Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-23 / 275. szám

1985. NOVEMBER 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Tisza Bútoripari Vállalat szolnoki gyáregysége az idei ffszi BW-n mutatta be a Capri sztár fantázianevű konyhabútorát, amelynek novemberben kezdték meg a sorozatgyártá­sát. Havonta 100 garnitúrát készítenek a tetszetős bútorokból Fotó: HL Fürdők 17 millió veszteséggel Kinek az adósságában úszunk? Mostanában mind többször hallhatunk arról, hogy a Szolnok Megyei Víz- és Csa­tornamű Vállalat különböző bdnuházások kivitelezésére vállalkozik. Miért meglepő, hogy a települések vízháló­zatát, szennyvíztisztító mű­veit építi meg? Mert a vál­lalatnak tulajdonképpen csak a kezelésébe átadott, legtöbbször tanácsi beruhá­zásként készült létesítmé­nyek fenntartása, olyan ál­lapotban való megőrzése a feladata, amelyik biztosítja a vízszolgáltatás, a szenny­víztisztítás zavartalanságát. A szakmát egy kicsit job­ban ismerők azonban tudják: a fenntartási munkák elvég­zéséhez nélkülözhetetlen technikai eszközöket érde­mes minél jobban kihasznál­ni, velük „idegen” munká­kat elvégezni. Sőt, a vállal­kozások révén szerzett nye­reségből azokat a gépeket is megvehetik a „vizesek”, amelyekre évente legfeljebb egyszer-kétszer, ritkán meg­történő hibák kijavításakor van szükség. Nem luxus ez, hiszen ügyesen válogatva a külső megrendelők ajánlatai között a speciális berendezé­seknek. is lehet elegendő munkát találni, megvásárlá­suk tehát nemcsak bizton­ságot ad a fenntartást, kar­bantartást végzőknek („vér szély esetén sem kell fűhöz- fához rohangálni míg a nél­külözhetetlen gépet valaki­től kölcsön tudjuk kérni”). A vállalat alaptevékenység­ből és más forrásokból szár­mazó bevételeit ismerve, azonban mégis meglepődik sok szakember is: a vízellá­tás, a szennyvízelvezetés és a fürdőszolgáltatás ellenér­tékeként a vízművek évente mintegy 370 millió forint be­vételre tesz szert, építőipari, ipari és egyéb feladatok el­végzéséért pedig 230 millió forintot kap. Egyáltalán nem mellékes tehát az alapon kí­vüli tevékenység. Mi több — szükséglet! Ezt egyértelműen bizonyíthatjuk, ha a különböző munkákkal elért nyereségeket is meg­vizsgáljuk., (Minden követ­kező adat a törvényesen já­ró árkiegészítések számba vétele után értendő). A víz­Tegnap délelőtt Tiszafüre­den megalakult a Neumann János Számi tógép tudományi Társaság, a környékbeli szakembereket tömörítő, szakmai képzésüket és to­vábbképzésüket segítő váro­si szervezete. Az alakuló ülésen Kovács Győző, az NJSZT főtitkára ismertette szolgáltatás és szennyvízel­vezetés nyeresége minden évben csupán 1—2 millió forint, a vállalat 12 fürdője viszont 10—17 millió forint veszteséget „termel”. Hogv a Vízművek a tavalyi eszten­dőt mégis 10 millió forintos nyereséggel zárta, az idén pedig 35 millióra számít — egyértelműen az építési fel­adatok elvégzésének, a szi­vattyúk és vízórák javításá­nak, a számítástechnikai szolgáltatásoknak (kompute­reikkel bérmunkát végez­nek más cégeknek, megren­delésekre szoftvereket ké­szítenek) köszönhető. Ezek nyeresége nélkül alapvető feladatait sem tudná megol­dani a vállalat. Bár az alaptevékenység fürdők nélkül 1—2 millió fo­rintos nyeresége is minden­képpen kevés lenne a válla­lat fejlődéséhez, a dolgozók keresetének növeléséhez, a Vízműveket az előbb emlí­tett vállalkozásokra termé­szetesen leginkább a fürdők kényszerítik. Tizenkét fürdőt egyetlen hasonló profilú cég sem üzemeltet — „a megye gazdag termálvíz-készleté­nek mi inkább a gondját érezzük” —, de másért is kényszerül ennyi, alapon kí­vüli tevékenységre. Persze, ha már megépül­tek, valakinek üzemeltetni kell a megye fürdőit, és mi­ért ne az a vállalat tegye, amelyik a legjobban ért hoz­zá. Az azonban meggondo­landó, hogy hol húzzuk meg a határt, ameddig a válla­lati kollektívától méltán várhatjuk el a nagyobb kö­zösség kényelmét szolgáló terhek magára vállalását. Mert a Víz- és Csatornamű- vek vezetői szerint a jövő­ben inkább a fürdők vesz­teségének növekedésére kell számítani: a belépők tovább nem emelhetők, a fenntar­tási költségek csökkentése pedig a szolgáltatások szín­vonalának romlásához vezet­ne, mainál kevesebb alkal­mazottal a közönséget aligha lehetne kiszolgálni, vizet a mostaninál kevesebbszer cserélni megengedhetetlen. A vizet felfrissítő, úgyneve­zett forgató berendezések legkorszerűbbjei pedig 7—8 meg a résztvevőket a társa­ság céljaival, munkájával, a számítástechnika alkalmazá­sának időszerű feladataival. Az alakuló ülésen megvá­lasztották a városi szervezet elnökévé Bugán Mihályt, tiszteletbeli elnökévé Mező Bélát, titkárává Novák Jó­zsefet, valamint a vezetőség öt tagját. millió forintért szerelhetők fel, elegendő pénz a viszony­lag egyszerű, saját gyártmá­nyú vízforgatókra sincs. A fürdőjegyek után járó árki­egészítés növekedésére szá­mítani pedig meglehetősen bizonytalan dolog. („Pedig ez a szolgáltatásunk való­ban állami támogatást érde­melő, közösségi célokat szol­gál” — tartják a vállalat­nál). Van persze a gondokon enyhítő megoldás a koráb­ban említetteken kívül is: a költségek csökkentése révén — például a fajlagos ener­giafelhasználás mérséklésé­vel, a vegyszeradagolás szá­mítógépes vezérlésével, a korszerű szolnoki vízkivéte­li mű munkába állításával — a Víz- és Csatornaművek - nél az idén mintegy 8 mil­lió forinttal sikerült növelni a nyereséget. Az azonban kétségtelen, hogy a vesztesé­geket mérséklő lehetőségeket a fürdők környékén is fel­tétlenül kutatni kell. Mert a korlátok ellenére vannak még járható utak. Igaz, ezek közül választani sokaknak még nagyon merész dolog­nak tűnik. A fürdők mellett, meg a kerítéseken belül is, tisztes haszonnal élnek például ide­genforgalmi és vendéglátó üzletek. Talán nem „isten­kísértés” arra gondolni, hogy igazságosabban is osztozhat­nának az embereket a szál­lodákba és vendéglőkbe von­zó fürdők üzemeltetőivel. A Víz- és Csatornamű Válla­latnál azt sem látják lehetet­lennek, hogy — bár első hal­lásra ez kétségtelenül fur­csán hangzik — maguk ala­kítanak egy vendéglátó „ágazatot”. Az elképzelések még nem teljesen kiforrot­tak, az azonban bizonyos, a strandokon, az uszodákban szolgáltatásait az eddigiek-- nél kifizetődőbbekkel . gya­rapítva reménykedhet csak a vállalat a tetemes veszte­ségek lefaragásában. Ezeket a terveket pontosan kidol­gozni, valóra váltásukat mi­nél előbb megkezdeni a ké­nyelmek növelésére vágyó fürdőközönségnek is érdeke. V. Szász József Megújult a hímzőüzem A Paszományárugyár hím­zőüzemében mintegy 4.5 millió forintos költséggel felújítottak, három nagy tel­jesítményű hímzőgépet.. Eze­ken gyártják legújabb ter­méküket, a hímzett függö­nyöket. A vállalat évente csaknem hatmillió négyzet- méter lakástextíliát készít. Szá m ítástech n i ka i szakemberek fóruma Felavatták Kun Béla emléktábláját A Kommunisták Magyar- országi Pártja megalakulá­sának 67. évfordulója, vala­mint Kun Béla születésének közelgő 100. évfordulója al­kalmából tegnap emléktáb­lát helyeztek el a magyar és a nemzetközi munkásmozga­lom kiemelkedő alakjának tiszteletére a Kresz Géza ut­ca 27-es számú ház falán. Az emléktábla-avató ün­nepségen a Himnusz elhang­zását követően Bálint And­rás színművész József Attila „Levegőt” című versét adta elő, majd Hámori Csaba, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára mondott beszédet. Ballai László előadása Szolnokon Tegnap délelőtt Szolnokon, Technika Házában Ballai László, az MSZMP KB gaz­daságpolitikai osztályvezető­je a XIII. pártkongresszuson meghatározott gazdaságpoli­tikai feladatokról és a ma­gyar gazdaság növekedési le­hetőségeiről tartott előadást. A Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezeté­nek a műszaki és közgazda- sági hetek keretében szerve­zett rendezvényén a KB osztályvezetője elemezte a VI. ötéves terv végrehajtá­sának körülményeit, a VII. ötéves ' terv bázisát jelentő eredményeket, részletesen beszélt az új terv kidolgozá­sa során figyelembe vett legfontosabb külső és belső gazdasági feltételekről, a KB irányelveiben meghatározott célok eléréséhez feltétlenül megoldandó feladatokról. Szakszervezetek számvetése A Szakszervezetek Szol­nok Megyei Tanácsa ma tartja küldöttértekezletét. A dolgozó kollektívák kép­viselői elemzik az utóbbi évek munkáját, megszab­ják a következő ciklus fő tennivalóit. Van miről szá­mot adni, hiszen a megye szakszervezeti szervei ön­állóan, a szocialista épí­tés iránt elkötelezetten, a szervezett dolgozók támo­gatásával eredményesen munkálkodtak a párt XII. majd a XIII. kongresszu­sa, valamint a szakszer­vezetek XXIV. kongresz- szusa határozatainak meg­valósításáért. Az SZMT tevékenységé­ben előtérbe került a be­számolási időszakban a területpolitikai munka. Ennek kedvező hatását nemcsak a szervezett dol­gozók érezték. A testület egyik legfontosabb felada­tának tartotta, hogy részt vegyen a területpolitikai munka alakításában és cselekvő részese, ösztönző­je legyen a tervek végre­hajtásának. Kiemelt fi­gyelmet fordított a lakás- építési tervek kialakításá­ra és végrehajtására. A szakszervezeti szervek — főként a társadalmi össze­fogás erősítésével, társa­dalmi munkák szervezésé­vel, a munkahelyi támo­gatás szélesítésével — je­lentős mértékben járultak hozzá a települések ivóvíz- és csatornahálózatának fejlesztéséhez, több telepü­lésen pedig a gázvezeték- rendszer kiépítéséhez. Ez a tanácskozás arra is hivatott, hogy mérlegelje a szakszervezeti szervek részvételét a megye gaz­daságának fejlesztésében, a dolgozók élet- és mun­kakörülményeinek, szociá­lis helyzetének javításá­ban. Mondani sem kell, mennyire fontos munkáról van szó, mennyi okos ja­vaslatra, jó szándékú ész­revételre van szükség ezek­ben az időkben, hogy adottságainkat jobban ki tudjuk használni, hogy erőforrásaink hatványozot­tan hasznosuljanak, hogy a gazdasági helyzet nehéz­ségei között is legalább megőrizzük a meglévő színvonalat az élet- és munkakörülményekben, a szociális ellátottságban, — sőt, hatékony munka ré­vén emeljük azt Számtalan hatás követ­keztében aktívabbá, kriti- kusabbá, kezdeményezőb­bekké váltak az utóbbi időkben a szakszervezeti tagok, élénkült a mozgal­mi élet. A megyei küldött­értekezletnek ezért számot kell adnia a tagok politi­kai, kulturális és művé­szeti neveléséről is. A szakszervezeti testületek irányító-ellenőrző munká­jának megítélése is napi­rendre kerül ezen a ta­nácskozáson. Sokrétű, tar­talmas eszmecsere várható tehát. Az üzemi és az ágazati szakszervezetek megyei küldöttértekezleteinek ta­nulságai szerint az SZMT küldöttértekezlete is ak­kor tölti be igazán a hivatását, ha az el­ért eredmények mél­tatása mellett a fő fi­gyelmet a kiemelt felada­tokra helyezi. Azok közül is a legfontosabb a terme­lőmunka segítése mozgal­mi eszközökkel. Ez végső soron kiemelt érdekvédel­mi feladat is, hiszen köz­ismert, hogy elosztani csak azt lehet, amit megterme­lünk. Ezeknek a gondolatok­nak jegyében köszönt jük ­az SZMT megyei küldött- értekezletét, és a közösség ügyét szolgáló, eredményes tanácskozást kívánunk. Törökszentmlklós bemutatkozik Termékkiállítás, gálaműsor, diáktalálkozó Szolnokon A törökszentmiklósi üzemek, vállalatok ínycsiklandozó termékben** tatója Szolnokon, a Megyei Művelődé­si és Ifjúsági Köz­pontban tegnap délután az Éle­tünk, utunk című kiállítás megnyi­tójával megkez­dődött a török­szentmiklósi na­pok rendezvény- sorozata. A tárla­tot — amely a város életéről négy évtizedes fej­lődéséről ad képet a látogatóknak — Papp Lajos, az MSZMP Török­szentmiklósi Vá­rosi Bizottságá­nak első titkára nyitotta meg. A megnyitón részt vett Varga Sán- dorné, a szolnoki pártbizottság első titkára. A közön­ség — amelyet a törökszentmiklósi zeneiskola tanáraiból ala­kult kamarazenekar műsora köszöntött a rendezvényso­rozat első programján — ezt követően a művelődési központ Mindennapi dolga­ink elnevezésű sorozatában az emeleti vitrinekben és az előtérben törökszentmiklósi vállalatok, üzemek termék- bemutatóját tekinthette meg. A Compack Vállalat „Orosz teázót” nyitott, felvonultatta termékeit a Baromfifeldol­gozó és a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a Tö­rökszentmiklósi Állami Gaz­daság, valamint az áfész is bemutatkozott ínycsiklando­zó hidegtálaival, sütemé­nyeivel. A gyermekgalérián délután 5 árakor nyílt meg a városi művelődési központ képzőművészeti gyermek- szakkörénók kiállítása, majd 6 órától művészeti együtte­sek adtak gálaműsort a szín­házteremben. Fellépett a Kodály Zoltán Zeneiskola kamarazenekara, a Rózsa Ferenc Téri Általános Isko­la énekkara, a Liszt Ferenc Kórus, valamint a Béke Tsz népdalköre és a Miklós Néptáncegyüttes. A törökszentmiklósi napok következő rendezvényét no­vember 29-én délután 2 órá­tól tartják „Műszaki fejlesz­tési lehetőségek a magyar mezőgazdaságban a VII. öt­éves terv időszakában” cím­mel hangzik el előadás. Ax ezt követő program ugyan­csak találkozó lesz, ám ez­úttal a két város középisko­láinak diákjai ismerkedhet­nek meg, tölthetnek el né­hány órát egymással. Más­napi, szombaton délután 3 órától — a törökszentmikló- siak játszóháza várja a szol­noki gyerekeket, december 2-án, hétfőn délután 4 órá­tól pedig a két város nyug- dijasklubjainak találkozóját rendezik meg a művelődési központban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom