Szolnok Megyei Néplap, 1985. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1985-11-16 / 269. szám
% 1985. NOVEMBER 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Kongresszusi felhívás a fiatalokhoz (Folytatás az 1. oldalról) A felhívás hangsúlyozza, hogy a kedvezőtlen folyamatok megállításának egyik alapvető feltétele a hatékonyabb, szervezettebb munka nagyobb megbecsülése. A pályakezdés, a munkába állás konfliktusait a megszerzett tudást valóban igénylő és a teljesítmény szerint értékelt feladattok enyhítik igazán. Az ifjúságnak különösen érdekében áll, hogy a bérek és a jövedelmek az elvégzett munkával, a közterhek, az adózás a vagyoni helyzettel álljanak arányban: támogatásban pedig azok részesüljenek, akik ténylegesen rászorulnak. Az otthonteremtés gondja a fiatalok többségét foglalkozatja. A lakáshoz.jutás minden erőfeszítés ellenére sem vált könnyebbé, növekedtek az építkezéssel, a lakásvásárlással járó terhek. Az ifjúsági szövetség — miközben sürgeti, hogy e folyamatnak szabjanak gátat — javaslatokat tesz a gondok enyhítésére. Határozottabb lépéseket tart indokoltnak az olcsóbb és gyorsabb építési eljárások széles körű elterjesztésére, valamint az állami támogatások igazságosabb, a szociális körülményeket jobban figyelembe vevő rendszerének kialakítására. Az elmúlt években az ifjúsági szövetség szerteágazó sokszor komoly erőt kívánó feladatokat vállalt. Ezzel sok fiatalt mozgósított, de nem kevés a szervezettől elfordu- lók, vagy közömbösek száma sem. Ezért fontos a kérdés, milyennek kell lennie a KISZ-nek. A válasz kialakítása közös feladat — hangsúlyozta a Központi Bizottság. Az már ma is nyilvánvaló, hogy a kor követelményeinek csak politikusabb, cselekvőképesebb munkastílusát, belső életét tekintve demokratikusabb szervezet képes megfelelni, egy olyan szervezet, amelyben a fiatalok megtalálhatják érdeklődésük, igényeik, elképzeléseik megvalósításának színterét. Fontos, hogy a KISZ figyelme a fiatalabb korosztályokra irányuljon, megkülönböztetetten foglalkozzon a diákok, a pályakezdő, családalapító fiatalok problémáival. A szövetség politikai és cselekvési egységét erősíti, ha az ifjúsági rétegek érdekei, sajátosságai, a mainál nagyobb mértékben érvényesülnek a mozgalomban. A szervezeti keretek rugalmasabbá tétele, a rétegtanácsok szerepének, hatáskörének bővítése ezt szolgálja. A Központi Bizottság felhívása vitára bocsátja a KISZ szervezeti szabályzatának módosítására tett javaslatot is. „A számvetés, a teendők, a feladatok meghatározása közös érdekünk és felelősségünk. Ezért szólítjuk, a fiatalokat, szövetségünk tagságát véleménynyilvánításra. De párbeszédre hívjuk fel hazánk közvéleményét is. Kérjük mindazokat, akik számára nem közömbös az ifjúság sorsa, jövője, a KISZ tevékenysége, hogy véleményükkel, javaslataikkal járuljanak hozzá ifjúsági szövetségünk megújulásához, XI. kongresszusának sikeréhez!” — fejeződik be a KISZ KB felhívása. A kormány és a SZOT vezetőinek tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) előbbre jutni, ehhez igénylik a feltételeiket és azt. hogy következetes ebben érvényesüljön: aki többet dolgozik, az boldoguljon jobban. A kormány képviselői megköszönték az információkat és kilátásba helyezték, hogy a lehetőség határain belül azokat hasznosítani fogják. A dolgozókat foglalkoztató, a kormány előtt is ismert, valós gondokról szólva kifejezésre juttatták, hogy azok megoldására, a reáljövedelmek és a reálbérek növelésére csak fokozatosan, a gazdálkodás hatékonyságának a munka minőségének és eredményességének javulása arányában látnak lehetőséget- A kormány — amint ez a parlament őszi ülésszakán is elhangzott — kötelességének tartja, hogy a gazdaságirányítás fejlesztésével, konkrét programok kidolgozásával és más intézkedésekkel megfelelő feltételeket biztosítson az eredményesebb munka számára. A szakszervezetektől azt kéri, hogy a továbbiakban is támogassák a kormánynak az irányítás korszerűsítésére, a gazdasági növekedés élénkítésére, a műszaki fejlődés meggyorsítására, a rendelkezésre álló erőforrások gazdaságosabb kihasználására irányuló törekvéseit. Vegyenek aktívan részt a VII. ötéves terv céljainak • és a megvalósítás feltételeinek széles körű megismertetésében és elfogadtatásában, a dolgozók mozgósításában, a végrehajtást gátló tényezők elhárításában, a tartalékok feltárásában. A megbeszélés résztvevői a továbbiakban az ez évi terv végrehajtásával és a jövő évre való felkészülés feladataival foglalkoztak, áttekintették a kialakult bérhelyzetet és megegyeztek abban, hogy erre az 1985. évi gazdasági eredmények ismeretében visszatérnek. Tantárgy a demokrácia volt Az „igen” a gazdálkodásnak is szólt Megújult u Arkid-aor, Ne mondja senki, hogy egy igazgató nyugodtan alszik annak a napnak az éjszakáján, melyen megválasztják. Dolgozó társaink véleményének tükrében látni önmagunkat —, meghatározó élmény. £ megméretésre azonban szükség van: azokkal, és azokért kell dolgoznia egy vezetőnek, akik a demokrácia eme újszerű fórumán voksolnak. Ha igennel, hát önmaguk kiállását is demonstrálják a szavazók. Ha a nem mellett döntenek — mindenképp új lapot kell nyitni a gazdasági egység történetében. Tegnap délelőtt az Ideál Kereskedelmi Vállalat életében érkezett el a nagy nap: vállalati tanács alakult, melynék elnökét és elnökhelyettesét jelölte ki a közakarat, majd a 3. napirendként Pálmai László igazgatónak kellett megszereznie a tizennyolc, mandátumot nyert vállalati tanácstag szavazatának kétharmadát. Az előkészítés körültekintő volt: a dolgozók „kikérdezésével” együtt az illetékes párt-, tanácsi és szak- szervezeti vezetők— egyébként igenlő — véleménye is ott volt a jelölő bizottság tarsolyában. Mégis ... amikor az igazgató szót kért, sokéves közéleti szereplése ellenére belebicsaklott mondókájába. Meg is jegyezte Tóth András, a megyei tanács kereskedelmi osztály- vezetője, hogy lám ez az az esemény, melyet megillető- döttség nélkül nem lehet végig csinálni... Ennek ellenére nem volt „dráma”, hiszen az Ideál jó passzban van; öt év alatt 10 százalékkal nőtt üzleteinek alapterülete, az egész megyét érintette a korszerűsítési hullám — ebből talán csak a jászberényiek a kivételek — s a vállalat gazdálkodási eredményei is megfelelőek. Márpedig ezt a jelzőt, hogy „megfelelő”, napjaink gazdasági viszonyai között illik jól megbecsülni. A vásárlók számára a leglátványosabb produkciót az Árkád üzletsor Ideál jelzésű boltjai jelentették Szolnokon, jóllehet, a különböző minőségi cserék is azt szolgálták, hogy vonzóbb környezetben költhessük mi vevők pénzünket iparcikkekre, s műszaki termékekre. E tények ismeretében került sor a szavazásra, s talán a fenti eredmények summá- zatát jelentette, hogy Pálmai Lászlót a vállalati tanács tizennyolc tagja egyhangúlag javasolta az igazgatói posztra. Az irányító testület is megválasztotta benne Ideál-Metekkel saját tisztségviselőit, így a vállalati tanács elnöke Szabó Sándorné lett, elnökhelyettese pedig Fülöp Dezső, a szolnoki 78. sz. rádió-tv- bolt vezetője, aki mellett az volt a legnyomósabb érv, hogy 1961 óta dolgozója a vállalatnak, és a szakmai felkészültsége párját ritkítja. Az igazgató fellélegzett, nem tagadta, számolt azzal is, hogy megmérettetik, s talán nem bizonyul elég „súlyosnak”. De az is töprengésre késztette volna már, ha nem egyértelmű a bizalom irányában. Nem így történt, s azzal a megköny- nyebbült érzéssel folytathatja munkáját, hogy a vállalati tanácsban a tizennyolc legrátermettebb munkatársa segíti majd. A jó ügy érdekében természetesen partnerként — és nem gáncsos- kodóként. — Pb — Gazdaságos anyag- 6a onarglatolhaaználáa Új célokkal kiegészített programok Beépülnek a hetedik ötéves tervbe A Minisztertanács legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy az energiagazdálkodás és a gazdaságos anyagfelhasználást elősegítő technológia korszerűsítésének programjait, valamint a melléktermékek és hulladékok hasznosítását szolgáló központi gazdasáígfejlesztési programot be kell építeni a hetedik ötéves tervbe. Ezeket a programokat a most végetérő tervidőszakban indították, miután nyilván A hatodik ötéves terv energiagazdálkodási programjának keretében mintegy 1700 ésszerűsítő beruházást hagytak jóvá, közülük 1500 a tervidőszak végére befejeződik. Ezekre az energiaracionalizálási korszerűsítésekre eddig 17 milliárd forintot költöttek. Felépült továbbá — kiemelt beruházásként — a katalitikus krakküzem, a vasútvillamo- sítási program részeként csaknem 400 kilométeres szakaszon indult meg a villamos vontatás, bővül a vezetékes gázellátás és a közép-alföldi nagy inerttar- talmú földgázforrások ipari hasznosítása. Alapvető népgazdasági érdek, hogy a hatékonyan működő energiagazdálkodási programot most továbbfejlesztve, új célokkal kiegészítve, folytassuk. Űj vonás, hogy az alkalmazott tüzelőanyagok egymással való helyettesítésével szemben lényegesen nagyobb hangsúlyt kap a tüzelőanyagok és különösen a villamosenergia abszolút megtakarítása. A következő tervidőszak fő célja, hogy az energiaszükséglet évente egy százaléknál, ezen belül a villamosenergiafogyasztás évi három százaléknál nagyobb mértékben ne növekedjen. Ennek érdekében 1990-re Sok megtakarítást eredményező forrást feltártak a vállalatok, így a következő években már kimerülőben lesznek a műszaki-gazdasági intézkedésekkel elérhető megtakarítások lehetőségei, tartalékai. A program folytatásának döntően úgy lehet lendületet adni, ha mindinkább a beruházással is járó technológiai korszerűsítések kerülnek előtérbe. A program tehát továbbra is épít a szervezési intézkedések révén mobilizálható tartalékok kiaknázására, de emellett fokozatosan — a népgazdaság beruházási lehetőségeivel összhangban — nagyobb szerephez juthatnak a rövid idő alatt bevezethető, a megtakarításokból viszonylag gyorsan megtérüvalóvá vált, hogy a népgazdaság számára nehezültek az energiahordozók és a nyersanyagok behozatalának mennyiségi- és árfeltételei, s halaszthatatlanná vált a termelési szerkezet korszerűsítése, a termelés energia- és anyagigényének csökkentése. Az ésszerűbb gazdálkodást segítő programok biztató eredményekre vezettek már az elmúlt években is, megvalósításuk tovább folytatódik a következő tervidőszakban. mintegy 50 pentajoule energiát kell megtakarítani. Az eredményes megvalósítást segíthetik a korábbiakhoz hasonló veszteségfebáió szervezési, üzemviteli, kar • bantartási, tehát döntően beruházást nem igénylő intézkedések. Ezen kívül a program szorgalmazza a gazdaságilag legelőnyösebb technológiai korszerűsítéseket. A program megvalósítását segíti az új kutatási eredmények alkalmazása, széles körű hasznosítása. A gazdaságos anyagfelhasználásra irányuló technológia korszerűsítésének programját 1982-ben indították. Akkor mintegy 17 milliárd forintos megtakarítást tűztek ki célul, főképp műszaki-gazdasági, szervezési intézkedésekkel, és csak kevésbé a fejlesztések, beruházások révén. Az eltelt három évben ez a cél megvalósult, mégpedig nagyobb részt a gépipari, a vegyipari, a kohászati és a könnyűipari üzemekben, valamint az építőiparban. Az intézkedések eredményeként leginkább acélból, rézből, műanyagból, különféle vegyi segédanyagokból, cellulózból mérséklődött a felhasználás. A tervidőszak végére az iparban az anyagmegtakarítás összege várhatóan eléri majd a 20 milliárd forintot. lő, kis és közepes eszközbefektetést igénylő technológiai korszerűsítések. A program a hasznosítható nemzetközi ismeretek figyelembe vételével több új technológiai megoldást ajánl a gazdálkodó szervezeteknek. Ilyenek például az elektronika elterjesztése az új konstrukciók kialakításában és gyártásában, a számítógépes tervezés alkalmazása, új az eddigieknél kedvezőbb fizikai és kémiai tulajdonságú anyagok gazdaságos gyártása. A program követelménynek tekinti, hogy a termelés során az anyagfelhasználás a tervidőszak első felében évi fél százalékkal, majd 0,7—1 százalékkal csökkenjen. Továbbra is fontos feladatnak tekintik az alapanyagok és félkésztermékek választékának növelését, az importból származó anyagok ésszerű felhasználását, hogy ezzel is segítsék az export versenyképességét A melléktermék- és hulladékhasznosítás központi programja a hasznosított hulladékok mennyiségének harminc százalékos növelését, és minőségének jelentős javítását tűzte ki célul a hatodik ötéves tervidőszakra. A program eredményeként az elmúlt években lényegesen javult a begyűjtés, a hasznosítás színvonala, szervezettsége. A program a következő években is a vas-, színesfém-, papír-, textil-, gumi-, műanyag-, üvegpernye, kőolajipari, vegyi, mezőgazda- sági, és élelmiszeripari hulladékok hasznosításának bővítésére terjed ki, de to-- vábbi területekre is kiszélesíthető. A program célul tűzi ki* hogy a hasznosított másodnyersanyagok értéke évente a jelenlegi 11,5 milliárd forintról 1990-re 18— 19 milliárd forintra növekedjék. Ezzel egyidejűleg a hulladékfelvásárló vállalatok öt év alatt várhatóan 10—12 százalékkal növelik a begyűjtött hulladékok mennyi-, ségét. Bővülnek az átvevőhelyek, telepek és az ehhez kapcsolódó műszaki-techni kai — szállító, rakodó, tá- rolóbázisok. A következő tervidőszakban előtérbe kerül majd a felvásárló kereskedelem kikapcsolásával a termelőegységek közvetlen, egymás közötti forgalma. Takarékosságra ösztönző feladattervek Ezek a programok nemcsak takarékosságra ösztönző feladattervek, hanem az egész gazdálkodást befolyásolva, egymással szoros kapcsolatban állnak. A programok egységes beruházási pénzügyi kedvezményrendszere (hitellejárati idő- és kamatkedvezmény, állami támogatás, meghatározott körben felhalmozási adó- kedvezmény, stb.) azt kívánja előmozdítani, hogy a gazdálkodók a leghatékonyabb fejlesztéseikhez kiegészítő pénzforrásokhoz jussanak és a három program céljainak egyidejű valóra váltására törekedjenek. Az anyaggal való takarékosság egyúttal energiamegtakarítást is éred" ményezhet, s az sem mellékes, hogy ezek az akciók jobban kímélik környezetünket is. E programok megvalósítása továbbra sem nélkülözheti a társadalmi szervek aktív közreműködését, a következő ötéves terv céljainak valóra váltása nagymértékben ezen múlik. Előnyős korszerűsítések Figyelem az elektronikának Telefonkötvényeket bocsát ki a Posta Körzeti telefonkötvények a fővárosban és vidéken. Erről tartott tegnap Boros Béla, a Magyar Posta elnökhelyettese sajtótájékoztatót. A sikeres szegedi telefon- kötvény tapasztalatai után a Magyar Posta 1984—85-ben Budapesten és vidéken piackutatást végeztetett további kötvénykibocsátás lehetőségeiről. Ezen alapszik a Magyar Posta legújabb elképzelése, hogy a VII. ötéves tervben évről évre folyamatosan. a fejlesztési tervekkel összhangban, mind több helyen hirdet meg általános és körzeti telefonkötvényt. E terv megvalósításának első lépcsője lesz a most kibocsátásra kerülő körzeti telefonkötvény. 400 millió forint összértékben. A Jászberényi Apritógépgyár a Gagarin Hőerőműi»#* szénőrlő m.ilom szívóvezetéket készít. Képünkön a páncéltartó bakokat hegesztik Fotó; T. Z.
