Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)
1985-10-12 / 240. szám
xxxvi. évf. 240. sz. loss. okt. 12., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Befejeződött az őszi ülésszak Az Országgyűlés elfogadta a kormány munkaprogramját és a költségvetési törvényjavaslatot Tegnap a Parlamentben a kormányprogram feletti vitával folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka, melyen megjelent Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az ülést Cservenka Ferencné, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. A második nap vitájában elsőként Kapolyi László ipari miniszter emelkedett szólásra, majd Szabó Sándor, Rujsz Lászlóné, Lakos László, Vida Kocsárd, Straub F Brúnó, Gregor Péter és Király Zoltán képviselők szólaltak fel. Ezt követően az Országgyűlés egyhangúlag elfogadta a kormány munkaprogramjára előterjesztett javaslatot. A második napirendet — az 1984-es költségvetés végKapolyl László: Szabad utat a nyereséges tevékenységnek rehajtásáról szóló törvényjavaslatot — Hetényi István, pénzügyminiszter terjesztette elő, amelyhez Varga Gyula, az MSZMP Zala Megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára, a terv- és költségvetési bizottság előadója fűzött ajánlást. Az Országgyűlés ezután a Magyar Népköztársaság 1984. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. Végül Vida Miklós képviselő, a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatója interpellált a kormányhoz új, egységes energiatörvény megalkotása ügyében. Az interpellációra Kapolyi László ipari miniszter válaszolt, melyet az interpelláló képviselő és az Országgyűlés egyhangúlag tudomásul vett. Elöljáróban arról szólt: az iparra 'háruló legfontosabb feladat, hogy az eddiginél nagyobb mértékben járuljon hozzá a népgazdaság külső és belső egyensúlyának javításához, a nemzeti jövedelem gyarapításához és így gazdaságunk gyorsabb fejlődésének egyik lendítő- jévé váljon. Kapcsolódva több hozzászóló észrevételéhez a miniszter azt elemezte, milyen utat tett meg eddig és hol tart ma az ipar feladatainak megoldásában. Szólt a mind élesebbé váló külpiaci Versengés kedvezőtlen hatásairól, technológiai elmaradásunkról, s arról, hogy az iparban foglalkoztatottak száma jelentősen csökkent, ezért egyes ágazatokban és városokban gondok jelentkeztek. Kedvezőnek értékelte, hogy az ipar export- import jellege jelentősen javul. Figyelmeztető azonban — tette hozzá —, hogy a népgazdasági egyensúly javítását szolgáló, növekvő mértékű hozzájárulás döntően az import mérséklésével valósul meg. — A termelési szerkezet korszerűsítésében a hatékonyság szerinti szelekció nem érvényesül megfelelő mértékben. A változás iránya viszont kedvező, nő az elektronikai ipar, a feldolgozó vegyipar aránya. A továbbiakban a lakossági szénellátásról szólva a miniszter a helyzetet különösen nehéznek nevezte. A kereslet az elmúlt évekhez viszonyítva csaknem egymillió tonnával nőtt; szénhiány van, különösen Észak- és Kelet-Magyarországon, valamint az Alföldön. Ennek megszüntetésére mind a kormány, mind a szénbányászat intézkedéseket tett: 1 millió tonnával több szenet importálunk, és 5,2 millió tonna hazai szenet termelünk lakossági célra. A bányászok legtöbb pihenőnapjukat feláldozzák azért, hogy a szénhiány csak átmeneti legyen és minél hamarabb megszűnjön. A hazai lakosság számára végzett széntermelésben november 15-ig behozzák a lemaradást. Külkereskedelmi stratégiánkban továbbra is a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval folytatott műszaki-gazdasági együttműködés a fejlődés meghatározó tényezője. Energiahordozó- Importe nk 90 százalékát, anyagimportunk kétharmadát és beruházási importunk jelentős részét is a Szovjetuniótól vásároljuk. Részt veszünk a Szovjetunió fejlesztési programjainak megvalósításában, például a krivoj-rogi vasérc-dúsítómű építésében, a jamburgi földgázkitermelésben, egyes közszükségleti cikkek gyártásának növelésében és az agrártermelés korszerűsítésében. A fejlett tőkés és a fejlődő országokkal is bővíteni kívánjuk az ipari termékek forgalmát. Az ipar felelőssége ma — és a jövőben méginkább — az, hogy átfogó fejlesztéspolitikával teremtsen húzóerőt gazdasági fejlődésünk folyamatában — mondotta Kapolyi László. Az iparfejlesztés stratégiája éppen abban áll, hogy a fejlődés felgyorsítását a jövedelemteremtő képesség növelésével, a társadalmi erőforrások korábbinál hatékomurikaerő-állomány hatékonyabb működtetése lesz. nyabb felhasználásával tegye lehetővé. A minőségi javulást elősegítheti az eszközök kevésbé hatékony területekről történő átcsoportosítása is, amj differenciált megközelítést igényel, nemcsak a termelés- és a fejlesztéspolitikában, hanem a szabályozásban is. Kapjon szabad utat a nyereséges tevékenység. A nem gazdaságos termékek közül gazdaságossá, nyereségessé kell tenni azokat, amelyekre a népgazdaságnak szüksége van, meg kell viszont szüntetni mindazt, ami gazdaságtalan és más forrásból pótolható. A kormányprogram alapján az iparfejlesztés egyik fő vonala a meglevő kapacitások jobb kihasználása, az ehhez szükséges átcsoportosítások megvalósítása, valamint — a pótlólagos források biztosítása mellett — a meglevő állóeszközök és A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatban a miniszter hangsúlyozta: fontos, hogy a vállalatok magatartását meghatározó eszközök, szabályozók ösztönözzenek, egyszersmind kényszerítsenek a meglevő erőforrások maximális hasznosítására. Kapolyi László végezetül az új vállalatvezetési formák kialakításának menetéről, az ipari szervezeti korszerűsítéséről szólt, majd az ipari dolgozók másfél milliós kollektívájának nevében helytállást ígért a kormány- program megvalósításában. Szabó Sándor (Csongrád m. 13. vk.), az MSZMP Csongrád Megyei Bizottságának első titkára szerint a szabályozók gyakori változásai miatt a nagyüzemek, vállalatok olykor hatékonyságuk rovására kénytelenek az új előírásokhoz alkalmazkodni, cselekedeteiket gyakran rövid távú érdekekhez igazítani. Egy hosszabb távra szóló gazdasági szabályozó- rendszer kialakítására lenne szükség, amely természetesen összhangban áll a távlati fejlesztési prioritásokkal. Rujsz Lászlóné (Vas m. 3. vk.), a Sabaria Cipőgyár marketing- és műszaki főosztályvezetője felszólalásában létfontosságúnak jelölte meg a munka becsületének helyreállítását. Jelenlegi helyzetünkben ugyanis különösen megengedhetetlen az energia, az anyag és á munkaerő pazarlása. Olyan gazdasági rendre és fegyelemre lenne szükség, amely kizárja az ilyen magatartást. Felhívta a figyelmet az ellenőrző. munka fontosságára, ezen belül a megelőzés szerepére. Lakos László (Pest m. 9. vk.), a Jászkarajenői Árpád Mgtsz elnöke elmondotta:azt várják a szabályozástól, hogy becsülje meg az eredményes munkát, aki többet tesz a közösségért, az többhöz is jusson a megtermelt javakból. Javasolta, hogy az országgyűlés hozzon létre az érdekeltség, az ösztönzés kérdéseinek vizsgálatával foglalkozó állandó bizottságot. Vida Kocsárd (Somogy m. 6. vk.), a Pannónia Szálloda- és Vendéglátó Vállalat Balatoni Igazgatóságának vezetője az idegenforgalom tapasztalatai mellett szólt a Balatonról is. Kiemelte, a tó vízminőségének romlása megállt, sőt az utóbbi években néhány partszakaszon javult is. Köszönhető ez annak a megkülönböztetett figyelemnek, amelyet a kormány fordított, s remélhetőleg a jövőben is fordít erre a kérdésre. Kérte, hogy a Balaton vízminőségének javítását a kormány a VII. ötéves tervben is kezelje kiemelten, akárcsak a tavat környező települések fejlesztésének kérdését. Straub F. Brúnó (országos listán megválasztott képviselő) akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke hangsúlyozta, hogy a környezettel való helyes gazdálkodásnak egyre nagyobb szerepet kell kapnia mind a gazdasági, mind a politikai, mind a kulturális munkában. A környezet- és a természetvédelem nem lehet csak központi kormányzati szinten megoldandó feladat. Van sok olyan tennivaló, aminek az elvégzéséhez a helyi lakosságot keld mozgósítani, az adott településen élők véleményét kell kikérni. Ez a szocialista demokrácia fejlesztését is szolgálja. Gregor Péter (Bp. 35. vk.), a Magyar Optikai Művek csoportvezetője elmondta: létkérdés, hogy a magyar elektronikai ipar hogyan és mikor tud a világpiaci kihívásnak megfelelni. A jelenlegi programok a mai hátrányos helyzetet enyhíteni látszanak. A képviselő azonban úgy vélte, hogy a rendelkezésre álló anyagi eszközök nagyobb részét már a tervidőszak első felében az iparág rendelkezésére kellene bocsátani. Király Zoltán (Csongrád m. 5. vk.), a szegedi tv-stúdió szerkesztő-riportere hangsúlyozta: a tömegkommunikációs szerveknek rendkívül nagy szerepük van a közhangulat alakításában. Feladatuk megfelelő elvégzéséhez arra is szükség lenne, hogy mindenütt tekintsék a sajtót olyan partnernek, amely reálisan tud beszélni az ország dolgairól, felelősséggel képes a közvéleményt tájékoztatni. E napirendi ponthoz több hozzászólás nem volt. A felszólalásokra Lázár György, a Minisztertanács elnöke válaszolt. (Folytatás a 2. oldalön.) Kapolyi László felszólal A TARTALOMBÓL: Nyereségesebb munkák, nagyobb jövedelmezőség Portelki hétköznapok Kunságból a Bácskába Óh, azok a hatvanas évek! Takarmánygyár Lázár György és Németh Károly fogadta Norbert Stegert Lázár György, a Minisztertanács elnöke tegnap a Parlamentben fogadta Norbert Stegert, az Osztrák Köz- hánsaság (hazánkban tartózkodó alkancellárját, kereskedelmi és ipari minisztert. Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese ugyancsak tegnap találkozott az osztrák politikussal. A szívélyes légkörű megbeszéléseken véleményt cseréltek a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, mindenekelőtt a helsinki folyamat továbbvitelével ösz- szefüggő témákról. Áttekintették a hagyományosan jó magyar—osztrák kapcsolatok helyzetét és továbbfejlesztésük lehetőségeit. A megbeszéléseken részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes. Jelen volt Arthur Agstner, Ausztria budapesti nagykövete. Marjai József és Norbert Steger tegnap folytatták tárgyalásaikat. Megvitatták a világgazdaság, a nemzetközi kereskedelem és a pénzügyi kapcsolatok legfontosabb kérdéseit. Tájékoztatták egymást a két ország belső helyzetéről, az előttük álló feladatokról. Megtárgyalták az Ausztria és Magyarország közötti széles körű politikai, gazdasági, kulturális és idegenforgalmi kapcsolatok helyzetét, a további teendőket. Kiemelték, hogy az élet minden területére kiterjedő és erősödő jószomszédi kapcsolatok rendszerében a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi együttműködés mindkét fél hasznára lendületesen fejlődik és egyetértettek abban, hogv az együttműködés az elért jelentős eredményekre építve, a meglévő lehetőségeket kihasználva tovább kell bővíteni. A tárgyalásokon nagy figyel- (met fordítottak a gazdasági együttműködés, az árucsere-forgalom feltételeinek javítására, a termelési és értékesítési kooperációk s más együttműködési lehetőségek kiszélesítésére, újabb közös vállalatok és vállalkozások létrejöttének elősegítésére. Az ENSZ-ben Lezárult az általános politikai vita Tegnap befejeződött az általános politikai vita az ENSZ közgyűlésének 40. ülésszakán. A vitában mintegy 130 felszólalás hangzott el, köztük több állam- és kormányfő beszéde. Rendkívül nagy figyelmet keltettek az ülésszakon a Szovjetunió és a szocialista országok új javaslatai a nemzetközi béke és a biztonság megszilárdítására. Ezen a téren különösen nagy érdeklődés fogadta a Szovjetunió javaslatát a világűr (Folytatás a 3. oldalon.)
