Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-16 / 243. szám

VI LAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI XXXVI. évi. 243. sz„ 1985. dk* 16., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Tegnap délelőtt Budapesten megnyílt az euröpdi kulturális fúrum Tegnap Budapesten ünnepélyes külsőségek között meg­kezdte miunkáját az európai kulturális fórum. Az értekezlet életre hívásának gondolata két esztendeje Madridban fogalmazódott meg, ahol az európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát aláíró 35 ország — 33 európai, valamint az Egyesült Államok és Kanada — egybehangzó határozatával Magyarországot jelölték ki a fó­rum színhelyéül. Az úgynevezett helsinki folyamatban ez lesz az első eszmecsere, amelyet a Varsói Szerződés egyik tagállamában rendeznek meg. A konferencia munkájában —, amelynek hat héten át a Budapest Kongresszusi Központ ad otthont — több mint 800 delegátus vesz részt. Mintegy kétharmaduk a kultúra területén dolgozó színházi, múzeumi vezető, zenész, képző­művész, irodalmár, s az egyes szekciók tanácskozásain szá­mos kimagasló személyiség, nemzetközi hírű alkotó is jelen lesz. Az eszmecserére csaknem 300 újságíró érkezett, hogy hírt adjon a konferencia eseményeiről. Az értekezleten vár­hatóan számos állam, köztük Magyarország, a nemzetközi együttműködést, a kölcsönös megértést és megismerést tény­legesen elősegítő, konkrét javaslatokat nyújt be. A résztvevő országok küldöttségeit vezetik: Amerikai Egyesült Államok Walter J. Stoessel, a külügyminisztérium európai és kanadai ügyek irodájának vezetője. Ausztria Wolfgang Schallenberg nagykövet, a külügyminisztérium fő­igazgatója, Belgium Robert Vaes nagykövet, Bulgária Geor- gi Jordánon miniszterelnök-helyettes, a Bolgár Kulturális Bizottság elnöke, Ciprus Andreas Christophidcs közoktatási miniszter, Csehszlovákia Miroslav Válek szlovák kulturális miniszter, Dánia Hans Kühne nagykövet, Finnország Jaakko Numminen államtitkár, Franciaország Francois-Régis Bas- tide nagykövet, Görögország Pantelis Economou nagykövet, Hollandia P. W. Jalink nagykövet, Írország Edward J. Brennan nagykövet, Izland Asgeir Tryggvason nagykövet, Jugoszlávia Kole Csasule nagykövet, Kanada J. E. Ghislain Hardy nagykövet, Lengyelország Kazimierz Zygulski kultu­rális és művészeti miniszter, Liechtenstein Comte Ma­rio von Ledebur nagykövetségi tanácsos, Luxemburg Paul Mertz nagykövet, Magyarország Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter, Málta Joseph Salib képviselő, Monaco Jean Grether, az államminiszter hivatalának vezetője, Nagy- Britannia Norman St. John-Stevas képviselő, Német Demok­ratikus Köztársaság Hans-Joachim Hoffmann kulturális mi­niszter, Német Szövetségi Köztársaság Karl-Günther von Hase nagykövet. Norvégia Dagfinn Stenseht nagykövet, Olaszország Giulio Tamagnini nagykövet, Portugália J. C. de Freitas F. Fafe nagykövet, Románia Dumitru Aninoiu nagykövet, San Marino Maria Antonietta Bonelli, a külügy­minisztérium igazgatója, Spanyolország Luis Yanez Barnuevo, a külügyminisztérium Nemzetközi Együttműködés és La- tin-Amerika ügyek államtitkára, Svájc Jeanne Hersch, a fi­lozófia professzora, Svédország Ilmar Bekeris nagykövet, Szovjetunió Pjotr Gyemicsev kulturális miniszter, Törökor­szág Cenap Keskin nagykövet, Vatikán Hervé Carrier, a Pápai Kulturális Tanács titkára. Az UNESCO küldöttségét Anders Arfwedson, a szervezet főigazgató-helyettese vezeti. A résztvevő államok nemzeti lobogóival díszített Pátria­teremben délelőtt 10 árakor kezdődött meg a tanácskozás. A megnyitó ülésen Köpeczi Béla művelődési miniszter, a magyar küldöttség vezetője elnökölt. Üdvözölte a jelenlevő­ket, majd Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének adott szót. Lázár György köszönti a tanácskozás résztvevőit Elöljáróban a Magyar Nép- köztársaság kormánya nevé­ben köszöntötte a tanácsko­zás valamennyi résztvevőjét, a megnyitó ünnepségen je­lenlevőket. — Szeretném újólag kife­jezni köszönetünket azért a bizalomért — mondotta, — amely hazánk iránt megnyil­vánult, amikor a helsinki záróokmányt aláíró államok képviselői Madridban úgy határoztak, hogy a Magyar Népköztársaság fővárosa le­gyen a kulturális fórum színhelye. Kormányunk meg­tisztelő és felelősségteljes megbízatásként fogadta a madridi döntést, és mindent meg kíván tenni annak érde­kében, hogy e fontos nemzet­közi tanácskozás kedvező feltételek között végezze munkáját. A kulturális fórum napi­rendjén szereplő kérdések megvitatását különösen idő­szerűnek érezzük ma, amikor oly nagy szükség van a nem­zetközi feszültség enyhülésé­re, az államok közötti kap­csolatok fejlődését segítő kölcsönös bizalom erősítésé­re. A kulturális értékek cse­réjére, a kulturális kapcso­latokra mindig is úgy tekin­tettünk, mint a népek közöt­ti megismerés és megértés előmozdításának egyik fontos eszközére. Történelme során Európa számos háború színtere, csak a mi századunkban két pusz­tító világháború tűzfészke volt. De az európai civilizá­ció olyan szellemi értékeket adott a világnak, mint a hu­manizmus, a reneszánsz, a felvilágosodás, á demokrá­cia és a szocializmus eszméi, amelyek az egész emberi gondolkodás és társadalom fejlődésére meghatározó be­folyással voltak. A népeink közötti együttműködés leg­jobb hagyományait megteste­sítő értékek közé soroljuk az európai biztonsági és együtt­működési értekezlettel tíz évvel ezelőtt elkezdődött po­litikai folyamatot is, amelyet európai enyhülés néven is­mert meg a világ. A Magyar Népköztársaság kormánya kezdettől fogva megkülönböztetett jelentősé­get tulajdonított az európai biztonság és együttműködés ügyének, a helsinki záróok­mány elveire és ajánlásaira épülő államközi kapcsolatok sokoldalú fejlesztésének, le­hetőségeihez mérten aktívan közreműködött e folyamat kiteljesítésében. Nem hallgathatjuk el azon­ban, hogy a kulturális fórum olyan időszakban kezdi meg munkáját, amikor az enyhü­lési folyamat jelentős erőfe­szítések árán elért eredmé­nyeit, sőt az egész emberi civilizáció jövőjét súlyos veszélyek fenyegetik. Ebben a helyzetben Európa és a vi­lág népei joggal kísérnek fe­szült figyelemmel minden olyan törekvést, amely a bé­kés egymás-mellett élést, a nemzetközi biztonság meg­szilárdítását szolgálja. Kormányunk, az emberi­ség sorsáért felelősséget érző valamennyi politikai ténye­zővel, minden békeszerető emberrel együtt üdvözli és támogatja azokat a kezdemé­nyezéseket, amelyek a fegy­verkezési hajsza megfékezé­sére, a szemben álló nukleá­ris fegyverek számának ra­dikális csökkentésére irá­nyulnak. Ügy gondoljuk, hogy a nemzetközi párbeszéd fenn­tartásában, a kölcsönös biza­lom légkörének helyreállítá­sában, az enyhülési folyamat továbbvitelében minden egyes államnak megvan a maga feladata és felelőssége. Bizalomra van szükség egy­más és önmagunk iránt ab­ban, hogy közös erőfeszítés­sel leküzdhetők az e'mberisé- get fenyegető súlyos problé­mák. A kulturális fórum mun­kájában 33 európai és két észak-amerikai állam. képvi­selői vesznek részt. A mad­ridi mandátumban megje­lölt témakörök, a tanácsko­zás napirendjén szereplő kérdések kedvező alkalmat kínálnak arra, hogy alkotó eszmecsere bontakozzon ki az európai kultúra helyzeté­ről, a kapcsolatok továbbfej­lesztésének lehetőségeiről a kultúra különféle területein. Biztosak- vagyunk abban, hogy a tanácskozás munkájá­ban részt vevő kiemelkedő személyiségek tapasztalatai­nak és elgondolásainak köl­csönös megismerése, a közöt­tük kibontakozó termékeny párbeszéd hozzá fog járulni ahhoz, hogy a kulturális fó­rum eredményesen záruljon. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy az el­térő társadalmi berendezke­désű államok képviselői kö­zött egy sor kérdésben ideo­lógiai és politikai nézetkü­lönbségek nyilvánulnak meg. A helsinki folyamat minden eddigi eredménye azt igazol­ja azonban, hogy e nézetkü­lönbségek ellenére olyan po­litikai-kulturális megoldáso­kat találhatunk, amelyek egyetlen állam törekvéseit sem sértik, hiszen az érde­kek közösségére, a konszen­zus elvére építenek. A Magyar Népköztársaság — kulturális politikája szel­lemében — nyitott Európa és a világ minden humanis­ta szellemű kulturális értéke lránt, sőt jelentős anyagi tá­mogatással teszi hozzáférhe­tővé ezeket az értékeket. Ta­lán nem hat szerénytelen­ségnek, ha azt mondjuk, Magyarország nemcsak ré­szesedett mindazokból a szellemi-kulturális javakból, amelyeket más európai nem­zetek létrehoztak, hanem maga is hozzájárult az év­századok során ezeknek a közös szellemi kincseknek a gazdagításához. Reméljük, a kulturális fó­rum résztvevőinek, mind­azoknak, akik a tanácskozás alkalmából Budapestre láto­gattak, idejük és módjuk lesz arra is, hogy közvetlen és személyes benyomásokat sze­rezzenek országunkról, né­pünk mindennapi életéről, a magyar kultúráról. — Kormányunk érdekelt abban, hogy a ma kezdődő kulturális fórum eredménye­sen betöltse küldetését a hel­sinki folyamatban, hozzájá­ruljon a közös értékek tuda­tának erősítéséhez, az álla­mok közötti együttműködés­hez, a kultúra művelői kö­zötti kapcsolatok .további bő­vítéséhez. A magyar küldött­ség ezeknek a törekvéseknek a jegyében vesz részt a ta­nácskozás munkájában — mondotta befejezésül Lázár György, s a magyar kormány nevében sok sikert, eredmé­nyes munkát kívánt a kultu­rális fórum résztvevőinek. (Folytatás a 2. oldalon.) A kunszentmártoni téglagyár bányavizének elvezetésére mintegy 600 méteres csatornát építenek a Mezőtúri Vízgaz­dálkodási Társulat dolgozói. A munkát nehezíti, hogy a csa­torna 220 méteres szakaszon a föld alatt halad, és át kell vezetni a Szentesi út alatt is. Felvételűnkön az út átfúrásá­hoz szükséges 6 méter mély munkagödör kialakításán dol­goznak — dg — Tanácskozott az SZKP KB plénuma Határozat az új pártprogramról, a szervezeti szabályzat módosításáról és a népgazdasági tervekről Tegnap Moszkvában tel­jes ülést tartott a Szovjet­unió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. A plénum megvitatta: az SZKP új szerkesztési prog­ramjának tervezetét, az SZKP szervezeti szabályza­tában végrehajtandó változ­tatásokat, a Szovjetunió gaz­dasági és társadalmi fejlő­désének 1986—1990-re szóló ötéves tervét és a 2000-ig terjedő időszakra érvényes hosszú távú tervet. Az ülés napirendi pontjai­ról Mihail Gorbacsov, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára tartott előadói beszédet. A plénum az előtérjeszett dokumentumokat megvitatá­suk után elfogadta. Az ülés úgy határozott, hogy az új­jászerkesztett pártprogram tervezetét és a szervezeti szabályzat módosítását nyil­vánosságra hozzák, az SZKP XXVII. kongresszusát meg­előző pártértekezletek, párt­konferenciák, a köztársasá­gi kommunista pártok kong­resszusai elé vitára bocsát­ják. Nyilvánosságra hozzák az ötéves és a hosszú távú népgazdasági terv tervezetét is, hogy azokat a dolgozó kollektívák gyűlésein, az ok­tatási intézményekben, a katonai alakulatoknál és a társadalmi szervezetekben megvitassák. fi Központi Bizottság ülé­se szervezeti kérdéseket is megvitatott. A plénum Nyikolaj Tali- zint, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagjává vá­lasztotta. Nyikolaj Rizsko- vot a Szovjetunió Miniszter- tanácsa elnökévé történt ki­nevezése kapcsán felmentet­te a Központi Bizottság tit­kárának tisztsége alól. Nyi­kolaj Tyihonovot, aki egész­ségi állapotára való tekintet­tel nyugdíjba Vonult, a plé­num felmentette az SZKP KB Politikai Bizottságának tagsága alól. Az SZKP KB plénuma ez- zel befejezte munkáját. (Folytatás a 3. oldalon.) Eddig egymillió tonnával több szenet adtak el Előadás a tóli energiaellátásról Tegnap délelőtt Szolnokon, a műszaki és közgazdasági hetek keretében a Szolnok Megyei Tanács VB. ipari osz­tálya és az Energiagazdálko­dási Tudományos Egyesület megyei szervezete energia­gazdálkodási szakmai napot szervezett. A rendezvényen áttekintették a téli energia- ellátás várható helyzetét. Az Állami Energetikai és Energiabiztonsági Felügyelet képviselője elmondta, hogy az idén a 24—25 millió ton­nás széntermelésből és az év végéig várhatóan 1250 ezer tonnás lakossági fel- használásra szánt szénim­portból a háztartások igé­nyei mennyiségileg kielégít­hetők, ám területenként és szénfajtánként időnkénlt) lesznek feszültségek a keres­let és a kínálat között. A ta­valyi szénhiány miatt a fo­gyasztók egész évi készletü­ket egyszerra akarják besze­rezni, az év első három ne­gyedévében például a tava­lyinál egymillió tonnával volt nagyobb a belkereske­delmi szén- és brikettforga­lom. A megnövekedett igé­nyekét az eddigi szénterme­lésből és az importból még nem sikerült kielégíteni, a belkereskedelem készletei szinte teljesen elfogytak. A szakemberek szerint az év végéig a mostani kicsiny készletek ellenére sem lesz­nek szénellátási gondok, ha a termelés és az import a tervek szerint alakul: a la­kosságnál ugyanis több szén van, mint tavaly volt Az 1986 eleji ellátás zavartalan­sága azonban attól függ, hogy a szocialista országok­kal milyen importszerződé­seket tudunk kötni. Az már most bizonyos, hogy szenet kemény valutáért is kell -be­szereznünk. (Az idén is je­lentős mennyiségű energia- hordozót — szenet, földgázt, kőolajat — vásároltunk dol­lárért a hazai termelés és az államközi szerződésekben rögzített import kiegészíté­sére). A földgázellátásról az elő­adó elmondta, hogy az idén az ipari fogyasztók helyzete is kedvezőbb (tavaly a nagy­üzemek gázfelhasználását korlátozták, hogy a lakossági igényeket kielégíthessék), mert a tavalyinál nagyobb gázkészleteket sikerült a föld alatti tárolókban felhalmoz­ni. A szakmai nap második előadásán Barcsik József, megyei főtanácsos Szolnok megye energiagazdálkodásá­nak ötéves tapasztalatait elemezte. Lázár György megnyitó beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom