Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-28 / 253. szám

1985. OKTÓBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A bizalom és a felelősség szellemében A szolnoki küldöttértekezlet résztvevőinek egy csoportja számoló Bckényi Istvánné (Folytatás az 1. oldalról.) A szocialista demokrácia fejlesztéséről többek között a következőket mondta Be- kényi Istvánné: — Fórumainkon, a réteg- és a választói gyűléseken helyi és országos törvény- és rendelettervezeteket vitat­tunk meg. A választójogi törvénytervezetet például harminc városi szintű és ti­zenhét körzeti fórumon vé­leményezték. Ennek alapján erősödött a választások nép­frontjellege, jelentősen nőtt a választók aktivitása. Kö­rültekintő volt az előkészí­tő munka is. A beszámoló végén a Ha­zafias Népfront városi bi­zottságának titkára az el­múlt hetek eseményeiről, a 18 körzeti népfrontbizottság választásáról adott számot. A vitában szót kért Feny­vesi József, Ábel Istvánné, Tabák Lajos, Szakmáry Sán- dorné, Balogh Gásoárné, Gajdos Pál, Csorna Kálmán, Laki Imre, Tóta Miklós, Tö­rök István, Dóra Lászlóné, Bagdi László, Csák Sándor, Budainé Kiss Mária, Kádár György, Tichi Ilona, A felszólalók többsége a beszámoló egy-egy fejezeté­hez kapcsolódott. Többen hangoztatták, hogy a Haza­fias Népfront tevékenysége a megyeszékhely minden la­kójának életében meghatá­rozó szerepet tölt ‘be. A körzeti népfrontbizott­ságok, a népfronbklubok ve­zetői szőkébb környezetük eredményeit vagy kéréseit tolmácsolták. Többen szen­vedélyesen bizonyították a peremkerületek lakóinak mostoha ellátási és kommu­nális körülményeit. Vala­mennyi felszólaló hangsú­lyozta, hogy értelmes, fele­lősségteljes tevékenység jel­lemzi a népfrontmunkát, amely a megújulás szándé­kával épít a városlakók bi­zalmára, és példamutatóan képviseli érdekeit. A küldöttek Bekényi Ist­vánné vitazárója után meg­választották a Hazafias Népfront Szolnok Városi Bi­zottságának 45 tagját, va­lamint 13 tagú elnökségét. Döntöttek arról is, hogy a megyei bizottságban nyolcán képviselik a következő 5 év­ben Szolnokot, és tizenöten vesznek részt a megyei kül­döttértekezleten. A Hazafias és az üt év munkájáról be­Népfront Szolnok Városi Bi­zottságának elnöke ismét Zakar Zoltán, titkára Beké­nyi Istvánné lett. Ugyancsak szombaton tar­totta küldöttértekezletét a Hazafias Népfront Török­szentmiklósi Városi Bizottsá­ga is. A 170 küldött tanácskozá­sán részt vett és felszólalt Simon József, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságá­nak titkára, ott volt Papp Lajos, az MSZMP Török­szentmiklósi Városi Bizott­ságának első titkára és Ha­jós Ferenc országgyűlési képviselő. Köszöntötte a küldöttértekezletet Kóródi Antalné, a városi tanács el­nöke is. A tanácskozás részt­vevői megvitatták a népfront elmúlt 5 éves munkájának eredményeit, s vázolták a következő évek feladatait. A vitában tízen mondtak vé­leményt, javaslatot. A kül­döttértekezlet negyvenöt ta­gú városi népfrontbizottsá­got választott. Döntöttek ar­ról, hogy a megyei küldött- értekezleten nyolcán képvi­selik a törökszentmiklósi- akat. A városi bizottság el­nöke Varga Sándor, titkára Csabai Béla lett. Küldöttértekezletek Tanácskoztak az egészségügyi dolgozók képviselői Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének megyei küldöttértekezletét szomba­ton, a Ságvári Endre Műve­lődési Központ színházter­mében tartották meg. A ta­nácskozáson részt vett Jaka- tics Árpád, a megyei pártbi­zottság osztályvezetője. A beszámolóból és a felszólalá­sokból egyaránt az tűnt ki, hogy a tervszerű, következe­tes munka eredményeként megyénk egészségügyének fejlődése viszonylag ki­egyensúlyozott volt. A be­számolási időszakban adták át például a megyei kórház 408 ágyas és a jászberényi kórház 50 ágyas pavilonját. A folyamatos fejlesztés elle­nére azonban bőven van A KISZ Központi Bizott­sága az értékelemzés mód­szere és szemléletmódja széles körű elterjesztésének segítésére Versenyzőnk a milliókért — értékelemzés címmel országos vetélkedőt rendez. A vetélkedővel a kormányzat energetikai, anyagtakarékossági, techno­lógiakorszerűsítési és hulla­dékhasznosítási programjait még tennivaló. Ma sincs megoldva például az arra rászoruló idős emberek in­tézményi ellátása. A küldöttértekezlet meg­választotta a megyei bizott­ság tagjait, a megyei és a kongresszusi küldötteket. A megyei bizottság elnöke dr. Koncz József, titkára pedig ismét Magyari Miklósné lett. A megyei bizottság elnöki tisztét évtizedekig betöltő dr. Bene Zoltánt tiszteletbeli elnökké választotta a kül­döttértekezlet. Ugyancsak megválasztották a bizottsá­gok tagjait és vezetőit. Szombaton megyénk több nagyüzemében és vállalatá­nál szintén szakszervezeti küldöttértekezletet tartot­tak. kívánja támogatni, és olyan szemléletmód kialakítására törekszik, amelynek révén a fiatalok hozzájárulhatnak a környezetükben megvaló­suló gazdasági folyamatok állandó fejlesztéséhez. A vetélkedőt csapatverse­nyek formájában bonyolít­ják le. Egy csapat öt, ese­tenként ennél kevesebb vagy több játékosból is állhat, Péter János köszöntése Péter Jánost, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ját, az Országgyűlés alelnö- két, nyugalmazott külügymi­nisztert 75. születésnapja al­kalmából a Központi Bi­zottság nevében Kádár Já­nos, a párt főtitkára kö­szöntötte. Jelen volt övári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára. Kamatoznak a lakásfelújltási számlák A pénzügyminiszter no­vember elsején életbelépő rendelete szerint a jövőben a társasházak és lakásszö­vetkezetek lakóházfelújítási számlái után kamatot fizet­nek. A társasházak és a lakás- szövetkezetek tulajdonában levő lakóházak felújításához 1977 óta kötelezően felújítá­si alapot képeznek a lakók. E felújítási alap értékének megőrzése, a képzés ösztön­zése és egyszerűsítése érde­kében módosulnak az alap­ról szóló jogszabályok. A lakásszövetkezetek és a tár­sasházak a tagok és tulaido- nostársak befizetéseit eddig nem kamatozó csekkszámlá­kon gyűjtötték. November 1-től — a havi záráskor — a számlán levő összeg után az Országos Ta­karékpénztár évi négy százalék kamatot fizet. Vetélkedő Versenyzőnk a milliókért Esemény az éremgyűjtöknek is! A szolnoki vár 300 éve szabadult föl Kiállítás és tudományos ülés Szolnokon Történészek, közművelődé­si szakemberek, éremgyűj­téssel foglalkozók számára egyformán fontos és érdekes esemény színhelye volt teg­nap a szolnoki Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Központ. A megyei tanács művelő­dési osztálya, a Magyar Nu­mizmatikai Társaság, a Ma­gyar Éremgyűjtők Egyesü­lete a Szolnok Megyei Mú­zeumok Igazgatósága, a mű­velődési központ és a Ma­gyar Éremgyűjtők Szolnok Megyei Szervezete rendezé­sében került sor „A szolnoki vár 300 éve szabad” című ki­állítás megnyitására, illetve a megnyitót követő tudomá­nyos ülésre. A művelődési központ első emeleti galériá­ján rendezett, a török kori Szolnok életét ábrázoló ki­állítás vendégeit — közöttük szovjet, finn, francia, belga, norvég, dán szakembereket és gyűjtőket — Tálas László, a megyei múzeumi szerveze­ti igazgatója köszöntötte. Az ünnepélyes megnyitón részt vett Fábián Péter, az MSZMP Szolnok Megyei Bi­zottságának titkára. Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke megnyitó be­szédében egyebek között szólt az évforduló történelmi jelentőségéről, s arról, hogy a megyeszékhelyen és a me­gye más településein milyen fontos ismeretterjesztő, köz- művelődési szerepet töltenek be a történelmi ismeretek tárgyi lenyomatait rendsze­rező numizmatikusok. A megyei tanács elnöke emlé­keztetett arra, hogy 1965- ben egy, a szolnoki érem­gyűjtők által kezdeménye­zett kiállítás adott új lökést a várostörténeti kutatások­A megnyitó után Mészáros István, a Magyar Éremgyűj­tők Egyesületének főtitkára méltatta a szolnoki rendez­vény jelentőségét, a numiz­matika — mint tudomány — és az éremgyűjtés — mint egyéni és közhasznú tevé­kenység fontosságát. Az éremgyűjtő egyesület főitit­kára mutatta be a résztve­vőknek a szolnoki vár em­lékérmét (bronz és ezüst változatban készült), amelyet Simon Ferenc a Szolnoki Művészltelep szobrásza ter­vezett erre az alkalomra. Az esemény tudományos tanácskozással folytatódott. Kaposvári Gyula, a megyei múzeum nyugalmazott igaz­gatója „A török kor és a szolnoki vár” címmel tartott előadást, majd Hunya Zol­tán, az éremgyűjtő egyesület Szolnok megyei szervezetének ügyvezető titkára szólt a korábban megnyitott kiállí­tás érmészeti, mű­velődéstörténeti tanulságairól. A kitűnően si­került rendezvény keretében a mű­velődési központ előcsarnokában a hazai és a külföl­di éremgyűjtők csere és vásárlás útján bővítették gyűjteményüket; az ,■érembörze” a laikusok számára is ismeretbővítő alkalom volt. — v. J. — nak. Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke mondott megnyitót Deres a fű, csíp a szél, az éjfél utáni hidegben bizo­nyára meleg szobára vágy­nak a munkásőrök is. Pa­rancsnokaik hívó szavára érkeztek a szolnoki gyüleke­zési helyre, ahonnan a hely­zet- és a feladatismertetés után útnak indulnak Ezekben az órákban ugyanezt teszik a karcagi munkásőregység tagjai is. Feladatuk ugyanaz, csak a terep más. A törökszentmik- lósiak és a jászberényiek már túl vannak a gyakorla­ton, ami minden évben a ki­képzési eredmények summá- zása. Az idén pedig valami­vel több, hiszen ötéves ki­képzési terv záróakkordja a gyakorlat. Ennek megfelelő­en a korábbinál összetettebb a feladat is. Objektumvéde­lem, illegális találkozó részt­vevőinek elfogása, újjászer­veződő diverziós csoportok felszámolása is szerepel ben­ne. És nemcsak a feladat lett sokrétűbb, magasabbak let­tek a gyakorlat résztvevői­vel szemben támasztott kö­vetelmények is. Az ellensé­ges elemeket imitálok kivá­lasztásánál például azt tar­tották szem előtt, hogy az ellenség diverziós ereje ka­tonailag igen jól képzett, a terepen biztosan mozgó, a fegyvert jól kezelő, magya­rul is beszélő emberekből áll. Legyőzésük tehát meg­annyi leleményességet, ma­gas szintű harcászati isme­reteket is követel a helytál­lás mellett a munkásőrök­től. Az alapelv tehát az, hó?'- nem szabad lebecsülni az el­lenséget. Ezt szem előtt tart­va, az éj leple alatt észrevét­lenül szállják meg a terepet a Millérnél, Tiszaföldváron és az Űjszász melletti Sző­rös-erdőben a szolnoki mun­kásőrök. Nem sokkal később érkezik a hír a parancsnoki harcálláspontra: elfogták az egyik diverzánst. Az egység- kötelékű harcászati gyakor­lat sikerének első jele ez. A hajnali derengés idején ko­rai volna még a részletes ér­tékelés, de annyi máris biz­tos, hogy a munkásőrök helytállásból, a törzsek pe­dig a szervező-irányító mun­kából jól vizsgáztak. És ez a kulcskérdés nemcsak most, a gyakorlaton, hanem adott esetben komoly helyzetben is. S. B. Fotó: N. Zs. Munkában a híradók Munkásőrök gyűrűjében Sikeres harcászati gyakorlatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom