Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)
1985-10-16 / 243. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. OKTÓBER 16. MEGNYÍLT rz eurúpii Az európai kulturális fórum színhelye A küldöttségvezetők felszólalása A tavaly ugyancsak Budapesten tartott felőkészítő értekezleten sorshúzással eldöntött sorrendnek megfelelően a plenáris ülés első felszólalója Le Comte Mario von Ledebur, Liechtenstein küldöttségvezetője volt. A budapesti európai kulturális fórum a béke, a relatív enyhülés különleges pillanata — mondotta. Jó lenne, ha a továbbiakban megfordítva, úgy használhatnánk a régi mondást, hogy „a múzsák között hallgatnak a fegyverek”. A béke megőrzése nem lehet csupán a kultúra területén dolgozók feladata, de a jelen tanácskozásnak feltétlenül azzal a /céllal kell dolgoznia, hogy legalább a békének az't a nem is túlságosan tág terét megőrizhessük, melyet a helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezlet alakított ki, s amelyet az azt követő tanácskozások őriznek. Olyan tér ez, amelyben mind a 35 ország küldöttei hallathatják szavukat, a kis és a nagy országok egyaránt. Dumitru Aninoiu, a román delegáció veze'tője emlékeztetett arra, hogy az európai fórumot a helsinki záróokmány aláírásának tizedik évfordulóján rendezik meg, és olyan időszakban, amikor különösen nagy szükség van az együttműködésre, a bizalom és a biztonság erősítésére. Remélhetőleg a budapesti fórum is a párbeszédet, a népek közötti jobb megértést segíti — mondotta. A továbbiakban hangsúlyozta: feltétlenül szükség van a nukleáris fegyverkezési hajsza megszüntetésére, azért is, mert műalkotások csak békében születhetnek. A hatalmas szellemi forrásokat a béke és nem a pusztítás szolgálatába kell állítani. Kulturális együttműködés csak a barátság és az enyhülés légkörében létezhet. Hangsúlyozta, hogy a román álláspont szerint kulturális együttműködés csak szabad és szuverén államok között lehetséges, minden külső nyomás nélkül. Románia — tette hozzá — a nemzetközi jog normáinak megfelelően vesz részt a kulturális cserében. Bár különböző társadalmi rendszerű országok képviseltetik magukat a fórumon, Románia kész valamennyivel együttműködni a politikai enyhülés, a béke és biztonság érdekében — hangoztatta. Jeanne Hersch asszony, a svájci küldöttség vezetője felszólalásában az európai kultúra kialakulását és ösz- szetevőit boncolgatta. Hangsúlyozta, hogy jóllehet az európai kultúra az azonosság jeleit is magán viseli, a földrész minden nemzete sajátos kultúrát alakított ki. Ezért az európai kultúra jelenlegi helyzetét leginkább „egység a különbözőségben” kifejezéssel lehetne jellemezni. A helsinki értekezletet követő, úgynevezett utókonferenciákról beszélve úgy vé- liekedett, hogy a legutóbbi ottawai tanácskozás sikertelennek bizonyult. Hangsúlyozta: ebből le kell vonni a megfelelő következtetést, s arra kell törekedni, hogy a budapesti fórum eredményesen fejeződhessék be. Ehhez szerinte nem „elvtelen kompromisszumokra” van szükség, hanem arra, hogy a jelenlévők kifejtsék nézeteiket, még akkor is. ha ezek eltérnek egymástól. Walter J. Stoessel, az Egyesült Államok küldöttségének vezetője felszólalásában ki- jelenntette: a budapesti kulturális fórum napirendjére tűzött kérdések közvetlen kapcsolatban vannak a népek jobb, kölcsönös -megértésével. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, hogy házigazdája e nagyszabású rendezvénynek. Hangoztatta: a küldöttek egy békésebb, biztosabb világ megteremtéséhez járulhatnak hozzá tanácskozásukkal, előmozdíthatják a jobb, kölcsönösebb megértést a hazájuk kultúrájáról szóló információk szabad áramlásával. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok a bevándorlók hazája, Európa valamennyi népe gyarapította az amerikai kultúrát. Walter J. Stoessel külön kiemelte az amerikai filmművészetben oly nagy szerepet játszott magyar Cukor György és Kertész Mihály nevét. Az amerikai küldöttségvezető a továbbiakban a kulturális fórum feladataival, a helsinki záróokmányban és a madridi záródokumentumban megjelölt célkitűzésekkel foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok küldöttsége „kiegyensúlyozott és alkotó módon” kívánja megvitatni az alkotás, az információcsere és az együttműködés egymással összefüggő kérdéseit. Mint mondotta, az Egyesült Államok — miután nincs művelődésügyi minisztériuma — nem állami küldöttséggel képviselteti magát. A delegációban a kulturális élet különböző nézeteket • valló képviselői vesznek részt. Reményét fejezte ki, hogy a szellemi élet vezetőinek találkozója a -budapesti kulturális fórum páratlan és ígéretes eseménye lesz. Paul Mertz, Luxemburg képviselője felszólalásában utalt arra, hogy az európai kultúra egységes és közös hagyományokra, értékekre épül, ugyanakkor ez a kulturális azonosság nem jelent egyformaságot. Kifejezte reményét, hogy a fórum hozzájárul majd e közös értékek és kulturális kapcsolatok erősítéséhez. A helsinki záróokmány aláírása óta eltelt tíz év már történelmi jelentőségű eredményeket hozott, de még túl rövid ahhoz, hogy a záróokmányba foglalt minden lehetőség megvalósuljon. A helsinki folyamat már múlt is, de nagyrészt a jövő még — mondta. Utalt arra, is, hogy a nyugat-európai közösség országainak közös felfogása szerint a záróokmány egységes egészet alkot, és csakis így váltható valóra. A tizenkettek mély meggyőződése, hogy az európai népek közötti bizalom csak a kölcsönös és jobb megértés útján növelhető, a jobb megértést pedig csakis a szabad véleménycsere, a nézetek és felfogások szabad egybevetése hozhatja meg — hangoztatta. Ezért is tulajdonítanak igen nagy jelentőséget a budapesti fórumnak. Miroslav Válék, a csehszlovák küldöttség vezetője nyugtalansággal szólott arról, hogy az utóbbi időben világunkban növekedett a feszültség, erősödött a szembenállás. „Ez aggodalommal tölt el bennünket, miként aggaszt minden jóakaratú' embert.” A kultúra fontosságáról szólva kijelentette: önmagában nem akadályozhatja meg a pusztítást, de eszköz lehet a rombolás veszélyének elhárításában, elősegítheti az emberi élet meg- oltalmazását, a népek közötti kölcsönös megértés erősítését. A csehszlovák küldött ezután nehezményezte, hogy egyes felszólalók megfellebbezhetetlennek szánt véleményeket fejtettek ki, s ezzel összefüggésben önmérsékletre, türelemre intett. Emlékeztetett arra, hogy Csehszlovákia — mint a helsinki záróokmány egyik aláírója — elkötelezte magát Helsinki szellemének érvényesítése mellett. A csehszlovák delegáció azzal a szándékkal érkezett a budapesti kulturális fórumra, hogy a napirenden levő kérdések sokoldalú, nyílt megvitatásával segítse elő a tanácskozás sikerét. A budapesti fórumnak — folytatta Miroslav Válek — bonyo- lut, összetett feladatokat kell megoldania. Ez teljes mértékben lehetséges, ha a jelenlevők a figyelmet a lényegesre összpontosítják, arra, ami összeköt, s nem arra, am; elválaszt bennünket — mondotta befejezésül. Jean Grether, a Monacói Nagyhercegség küldöttségvezetője rámutatott: a budapesti kulturális fórum azzal az igénnyel ül össze, hogy elősegítse a résztvevő 35 állam közötti együttműködést, a művészi alkotómunka területén éppúgy, mint a könyvek vagy más kultúra- hordozók terjesztésében, filmek, televíziós műsorok közös létrehozásában. Fernandes Fafe, a portugál küldöttség vezetője azt a reményét fejezte ki, hogy a budapesti tanácskozás kulcsszava a megértés lesz. Utalt arra, hogy az európai kultúra gyökerei együtt élnek a különböző nemzetekben. A portugál delegátus javasolta, hogy a fórum mutasson rá a különféle európai népek kulturális örökségének egységére; arra, hogy Petőfi, Goethe, Kierkegaard, Chopin, Bartók, Shakespeare vagy Ibsen, ha különféle módon is, de egyazon európai kultúrát gazdagított. Wolfgang Schallenberg, az osztrák küldöttség vezetője a nemzeti kultúrák kölcsönösen megtermékenyítő hatásának jelentőségét méltatta felszólalásában. Hangsúlyozta a kulturális fórum színhelyének, Budapestnek az osztrák szellemi életre gyakorolt pozitív hatását és köszönetét mondott a magyar kormánynak a fórum eredményességét szavatoló optimális feltételek megteremtéséért. A tanácskozás feladatát abban jelölte meg, hogy a helsinki záróokmányt aláíró államok konkrét formákat találjanak az európai együttműködésnek. Francois-Régis Bastide, a francia küldöttség vezetője a vendéglátó Magyarországnak tisztelegve „keresztútnak” nevezte hazánkat, amelynek kultúrája befogadott szinte minden európai hatást, miközben ragaszkodott nemzeti eredetiségéhez. Emlékeztetve arra, hogy 1980-ban Madridban Franciaország vetette fel kulturális fórum rendezésének gondolatát a helsinki folyamat részeként, hangoztatta: a kultúra nagyon lényeges összetevő és kapcsolatteremtő atekintet- ben, hogy erőszaktól és bizalmatlanságtól mentes új Európát teremtsünk. Európa önazonosságát, egységét kultúrája teszi a nemzeti hagyományok változatosságán keresztül — mondotta. A francia küldött utalt a budapesti tanácskozás felhatalmazására: a kulturális alkotómunka, együttműködés és a kultúraterjesztés problémáinak megvitatása. Elvetette azt a felfogást, amely szerint a kultúra csupán nevelő feladatokat tölthet be egy társadalomban. „Virrasztás • és ébresztés” a kultúra munkásainak a feladata — mondta —, érzékenység és nyitottság az új gondolatok, jelenségek előtt. Ezt csak úgy tölthetik be, ha szabadon dolgozhatnak, mindenfajta anyagi és politikai kényszertől mentesen. Felszólalása végén Bartók Bélát idézte — magyarul —, s azt kívánta, legyen eredményes a budapesti tanácskozás. Georgi Jordanov, a bolgár küldöttség vezetője bevezetőben rámutatott: a jelenlegi budapesti találkozónak azt az utat kell tovább építenie, amelyen a kultúra és az alkotás összeforr az általános béke eszméjével. Ebben a tekintetben Európa példával szolgálhat a világnak, s meg is kell teremtenie ezt a példát. Az a párbeszéd — folytatta —\ amelyre ez a magas fórum hívja a részvevőket, akkor válhat az enyhülés és végső soron a béke felé vezető „realista stratégia” elemévé, ha a kultúra béketeremtő erővé válik. Emlékeztetett arra, hogy a tanácskozásra a legszörnyűbb világégés, a második világháború végének negyvenedik évfordulóján kerül sor. A történelem leckéje világos: kontinensünk, amely civilizációk és kultúrák bölcsője volt, ahol sok évszázados hagyományokkal bír a humanizmus és a demokrácia, soha többet nem válhat romhalmazzá. Az alkotók feladata mai világunkban az, hogy elősegítsék a nemzedékek és a népek közötti szellemi közeledést. Éppen ezért azt kívánjuk, hogy ez a fórum váljék a jószándék és a józan ész megnyilvánulásának színhelyévé. Ghislain Hardy a kanadai delegáció nevében mondott beszédében hangsúlyozta, hogy Kanada mélyen Európában gyökerezik, hiszen alig lehet találni olyan., európai országot, amelynek nyelvét és kultúráját ne találnánk meg Kanadában. Kanada kétnyelvű és sok- nemzetiségű ország, s így érthető, hogy kapcsolatokra törekszik más országokkal, beleértve az eltérő társadalmi rendszerű országokat is. Ghislain Hardy rámutatott: naivitás lenne azt képzelni, hogy az ideológiai különbségek egycsapásra megszüntethetők, mégis remélhető, hogy a kultúra szakemberei a fórum hat hete alatt olyan megegyezésre jutnak, olyan gyakorA tegnapi plenáris ülést követően Drexler Gábor, a magyar küldöttség szóvivője találkozott a hazai és külföldi sajtó képviselőivel. Hangsúlyozta: hazánk nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy Budapest adhat otthont ennek a fontos konferenciának. Felidézve Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének a megnyitó ülésen elhangzott szavait, kijelentette: országunk mindent megtesz annak érdekében, hogy az értekezlet megfelélő feltételek között végezze munkáját. Az európai kulturális fórum köszöntésére, a résztvevő országok küldöttségeinek, képviselőinek tiszteletére gálaestet rendeztek tegnap a Magyar Állami Operaházban. Az ünnepi előadáson — amelyen megjelent Pál Lé- nárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Traut- mann Rezső, az Elnöki Talati intézkedéseket hoznak, amelyek lehetővé teszik a szabad alkotást, a kulturális értékek szabad terjesztését, valamint a kulturális együttműködést minden szinten. F. W. Jalink, a holland küldöttség vezetője felszólalásában hangsúlyozta: Budapestnek a kulturális fórum színhelyeként való kiválasztása szerencsés mind a város megkapó szépsége, mind az egyetemes kultúrához való nem csekély hozzájárulása miatt. A holland küldöttség vezetője kijelentette, hogy kormánya tiszteletben tartja a művészeti és kulturális szabadságot. Eközben kiindulópontja a kulturális örökség megóvása, az új kezdeményezések kibontakoztatása és kultúra hozzáférhetőségének biztosítása minél több ember számára. Ami a munka- csoportok tevékenységét illeti, Hollandia úgy véli, hogy kiegyensúlyozott és megfelelő formában kell megvitatni az alkotás, a kultúra elterjesztése és az együttműködés kérdéseit. Dr. Hans-Joachim Hoffmann, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője hangsúlyozta, hogy a helsinki záróokmányt a biztonság megszilárdítása és az európai államok békés és előnyös kapcsolatainak fejlesztése szempontjából elengedhetetlen alapnak tartják. Az emberiség válaszút előtt áll: a nukleáris fegyverkezés és konfrontáció vagy a békés egymás mellett élés között kell dönteni. Mihail Gorbacsov Franciaországban előterjesztett béke- programja igazi fordu’iatot hozhat a leszerelés javára, a konfrontáció felszámolására és az* együttműködés kialakítására. Az embereknek meg kell tanulniuk, ^ hogy kölcsönös érdekek figyelem- bevételével együtt éljenek, jól megférjenek egymással. Ebben nagy szerepe lehet a kultúrának és a művészetnek. A művészi, kulturális alkotómunka. csere és együttműködés segíthet a bizalom légkörének, a megértésnek és a i ószomszédságnak a kialakításában — mondotta. Ezael a fórum befejezte első napi tanácskozását. A mai plenáris ülésen folytatódnak a küldöttségvezetők felszólalásai. nács helyettes elnöke, Cse- hák Judit, a Minisztertanács elnökhelyettese, Várkonyi Péter külügyminiszter és Köpeczi Béla művelődési miniszter, a fórum Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke is — vendégeket az európai kulturális fórum Magyar Nemzeti Bizottsága és Budapest főváros tanácsa Revében Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke üdvözölte. A gálaest műsorában Bartók Béla három egyfelvoná- sos művét láthatták-hallhat- ták a vendégek. A kékszakállú herceg vára című opera Hukács Ervin, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin című táncjáték Mihály András, valamint Kórodi András vezényletével, a Magyar Állami Operaház együttesének tolmácsolásában elevenedett meg a dalszínház színpadán. Varga Imre szobrászművész a finn televízió munkatársának nyilatkozik A plenáris ülés résztvevői. Előtérben a szovjet küldöttség Pjotr Gyemlcsev vezetésével Sajtóértekezlet, gálaest az Operában