erőt a további haladáshoz. A Hazafias Népfrontnak kötelessége a társadalomban bekövetkezett válto­zásoknak megfelelően és az elmúlt év­tizedekben felnövekedett új nemzedé­kek igényei szerint keresni és megtalál­ni azt a hangvételt, stílust, tartalmat, azokat a módszereket, amelyek az ed­digieknél jobban megfelelnek ország­építő nemzeti egységünket és a szoci­alista nemzetköziség eszméjét szolgáló céljainknak. Ugyancsak a mozgalom elemi köte­lességeként jelöli meg az állásfoglalás azt. hogy segítse a társadalmunkat, gazdaságunkat, intézményrendszerün­ket megújító reformfolyamatot, ennek keretében a tanácsok önkormányzati szerepének, a vállalatok és szövetkeze­tek önállóságának erősödését. Ezzel összefüggésben megállapítja, hogy mind a településeken, mind pedig a munka­helyeken jóval nagyobb teret kell nyer­nie a közvetlen demokráciának, annak érdekében, hogy a társadalom egyes ré­tegei — főként a fiatalok — tevéke­nyebb részesei lehessenek az érdemi közéletnek. Ehhez is kapcsolódó feladat a határozott fellépés a felelőtlenség, a fegyelmezetlenség, a naplopás ellen, a korrupció, a jogtalan előnyszerzés visz- szaszorítására. Szükséges, hogy a nép­frontmozgalom meggyőző munkájával a társadalmi értékrend egyik talpkövé­vé tegye azt a felfogást, amely szerint a munka a személyes boldogulás leg­főbb forrása. A gazdaságpolitikai feladatokat rög­zítő fejezet a legközvetlenebb tenniva­lók közül a gazdasági élénkülés megin­dítását és ennek érdekében a megúju­lási folyamat következetes továbbvite­lét. a rugalmasan alkalmazkodó, haté­konyabb gazdaságirányítás kialakítását tartja a legfontosabbnak. A határozottabb cselekvéshez nél­külözhetetlen a tennivalók pontos meg­határozása és a hibák őszinte feltárá­sa. A népfront egyetért azzal, hogy a megalapozott és növekvő ütemű fejlő­déshez elengedhetetlen a termelési és termékszerkezet átalakításának meg­gyorsítása, a tudományos eredmények mind szélesebb körű gyakorlati alkal­mazása és a népgazdaság jövedelemter­melő képességének növelése. A doku­mentum hozzáfűzi, hogy mindennek feltétele a műszaki fejlesztés meggyor­sítása, s egyre sürgetőbb, hogy méltó rangot kapjanak a műszaki-tudomá­nyos ismeretek. Külön kiemeli a gazdasági célok el­érésében oly fontos emberi tényezők szerepét, hangoztatva: Helyeseljük a vállalati tanácsok, az üzemen belüli új fórumok megalakulását, az igazgatók demokratikus választásának elterjedé­sét. Felvilágosító munkánkban — a szakszervezetekkel együttműködve — igyekszünk a lehető legszélesebb kör­ben tudatosítani, hogy a vállalati, szö­vetkezeti dolgozók, a fizikai munkások, az értelmiségiek, az alkalmazottak nemcsak szorgalmukkal, hozzáértő, lel­kiismeretes munkájukkal és fegyelme­zettségükkel mozdíthatják elő a terme­lés, a szolgáltatás fejlesztését. Igen nagy szükség van arra, hogy a válla­lati önkormányzat keretében vélemé­nyükkel, javaslataikkal részt vegyenek a megalapozott tervek kialakításában, a vállalat irányításában is. Az állásfoglalás leszögezi, hogy a a népfrontmozgalom vállalja mindazok­nak a kormányzati és vállalati törek­véseknek támogatását, amelyek célja a nagyipar hatékonyságának növelése, meghatározó szerepének erősítése. A mezőgazdaság elért eredményeinek, színvonalának fenntartásához ugyan­csak fontos társadalmi érdekek fűződ­nek; szükséges, hogy a szabályozórend­szer méginkább serkentse az élelmi­szertermelést, az értékesítési feltételek kedvezőbbé tételét, s javuljon a mező- gazdaság ipari háttere. A népfront tá­mogatja a szocialista nagyüzemekhez integrált háztáji és kistermelés tovább­fejlesztését, erősíti a kertbarát- és kis­állattenyésztő mozgalmat. A mozgalom fontos feladatnak tart­ja, hogy a közreműködésével kidolgo­zott terület- és településfejlesztési ha­tározat céljai megvalósuljanak. A kie­gyenlítettebb és arányosabb fejlesztés nyújtson nagyobb esélyegyenlőséget a települések és lakosaik részére a tár­sadalmi javak eléréséhez. A település­fejlesztéshez nélkülözhetetlen a helyi tanácsi gazdálkodás önállóságának növelése, s az, hogy a nyílt település­politika mindenütt váljon gyakorlat­tá. A népfrontbizottságok ezt segíten­dő vállalják a tervek közösségi véle­ményezésének, s a társadalmi munka­akcióknak megszervezését. A környezet- és természetvédelem feladatainak megoldásában a cselekvő társadalmi közreműködés szervezését és kiszélesítését vállalja a mozgalom, kiegészítve ezzel az állam, a gazdál­kodó szervek környezetvédő és -kímé­lő törekvéseit. Ugyancsak változatlan feladatának tekinti a fogyasztói ér­dekvédelem erősítését. A művelődéspolitikai teendőkkel fog­lalkozó fejezet bevezetőben hangsú­lyozza: a népfront ismeretterjesztő te­vékenysége arra irányul, hogy a lehető legtöbb ember eljusson a politikai érettségnek arra a fokára, ahol termé­szetes az elkötelezettség és a felelősség- érzet, hiszen csak ez lehet a társadal­mi közmegegyezés szilárd alapja is. A mozgalom minden kezdeményezést se­gíteni kíván, akár a szakmai ismeretek gyarapítását, akár az általános művelt­ség terjesztését szolgálja. A művelt­ség megalapozója és legfontosabb in­tézménye az iskola — szögezi le a do­kumentum, s fontosnak mondja, hogy a népfront az iskola és a család közötti együttműködés jegyében erősítse kap­csolatait a szülői munkaközösségekkel és a tantestületekkel. A nevelés- és ok­tatásügy fejlődése érdekében szoro­sabb együttműködésre törekszik a KISZ-szel és az úttörőszövetséggel. Az állásfoglalás kiemeli a művelő­dés közösségteremtő és -megtartó ere­jének jelentőségét, utalva arra, hogy mind több helyen jönnek létre az ál­lampolgárok öntevékenységének teret nyújtó körök, egyesületek, társaságok, klubok. A szocialista demokrácia gya­korlására is módot adó tevékenységük méltó a népfrontmozgalom támogatá­sára. A fejezet külön kitér a történel­mi múltunk megismerése, a hagyomá­nyok megőrzése, történelmi önismere­tünk erősödése szempontjából oly fon­tos honismereti mozgalom munkájára, valamint az Olvasó népért mozgalom tevékenységére, amelynek vállalnia kell a társadalmi igények feltárását, ezek továbbítását és a könyvkiadás il­letve -terjesztés feletti ellenőrzést egy­aránt. Ugyancsak foglalkozik a társa­dalmi magatartás- és érintkezéskultúra elsivárosodásával, benne beszédkultú­ránk állapotával, hangoztatva, hogy a Hazafias Népfront örömmel üdvözölne egy olyan mozgalmat, amely társadal­milag szentesített és megkövetelt érint­kezési, magatartási normák kialakítá­sát,, elterjesztését tűzné ki célul. Végül a népfrontmozgalom nemzet­közi törekvéseit rögzíti az állásfoglalás. Hangsúlyozza: a népfront részt vállal a béke legfőbb védelmezőjének, a szo­cialista közösségnek erősítéséből. Fej­lesztjük együttműködésünket a szoci­alista országok testvérszervezeteivel, mozgalmaival, velük összehangoltan lé­pünk fel a nemzetközi küzdőtéren. Nemzeti ügyünknek tekintjük a barát­ság elmélyítését a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország népeivel. A HNF a kölcsönös érdekek alapján fejleszti nemzetközi kapcsolatait a békéért és a haladásért küzdő mozgalmakkal és személyiségekkel, a demokratikus pár­tokkal, a nemzeti felszabadító erőkkel. Szolidáris a fejlődő országok népeivel, támogatja a nemzeti felszabadító moz­galmakat, a népelnyomó rendszerek, az új gyarmatosítás elleni küzdelmet. A népfront fejleszti kapcsolatait a tőkés országok mindazon szervezeteivel, párt­jaival, akik erre az egyenjogúság alap­ján hajlandók. Kész a közös fellépésre, s a párbeszédre minden szervezettel, amely híve a katonai és politikai fe­szültség csökkentésének, a helsinki zá­róokmányban foglaltak megvalósítá­sának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom