Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1985-11-21 / 273. szám

1985. NOVEMBER 21 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Két tervidőszak mezsgyéjén, Törökszentmiklóson Új feltételekhez igazodó elképzelések a Béke Tsz-ben A műszaki haladás a társadalmi fejlődés legfontosabb elemévé vált Elcsendesedett a török­szentmiklósi meg a tiszate- nyői határ. Ünnepi vállalá­suk a Béke Tsz-belieknek, hogy november 7-re befeje­zik a betakarítást, a vetést. A 10 ezer 200 hektáron gaz­dálkodó, 650 dolgozót foglal­koztató közös gazdaság elnö­ke, Kasza János elégedetten beszélt az őszi kampányról. — Idejében fedél alá vit­tük 937 hektárról a szemes-, 480 hektárról a silókukorica, 1500 hektárról a napraforgó, A. határban már csak mintegy másfélezer hektár­nyi őszi mélyszántás vár a szövetkezetiekre. A napi 100 —150 hektárnyi szántókapa­citás a biztosíték arra, hogy nem fognak „kifagyni” a földből az ekék. A téesz köz- gazdasági szakembereinek, az ágazatok szakvezetőinek — hallom az elnöktől — most már a 86-os úgyneve­zett előterveik készítése ad munkát. — Két középtávú népgaz­dasági tervidőszak mezsgyé­jén különösen nagy mind­annyiunk felelőssége a to­vábbi gazdálkodás megter­vezésében. Az 1976—80 kö­zötti termelés 48 százalékos túlteljesítését terveztük a VI. ötéves tervben. Ezzel szemben 52 százalékos túl­teljesítést jelent az öt esz­tendei 1,6 milliárdos terme­lésünk. Az 1985. évi várha­tó 45 millióval együtt szá­mított öt évi nyereségünk pedig 36 százalékkal halad­ja meg a tervidőszakra elő­irányzottat. Jó eredménye­ket nem könnyű megfejelni, különösen ha számolunk a gazdálkodási feltételek to­vábbi szigorodásával. Amint az a közgazdasági elnökhelyettes, Leczki Rozá­A jövő évi és az újabb kö­zéptávú üzemi tervet készí­tők a törökszentmiklósi té- eszben is jól tudják, a mó­dosított szabályozók egy ré­szének pozitív, más részének negatív hatása lesz a gazdál­kodásra. Kasza János elnök­kel sorra vettük, hogyan kí­vánnak élni az előbbiek ad­ta lehetőséggel, és mit ter­veznek az elvonó hatás el­lensúlyozására. — Ismeri a mondást: van egy jó hírem, meg egy rossz. Ha felütjük a változásokat meghirdető közlönyt, ezút­tal így fogalmazhatunk: van néhány rossz hírünk, de lé­nyegesen több jó. Kezdjük talán a kedvezőbb központi intézkedések egyikével. A szarvasmarha ágazat jöve­delmezőségének javítása ér­dekében a tejtermelést lite­renként további 90 fillérrel iotálja az állam. A hétszóz tehenünktől fejt évi három §s félmillió liter tej esetében ?z több mint hárommillió örint többletbevételt jelent­het a szövetkezetnek jövőre. 776 hektárról a cukorrépa termését. Kedvezett most az őszi időjárás a betakarítás­nak. Annál inkább embert gépet próbáló munka volt a talajelőkészítés, a vetés, a hosszantartó szárazság mi­att. Nagyobbrészt porba ve­tettük 670 hektáron az őszi árpa, három és félezer hek­táron az őszi búza magját. Még idejében jött a vetések­re a kelesztő csapadék, most elmondhatjuk: nem­csak a májusi, a megkésett novemberi eső is aranyat ér. lia előtt sorjázó papírlapok adataiból kitűnt, a hama­rosan a vezetőség elé kerü­lő előtervekben mégis meg­fejeli jövőre is, az elkövet­kező öt esztendőben is az eddigi eredményeit a Béke 'Tsz. A nyereséget illetően — szögezte le az elnökhelyettes asszony — a mezőgazdasági termelés közgazdasági fel­tételrendszerében bekövet­kező változások ismeretében, a szintentartás is eredmény­nek számít. Még a termelés további bővítése mellett is. Az elmúlt hetekben jelent meg a Központi Bizottság közleménye a VII. ötéves népgazdasági terv irányel­veiről. Aszerint a mezőgaz­dasági termelés hét—tíz szá­zalékos növelésével számol az ország. A mi gazdasá­gunkban ennél többnek, 1990-ig mintegy 16 százalé­kos növekedésnek látjuk reális lehetőségét. Három­négy százalékkal részesedik ebből az elképzeléseink sze­rint 1986, de hogy a jövő év­re előirányzott 362 milliós termelési tervet teljesíteni tudjuk, nagyon körültekin­tően kell mérlegelnünk a szabályozó változások vár­ható hatását a tervezettnél. Csak hát ahhoz, hogy ezzel arányos nyereségtöbbletre is szert tehessünk, élnünk kell egy, a szabályozó módosítá­sok adta másik lehetőséggel is. Ami nem más, tájékoztat­tak a téeszbeliek, mint a szarvasmarha-telepek re­konstrukciójához igénybe vehető 50 százalékos állami támogatás. A korszerűsítés ugyanis Kasza János szerint alapvető feltétele annak, hogy a tejtermelés megemelt dotációja mellett is hosszú távon jövedelmező marad­jon az ágazat. — Az egyik legbérdgénve- sebb ágazatunk a tehenészet. A jelenlegi telepeinken, a kö­tött tartású tehénállomá­nyunkat több mint negyve­nen gondozzák. A rekonst­rukciót már 1986-ban meg­kezdjük. Egyik telepünkön áttérünk a szabadtartásra, teljesen gépesítjük a takar­mányozást és a kitrágyázást, a sajtáros fejőberendezése­ket fejőállásokra cseréljük, így mintegy 40 százalékkal A Csepel Művek Szer­számgépgyára legkorsze­rűbb termékei közé tar­toznak a nagy pontos­sággal dolgozó, számító­géppel vezérelt meg- munkálóközpontok. Ki­fejlesztettek egy úgyne­vezett törpe megmunká­lóközpontot is. Ebből az idén már 20 darabot gyártanak. A gépek há­romnegyed részét expor­tálják a KGST országok­ba valamint az NSZK- ba, Franciaországba, Ausztriába, Indiába és Kínába. Természetesen a hazai ipari vállalatok is megismerkedtek az 'új CNC-géppel. Közülük többen rendeltek is belő­le, a ennek rövidesen eleget tesz a gyártó cég. kevesebb létszámmal, lénye­gesen kevesebb nyereséget apasztó költséggel dolgoz­hat majd a tehenészet. Az új nagyüzemi sertésfelvásár­lási árak alapján, ha a ha­gyományos és a szaktelepün­kön 2000-rel növeljük az évi hízottsertés értékesítést, a kétmilliós árbevételtöbb­letet jelenthet a gazdasá­gunknak. Hogy beruházás, azaz a férőhelyes és a koca- állomány gyarapítása nél­kül növelhessük a termelést, anyagilag érdekeltté tesszük a jószággondozókat a szapo­rulati mutatók javításában, a felnevelési veszteségek csökkentésében. Jól táplált földbe jó mag A „rossz hírek”, azaz a jövő évi gazdálkodás szem­pontjából kedvezőtlen vál­tozások közül Leczki Rozá­lia a műtrágya árak átlagos 3,7 százalékos növelését emelte ki. — Bár az évenkénti ható­anyag szükségletünket fi­gyelembe véve egymillió fo­rintnál nagyobb költségtöbb­letet jelent a kemikáliák .árénak újabb emelése, sem­miképp nem ellensúlyozhat­juk azt a tápanyag felhasz­nálás csökkentésével. Az egyik járható út, hogy a költségnövekedést az egység­nyi területen megtermeH nagyobb hozamok elérésével, több nyereséget hozó több­letértékesítéssel „védjük ki”. Éppen ezért, amíg korábban az ősszel elvetett búzának 30—35 százalékát, az idén. már 54 százalékát tette ki a magasabb szaporulati fokú vetőmag. A kemikália árának növe­kedésének ellensúlyozására tervezett másik intézkedés­ről Kasza János elnök be­szélt: — Hiába a. megfelelő bio­lógiai alap, a magasabb sza­porulati fokú vetőmag, alul­táplált földeken abból nem lesz többlettermés. Ismerem a megyei adatokat: termelő­szövetkezeti átlagban hek­táronként. 285 kilogramm vegyes hatóanyagot szórtak ki a gazdaságok a búza alá. A mi növénytermesztőink hektáronként 332 kilogram­mot. méghozzá jobb haté­konyságú, jobb eloszlású szuszpenziós műtrágyát. Ügy tervezzük, jövőre telje­sen átállunk a folyékony műtrágya-felhasználásra. A közgazdasági feltételek vál­tozásai technológia-váltásra is késztetnek bennünket. Az elnök így folytatta: úgy van az, ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez. Nos, a nép- gazdasági érdekekből módo­sított szabályozók nem min­den esetben illleszkednek jól az üzemi elképzelésekbe, kö- vetkezésképnen: az üzemi terveket kell azokhoz igazí­tanunk. Bölcs gondolkodás. — temesközy — (Folytatás az 1. oldalról) szerezni, amelynek birtoká­ban politikai céljaikat a má­sik félre rákényszeríthetik. Ezt ismerték fel időben a szocialista közösség országai, és vezetőik a múlt év nya­rán ezért döntöttek úgy, hogy egy komplex program alapján, együttműködve gyorsítják meg a társadal­mi-gazdasági haladás bázisát adó műszaki, technológiai fejlődést. Majd így folytatta beszédét Pál Lénárd: Másfél évvel ezelőtt a szakemberek széles körének bevonásával hazánkban is megkezdődött annak ku­tatása, melyek azok a fő irányok, amelyekben a legnagyobbat kell lépnünk, hogy a társadalmi-gazdasági haladást meggyorsítsuk. A Vizsgáit ódások eredményei teljes mértékben összhang­ban vannak a szocialista or­szágok együttműködésére ki­dolgozott program következ­tetéseivel. Melyek ezek a fő irányok? Én három fő témakört em­lítenék meg. Az anyag- és energiafelhasználás területén elodázhatatatlan az úgyne­vezett fajlagos mutatók ra­dikális csökkentését eredmé­nyező technológiák kidolgo­zása. Az új technológiákon, az új szerkezeti anyagok fel­kutatásán van a hangsúly, mert a takarékosságra kény­szerítő adminisztratív mód­szerektől már csak minimá­lis eredményeket várhatunk. A második fő irányként a társadalom minden szférá­jának elektronizációját mon­danám. Nemcsak a mikro­elektronikai ágazatok fej­lesztésének meggyorsításá­ról vagy a termelési és gaz­dasági folyamatok elektroni­zálásáról van tehát szó. Feladataink közé tartozik például az elektronizáció vívmányait alkalmazni, be­fogadni tudó szakemberek kiképzésére alkalmas oktatá­si program kidolgozása is. Az e téren teendőket ősz- szegző társadalmi programot a kormány nemrégiben hagy­ta jóvá, és végrehajtása a VII. ötéves tervben, minden tekintetben megfelelő támo­gatást kapva, meg is kezdő­dik. És nem is rossz alapok­ról indulunk, hiszen a VI. ötéves terv során az iskolai számítástechnikai oktatás fejlesztésében nemzetközi el­ismerést kiváltó eredménye­ket értünk el. Persze az elektronizáció terén felvál­lalt feladatok kiválasztása során tisztában kell lermük országunk adottságaival: in­kább a szellemi energiák rrxiximális kihasználására törekedhetünk. A harmadik, a műszaki fejlődés gyorsítása érdeké­ben kiemelt figyelmet ér­demlő terület az úgynevezett biotechnológiáké. Ezeknek az eljárásoknak az ezredfor­dulóra á gazdaság minden szférájában nagyon jelentős szerep jut, fokozatos elter­jesztésük már a VII. ötéves tervnek is fontos része. És e téren sem rosszak az adott­ságaink. Példaként említhet­ném, hogy szegedi kutatók, laboratóriumi körülmények között már képesek coli bak­tériumokkal hurrán inzulint „termeltetni”, a nitrogén- műtrágyákat helyettesíteni képes nitrogénmegkötő bak­tériumoknak „termelő mun­kára” fogását segítő kuta­tások is jól haladnak. A Központi Bizottság tit­kára ezután arról szólt, hogy mind a három műszaki fej­lesztési területen csak az infrastruktúra javításával juthatnak előre. Majd ar­ról beszélt, hogy az új ötéves terv ellentmondó követelményeknek is kényte­len eleget tenni, ám a már Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára tartotta a megnyitó ünnepségen a beszédet végleges formába öntés előtt is látszik, hogy ezeknek op­timálisan meg tud felelni. A műszaki fejlesztés a VII. ötéves tervben jelentőségé­nek megfelelő teret kap, pél­dául a ráfordításokon belül a beruházások aránya majd­nem kétszerese az előző öt évben elértnek. A műszaki fejlesztés — erre megfelelő­en ösztönző szabályozórend­szerrel — alapvetően válla­lati teendő lesz, de pályá­zat útján megkapható pénz, a legfontosabb országos cé­Pál Lénárd délután Majo­ros Károly és Simon József kíséretében a Tiszamenti Vegyiművekbe látogatott. A Központi Bizottság titkárát és a megyei pártbizottság ve­zetőit Szalay László igazgató tájékoztatta a vállalat gaz­dálkodásáról, az ország kén- savtermelésének döntő több­ségét, a vállalat termelésé­nek közel ötven százalékát adó szuperfoszfátot gyártó, a-z évente 18—20 ezer ton­na mosóport, 30 ezer ton­na tripol j foszfátot és a ezer tonna festékanyagot, szervetlen pigmentet ké­szítő nagyüzem munkáiéról. Elmondta, hogy a 4 milliárd forintos árbevételt produká­ló üzem évi 400 millió forin­tos nyereségét — döntően alapanyageflátási nehézsé­gek miatt — az utóbbi esz­tendőkben nem tudta jelen­tősen növelni, bár a VI. öt­éves terv idején a termelés 26 százalékkal (1980-as ára­kon számítva 8 százalékkal) lók elérését gyorsító közpon­ti pénzügyi alapok is lesz­nek mind az állami progra­mok finanszírozására, mind a kutatásra. Pál Lénárd a műszaid, közgazdasági értelmiség anyagi elismerésének, ösz­tönzésének kérdéseit elemez­ve hangsúlyozta, egységesen emelni minden mérnök és közgazdász fizetését — meg­oldhatatlan feladat. De van­nak lehetőségek a vállalato­kon belül az eredményeket produkálni képes emberek méltó elismerésére. Csak hát ehhez a vállalatoknál előbb el kell dönteni, hogy ez az értelmiségi réteg milyen szerepet játszik a vállalat gyarapodásában, és azt, hogy a mérnökök, közgazdászok csoportján 'belül ki mennyit ér — mondotta beszédének befejező részében. A Központi Bizottság tit­kárának megnyitó beszéde után kitüntetéseket adtak át a technika háza tervezésé­ben, kivitelezésében legered­ményesebben dolgozóknak. Keleti László, a SZAÉV mű­vezetője az építésben részt­vevők munkájának színvona­las koordinálásáért Kiváló Munkáért miniszteri kitünte­tést kapott, Csala Sándor, a Szolnokterv építéssé pedig az Építéstudományi Egyesület tisztújító közgyűlésén veszi majd át a patinás épületre­konstrukciójának megterve­zésével, új feladatai ellátá­sára való alkalmassá téte­lével kiérdemelt Kiváló Mun - káért kitüntetését. Ezután az ünnepség részt­vevői megtekintették az új intézményt, az előadóterme­ket, a klubhelyiségeket, az igen ötletesen a padlástér­ben kialakított könyvtárat, a pincében helyet kapott ki­állítótermet. A technika házát ma már birtokba is veszi a megye műszaki-közgazdasági értel­misége. nőtt, miközben a foglalkozta­tottak száma 7 százalékkal csökkent. A TVM-nél a bé­rek az elmúlt öt esztendő alatt 50 százalékkal növe­kedtek. A Központi Bizottság tit­kárának kérdéseire válaszol­va az igazgató elmondta, hogy vállalatánál most kutat­ják az elektronikai ipar igé­nyeit is kielégítő, nagy tisz­taságú kénsav gyártásának megteremtésére kínálkozó lehetőségeket, hogy évek óta eredménytelenül próbálkoz­nak (mert vevő lenne, de a kínált ár kicsiny) a tőkés kénsavexport mennyiségé­nek növelésével. Pál Lénárd érdeklődött arról, hogy az alapvetően nagyüzemekre alapozott magyar vegyiparban Szol­nokon milyen lehetőséget látnak, a mennyiségben ki­csiny igényeket kielégíteni képes, nagyvállalaton belüli speciális anyagokat előállító részlegek kialakítására. A gazdálkodás kérdései­nek megbeszélése után a KB titkárát Szilágyi Gyula, a TVM üzemi pártbizottságá­nak titkára tájékoztatta a 11 ailapszervezet 395 Ikommu-r nistájának a gazdálkodást segítő politikai munkájáról. Pál Lénárd kérdésére el­mondta, hogy a vállalatnál dolgozó műszaki és közgaz­dasági végzettségűek 47 szá­zaléka tagja az MSZMP-nek; részletesen szólott arról, hoev a fiatalok pártmunká­ra való megnyeréséhez ná­luk is keresik a hatékonyabb eszközöket. A tájékoztatók és a TVM- ben tett üzemlátogatás után Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára késő délután haza­utazott Budapestre. V. Szász József Fotó: T. Katona László A KB titkárát Kása Béla, a kénalapú kéraavüzetn vezetője tájékoztatta munkájukról Az országosnál dinamikusabban Az egyik hoz, a másik visz A KB titkára a Vegyiművekbe látogatott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom