Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-13 / 266. szám

/ 1985. NOVEMBER 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mintegy 2 millió forintos költséggel újítja fel szarvasmarha-istállóját a Tiszából Petőfi Tsz. Az épület egyik felében már el is helyezték az állatokat Fotó: T. K. L. Mozgatható iivegházak Mozgatható, gyorsan össze­szerelhető, a hagyományos­nál olcsóbb üvegházak ké­szítését kezdte meg két mér­nök újítása alapján a Duna­újvárosi Munkás Szövetke­zet. A mozgathatóságon kí­vül nagy előnye, hogy mo­dulrendszerű, nincs külön acélváza, nem igényel előire elkészített betonalapot. Az egy négyzetméterre eső szer­kezet súlya lényegesen ki­sebb a hagyományos üveg­házakénál, s előállítási, sze­relési költsége is kevesebb, összeszereléséhez egyébként nem kell szakértelem sem. Az üveglapok helyett alumí­niumlemezekkel is lehet burkolni a szerkezetet, s így tárolásra, raktározásra hasz­nálható. Egyre népszerűbb ez autóklub Az idén háromezren léptek be a megyében Ajánlat a télre: hétköznapokon hidegindító szolgálat A Magyar Autóklub 400 ezres tagságából hétezeröt- százan tagjai a Szolnok me- megyei szervezetnek. A nyá­ron örömhírként tettük köz­zé, hogy éppen a megyében lépett be a négyszázezredik tag, sátras utánfutót kapott ajándékba. , A fejlődés a megyében — túlzás nélkül állíthatjuk — ugrásszerű az utóbbi fél évtizedben, nemcsak a tagok számát tekintve. De nézzük először a taglétszámot! 1979- ben a megyében összesen ezeregyszáz tagot számlál az autóklub, 1984 végén már négyezerötszázat. Hozzájuk (csatlakoztak az idén — az év első tíz hónapjában — még háromezren. A vonzerő? A nagy ugrást kétségtelenül az új műszaki állomás 1983-as átadása okozta a megyeszékhelyen. Még most sem ismerik elég- 'gé, pedig kitűnő a felszere­lése. Egyebek között motor- diagnosztikához, futómű el­lenőrzéséhez, beállításához, kerékegyensúlyo záshoz. fényszóró-beállításhoz szük­séges műszerekkel" rendelke­zik. Tudná még fogadni pártoló tagok, — közü- letek — gépjárműveit is, az eddigieknél nagyobb szám­ban. Autójavításkor a tulajdo­nos második kérdése — ha az elsőre választ kapott, és elvállalták a kocsi ellenőr­zését, jayítását — az, hogy mennyiért. Nos, az autóklub díjtételei kedvezményesek. Hogy csak egy példát mond­junk: gumiszerelést, kerék­egyensúlyozással együtt 75 forintért vállalnak. Másutt egv százasnál kevesebbért nemigen hajolnak le a ke­rékcsavarokhoz. Nagy vonzerő Szolnokon a műszaki vizsgáztatás, nyá­ron pedig sokan mentek hi­tellevélért, térképért vagy lakókocsit bérelni. Igaz, a sárga angyalok október vé­gén» eltűntek az utakról, de már az elmúlt télen is sok bajba jutott autós hívta a megyeszékhely 18—662-es telefonján a hidegindító szolgálatot. A szolgáltatás annyira bevált, hogy nyá­ron is dolgozott egy ügyele­tes, akit persze mostanában, a hidegre fordult időben egyre többen hívnak. Hét­főtől péntekig (munkanapo­kon) 7-től 15 óráig áll az au­tósok rendelkezésére. Külön szolgáltatása az autóklubnak a fagyálló fo­lyadék árusítása, vagy a tél beállta előtti teljes közleke­désbiztonsági vizsgálat, mindössze 160 forintért. Új­donság: az 1986-os autóklub- tagok között kisorsolnak egy 1500-as Polski Fiat személy- gépkocsit és egy sor más nyereményt. A szolnoki műszaki állo­máson kívül három miniál­lomás működik a megyében: Martfűn, Kunhegyesen és Abádszalókon. Egyelőre a miniállomások is több gép­járművet tudnának fogadni. — E — Rajt Berettyóújfaluban Dréncső után bálazsineg Megkezdődött a folyama­tos termelés a TSZKER Hajdú-Bihar Megyei Terüle­ti Központja berettyóújfalui üzemének bálazsineg-készítő részlegében. Cérnázott és font műanyag szalagokból csavarja össze a zsineget az olasz gyártmányú gépsor. Évente mintegy kétezer ton­nányit készít belőle, s ezt öt­hat megye szalma-, illetve szénabetakarításához elegen­dő. A TSZKER a Borsodi Ve­gyi kombináttal közösen két évvel ezelőtt társasági szer­ződéssel hozta létre a be­rettyóújfalui üzemet. Elő-r szőr csak dréncsöveket ké­szítettek benne a környék­beli meliorációs munkákhoz. A talajjavítás és a vízrende­zés e fontos kellékét addig ugyanis Szekszárdról szállí­tották Hajdú-Bihar megyé­be. Ez nemcsak költséges volt, de ugyanakkor bizony­talansági tényezőt is jelen­tett. Az új kisüzem évente csaknem 5 millió méter mű­anyagcsövet készít a mező­gazdaság számára, s ebből nemcsak a Hajdú-Bihar me­gyei igényeket tudják kielé­gíteni; még Békés megyébe is szállítanak belőle. Javában tart a feldol­gozási kampány a Szol­noki Cukorgyárban. Negyvennégy gazdaság répatermését dolgozzák fel szeptember 20-tól az év végéig. A gyárból kapott tájékoztatás sze­rint a beszállított répa átlagos cukortartalma folyamatosan 16 száza­lék felett van, ami ha­zai viszonylatban jó mi­nőségnek tekinthető. Felvételeink a kampány egy-egy pillanatát örökí­tették meg. Bognár Béla diffúziókezelő az irányitótábla berendezé­seit ellenőrzi Fotó: Hargitai Demokrácia az alapszervezetben Egy vizsgálat megállapításaiból A párttagság szerepének és a helyi politi­kai feladatok végrehajtásá­ért érzett felelősségének nö­velése csak a pártdemokrá­cia szélesítésével érhető el. Ezért a XIII. pártkongresz- szus után — ahol külön hangsúlyt kapott a pártalap- szervezetek szerepének erő­sítése — nélkülözhetetlen a demokratikus légkör telje­sebb kibontakoztatása. Ez viszont a politikai elkötele­zettség mellett eleve feltéte­lezi a párttagok aktivitását a taggyűléseken, felelősség- teljes részvételüket a dönté­sek kialakításában, a vitá­ban^ a feladatok megvalósí­tásában, segítségüket az el­lenőrzésben. A megyei pártbizottság pártépítési munkabizottsága meglehetősen széles körben azt vizsgálta, hogy az alap­szervezetekben hogyan érvé­nyesül mindez. Figyelme ki­terjedt a pártdemokrácia erősítésének feltételeire is, köztük az alapszervezetek önállóságának növelésére, á tervezői munka demokratiz­musára. A pártépítési munkabi­zottság tapasztalatából azért adunk néhányat közre, hogy az alapszervezetek vezetősé­gei összevethessék azokat saját gyakorlatukkal. Megállapítható, hogy az alapszervezetek önállóságát a korábbiaknál jobban segí­tik a felsőbb pártszervek. Csökkent a testületi ülések­re kötelezően előírt napiren­dek száma, ezáltal az alap­szervezetek saját feladataik­kal többet foglalkozhatnak. Ez sem általános még, ese­tenként más tapasztalatokra is szert tett a munkabizott­ság. A BHG kunhegyesi üze­meiben például még mindig sokallták a kötelező napi­rendi pontokat. Szélesedett a tervezői munka demokratizmusa A munkatervek összeállításá­nál — a pártcsoportok köz­reműködésével — a korábbi­aknál jobban érvényesül a párttagság kezdeményező, javaslattevő szerepe. Általá­nossá kezd válni az is, hogy a beszámoló taggyűlés hatá­rozatában foglaltak figye­lembe vételével kérik műkö­dési területük gazdasági, in­tézményi tömegszervezetei­nek javaslatait is. Az alapszervezetek több­sége megfelelően foglalkozik a szervezeti szabályzat, a párttagok jogainak és köte­lességeinek megismertetésé- val a pártcsoport-értekezle- teken és a pártoktatáson. A jogok és kötelességek gya­korlása néhány helyen azon­ban nincs összhangban, — például a pártmegbízatások teljesítésénél, egyeseknél a taggyűlések látogatásánál. Az ilyen esetekből adódik a következtetés: néhány alap­szervezet vezetőségének kö­vetkezetesebben kell szá­mon kérnie a kötelezettségek teljesítését. A pártdemokrácia gyakor­lásának és egyúttal a tagság aktivitása növelésének fon­tos feltétele a tájékoztatás javítása. Jó módszernek bi­zonyul például a kisújszállá­si Kunszövnél a legfonto­sabb határozati javaslatok eljuttatása a pártcsoportok­hoz még a taggyűlést meg­előzően. Az ilyen módszerek elősegítik, hogy a tagság fel­készülve vegyen részt a dön­tések előkészítésében. Ez azért is fontos mert a párt­demokrácia fejlesztésének kulcskérdése, hogy a pártta­gok mennyire látják aktivi­tásuk értelmét. Számon tartják, hogy figyelembe veszik-e javaslataikat, érde­mi válaszokat kapnak-e és valóban eldöntésre váró kérdésekben kérik-e vélemé­nyüket. Feltételezhető, hogy a kellő információk hiánya mellett ilyen okok is közre­játszanak abban, hogy né­hány helyen a felszólalók köre szűk. Néhány alapszer­vezetnél nem bizonyul jó gyakorlatnak, hogy a helyi vezetők általában elsőként szólalnak fel, és döntően be­folyásolják a vitát. Tény, hogy a vitaszellem, a vita­kultúra még sok alapszerve­zetben javításra vár. A lehe­tőség adott ehhez, hiszen a párttagok jogainak megsér­tésére, a bírálat elfojtására mostanában nem volt példa a vizsgált alapszervezetek­nél. Változtatásra vár az a gyakorlat ia, hogy bár rend­szeresebbé vált a pártveze­tőségek beszámolója a két taggyűlés közötti munkáról, szűkszavúan adnak számot a szóban forgó időszakról. Ke­vés helyen irányul figyelem a korábban hozott határoza­tok végrehajtásáról szóló tá­jékoztatóra. A kollektiv vezetés és az egyszemélyi fe­lelősség elve érvényesül az alapszervezetekben. Ez a megállapítás azonban nem zárja ki azt, hogy több he­lyen még sok teher neheze­dik a titkárok vállára. A jobb munkamegosztást a re­szortfelelősök kezdeményező készségének, önállóságának növelésével lehetne elérni. Meglehetősen széles körű tapasztalat az is, hogy a pártdemokrácia érvényesü­lése inkább tapasztalható a feladatok meghatározásában, mint végrehajtásában. Ez annak is következménye, hogy a feladatok meghatá­rozása túlságosan általános, a végrehajtás nem kötődik pártmegbízatáshoz, nem mindig egyértelmű a szá­monkérés lehetősége. S. B. Kiállítás és konferencia Milliárdok takarékosabb anyagfelhasználásból Tegnap az Építők Szak- szervezetének székházában kiállítás nyílt és konferen­cia kezdődött. „A gazdasá­gos anyagfelhasználás és technológia korszerűsítése” címmel. A november 15-ig nyitva tartó bemutatón 43 hazai kohászati és gépipari vállalat olyan új eljárásokat, műszaki technikai megoldá­sokat és termékeket ismer­tet, amelyek az anyagtakaré­kosságot szolgálják. A kiállítás és a konferen­cia megnyitója előtt a szer­vezők —- az Ipari Miniszté­rium és a KISZ Központi Bi­zottságának képviselői — sajtótájékoztatót tartottak. Elmondták, hogy immár há­rom éve kiemelt program­ként kezelik a vállalatok a gazdaságos anyagfelhasz­nálást, és az ehhez kapcsolódó technológiák kor­szerűsítését. Erre az időszak­ra 17 milliárd forintnyi meg­takarítást terveztek, döntően műszaki-gazdasági szerve­zési intézkedésekkel, s előre­láthatóan a tervidőszak vé­gére 20 milliárd fotrintnyi anyagmegtakarítást érnék el a vállalatok. Igaz, ez az évi ipari anyagfelhasználásnak -legfeljebb egy százalékát te­szi ki. ami azt mutatja, hogy még nincs kihasználva min­den tartalék. Kimerülőben vannak azonban a szervezési Intézkedésekkel elérhető megtakarítások lehetőségei, s az anyagmegtakairítiásoknak új lendületet csak úgy ad­hatnak a vállalatok, ha min­denhol előtérbe kerül a tech­nológia korszerűsítése. A gyártási főépület csőren­getege A késztermékfőzőben elké­szült egy főzet. A képen Berecz József cukorfőző mes­ter

Next

/
Oldalképek
Tartalom