Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)
1985-10-05 / 234. szám
1985. OKTÓBER 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ¥ 7 Hazakészüíődö kínosok llosval Varga István jászkunság! hagyatéka Új művelődési formákról Tanácskozás Tiszaburán Kovács Mihály (1818-1892) portréi Ilosvai Varga István déddzülelről. A festő a korabeli Tiszaabádon született szegénypa- raszt családban. Értékes hagyatéka — 103 festmény — az Egri Képtár tulajdona, néhány képe a mai Abádszalókon van Özvegy Ilosvai Varga Istvánné a majdani kunbegy esi emlékszoba relikválval Augusztus utolsó napjaiban a Magyar Képző- és Iparművészek. Szövetsége, a szülőfalu. Kunhegyes képviselői, barátai és tisztelőd emlékünnepséget tartottak a kilencven éve született és 1978. december 18-án elhunyt Ilosvai Varga István, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze sírjánál. Az emlékünnepségről megjelent tudósítás azt is hírül adta, hogy a festőművész özvegye, férje kívánságának eleget téve értékes relikviákat, művészeti alkotásokat adományoz egy Kunhegyesen létesülő Ilosvai Varga István emlékszoba részére. — Férjem 1932-ben festett először Szentendrén, a következő két évben is a helyi művészkolónia vendége, majd 1935-ben végleg megtelepedett a Duna partján, tehát, negyvenöt évig alkotott Szentendrén. Nagyon természetes, hogy az itteni tájhoz, emberekhez való kötődés alapján ezen évtizedek művészi alkotásai a helyi múzeumba kerüljenek. A szentendrei múzeum nagy anyagi áldozattal egy önálló, a Duna partján, a Futó utcában lévő, átalakítás alatt álló épületben helyezi májd el férjem művészi hagyatékát. Ugyanakkor azt is természetesnek vélem és örömmel támogatom, hogy a szülőfalujában is legyen Ilosvai Varga István emlékhely. Ez annál is inkább indokolt, mert induló évei, az első kiállításai a Jászkunsághoz, Jászberényhez és Kunhegyeshez, Karcaghoz kötődnek. Ezért is határoztam úgy, hogy a művész szobáját, a benne lévő értékes bútorokkal, némely használati tárgyával, a kunhegyesi vonatkozású relikviákkal együtt szülőfalujára hagyaté- kozom — mondotta a fentiekkel összefüggésben özvegy Ilosvai Varga Istvánná. Egy számunkra ismeretlen Ikunbegyesi személyről készült rajz, 1914-ből Kunsághoz. Külön gyűjtemény tartalmazza Ilosvai Varga István — szerencsére rövid — katonakori emlékeit. A karikatúrák, amelyeket katonaciimboráiról készített, a műfaj remekei. — A párizsi éveket csak hatásában érhetjük tetten? — Mondjam azt, hogy a szülőföld varázsa erősebb párizsi élményeinél? Nemcsak. hogy visszatért a Szajna partjáról Kunhegyesre, de ott folytatta, ahol abbahagyta, az aratóirat, a ligeteket, a poros alföldi utcákat, dűlőket festette. Számos vázlatot hozott haza Párizsból, — megmutatom azokat is — de önálló témává nemigen váltak vásznain. „Ügy érzem, hogy akkor Párizs nem változtatott meg bennem semmit” — nyilatkozta életrajzírójának. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a Montmartre — nem hatott volna a fiatal művészre. — Az említett képeken, rajzokon kívül más. kunsági kép nincs Szentendrén? — A Ferenczy Múzeumban van az 1925-ben festett, melankolikus hangulatú Falusi utca. Különben fontosnak tartom azt elmondani, hogy a múzeum vezetői megígérték, hogy kölcsönöznek majd képet a kunhegyesi emlékszobának. De — ha jól emlékszem — a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában lévő harmincegynéhány Ilosvai Varga-kép között is van néhány az indulás éveiből. Tiszai Lajos Ilosvai Varga István: Három birs (1916, olaj, vászon, 23X10 cm) A kép először 1920-ban, Jászberényben a No- votha-féie könyvesboltban rendezett kiállításon került bemutatásra A közművelődési és oktatásit intézmények együttműködésének egyre „magabiztosabb” szervezeti keretet biztosítanak az átlalános művelődési központok; különösképpen a kis településeken. Tegnap Tiszaburán, Szolnok megye egyik jól működő ÁMK-ja adott otthont az általános művelődési központok továbbfejlesztését célzó országos kitekintést is biztosító továbbképzés első eseményének. A továbbképzésen a Szolnok megyei népművelőkön, könyvtárosokon, pedagógusokon kívül a szomszédos és a távolabbi megyék ÁMK-munkatársai is jelen voltak. A délelőtti órákban hangzott el Mihály Ottó, az Országos Pedagógiai Intézet munkatársának előadása, amelyben elemezte az integrált intézmények működésének legfrissebb tapasztalatait; az előadást több hozzászólás, vita követte. A továbbképzés következő témáját — településszociológiái ismeretek — november közepén szintén Tiszaburán dolgozzák fel a résztvevők. Szentesen Térkonstrukciók és fotók A szentesi Móricz Zsig- mond Művelődési Központban tegnap érdekes tárlatot nyitottak Sprok Antal térkonstrukcióiból. A kiállítás október 27-ig tekinthető meg. Ugyanott október 8-án nyílik meg az V. Dél-alföldi Fotószalon és a VIII. Csongrád megyei Fotókiállítás. Ez utóbbi bemutatókat november 19-ig látogathatják az érdeklődők. Kicsiknek, nagyoknak Gazdag szórakoztató program Megélénkült az élet az ősz beköszöntével a szolnoki MÁV Járműjavító Üzem művelődési házában. A Népszínház bérletsorozata mellett a Fővárosi Kabarészín- pad is nyújt vidám műsort a felnőtteknek, éppen ma este 7-kor, Régi idők humora címmel. A héten Kodály Hári János című daljátékát mutatja be a Népszínház kedden is, szerdán isi, délután 4-től. Nem feledkeznek meg a gyerekek szórakoztatásáról sem; a Mesesizínpad előadásában ma délelőtt fél 11-kor a Csodakarikást. A szoba főfalán két remekbe készült portré. első szempillantásra látható, hogy nem Ilosvai Varga István festette. — A portré férjem déd- szüleiről készült, a család barátja, az abádi születésű Kovács Mihály készítette. A Három birs viszont a férjem egyik • legrégebbi festménye, 1916-ban, tehát még a főiskolás évei előtt festette. — Ennél korábbi műve nem is maradt ránk, — úgy tudom. — A „zsengék” valahol lappanganak, valószínűleg a Kunságban, vagy Jászberényben. de vázlat, ceruza, tus- és szénrajz bőven van a hagyatékban az indulás éveiből. A nagy művész emlékét és hagyatékát értően ápoló Ilosvai Varga Istvánné mappákat tesz elérik, amelynek segítségével tájékozódhatunk az életmű kezdeti szakaszának különböző stációiról. Számunkra talán az ifjúkori rajzok, vázlatok a legértékesebbek, hiszen azok szorosan kötődnek a korabeli Számítógépes ismeretek — szabás-varrás — autogén tréning Tanfolyamok a megyei művelődési központban Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban több, érdeklődésre szá- mottartó tanfolyam indul októberiben. Legszélesebb talán a számítógépes tanfolyamok, illetve szolgáltatások skálája. A kezdők s a számítógépes ismeretekben már jártasak egyaránt bővíthetik tudásukat. Az általános iskolák 8. osztályosainak hirdették meg a „6+1” basic alapozó tanfolyamot Azok, akik már birtokában vannak a basic programozási ismereteknek a „Comodore 64” emelt szintű tanfolyamon vehetnek részt. A „ZX Spectrum” gépi kódú programozási tanfolyamra azok jelentkezését várják, akik ismerik a basic programnyelvet. Idén először népművelőknek is indul basic alapozó tanfolyam. A szolgáltatások között ugyancsak szerepel a számítógépes gyakorlási lehetőség — középiskolásoknak —, de vasárnaponként számítógépes játékdélutánokra is -várják az érdeklődőket. Több nyelvtanfolyamon is kezdődik ezekben a hetekben. Az általános iskolák 2— 4. osztályosai angolul tanulhatnak. ugyanezt a nyelvet a felnőttek is elsajátíthatják a kezdőknek és középhaladóknak meghirdetett kurzusokon, s angol nyelvvizsgára előkészítő tanfolyamon is indul. A gyerekek német nyelvtanfolyamára az 5—8. osztályosok jelentkezését várják, illetve a kezdő és középhaladó szinten tanuló felnőttekét. A Gorkij Nyelviskolával együttműködve orosz nyelvvizsgára előkészítő tanfolyam is indul. Idén ismét várja az érdeklődőket a szabás-varrás, illetve a műszaki rajzolói tanfolyam. Az utóbbi sikeres vizsga után képesítést is ad. Azokon a munkahelyeken, ahol legalább tizenöten jelentkeznek, kihelyezett szabás-varrás tanfolyamot is indít a művelődési központ. Folytatódnak az autogén tréninget — önismereti jellegű, feszültségszabályozó. szug- gesztív tornagyakorlat — elsajátító foglalkozások is. A tanfolyamokra a hónap végéig még elfogadnak jelentkezéseket. * Pedagógus-utánpótlás II pálya megtartó ereje Nemcsak pedagógusok szakmai köreiben, hanem szülők, tanácsi szakemberek, főhatóságok berkeiben is gyakorta szó esik arról; milyen is jelenleg a nevelői ellátottság az iskolákban? Penne van a feltett kérdésekben mindaz, ami „iskolaügyben”, ezt a témát tekintve, foglalkoztatja az embereket. Nevezetesen: milyen is lesz a holnap, a holnapután iskolai élete, meddig kell a tantestületekben képesítés nélküli fiatalokat felvenni szeptemberek táján? Milyenek a kilátások a teljes és megfelelő ellátottság biztosítására? Hullámok és hatások , A demográfiai mutatókból, lehet következtetni arra — hogy körülbelül huszonöt évre vonatkozóan mekkora lesz. lehet az iskolák terhelése. Vagyis, mély iskolatípusokban várható rövid időszakban csúcs, miként és mikor húzódik át a nagytömegű gyerekhad a középiskolák és az egyetemek kapuihoz. E megközelítésiből elemezve a születések adatait, körülbelül a következőkről van szó: a gyermekgondozási segély bevezetését követően, 1967 után a születések számában változás következett be, a megelőző öt év mélypontjához képest. 1970—79 között a korábbi évek átlagánál évi 30—40 ezerrel több gyermek jött a világra Ezután lassú, majd — a nyolcvanas évek elejétől gyorsuló — csökkenési folyamat figyelhető meg. (Jelenleg már csak évi 115—120 ezer körül mozog a születési szám, szemben a csúccsal, amikor a 170, sőt 180 ezret is meghaladta). Az iskolai osztálylétszámokat nézve: az általános iskolák alsó négy osztályában a nagy diáklétszám jelentkezése a nyolcvanas évek elejére esett. Onnan a hullám most, ezekben az években húzódik át, illetve tetőzik a felső tagozatban. A középiskolák első osztályaiban elsőízben tavaly növekedett meg a diáklétszám, s a nyomás eltart a nyolcvanas évek végéig, keveset átnyúlik a századforduló évtizedébe is. Aztán mindenütt kisebbek lesznek az osztálylétszámok. Elkövetkezik viszont — úgy az évezred végére, illetve az ezredforduló idején, — az az idő, amikor az említett nagyobb ifjú korosztályok lesznek szülőkké s feltehetően „visszaköszön” majd újból a népesebb gyermek korosztályok jelentkezése, némileg kiegyenlítettebb számokkal. Mindezek kapcsán még nem számoltunk a most bevezetett gyermekgondozási díj várható, remélhető pozitív hatásával. ami a fiatal nők szülési kedvét illeti... A holnapra gondolva Egy nemrégiben készült igen alapos, mélyreható elemzéseket tartalmazó művelődési minisztériumi felmérésben a pedagógusképzéssel foglalkozó szakembé- rek arra kívántak feleletet adni, hogy megfelelő-e a jelenlegi képzési ütem? Kell-e majd az a tanítói létszám, ami most alakul, illetve, mennyiben kell megtartani azokat a megemelt kereti számokat, amelyek a holnapra vonatkozóan is jellemzik a mértéket? Figyelembe vették az elemzéseik azt a tényt is elméletileg elsősorban, hogy mely mesvék, mely hazai régiók nélkülözik ma legjobban a kellő pedagógusgárdát. Hol van, lenne igény — s mennyire kielégíthető ez — esetleges újabb képzőintézmények megteremtésére? (Szerepel-e például Békés megyében, Pest megyében egy későbbi időpontban ?) Kevéssé ígérhető meg — így az elemzés —, hogy a katedrákon rövid idő alatt már nem lesz szükség a képesítés nélküli nevelőkre. Akiknek mai, tekintélyes hányada amúgy is megszerzi két-há- rom " év leforgása alatt az oklevelet. (Jelenleg az arányszámuk 4 százalék körüli). Számolni kell. hosszú távon azzal is, hogy a pálya eL nőiesedése miatt a nevelők 9—10 százaléka továbbra is tartósan távol lesz a munkahelyétől. Ugyancsak mérce a képzés mértékében, hogy jelenleg legalább 10— 12 ezer nevelői képesítésű szakember nem dolgozik az oktatásban s feltehető, hogy az egyetemek, főiskolák változatlanul más területeknek is képeznek pedagógus végzettségű fiatalokat. A fizetés, amelynek rendezésére, teljes megoldásra célszerű törekedni. még ugyancsak nem pályán tartó erő. Képzési gondok A most következő tervidőszakban is mintegy hatezer új óvónőre lesz szükség — a gyermekintézményekben, hogy megmaradhasson a jelenlegi, európai rangsort tekintve is igen szép, 85—90 százalékos ellátottsági ...Jelentős, többezres az igény, — s nem jelez csökkenést — az általános iskolai tanítók, majd tanárok iránt is. A mennyiségi fejlődés feltétlenül módot ad arra. — ezért is célszerű tartani a mai képzési keretszámokat —, hogy az alsó tagozatban kellemesebbé és tartalmasabbá lehessen tenni a tanulást, a felső tagozatban pedig hatékonyabb lehessen a nyelvoktatás, a testnevelés, hogy csak néhány példát említsünk. Fejleszteni kívánják a gyógypedagógiai ellátottságot is. Kétségtelenül a középiskolákban érződik most, úgy három-négy évig, a szaktanárok helyenkénti hiánya. Ezért is kívánják kiegészítő tanárképzéssel. egyéb munkaerőgazdálkodási intézkedésekkel is enyhíteni a hiányt. Az előrejelzések szerint a jövő évtized közepére kielégíti majd az igényeket a jelenlegi megemelt mértékű középiskolai tanárképzés. Levelező oktatással segítik elő a szakmai pedagóguslétszám gyarapítását, például a gyakorlatvezető szakoktatókét. A másoddiplomák megszerzése — Budapesten és Veszprémben a mérnöktanárok képzése — kellő számú jelentkező esetén sokat segít a gondokon. Sok város segíti jelenleg is és fogja még erőteljesebben segíteni a pedagógusképzést, az országos gondok enyhítésében. Az óvónőképzés bővítése Zsámbékon és Szekszár- don már megkezdődött, Baján és Esztergomiban az előkészítésére folynak munkálatok. A tanítóképzésből bizonyos hiány észlelhető, a délkelet magyarországi régióban, de az országban másutt is figyelni kell arra, miként tartható meg. illetve hívható a fiatal tanítók, tanárok végzős seregéből minél több — és minél hosz- szabb időre. A pálya megtartóerejét növelni: valahogyan ilyesformán lehet megfogalmazni azt a követelményt, ami a mennyiség mellé — az életminőség javítását is felsorakoztatja. Benne foglaltatik a fizetések kellő rendezése, esakúgy, mint a letelepedéshez múlhatatlanul szükséges anyagi segítség, a lakáshoz juttatás és a törődés ezer más lehetősége. — Várkonyl —
