Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-21 / 273. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. NOVEMBER 21 IA tudomány világa Porból lesz, de nem porlik Új öntési és forgácsolási eljárás Aki járt már fémmegmunkáló üzemben, műhelyben, öntödében, láthatta: mennyi hulladék, levágott, esztergált, mart fémforgács, „sorja” keletkezik, amíg a kész munkadarab elkészül. Különösebb képzelőerő sem kell annak elgondolásához, hogy mekkora energiafogyasztás van ebben az iparágban. És melyik gyárban, műhelyben nem hallani néha cifra „fohászokat”, mert nem elég kemény a megmunkálószerszám, törik, csorbul, vagy egyszerűen csak nem fogja a munkadarabot? Az utóbbi időben egy új ágazat van kifejlődőben, amely képes mindezek megoldására. A neve: porkohászat. Hogy mi is ez, és hogyan oldja meg az említett gondokat arról Stefán Mihály az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője adott felvilágosítást. Az említett eljárásnak több előnye van. Az egyik például az, hogy míg a hagyományos kohászat több munkafázisból áll, a porkohászatban különböző porokat készítenek, azokat a megadott formákban sajtolják, majd izzítják, zsugorítják. Végül pedig esetenként finom köszörüléssel fejeződik be a munkafolyamat. Hogy miért nélkülözhetetlen ma már a porkohászat? Az egyik legfontosabb érv: egyes termékeket másképpen nem is lehet gazdaságosan előállítani, (például csapágyakat). Másrészt a hagyományos öntési és forgácsolási eljárásnál mutatkozó hatvan százalékos anyagkihozatallal szemben a porkohászat 95 százalékot eredményez. Tehát: ugyanazon célra alkalmazható porkohászati alkatrészek »ára 10—40 százalékkal olcsóbbak. A porkohászat szinte minden területen alkalmazható. A jái műiparban, az irodai, háztartási gépek gyártásánál. a szórakoztató és számító-elektronikai berendezések előállításánál, és így tovább. A fémporból készült termékek mintegy ötven százalékát a járműipar használja fel. Porkohászati eljárással olyan szuper kemény szerszámokat lehet előállítani, melyek nagy sebességgel dolgoznak, és az élettartamuk is igen hosszú. Magyar országon jelenleg évente mintegy 2,2 ezer tonna port állítanak elő. és dolgoznak fel porkohászati termékké, közel 2 milliárd forint értékben. Ez azt jelenti. hogy hazánkban egy főre évente 0,2 kilogramm hazai előállítású porkohászat! termék jut. A fejlett ipari országokban ez egy nagyságrenddel nagyobb. Japánban például már 1981- ben ez a szám elérte az 1,3 kg/fő értéket. Nálunk egy sor vállalat állít elő. és forgalmaz porkohászati eljárással készült terméket. Ezek közül kiemelkedő az Ipari Szerelvény és Gépgyár Szerszám- és Porkohászati Gyára, ahol egyebek között keményfém és kemény fémbetétes szerszámok gyártása, felújítása, illetve a hulladék visszanyerése, gyémántszemcsés szerszámok készítése folyik. Nem kevésbé jelentősek a TUNGSRAM RT gyárai sem, a wolfram, molibdén huzalok, a gyémánt, illetve kompozit, valamint a keményfém húzókövek megmunkálásával. Fő profilú porkohászati vállalat a váci Híradástechnikai Anyagok Gyára is. A Vasipari Kutató- és Fejlesztő Vállalat a többi között különleges mágnesek, szerszámok bevonatolásával, gyémántszemcsés szerszámok előállításával foglalkozik. És folytathatnánk a sort. A porkohászati tevékenységet folytató vállalatok jelentős összegű központi támogatást kaptak e tevékenység intenzív fejlesztésére, a további kutatásokra, melyek nem kisebb célt szolgálnak, mint a porkohászathoz szükséges némely import-anyag kiváltását, e kohászati termékek mennyiség* növalésétj minőségileg még jobb kivitelezését, az export növelését A Híradástechnikai Anyagok Gyárában előreláthatóan már az idén szép eredményt tudnak felmutatni. A szuperkemény szerszámok fejlesztését a GRÁNIT vállalta magára. Érdemes összefoglalni a fejlesztendő területeket, ilyenek tehát a műszaki kerámia. a keményfém, avas- és acél porkohászati termékek, a forgácsoló és forgácsmentes alakító szerszámok. a szuperkemény szerszámok, valamint a porkohászati eljárások és berendezések fejlesztése. Mit kell tenni? Mindenekelőtt célszerű bővíteni a szocialista és a tőkés kooperációt. A Szovjetunióban például a porkohászatot kiemelt programként kezelik, eredményeiből mi is profitálunk. Indokolt szervezetté tenni az elhasznált, értékes porkohászati termékek begyűjtését. s a gazdaságosan visz- szanyerhető komponensek (keményfém, szuperkeménv anyagok, stb.) újrahasznosítását. A porkohászat egyes területei után több hazai cég is érdeklődik, ebben az esetben a közös előnyök biztosítása mellett nem ésszerűtlen a gazdasági társulások vagy egyéb együttműködések létrehozása. Az oktatás és a műszaki ismeretterjesztés (előadások, prospektusok) eszközéivel bővíteni kell a porkohászati termékek felhasználási területét, helyes alkalmazását. Az illetékesek már gondoltak erre, hogy ennek érdekében mintaboltokat, tanácsadó vevőszolgálatokat létesítenek. Jó lenne minél előbb felsorakozni azon országok mellé, ahol már egy kicsit „előrehaladottabb állapotban” foglalkoznak ezzel a kevésbé beruházásígényes. kis létszámú üzemekben is kitűnően alkalmazható kohászati eljárással. Szatmári Judit A dízelmotor lelke Speciális próbapad a MIRKÖZ-nél A dízelmotorokban olyan mértékben kell összesűríteni a levegőt, hogy benne a tüzelőanyag önmagától meggyulladjon. A tüzelőszer csak úgy éghet el tökéletesen, ha elporlasztva jut a hengerekbe, és ott az égési tér levegőjétől jól összekeveredik. A cseppek finomsága az égésnél fontos szerepet játszik; a kisebb cseppek ugyanis gyorsabban melegszenek fel az öngyulladási hőfokra, és hamarabb égnek el. A dízelmotoroknál a tüzelőszer adagolásával csak abban a tekintetben vagyunk megkötve, hogy nem lehet több gázolajat befecskendezni, mint amennyi a hengerekben levő levegőben tökéletesen eléghet. (Kevesebbet azonban be lehet adagolni, mert ez a kevés is éppúgy meggyullad, mint az az adag, amelynél a motor legtöbbet teljesít). Az elmondottakból következik, hogy a dízelmotor lelke a jól beállított tüzelőszeradagoló és porlasztó berendezés. A befecskendezőszivattyú feladata, hogy a pillanatnyi terhelés megkívánta mennyiségű tüzelőszert az előírt időpontban és meghatározott nyomással a porlasztóiéi fúvókáján át finoman porlasztva fecskendezze be az égési térbe. A befecskendező-szivattyú a motor hengerszámával egyező számú kis dugattyús szivattyúelemből áll. Mindegyik dugattyú kis hengerben mozog, és ezeknek két keresztfuratán szívja, illetve a végén levő szelepen at nyomja az olajat a hengerbe. A dízeladagolókat speciális próbapadokon állítják be, illetve ellenőrzik bizonyos időközönként. Képünkön: a MIRKÖZ Szövetkezet MD 750 típusú frekvenciaváltós aszinkronmotoros hajtású adagolóvizsgáló próbapadját láthatjuk, amely a hazai ipar egyik világszínvonalú terméke. (KS fotó: Hauer Lajos felvétele). Ínyenc pisztrángok A tapasztalt horgászok Jól tudják, hogy a halak minden olyan csalira jobban harapnak, amelynek jellegzetes ize vagy szaga van. Jól jön ez az ízlésük a pisztrángok táplálásában, mert ezek a halak nem szívesen fogyasztják a növényi eredetű tápot, ellenben nagyon szeretik a húsizt, sőt ennek mesterséges változatát: a nát- rium-glutamátot (a mindenféle levespor egyik alkotórészét) is. Sőt azzal is beérik, ha a csalinak sós az íze. Ezt tudva a pisztrángok takarmányába nagyobb mennyiségben kezdték belekeverni a Maggi levespor gyártásakor visszamaradó — egyébként használhatatlan — üledéket. A jövőbeni rézfelhaaználás mértékét távlatilag komolyan befolyásolhatja a száloptikás információátvitel térhódítása. De hogyan lehet az elektromos jelátvitel egyik fő eszköze olyan anyag — az üveg —, amely önmagában nem is vezeti az eJektromosságot ? Mint tudjuk, a fény — akárcsak a rádióhullámok — elektromágneses rezgésekből áll. De ha a hagyományos híradástechnikai készülékekben néhány milliárd a hullámok rezgésszáma, a fényhullámok csak billiós nagyságrendű számokkal jellemezhetők. Márpedig jól ismert elv a távközlésben, hogy minél magasabb a jelhordozó hullámok rezgésszáma. annál több információ továbbítható velük. Ezt a lehetőséget a technika nem is szalasztotta el. Szükség volt egy fénysugárra, amelynek szabályos rezgését a hang rezgésének megfelelően átalakítani — modulálríi — lehet, és egy olyan „vezetékre”, amelyben ez a jelsorozat akadálytalanul végigszáguldhat. Ez volt tehát az előzménye az üvegszálakból font kábel megszületésének. Az üvegszálak maguk is több rétegűek: egy erősebb fénytörésű belső magból és egy kisebb törésmutatójú köpenyből állnak. Ez az üvegszál persze nem lehet túlságosan vastag, mert akkor nem lenne kellően hajlékony. Milyen vastag legyen tehát egy üvegszál? A ma ismert legjobb fényvezetékek aktív magjai ötszázad milliméter átmérőjfiek. Roppant szigorú feltétel, hogy ennek a melegen húzott vékony üvegszálnak teljesen tisztának, zárvány- és buborékmentesnek kell lennie. A mai gyakorlat szerint az üvegszál egyik végén bebo- csátják a modulált lézerfényt, másik végpontján pedig megfelelő berendezéssel felfogják. Képünkön: — erős nagyításban — kötegekbe fogott üvegszálakat láthatunk. Egy-egy kvarcüvegszál átmérője 0,12 milliméter, magváé azonban csak 0,06 milliméter! E hajszál vékonyságú optikai szálak mindegyikén egyidejűleg több mint 6 ezer telefonbeszélgetés folytatható. NSZK- beli szakemberek készítették optikai távközlési kutatásaik számára. (KS) Éveié kukorica A kukorica őshazájában, a mexikói Jalisho állam hegyi erdőiben olyan vadon élő kukoricáira bukkantak, amelynek eddig ismeretlen tulajdonsága van: a föld alatt gyökértörzset hoz létre, ami áttelel, és a talajban marad, hogy azután a következő tavasszal újra kihajtson. A Zea diploperen- nis-nek nevezett növény a kultúrkukorica primitív rokona, néhány ezer megtalált példánya azonban nagy értéket jelent a növényne- mesítők számára. Megfelelő keresztezéssel olyan kukoricanövényt lehet talán létrehozni, amely évelő, s így nem lesz szükség többé az évenkénti vetésre. A meleg éghajlatú országokban különösen nagy hasznot hozhatna a folyamatosan hajtó kukorica. A hírek szerint a Mexikóban talált vadkukorica ellenálló a rovarkártevőkkel, sőt a kukorica vírusbetegségeivel szemben is. Az évelő kultúrkukorica létrehozása még éveket vehet igénybe. A DOMUS de*és‘ b°u*a SOV®*»1* Vásárolhatók: szekrénysorok, kárpitozott garnitúrák, konyhabútorok, étkezők, kiegészítő kisbútorok, szőnyegek, függönyök, csillárok. (12608) Tizenhét faj ismert A népszerű pingvinek A madarak változatos, színes világában van egy csoport, amely nálunk nem él, sőt természetes élőhelye igen távol esik tőlünk, a világ másik felén, a déli féltekén mégis igen népszerű. Ez a madár a pingvin. Függőleges testtartásé, járása, fekete-fehér színezete, amely annyira emlékeztet a frakkviseletre kedvelt témája a karikaturistáknak is. Testük teljesen átformálódott a vízi életmódhoz: torpedó alakú, bőrük alatt vastag, hőszigetelő zsírréteg rakódott le. Tollazatuk sűrű, zsíros, az egyes tollak rövidek és pikkelyszerűen borítják a madár testét. Szárnyuk uszonnyá formálódott át. Úszóhártyás lábuk testük hátsó részére tolódott, ezért a szárazföldön az emberhez hasonlóan, egyenesen járnak. Tüdővel léleg- zenek. de igen sokáig tudnak a víz alatt maradni, s olykor 20 méterre vagy még mélyebbre süllyednek a vízbe. A pingvineknek 17 faja ismert, valamennyi kizárólag a déli félgömb lakója. Kettő költ az antarktikus kontinensen, kilenc a délsarki szigeteken, és hat a mérsékelt égöv alatt. A legzordabb állapotok, amelyeket csak madár választhat magának, a császárpingvin telepein uralkodnak. Csodával határos ellenállóképességgel birkózik meg a viszontagságokkal. Felállva' kb. egy méter ma- gas, és tekintélyes súlyt (40 kilogrammot) ér el ez a legnagyobb pingvin. Csak az ilyen tömzsi, hájas madár tud dacolni az időjárás zordságával. Könnyen állja a mínusz 20 és 62 C-fok közötti hőmérsékletet, tehát néha 100 C-fok különbség is van a teste és a külvilág hőmérséklete között. De még keményebb terheléseket is elbír, például amikor hóviharok zúgnak a nyílt síkságon. Kiszámították, hogy a 110 km óránkénti sebességgel száguldó viharok hűtő hatása —20 C-fok mellett szélcsend hőmérsékleten —180 C-foknak .felel meg A kemény időben a pingvinek a lehető legkevesebbet mozognak, többnyire alszanak a hetekig-hónapokig tartó sarki tél sötétsége idején. Szorosan egymás mellé tömörülve dacolnak a tomboló jégviharral. És a természet különös tréfája: a császárpingvin a legkeményebb tél közeoén költ. Képünkön császárpingvin- kolónia az Antarktiszon (K'S).