Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-28 / 279. szám

1985. NOVEMBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KÉT ÉVE NEHEZEBB Kiegészítő tevékenység a mezőgazdaságban Mit keres az ipar a me­zőgazdaságban? — teszik fel sokan már manapság is a kérdést, holott a mező- gazdaság ipari tevékenysége már bevált gyakorlatnak számít. Olyannyira, hogy a kiegészítő tevékenység ár­bevétele évente meghalad­ja a 110 millárd forintot, az összes bevételnek több mint harmadát adja. Létjo­gosultsága a hagyományok­kal és a mostani nemzet­De nem kell a múltba te­kinteni ahhoz, hogy a tevé­kenységek „keveredésére” találjunk példákat. A Volvo cég például nem csak au­tókat szerel, hanem zöldség­féléket is hajtat, vagy a Shell a benzin 'lepárlásán kívül növényvédő szereket is gyárt. Másképpen fogal­mazva, a vállalkozás sza­bályai szerint mindenki az­zal foglalkozik, amihez ért, s főképpen amit másoknál jobban képes csinálni. Min­denféle munka végső célja ugyanis a jövedelem foko­zása egy-egy gazdaság, vál­lalat, szervezet számára. Könnyű tehát kiásni a gyökereket, nem nehéz nap­jaink valóságában példákat találni a szerteágzaó vál­lalkozásokra, amelyek cso­portjába tartozik voltakép­pen a mezőgazdaság kiegé­szítő tevékenysége is. Ta­lálkozik a termelőszövetke­zetek, állami gazdaságok törekvése az érvényes gaz­daság- és agrárpolitikai el­képzelésekkel. Kell is, hogy találkozzon, hiszen nélkü­A mezőgazdaság kiegé­szítő tevékenysége a piac törvényei szerint fejlődik. Voltak és vannak hiány­cikkek, tehát adott a ke­reslet, s akik ennek kielé­gítésére vállalkoznak, fej­leszthetik tevékenységüket, így történt ez a kiegészítő tevékenységben is, s 1981- ben 17 százalékkal, egy év múlva 19 százalékkal nö­vekedett a termelés érté­ke. 1983-ban viszont már gyülekeztek a baljós jelek, mert csak 7,7 százalékkal bővült a kiegészítő tevé­kenység, változatlan áron számítva. Tavaly sok he­lyütt megtorpantak, mert országos átlagban mindösz- sze 0,8 százalékos volt a közi tapasztalatokkal egy­aránt igazolható. A paraszt- embertől ugyanis soha nem volt idegen az iparhoz ha­sonló foglalatosság, meg­vasalta szekerének kere­két, ruhákat szőtt, a téli hónapokban söprűt kötött. Voltak vidékek, ahol a me­zőgazdasági munkából soha nem éltek meg az embe­rek, kényszer is volt más­fajta elfoglaltság után néz­ni a gazdálkodás mellett. lük aligha 'boldogulnának a még oly vállalkozó szel­lemű vezetők is. A gazdaságok élvezik az erkölcsi és anyagi támoga­tást egyaránt, amikor aki­egészítő tevékenységre vál­lalkoznak. Szükség is van a munkájukra, mert szinte minden esetben valamely hiány mérséklésén is fára­doznak. Elég benézni egy vasboltba, s rögtön kiderül, mire érdemes berendezked­ni egy kiegészítő üzemág­ban. Azt persze nem lehet állítani, hogy a vasboltok­ban tájékozódnak a gazda­ságok vezetői, de az bizo­nyos, hogy olyan terméke­ket gyártanak, amelyekre szükség van a piacon. Az esetek többségében a vál­lalkozást alapos piackutatás előzi meg, s előbb lesz a terméknek vevője, mint­hogy gyártását elkezdenék. S ez így van rendjén, mert teljesen értelmetlen volna az a vállalkozás, amelyik­nek végeredménye csupán a raktári készleteket növe­li. növekedés, s ez számos gaz­daságban nyilvánvalóan érezhető csökkenést jelen­tett. Az idén folytatódnak a mezőgazdaság számára kedvezőtlen változások, s jó esetben szinten marad de többek szerint változat­lan áron is csökken a ki­egészítő tevékenység terme­lési értéke. Lázasan kezdték kutat­ni az okokat, s persze jó néhányra fény is derült. Számottevően csökkent egyes kiegészítő tevékeny­ség jövedelmezősége emel­kedtek terhei,, s nőtt a termelés eszközigényessége is. A kisebb jövedelmet adó tevékenységet a gazda­ságok önként visszafejlesz­tették. Számos melléküzem­nek azért kellett búcsút mondani, mert a gazdaság központjától távol dolgo­zott, s így ellenőrizhetet­lenné vált. Csökkent az ipar kooperációs készsége is, magyarán, kevesebb megrendelést kaptak a me­zőgazdasági nagyüzemek. De erre az időre esik akis­vállalkozások térhódítása, s miután ezek mozgékonyab­bak, rugalmasabbak, eleve kilátástalan versenyt te­remtettek. Leggyakrabban ezeket az okokat emlegetik, s arról kevesebbet beszélnek szak­mai körökben is, hogy vol­taképpen várható volt a kiegészítő tevékenység meg­torpanása Egyre többen vállalkoztak ugyanis, s ezt nem követte a lehetőségek bővülése, végül is keve­sebb jutott a többi osztoz- kodónak. S ez is a piac törvényszerűségeiből követ­kezik. S persze abból is, hogy a kínálkozó lehetősé-, gek egy részét el sem ér­hették a gazdaságok, mert nem volt pénzük a kivite­lezéshez. A szegényebb tsz-ekben A kiegészítő tevékenység fejlesztéséhez is előbb kell pénz, beruházás, mert enél- kül csupán álom mara'd a majdani jó üzlet. S ma­napság egyre több befekte­tésre van szükség, hiszen a kevésbé eszközigényes termelésnek már van gaz­dája, s a lehetőségek első­sorban másutt kínálkoz­nak. Bizonyos, hogy a kiegé­szítő tevékenység hanyat­lása elsősorban a kedvezőt­len termőhelyen gazdálko­dó üzemeket viseli meg, hi­szen nekik van nagyobb szükségük a szerény jöve­delem kipótlására. Ám aligha feledhető, hogy a hanyatlás mostani mérté - ke nem okozhatna nagyobb megrázkódtatást. S hogy mégis ez történik néhány helyen, annak nem csupán a kiegészítő tevékenység megtorpanása az oka: rend­kívül alacsony a mezőgaz­dasági termelésből származó jövedelem, s az ipari mun­kák elmaradása ezt az el­lentmondást nagyítja föl. V. F. J. Volvo és Shell Új versenytársak Politikai Akadémia Pil Lénárd előadása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának Politikai Aka­démiáján tegnap Pál Lé­nárd, az MSZMP KB titká­ra „A tudományos és mű­szaki haladás időszerű kér­dései” címmel előadást tar­tott. Az előadáson megjelente­ket — politikai, ideológiai, társadalmi, gazdasági, tudo­mányos és műszaki életünk képviselőit — Lakatos Ernő, a KB agitációs és propagan­da osztályának vezetője kö­szöntötte. Cserfa Miklós köszöntése Tegnap délelőtt 10 órakor a megyei pártbizottság épü­letében Szűcs János, a me­gyei pártbizottság titkára kö­szöntötte Cserfa Miklóst, a MÁV Járműjavító nyugdíjas dolgozóját, a Szocialista Ha­záért Érdemrend kitüntetett­jét 75. születésnapja alkal­mából, és átadta a megyei pártbizottság köszöntő leve­lét és ajándékát. A szolnoki Tejipari Vállalat kunszentmártoni sajfuze- mében októberben indult egy új termék, a Tabán sajt gyártása. Alacsonyabb zsírtartalommal, a korszerű táp­lálkozás igényei szerint készül. Az új sajt a havi terme­lés mintegy 15—20 százalékát teszi ki T. Z. Ilczél György Szolnokra (Folytatás az 1. oldalról) védelmi előírások. Felesleges munkaerő foglalkoztatását is megkövetelik esetenként. Persze, adottságaink is má­sok. Dániában megszabják a termelőnek, hogy pontosan mikorra vigye be a répát a gyárba. A lepakolásról neki kell gorfdoskodnia. Nálunk meg egész üzemrész szolgál ilyen célokat. Ott nincs üze­mi rendészet és nincs kar­bantartást igénylő kerítés. A bérelszámolás ott mind­össze egy ember kétnapi munkáját igényli, mert segít a számítógép- Mi százmilliós raktárkészlettel vagyunk kénytelenek gazdálkodni, mert ha elromlik egy-egy al­katrész, jószerével csak kül­földről tudjuk beszerezni. Nagyon sokat fejlődött a gyárunk, ez tény, de az is tény, hogy lemaradásunk megszüntetésében nem el­képzelésekben, hanem tőké­ben vagyunk szegények. Az eszmecsere sok egyéb témát felölelt — többek kö­zött azt, hogy nálunk a fej­lett országokhoz képest már a növénytermesztésben kez­dődik a lemaradás, ha azt nézzük, hogy egy-egy em­ber milyen nagy területet művel meg. A sokrétű eszmecsere után Aczél György a Rákóczi falvi Rákóczi Termelőszövetkeze­tet kereste fel a vendéglá­tóinak kíséretében. A tsz központjában Bereczki Lász­ló elnök és Kozma Imre párt­titkár fogadta a vendégeket A tsz-elnök rövid tájékozta­tója után kérdéseket tett fe, Aczél György. Többek kö­zött arra volt kíváncsi, hogy a helyiek véleménye szerint az ezredfordulóig meg le­het-e kétszerezni a mezőgaz­daság hozamát? — Igen — hangzott a válasz, csak az a kérdés, hogy megéri-e, gaz­daságos lesz-e a termelés’ Az eszmecsere után itt is üzemlátogatás következett, melynek során megtekintet­ték a gazdaság hagymaüze­mét, virágházát és cipőipari üzemét. A kora délutáni órákban a Megyei Művelődési és Ifjú­sági Központba látogatott Aczél György. Ott Ürmössy Ildikó, a megyei tanács el­nökhelyettese, Czakó János­áé, az intézmény vezetője, és Kenyeres Sándorné, a pártalapszervezet titkára fo­gadta- Az intézmény és Győrfi Sándor kiállításának megtekintése, illetve a szob­rászművésszel is folytatott rövid eszmecsere után a Po­litikai Bizottság tagjának programja a megyei pártbi­zottságon folytatódott, ahol aktívaülésen előadást tartott, illetve válaszolt a hozzá elő­re eljuttatott kérdésekre. Az előadáson részt vett Szabó István, a KB tagja, a jász­berényi városi pártbizottság első titkára, Mohácsi Ottó megyei tanácselnök, Fábián Péter, Simon József, a párt- bizottság titkárai. Az aktívát Majoros Ká­roly nyitotta meg. Aczél elv­társ előadásában időszerű nemzetközi és belpolitikai kérdésekről beszélt. (Az ak­tíva anyagának ismertetésére lapunkban visszatérünk.) Az aktíva Majoros Károly zár­szavával ért véget. Az előadás után Aczél György találkozott és esz­mecserét folytatott a megyei párt-végrehajtóbizottság tag­jaival időszerű kérdésekről. A találkozón részt vett Szabó István, a KB tagja, a jász­berényi városi pártbizottság első titkára is. Aczél György a késő dél­utáni órákban visszautazott a fővárosba­S B. Fotó: TKL Kiállítás és tanácskozás Újítások az élelmiszer-kereskedelemben Vasút­villamositási konferencia Nemzetközi vasútvilla- mosítási konferencia kezdő­dött tegnap csehszlovák, francia, jugoszláv, kínai, magyar, olasz, osztrák, NDK- és NSZK-beli szak­emberek részvételével Pé­csett, a mecsekaljai várost Budapesttel összekötő vonal villamosításának befejezése alkalmából. A tudományos tanácskozáson a vasútvilla- mosítás fejlődéséről és az új üzemeltetési módszerek ha­zai és külföldi tapasztalatai­ról kétnapos eszmecserét folytat a háromszáz meghí­vott. A konferencia megnyitó­ján egyebek között elmon­dották, hogy hazánkban az eddig elkészült ezerkilenc- száz kilométeren felül to­vábbi másfélezer kilométer hosszú vasútvonal villamo­sítható gazdaságosan. Ebből az évtized végéig négyszáz­hetven kilométeren tervez­ték elvégezni a munkát, s a Budapest—Székesfehér­vár—N agykanizsa—Gyé­kényes valamint a Dombó­vár-Gyékényes vonalakon már elkezdődött a villamo­sítás előkészítése. E két fő­vonalon kívül a Hatvan— Salgótarján, Felsőzsolca— Hidasnémeti és a Kazinc­barcika—Ózd közötti vas­utat is villamosítják. Tegnap a Skála-Metró és a MÁV közös kongresszusi termében kiállítás nyílt az élelmiszer-kereskedelem köz­hasznú újításaiból. Mintegy 100—120 olyan ötletet, újí­tást mutatnak be, amelyek segítik az élelmiszer-kereske­delem munkáját, gyorsítják a kiszolgálást, könnyítik a nehéz fizikai munkát, ener­giát takarítanak meg, s fo­kozzák a biztonságot. Figyelemreméltó újítás például az energiatakarékos hűtőtakaró, amely arra szol­gál, hogy a nyitott tetejű bolti hűtőpultokból az üzlet zárva tartása idején ne „szökjön ki” a hideg, s a mirelit árut kisebb energiá­val is kellő hőfokon tart­hassák. A Szolnok megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat újítói olyan bolti felvonót fejlesztettek ki, amely a hagyományos lift árának csak egytizedébe ke­rül, s nagymértékben teher­mentesíti a dolgozókat az árumozgatás fáradalmaitól. A kiállítást a belkereske­delem újítási hónapjának keretében — azzal a céllal rendezte — a Kereskedelem­szervezési Intézet, hogy az újításokkal foglalkozó ke­reskedelmi szakemberek megismerkedhessenek a hasznos ötletekkel, tájéko­zódhassanak a már megva­lósított újításokról. A megnyitó után került sor az élelmiszer-kereskede­lem újítóinak tanácskozásá­ra, amelyen részt vettek a Belkereskedelmi Miniszté­rium, a Találmányi Hivatal, a KPVDSZ, valamint äz élelmiszer-kereskedelmi vál­lalatok újításokkal foglalko­zó munkatársai. A tanácsko­záson elsősorban azt vitat­ták meg, milyen módon le­hetne jobban ösztönözni az újítókat mind több ötlet, ja­vaslat kidolgozására. Egyet­értettek abban: fokozott anyagi és erkölcsi elisme­résre lenne szükség annak érdekében, hogy az alkotó­kedv növekedjék, s mind szélesebb körben alkalmaz­zák a praktikus újításokat. A kiállításon is számos olyan ötletes újítás látható, amelynek széles körű alkal­mazása eddig különféle ad­minisztratív és jogi problé­mákba ütközött. A résztve­vők megállapodtak abban, hogy létrehozzák az újítók klubját, ahol mód nyílik a rendszeres tapasztalatcseré­re, s jogi szakemberek segí­tik szaktanácsaikkal az újí­tókat. Látogatás a Rákóczi Tsz cipőipari őzemében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom