Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-28 / 279. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. NOVEMBER 28, Nagyvadjainkat eredeti élőhelyüket imitáló környezet ben, diorámákban mutatja be a kiállítás Egy megújult kiállítás Magyarország állatvilága Budapesten a Természettudományi Múzeumban megnyílt a Magyarország állatvilága című állandó kiállítás. A bemutató látnivalóiról Beregovics László muzeológustól, az egyik rendezőtől kértünk tájékoztatást. — A mostani kiállításunk elődje 1960-ban nyílt meg, ezt azonban 1979-ben be kellett zárni, mert az épület többször beázott. Most egy alapos műszaki rekonstrukció után nyílt lehetőségünk arra, hogy a kiállítást szinte teljesen felújítsuk. A Földön ma ismert mintegy másfél millió állatfajtából kereken negyvenezer él Magyarország területén. Ennek természetesen csak a töredékét, körülbelül 1400 fajt tudtunk most bemutatni. Kiállításunk bevezető szakaszán látogatóink megismerkedhetnek az utolsó jégkorszak óta eltelt 20 000 év éghajlatában, s ennek megfelelően növény- és állatvilágában végbement változásokkal. A következő témakör természetvédelmi indíttatású: diaképeken mutatjuk be négy nemzeti parkunk, valamint számos táj- és természetvédelmi területünk állatvilágát. Kiemelten foglalkozunk védett állatainkkal, feltüntetve is több csoport, iskolai osztály jelentkezett vezetésre. Mivel a kiállítás területe elég nagy, tematikája is széles körű, érdemes az iskolai órákat, ahol lehetséges, sorozatnak tervezni, amely a szervezettant, a törzsfejlődést, az ökológiát, valamint az állatvilág és az ember kapcsolatát tárgyalja. A bemutatott állatok jobb megismerése a turistákat is segítheti, hogy könnyebben eligazodhassanak a természetben. Célunk tehát nemcsak az oktatás, hanem az érdeklődés felkeltése. — Gondolom, a földszinti ajándékboltban kaphatunk valamiféle, a kiállításhoz kapcsolódó könyvecskét? — Sajnos nem, a Természettudományi Múzeumnak ilyesmire egyelőre nem telik. Van egy kis prospektusunk, amely rövidesen német nyelven is megjelenik, s ebből megtudható, mi található a kiállítás egyes részein. — A látogatókat bizonyára az is érdekli, honnan szerzik be a bemutatott példányokat. — A kiállított állatok jelentős része új gyűjtésből származik. Az állandó változtatás szükségszerű is, hiszen például sok rovar a fény hatására elveszti eredeti színét. Nem rakhattuk fV| azok eszmei értékét is. A túzok vagy a nagykócsag elpusztításáért például ötvenezer forintos büntetés jár. A harmadik kiállítási szakasz az állatvilág rokonsági kapcsolataival foglalkozik, színes ábrákon, tablókon magyarázunk el bizonyos biológiai alapfogalmakat, az evolúció, a faj, stb. fogalmát. — Itt egy komplett biológiaórát is meg lehetne tartani! — Nem egyet, hanem többet is. Kiállításunk jellegéből fakad, hogy az iskolai oktatásból szinte teljesen kiszorult természetrajzi szemlélet hiányát is megpróbáljuk pótolni. A gyerekek egy csomó fontos dolgot megtanulnak a génekről, ugyanakkor nem tudják megkülönböztetni a mogyorót a tölgyfától. Márki a régi kiállítás ^anyagát, már csak azért sem, mert a mostani szemléletben is különbözik attól. A gyűjtőmunkát egyébként a Ter- mészettudománvi Múzeum szakemberei végzik, de a kiállítás létrehozásában mi, a közművelődési osztály munkatársai is részt vettünk. A kiállításrendezés is szakma. Ha úgy tetszik, a kiállítás is „áru”, amit el kell tudni adni, ami azt jelenti, hogy fel kell rá hívni a figyelmet, és segíteni kell abban a látogatókat, hogy értő szemmel nézzék. — Úgy hallottam, a közelmúltban a British Mu- seumban járt, tehát van összehasonlítási alapja. — A British Museum élenjáró az egész világon a zoológiái bemutatók tekintetében is, s velük az anyag gazdagságában természeteIA tudomány világa A műanyag csővezetékek a gyakorlati alkalmazásban sokhelyütt látványos győzelmet arattak a fémcsövek felett. APVC- csövek előállításához harmadnyi energia kell, s az áruk a horganyzott csövekének kb. egyhatoda. A felhasználók számára a PVC-nyomócső továbi előnye, hogy súlya a hagyományos csőnek egytizede, szerelési ideje pedig 50—60 százaléka. A kemény PVC-ből készült, hegesztett csőkötésekkel összeillesztett nyomócsövek névleges nyomása ma már 10—16 bar is lehet. Ugyancsak PVC lehet az épületeken belüli lefolyóvezetékek anyaga, s szerelésük gumigyűrűs, tokos csőkötéssel történik. Ma már megszokott dolognak számít az épületen belüli műanyag melegvízvezeték is. Anyaga klórozott PVC vagy polibután. Épületen kívül a hagyományos aszbeszt- cement csövek helyett is egyre gyakrabban használnak műanyagot. A kemény PVC csatornavezetékként is megfelel, ha a vízben nincsenek olyan anyagok, amelyek megtámadhatják, és a víz maximális hőmérséklete nem haladja meg a 60 Celsi- us-fokot. Ám a vinilésztergyanta csöveknél még ilyen feltétel sincs. Az acél ötször olyan súlyos, míg szakítószilárdsága csak négyszer olyan jó, mint a vinilésztergyan- táé. A vinilészter ellenáll a korróziónak és korhadásnak, ezért alkalmas az agresszív anyagokkal telt szennyvizek szállítására. A vinilésztergyanta csöveket teljesen automatizált tekercselő gépeken gyártják. Képünkön: holland gyártmányú 60 és 40 cm átmérőjű vinilészterből készült szennyvízszállító csőegységet láthatunk. A három párhuzamos csövet hét keresztlemez foglalja egybe, és tartja a helyén a földben való elhelyezéskor. Nyestek az autókban sen nem versenyezhetünk. Ami viszont nagyon tetszett, és szeretnénk ha nálunk is megvalósulhatna: a statikus kiállitási szemlélet helyett az úgynevezett interaktív kiállítás megvalósítása. Itt az ember nemcsak passzív befogadásra kényszerül, hanem kérdezhet, gombokat nyomogathat, maga is cselekvő részesévé válhat annak, amit lát. Ezáltal könnyebben elérhető az is, hogy rendezéskor a különböző igényszinteket is figyelembe vegyék. Az ilyen típusú kiállítás szerves része a videotechnika és a számítógép. Szeretnénk, ha idővel mi is bővíthetnénk ilyenekkel a kiállításunkat. Terveink vannak, pénzünk nincs. Egyelőre sajnos még a téli fűtést sem látjuk biztosítottnak. Jellemző, hogy az ország összes múzeuma annyi pénzzel gazdálkodik, mint az Operaház. A következő ötéves tervben teljes műszaki rekonstrukciót végeznek az épületen. A Széchényi Könyvtár el- költözte következtében mi is új kiállítótérrel gyarapodunk. Egy új kiállítás sokszor leletmentés is, mert a nedves raktárakban az anyag erősen rongálódik, vagy el is pusztul. Pedig néha pótolhatatlan állatokról van szó. — Kiknek ajánlja a kiállítást? — Mindenkinek szól. A kisiskolásoktól az egyetemistáig bárki találhat benne érdekességet. Ugyanakkor a kiállítás látványos is. Igen sok állatot, köztük például nagyvadjainkat diorámákban, azaz eredeti élőhelyüket imitáló környezetben mutatjuk be. Leginkább mégis a fiatalabb korosztályokat várjuk, hogy értői, vagy legalább tisztelői legyenek a természetnek. A hideg napok elérkezté- vel gyakoribbá válnak az indítási nehézségek, amelyeknek egyik oka lehet az elhasználódott gyújtógyertya. Sokan szem elől tévesztik azt a fontos autós szabályt, hogy a gyújtógyertyával nem szabad takarékoskodni. Még a legjobb márkájú gyújtógyertya is négyütemű motoroknál tizenötezer, kétüteműeknél hatnyolcezer kilométer után veszít hőértékéből, szigetelőképessége romlik. A hőérték csökkenése öngyulladásra hajlamosítja a motort, ami a fogyasztás növekedését eredményezi. A szigetelőképesség romlása miatt viszont a hozzávezetett villamos teljesítmény nem érvényesül hiánytalanul, vagyis gyengül a gyújtószikra. A gyertyákat a javasolt csereidőn belül is néhányszor ellenőrizni kell. A gyertya élettartamát — a csereidőn belül — tisztítással meghosszabbíthatjuk. E műveletnél a szigetelőtest kúpos végét kell megszabadítani a koromtól, az olaj- és kokszlerakódástól kemény drótkefével (sárgaréz kefe nem alkalmas). A felületes tisztítás hiábavaló, nem jelent megoldást. Természetesen ellenőrizni kell a szikraköz előírt értékét is. A szikracsúcsok távolsága ugyanis leégés következtében nő, márpedig a nagyobb távolságáért a transzformátor tekercselésének és a gyertya szigetelésének, mert Svájc számos vidékén, de Hamburgban és Münchenben is a nyestek éjszakánként az autók motorterébe bújnak, s éles fogaikkal rágcsálják a fékvezetékek, a gyújtáselosztók és a kormánymű-szerkezetek gumirészeit. Egy zürichi zoológus, miután minden kétséget kizáróan megállapította: gumirészecskék vannak a nyestek gyomrában, rájött arra. hogy — például — egy tíz autóból álló oszlopból ezek az állatok mindig azt a kocsit keresik fel legelőször, amelyik utolsónak parkolt, tehát még meleg. a szikra létrehozásához nagyobb feszültségű villamos áram kell. (Kisebb távolságnál viszont gyenge szikra keletkezik.) Ne feledjük, hogy csak a testeit elektródot szabad utánaállítani, óvatos ütögetéssel. Csak olyan hőértékű gyertyát szereljünk a motorba, amilyet a gyár előírt. Egyszerre valamennyi gyertyát cseréljük ki, hogy a jó gyújtás esélyét valamennyi hengerben növeljük. Mindig csak egy gyertyakábelt vegyünk le — egyszerre csak egy gyertyát csavarjunk ki —, hogy elkerüljük a vezetékek felcserélését. A gyertyákról a vezetékeket — nehogy kiszakítsuk — a pipánál fogva vegyük le. A gyertya szereléséhez jól illeszkedő — ne pedig a gyertyán lötyögő — kulcsot használjunk, még kevésbé például villáskulcsot, mert könnyen megrepeszthetjük vagy eltörhetjük vele a szigetelő porcelánt, s akkor a gyertyát eldobhatjuk. A gyertyának gázbiztosan kell zárnia, ezért felfekvési helyét gondosan tisztítsuk le, ügyelve arra, hogy szennyeződés ne kerüljön a hengerbe. A gyertya menetes részét tanácsos kevés grafitos zsírral bekenni — így legközelebb könnyebb lesz kicsavarni —, de úgy, hogy ez a gyújtórészeket ne érje, mert zárlatossá teheti a gyertyát. Alapvető szabály, hogy a gyújtógyertyát se . tömítőA nyestállomány az utolsó években nagymértékben megszaporodott, elsősorban azért, mert a veszettség ellen védekezve megtizedelték a nyest egyik fő zsákmányo- lóját, a rókát, ráadásul a nyestek táplálékkínálata is megnövekedett. Eddig még nem találtak olyan szert, amellyel — a gumialkatrészeket bekenve — tőlük a nyesteket távol tudták volna tartani. Másfelől a nyestet nem könnyű vadászni, hiszen lakott területen nem lehet rá lövöldözni. Elzárt csapdával igyekeznek őket foglyul ejteni. gyűrű nélkül, se két vagy több gyűrűvel ne szereljük (például azon a címen, hogy a gyűrűk a meghúzásnál úgyis összelapulnak.) Tömítőgyűrű híján ugyanis a gyertya menetes része belóg az égéstérbe, felhevül, és öngyulladást okoz, továbbá a menetkezdés elszennyeződik, nehéz lesz a gyertya kicsavarása. Két vagy több gyűrű elhelyezése esetén pedig a friss üzemanyagkeverék nem juthat akadálytalanul a szikraképzés helyéhez, emiatt a gyújtás bizonytalanná válik. Az általában használt alumínium hengerfejekhez mindig alumínium tömítőgyűrűt használjunk (ne rezet.) Ma már gyártanak a hagyományoshoz képest kétszeres-háromszoros élettartamú gyújtógyertyát — platinagyertyát — is, amely azonban jóval drágább. A központi elektróda csúcsát vonják be a remek hő- és elektromos vezető platinával, amely igen ellenálló a korrózióval szemben, s ráadásul a korom sem ül meg rajta. A platinagyertya tehát bármilyen hosszú használati idő alatt is mindig tiszta marad, és semmiféle ápolást nem igényel. Az újfajta gyertyának nem is e drága fémmel bevont elektródja a kritikus része, hanem a véges élettartamú porcelántest. B. I. Vércsoportátalakítás Vérátömlesztésre a 0 vércsoporthoz tartozó vér a legalkalmasabb, mert míg az A, a B és az AB csoportú vér csak az azonos vércsoportú személynek adható, a 0 csoportú vért mindenki kaphatja. Noha a népesség csaknem 45 százalékának a vére a 0 vércsoportba tartozik, időnként mégis kevés az átömlesztésre rendelkezésre álló ilyen vér. A New York-i Vérközpontban megkíséreltek hát más csoportú vért 0-ássá átalakítani, és ígéretes eredményt értek el. B típusú vörösvérse j teket változtattak 0 típusúvá. E célra kávébabból kivont olyan enzimet használtak, amely- lyel a B típusú vér vörösvér - sejtjeinek felületéről leválasztottak egy bizonyos cukormolekulát. Ezzel a B csoportú vér vörösvérsejtje gyakorlatilag megkülönböztethetetlenné vált a 0 csoportbeliétől. Az első kísérletekben önként vállalkozó személyekbe néhány milliliter ilyen átalakított vért juttattak, s annak 95 százaléka még hu- szonnésv óra múlva is a vérkeringésben volt, s egy hónap múltán még mindig élt a sejtek fele. Az önkéntes vérkaoókban nem támadt mellékhatás. őshüllők nyomában óriási őshüllő lábnyomait fedezték fel egy kőfejtőben, Hannover közelében. A százmillió éves csapás 40 méter hosszúságú az egyes lábnyomatok átmérője eléri a 80 centimétert. Minthogy semmiféle más jellegzetességet (karom-lenyomatokat, stb.), nem találtak, eddig nem tudták pontosan meghatározni az óriás ősállat kilétét. Az állat egy sekély tenger partszakaszán haladt végig, hátsó lábaival az első lábak lenyomatainak közeié- be lépve. A most felfedezett lábnyomok jóval nagyobbak, mint a korábban talált őshüllő-nyomok, s arra vallanak, hogy annak idején Kö- zép-Európában is éltek ezek az őskori óriások. Németh Géza Kevesebb üzemanyaggal Időszerű gyertyacsere pfeo Ő))b Of íláfif^l ^ ^
