Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)
1985-10-12 / 240. szám
Lázár György vitaösszefoglalója Bevezetőben a kormány nevében megköszönte, hogy a vitában felszólaló, véleményét kifejtő valamennyi képviselő egyetértett a kormány munkaprogramjával. Ígéretet tett airra, hogy a felmerült észrevételeket, javaslatokat az elkövetkező hetekben feldolgozzák, nagy részüket a VII. ötéves terv- javaslat véglegesítésekor hasznosítják, illetőleg a terv részét képező társadalmi, gazdasági programok kidolgozásakor, vagy — ha az lehetséges — haladéktalanul érvényesítik. Kifejezte azt a véleményét: a vita is hozzájárult ahhoz, hogy a kormány még megalapozottabb javaslatot terjeszthessen maid az Országgyűlés elé a VII. ötéves tervről. Elismerően szólt a hozzászólások oldottságáról. arról, hogy minden kérdésről — a valaha talán kényesnek nevezettekről is — azzal a természetes nyíltsággal esett szó, ami csak a közvéleményünket ieillemző demokratikus légkörben lehetséges. Minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kaptak a társadalom egészét foglalkoztató kérdések. Hogyan tehetjük eredményesebbé a szocialista éDÍtőmunkát. miként hasznosíthatjuk jobban a társadalmunkban reilő lehetőségeket, milyen módon fejlesszük tovább a demokratizmust. Lázár György egyetértett azokkal, akik a kormányprogram tervezetében foglaltakat az eddigi munka folytatásának tekintik, hangsúlyozva ugyanakkor azt az új vonást, hogy a feladatok sorában most már nem az egyensúly megteremtése kerül az első helyre, hanem annak megszilárdítása. Más szóval: nem a korlátozás, hanem a fejlődés programja ez. — Ennek tudatosítása különösen azért fontos — mondotta, — mert a gazdaság lendületbe hozása más megoldásokat. kíván, mint az egyensúly megszilárdítása. Az előrehaladáshoz ugyanis elengedhetetlen az irányítási rendszer továbbfejlesztése, amit nem elég csupán igényelni. kívánni — el is kell viselni az ebből származó következményeket. A program végrehajtásának feltételeiről szólva a Minisztertanács elnöke egyetértett azokkal a felszólalókkal, akik feszítettnek de reálisnak értékelték a kormány előterjesztésében foglalt feladatsort. Több képviselő foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy eddig tartalékaink felszínre hozásában a szükségeshez képest lassabban haladtunk előre. Az észrevételekhez hozzáfűzném: nálunk sokkal gazdagabb országok sem engedhetik meg maguknak, hogy dolgozóik a törvényes munkaidőnek csak körülbelül 80 százalékát használlak ki. mint ahogy az ma nálunk történik. — Más tényezőket is említhetek : például állóeszközeink. meglevő termelő berendezéseink kihasználtságát vagy exportált termékeink „életkorát*’. Kezünkben van egy jelentős eszközállomány, nagy sziellemi kapacitással számolhatunk, s ezeket pótlólagos beruházások nélkül, vagy kevés pótlólagos beruházással is jobbían fel kell használnunk. Ez is segíthet abban, hogy erőforrásokat teremtsünk, elvégezhessük az elengedhetetlen befektetéseket, s ezután még gyorsabban haladhassunk előre. Lázár György ezután a társadalom aktivizálásának fontosságát hangsúlyozó hozzászólásokra reagálva kifejtette: bátrabban kell élni a demokratikus viták lehetőségével. a társadalmi kontroll eszközével. A szemléletet itt is. de más területeken is tovább kell formálni, hozzáigazítani az új követelményekhez. A miniszterelnök — egyetértve az ezzel kapcsolatos képviselői véleménnyel — kiemelte a tömegkommíT- nikáció jelentőségét a közvélemény teljesebb beavatásában, megnyerésében. — A Minisztertanácsban kialakult gyakorlat szerint — hangsúlyozta — a kormánytagok úgyszólván egyetlen. a sajtó útján hozzánk érkező jelzést sem hagynak figyelmen kívül, s az esetek nagy részében ezekből olyan intézkedések születnek, amelyek létező problémák megoldását szolgálják. Igényeljük azonban, hogy a jogos kritikai hang mellett azzal is foglalkozzék a tömegkommunikáció, miként lehet kijavítani a hibákat, s az új kérdések megközelítését a „lebeszélő” stílus * helyett gyakrabban jellemezze a ..rábeszélő” stílus. Lázár György a továbbiakban röviden kitért az építőipamall. la mezőgazdaság érdekeltségének megteremtésével, a jövedelemdifferenciálással, valamint a környezetvédelemmel foglalkozó hozzászólásokra, egyetértve a bennük megfogalmazott fő tennivalók szükségességével, végezetül ugyancsak kifejezte egyetértését azon felszólalások indítékaival amelyek szorgalmazták, hogy növekedjék a parlament szerepe a közéletben és a kormányzati munka ’ellenőrzésében. A miniszterelnök válasza után határozathozatal következett. Az Országgyűlés a kormány programját tartalmazó előterjesztést jóváhagyólag — egyhangúlag — tudomásul vette. Hetényi István előterjesztése a múlt évi költségvetésről Ezt követően az elfogadott napirendnek megfelelően Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő az 1984. évi állami költség- vetés végrehajtásáról szóló törvényi avaslatot. A tavalyi pénzügypolitikai törekvések a népgazdaság több éve előttünk álló céljait szolgálták: a külgazdasági egyensúly javítását, a külföldi adósság csökkentését. és a lakosság fogyasztásának szerény mértékű emelését. E célok szolgálatában a költségvetés a jövedelmek átcsoportosításával elősegítette, hogy a megtermelt nemzeti jövedelem elosztása igazodjék a külső egyensúly követelményeihez; a belföldön fel nem használható jövedelmet megtakarítsuk, és létrejöjjenek az életkörülmények javulásának. a kulturális és szociális ellátásnak a tervezett anyagi feltételei — mondotta a miniszter. Árak és bérek A vállalatok és szövetkezetek fejlődő (gazdálkodása biztosította, hogy az ország nemzeti jövedelme összehasonlító árakon számítva 2.7 százalékkal emelkedjék. Az összes jövedelem folyó árakon 9 százalékkal nőtt. és 8 százalékkal növekedhetett a belföldi felhasználás: az ütemkülönbség a külső egyensúly javítását szolgálta. A lakosság pénzjövedelme is emelkedett, több mint 9 százalékkal, és ez a fogyasztói árak több mint 8 százalékos növekedése mellett lehetővé tette a reáljövedelmek egy főre jutó 1 százalékos emelkedését. Hozzá kell it.enni azonban, hogy az árszínvonal viszonv- lag gyors növekedése 1984- ben is nehezítette a bérből élők és a nyugdíjasok helyzetét; e rétegek reáljövedelme, — ha nem tudtak kiegészítő jövedelemhez jutni — elég széles körben tovább csökkent. A költségvetés hiánya közel áll a tervezetthez: az 1983 évi kereken 6 milliárd- dal szemben 3.6 milliárdot tett ki, azaz alig tért el at- .tóL amit az Országgyűlés jóváhagyott. A kiadások közül a legdr. Hetényi István a mikrofonnál nagyobb tétel a költségvetési intézményeké és a társadalombiztosításé. Ezekre kereken 300 milliárd forintot fordítottunk, ami 9 százalékkal több. mint az előző évi. Igyekeztünk megfelelni a takarékosság követelményének úgy, hogy biztosítani tudtuk: a szociális, kul- tturális és az életszínvonalat közvetlenül szolgáló kiadások valamivel gyorsabb ütemben nőttek, mint ahogyan 1983-ban. Lehetőség nyílott új szociálpolitikai intézkedéseik végrehajtására Is. amelyek több. mint 3 milliárd forinttal növelték a lakosság jövedelmét. A családi pótlék, a gyermekgondozási segélv. és meghatározott körben a nyjugdíjak összegét emelni tudtuk. Szeptember 1-től 10 százalékkal növekedett a pedagógusok fizetése. A kormányzat változatlanul nagy figyelmet fordított a lakásépítésre. 70 ezer új lakás épült, bár közülük kevesebb az állami bérlakás, mint a korábbi években. Hetényi István a továbbiakban rámutatott: — A vállalatok sokszor kényszerűen nagy terhet vállalnak a költségvetési kiadások finanszírozásából. Ennek ára van. például az. hogy a vállalati beruházások 1984-ben 2 százalékkal csökkentek -az előző évihez képest. Miközben csupán 2 százalékkal nőttek a beruházások. mégis örvendetes, hogy a vállalatok e nehéz helyzetben is 11 százalékkal több műszaki fejlesztési alapot képeztek, mint korábban. A nehéz körülmények között természetesen nőtt a pénzügyi nehézségekkel küszködő vállalatok száma. De a közhiedelemmel ellentétben, azért ez sem általános jelenség. A vállalatok többsége növelte eredményességét. Tavaly 600 olyan vállalat volt, ahol a nyereséget egyik évről a másikra több mint 20 százalékkal sikerült növelni. Ezzel szemben 48 nem mezőgazdasági vállalat zárta összesen 2 milliárd forint veszteséggel gazdálkodását. Az alaohiányos vállalatok száma körülbelül száz. ebből mintegy tizenötöt tekintünk olyannak, amely valóban súlvos gondokkal küszködik és a terhek részbeni rendegáse 3 milliárd forinttal terhelte az állami költségvetést. Kisebb veszteséggel Az 1985-ös év nehéz körülmények között indult, és az erőfeszítések ellenére sajnos kiderült, hogy nem egyszerűen téli problémákról van szó. Az eredmények csak igen lassan javulnak. Már most világos, hogy az állami költségvetés hiánya meg fogja haladni azt, amit az Országgyűlés jóváhagyott, és úgy vélem, hogy éppen a struktúra átalakítása, a kedvező folyamatok élénkítése, a szociális kulturális stabilitás indokolja, hogy ne ragaszkodjunk mereven a jóváhagyott hiány adatához, hanem a lehetséges keretek között a gazdaság eredményességét szolgáló támogatások terén tegyünk lépéseket. Nagyon időszerű és sürgető az MSZMP Központi Bizottságnak 1984. áprilisi állásfoglalásában meghatározott komplex gazdaságirányítási feladatok végrehajtása. A szabályozókat. az intézményi és döntési rendszert megújító munkában elengedhetetlennek tartjuk a költségvetés megreformálását is. Ennek a folyamatnak egyes lépései már az 1986. évi költségvetésben is tükröződni fognak. Ismételten szembe kell néznünk azzal, hogy a hatékony termelés kibontakoztaLázár György, a Minisztertanács elnöke válaszol tását a költségvetési politikának nem az állam jóléti és struktúralak ító feladatainak csökkentésével, hanem a veszteségek csökkentésével kell szolgálnia. A kormány a kívánatos folyamatok meggyorsítása érdekében a népgazdaság. valamint a súlvos gazdálkodási gondokkal küzdő vállalatok hitelezőinek és dolgozóinak érdekeit egyaránt szem előtt itartó jogszabálytervezeteket fog kidolgozni. A vál'alatok viszont joggal számítanak arra, hogy a veszteségek csökkentéséből felszabaduló összegek egy része a jól dolgozó vállalatok közvetlen terheit mérsékli majd. A sokszor terhesnek tartott pénzügyi feltételek enyhítését tehát nem a hatékonysági követelmények csökkentésének, hanem a pénzügyi rendszer ösztönző ereje fokozásának, a teljesítmények és jövedelmek igazságosabb összehangolásának kell szolgálnia. Feladatnak tekintjük a vállalatok és a lakosság önkéntes megtakarításainak további ösztönzését, mert ez is segít abban, hogy a költség- vetési terhek mérséklődjenek. A lakossági adórendszerben méltúnyosabb közteherviselést eredményező intézkedéseket kell hozni mind az adó-, mint p>edig az illetékrendszerben. A költségvetési intézmények széles köre már eddig is igen sok intézkedést tett a hatékony, takarékos gazdálkodásra, de azért itt sem kevés az olyan intézmény, amely inkább a — kétségkívül valós — szűkösségre hivatkozik anélkül, hogy al- kotóan átgondolná a veszteségek és a pazarlás kiküszöbölésének útját. Az indokolatlan kötöttségek csökkentését és a bevételekben való érdekeltség erősítését kívánjuk, de megköveteljük, hogy a helyi vezetők éljenek is ezekkel a lehetőségekkel. A pénzügyminiszter végül elmondotta, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság alapvetően pozitívan értékelte a pénzügyi és költségvetési politika szerepét, de rámutatott arra a jogos igényre is, hogy a költségvetési tervezés legyen megalapo- zotttabb, az évközi módosítások valóban csak az ésszerű rugalmasság igényéhez igazodjanak. — Ezt a megállapítást Lázár György elvtárs vitaösz- szefoglalójában teljes mértékben megerősítette. Igyekszünk olyan rendszert és munkastílust kialakítani, amely e hiányosságokat mielőbb csökkenti, s remélhetőleg előbb-utóbb teljesen kiküszöböli — mondotta Hetényi István, majd kérte az Országgyűlést, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot a bemutatott költségvetési mérleg adatainak megfelelően hagyja jóvá. Tények és adatok Az állami költségvetés helyzete 1984-ben tovább javult. Ezt a jövedelem-központosítás fokozása és a takarékosabb költségvetési gazdálkodás eredményezte. A- költségvetési hiány mérséklésére. illetve az ep nem költhető költségvetési célmegtakarítások (pl. a Hitel- fedezeti Alap feltöltése) növelésére a fizetőképes kereslet és a belföldi árukínálat összhangjának a megőrzése, valamint a belföldi hitelezéshez szükséges banki pénzforrások biztosítása érdekében került sor, mert a külföldi források csökkentek. Az állami költségvetés bevételei és kiadásai a következők szerint alakultak: Milliárd forintban,'" 1983. tény 1984. tény BEVÉTELEK Vállalati gazdálkodó szervezetek befizetései 447,0 468,2 Lakossági befizetések Költségvetési szervektől származó 37,6 45,1 bevételek 46,0 49,5 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból és 'egyéb forrásokból származó bevételek 13,1 10,1 Bevételek összesen: 543,7 572,9 Milliárd forintban. 1983. tény 1984. tény KIADÁSOK Felhalmozási kiadások és hitelfedezeti jalap feltöltése 67,0 71,6 Vállalati ,gazdálkodószervezetek támogatása és fogyasztói ártámogatások 162,4 146,7 Költségvetési szervek kiadásai .172,4 183,8 Társadalombiztosítási kiadások 107,2 120,0 Nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő Egyéb kiadások 40,8 54,5 Kiadások össaesen: 549,8 576,6 Hiány 6,1 A költségvetési bevételek mintegy 82 százalékát kitevő vállalati és szövetkezeti befizetések közül elsősorban a társadalombiztosítási járulék és a nyereséget terhelő adók emelkedtek. A támogatáscsökkenés legnagyobb része abból adódott, hogy a •fogyasztói árkiegészítések mérséklődtek. A termelési támogatások csökkenését évközi intézkedések is elősegítették, így például 10 százalékkal mérséklődött az ipar, a közlekedés, a belkereskedelem támogatása. A vállalatoktól származó nettó — támogatásokkal csökkentett — bevételek részarányának, vagyis a központosításnak a növekedésében a korábbiaktól eltérően kiemelkedő szerepet játszott a támogatások és adóvisszatérítések 15,6 milliárd forintnyi mérséklése. A kifizetett bérekkel és jövedelmekkel, valamint akis- vállalkozások terjedésével függ össze az, hogy 1984- ben erőteljesen nőttek a költségvetésnek a lakosságiéi származó bevételei. A lakosság 1983-hoz képest több mint 20 százalékkal nagyobb összeget fizetett be a költségvetésbe társadalombiztosítási és nyugdíjárulék címén. A lakossági adók és illetékek 2,6 milliárd forinttal haladták meg az 1983. évit. Ezt döntően a kisvállalkozási formákban résztvevő magánszemélyek számának és adó alá vonható jövedelmének gyors növekedése eredményezte. A költségvetés felhalmozási célokra fordított kiadásának nagyobbak hányada —- mintegy 80 százaléka — a központi és a vállalati szövetkezeti beruházások finanszírozását, kisebbik része pedig a magánerőből való lakásépítés támogatását és bizonyos gazdálkodószervezetek fejlesztési forrásainak kiegészítését szolgálta. A nagyberuházások közül a tervnek megfelelően határidőre és költségmegtakarítással befejeződött a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciós bővítése, átadták az észak—déli metróvonal újabb — az Elmunkás tér és az Árpád híd közötti — szakaszát, forgalomba helyezték a megújult Árpád hidat és a Flórián teret. A központi költségvetési szerveknek nyújtott támogatás összege 70,6 milliárd forint, ez az előző évit 1,8 milliárd forinttal haladta meg. A kiadások fedezetében való állami támogatási részarány — mivel a költségvetési intézmények ár- és díjbevételei az intézmények erősödő gazdasági érdekeltsége révén gyarapodtak — némileg mérséklődött. A tanácsi intézmények kiadása 81,5 milliárd forint volt, az előző évit 6,2 milliárd forinttal haladta meg. Az egészségügyi és szociális szervek kiadása 32,3 milliárd forint volt. Az egészségügyi hálózat ’ 1400 gyógyintézeti ággyal bővült. Az időskorúakat gondozó intézményhálózat bővítése és a gép- és műszerállomány korszerűsítése azonban elmaradt a szándékolttól. A tervezett 73 öregek napközi otthona helyett csak 46 új otthon létesült. v Az oktatás, a kultúra, a sport és a tudományos kutatás 1984. évi kiadása 54 milliárd forint volt, az előző évinél 2,7 milliárd forinttail több, 1054 új tanterem létesült. A gyermek- és ifjúság- védelem ráfordításai 1984- ben 11,5 százalékkal növekedtek. Bővültek a nagykorúvá vált állami gondozottak önálló életkezdését segítő pénzkeretek. A rendszeres és rendkívüli nevelési segélyek a tervezettnél nagyobb ütemben növekedtek, így is hozzájárulva ahhoz, hogy minél kevesebb gyermek kerüljön veszélyeztetett helyzetbe anyagi okok miatt. A tudományos kutatások költségvetési ráfordítása 1984- ben 6,2 milliárd forint volt, ez az előző évinél 6,1 százalékkal több. A társadalombiztosítás kiadása 120 milliárd forint volt, 12 százalékkal több mint 1983-ban. Az 1984-ben végrehajtott szociálpolitikai intézkedések 3,6 milliárd forinttal növelték az érintettek jövedelmét. Az intézkedések keretében például január 1-től a családi pótlék és a jövedelempótlék összege gyermekenként havi 70 forinttal egészült ki. A gyermekgondozási segélyre jogosultak — a gyermekek számától függetlenül — havi 70 forint kiegészítésben részesültek. A családvédelemre fordított kiadás 24,1 milliárd forint volt, 3,3 milliárd forinttal (15,9 százalékkal) több, mint 1983-ban. Ezen belül családi pótlékra Í8.8 milliárd forint jutott (3,3 milliárd forinttal több, mint 1983-ban). (Folytatás p 3. üüalon.)
