Szolnok Megyei Néplap, 1985. október (36. évfolyam, 231-256. szám)

1985-10-02 / 231. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. OKTÓBER 2. Gorbacsov nyilatkozata a francia televíziónak Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára francia- országi hivatalos látogatása előtt nyilatkozatot adott a TF—1 francia televíziós tár­saság munkatársainak. Az SZKP KB főtitkára nagy jelentőségűnek nevez­te a küszöbönálló francia- országi tárgyalásait, amelyek­re — mint mondta — a Szov­jetunió nagy felelősségtudat­tal készül és minden lehet­ségest elkövet annak érde­kében, hogy eredményes le­gyen. Az SZKP KB főtitkára annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a szovjet —francia együttműködés fej­lődése megfelel a két nép létérdekeinek. Folytatni kell a párbeszédet, és elmélyíteni azt, csakúgy, mint az egyet­értést és az együttműködést a Szovjetunió és Franciaor­szág között — állapította meg Mihail Gorbacsov. A szovjet—francia kapcso­latok egészüket tekintve jók. Az elmúlt tíz évben négysze­resére nőtt a két ország köz­ti árucsere-forgalom. Ugyan­akkor a gazdasági kapcsola­tok, a tudományos és műsza­ki együttműködés aktívabb és sokoldalúbb lehetne. A nemzetközi helyzet rom­lása szintén oka annak, hogy halaszthatatlanná vált a Mitterrand elnökkel való ta­lálkozó — mondta az SZKP KB főtitkára. — A fegyve­rekkel, katonai támaszpon­tokkal telizsúfolt Európában rendkívül robbanásveszélyes helyzet alakult ki, ennek el­lenére lázas ütemben folyik újabb fegyverkezési progra­mok, mérhetetlenül veszé­lyes stratégiai koncepciók kidolgozása és megvalósítá­sa. „Ügy vélem: ma senkinek nincs joga arra, hogy csak kívülálló szemlélője legyen mindannak, ami történik” — mondta Mihail Gorbacsov. Nagy erőfeszítésekre és sok időre van szükség a bizalmatlanság és a gya­nakvás kialakult légkörének megváltoztatására. Megfe­lelő politikai akarat nélkül nagyon nehéz a helyzet^ ja­vítása. A jövő biztosításához az esztelenség, a háború és a militarizmus erőinek megfé­kezésére van szükség — hangsúlyozta Mihail Gorba­csov. Hozzátette: az enyhü­lés sikerei olyan kedvező ta­pasztalatot jelentenek, ame­lyek okot adnak a bizakodás­ra; a Helsinkiben elfogadott záródokumentum rendelke­zéseinek következetes betar­tása ismét javítaná a lég­kört Európában. A Szovjetunió mindent megtesz és meg fog tenni azért, hogy békében éljen a világ más társadalmi rend­szerű országaival. Ez vezérli külpolitikáját, a nemzetközi problémák megoldásával kapcsolatos álláspontját. Mihail Gorbacsov ezt kö­vetően részletesen beszélt a Szovjetunió jelenlegi belpo­litikai és gazdasági helyze­téről, az elért sikerekről, az országot foglalkoztató gon­dokról. Leszögezte: a szovjet emberek a gazdaság, a tár­sadalmi viszonyok, a demok­rácia fejlesztését tartják leg­fontosabbnak. Ez határozza meg a Szovjetunió külpoliti­kai érdekeit: az országnak békére, szilárd nemzetközi helyzetre van szüksége ah­hoz, hogy a békés építőmun­kára összpontosíthassa fi­gyelmét, erőforrásait. Az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta: a Szovjetunió határozotton ellenzi a . fegy­verkezési hajszát a Földön és annak kiterjesztését a ^vi­lágűrre. Meg kell állítani ezt a veszélyes folyamatot és azonnal a leszereléssel kell foglalkozni. A Szovjetunió ilyen értelemben cselekszik is. Gorbacsov ismertette a legutóbbi egyoldalú szovjet kezdeményezéseket és le­szögezte: a Szovjetunió kész további radikális döntéseket elfogadni a leszerelés terén. Ugyanakkor megállapította, hogy a szovjet kezdeménye­zések nem találtak viszon- zásra Az SZKP KB főtitkára vé­gezetül kijelentette: bízik abban, hogy a francia állam­fővel sorra kerülő párbeszé­de gyümölcsöző lesz. A Szov­jetuniónak és Franciaország­nak lehetősége van arra, hogv jelentős mértékben hozzájá­ruljon a népek kölcsönös megértéséhez és együttmű­ködéséhez. Moszkvai vélemény, párizsi várakozás Kiemelkedően fontos poli­tikai eseménynek tekintik Moszkvában Mihail Gorba­csov ma kezdődő párizsi lá­togatását. Franciaország lesz az első tőkés állam, ahova az SZKP KB főtitkára meg­választása óta ellátogat. Moszkvában jelentős gesz­tusnak tartják ezt a lépést. Olyannak, ami azt bizonyítja, hogy a Szovjetunió megkü­lönböztetett figyelmet szen­tel Franciaországhoz fűződő kapcsolatainak. A szovjet— francia viszonyt szovjet részről az utóbbi két évti­zedben mindig is kiemelten kezelték. Máig úgy tekintik, hogy az európai államok kapcsolataiban új, nagy eredményekkel járó szakaszt hozó, enyhülési időszak De Gaulle elnök 1966-os szov­jetunióbeli látogatásával kez­dődött. Az ezt követő évek­ben a két ország között ki­alakult a politikai, gazdasá­gi, tudományos-műszaki, kulturális kapcsolatok kiter­jedt és olajozottan működő rendszere. Ennek nagyon fontos elemét alkották a Georges Pompidou és Gis- card d’Estaing elnöksége idején rendszeressé, sűrűvé vált szovjet—francia csúcs- találkozók. Ilyen szintű meg­beszélésre utoljára a múlt év júniusában került sor, amikor Francois Mitterrand köztársasági elnök a Szovjet­unióba látogatott, s megbe­széléseket folytatott Konsz- tantyin Csernyenkóval, az SZKP KB főtitkárával, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnökével. Szovjet részről józanul számot vetnek azzal, hogy a * • két ország különböző szövet­ségi rendszerek tagja, s ezért egymástól eltérően ítél meg sok fontos nemzetközi kér­dést, más és más motívumok vezérlik külpolitikai cselek­vésében. Mosizkvai megítélés szerint Franciaország a je­lenleginél hatékonyabban is közreműködhetne az európai nukleáris szembenállás szintjének csökkentésében. Alapvető, az együttműködés lehetőségét megteremtő té­nyezőnek tartják azonban, hogy Párizs érdekeltnek vallja magát a nemzetközi helyzet javításában, az álta­lános hadászati stabilitás erősítésében, a kelet—nyu­gati erőegyensúly minél ala­csonyabb szinten történő fenntartásában. Moszkvában a francia külpolitika fontos pozitív elemének tekintik, hogy Párizs nem ért egyet a fegyverkezési hajsza világ­űrre való kiterjesztésével, aminek megakadályozását szovjet részről is döntő fon­tosságú, az egész fegyverzet­korlátozási folyamat szem­pontjából alapvető jelentő­ségű feladatnak tekintik. Franciaországban rendkí­vül nagy érdeklődés előzi meg Mihail Gorbacsov láto­gatását. Politikai és diplo­máciai körökben úgy tekin­tik, hogy az a szovjet—fran­cia csúcstalálkozók korábbi rendszerességéhez való visz- szatérést jelzi. E látogatás jelentőségét különösen fokozza az a tény — hangsúlyozzák Párizsban — hogy arra a kelet—nyu­gati kapcsolatok jövendő alakulása szempontjából fontos időszakban kerül sor; ezért a francia fővárosban arra számítanak, hogy a megbeszéléseken a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének kérdései mellett nagy helyet foglal majd el a vi.ágpoliti­kai helyzet áttekintése, első­sorban annak megvizsgálása, hogyan lehetne eleiét venni a fegyverkezési hajsza újabb fokozásának. A diplomáciai megfigyelők arra is rámutatnak, hogy Washington most leplezetlen nyomást gyakorol Párizsra. Reagan elnök a Le Figaró­nak adott nyilatkozatában egyrészt „nagyon hasznos­nak” nevezte Gorbacsov pá­rizsi látogatását, másrészt kerielés nélkül figyelmeztet­te a francia elnököt: azt vár­ja, hogy Mitterrand elnök a Gorbacsovval folytatandó tárgyalások során az „erős és egységes Nyugat” olyan bajnokának fog bizonyulni, aki ,;,nem táplál illúziókat” a Szovjetunió iránt. Az Elysée-palota egye'lő :e nem reagált Reagan e nem éppen diplomatikusnak ne­vezhető nyilatkozatára, vala­mint arra a washingtoni be­jelentésre sem, hogy Reagan tanácskozásra hívja össze a nyugati vezetőket. A Libéra- tion szerint az amerikai el­nök most „brutális figyel­meztetést” intéz Nyugat-Eu- rópához, s ez — a Gorba­csovval való találkozó c^őit — különösen kellemetlenül érinti Mitterrand elnököt, aki szeretné elkerülni azt a látszatot, hogy Párizs az Egyesült Államok uszályába kerül. MOSZKVA Munkalátogatását befejez­ve tegnap elutazott a Szov­jetunióból Didier Ratsiraka, madagaszkári elnök, a Mal- gasi Forradalom Élcsapata Párt főtitkára, Ratsiraka pénteken érkezett Moszkvá­ba, s hétfőn megbeszélést folytatott Andrej Gromiikó- val, az SZKp KB PB tagjá­val, a Legfelsőbb Tanács El­nöksége elnökével. • • • A szovjet televízió esti híradóműsora tegnap rövid filmtudósításban számolt be arról, hogy izraeli harci re­pülőgépek bombázták Tu­nisz elővárosát, áhol a PFSZ főhadiszállása található. A szuverén arab állam elleni akciót banddtatámadásnak minősítve a tudósítás ismer­tette, hogy előzetes adatok szerint legalább negyvenen meghaltak, töhb tucat ember sebesült meg, s jelentősek az anyagi károk. SZÓFIA Baráti munkalátogatásra tegnap Szófiába érkezett Viktor Kulikov, a Szovjet­unió marsallja, a Varsói Szerződés tagállamai egyesí­tett fegyveres erőinek fő- parancsnoka. TOKIO Nakaszone Jaszuhi.ro ja­pán miniszterelnök tegnap üdvözölte Eduard Sevard- nadze szovjet külügyminisz­ter tervezett tokiói látogatá­sát, és hangoztatta, hogy a szovjet diplomácia vezetőjé­vel meg kívánja vitatni a két ország közötti kapcso­latok megjavításának útját. A szigetország kormányfője annak a nézetének adott han­got, hogy a Szovjetunió kül­ügyminiszterének látogatása őszinte és komoly párbeszéd­re nyújt lehetőséget Magyarország külpolitikája hű marad az ENSZ alapokmányához (Folytatás az 1. oldalról.) terjesztett javaslatát, amely a világűr militarlzálásának megakadályozását, annak bé­kés. nem katonai jellegű hasznosítását célzó széles kö­rű nemzetközi együttműkö­dés megvalósítását kezdemé­nyezi. Űigy véljük, hogy a kétol­dalú tárgyalások mellett a leszerelési megállapodások kidolgozásával megbízott multilaterális fórum, a gen­fi leszerelési konferencia is lényeges szerepet játszhat. A nukleáris leszereléssel össze­függésben Magyarország nar-- jelentőséget tulajdonít az atomsorompó-szerződés- nek, amelyet az elsők között írt alá és ratifikált. Az egész világ szempontjából nagy je­lentősége lenne, ha a pusztí­tó erejű fegyverkészleteket felhalmozott európai konti­nensen előreléphetnénk a fe'Twverzetellenőrzés és a le­szerelés terén. Földrészünk fegyvermentesítésére irányu­ló minden pozitív törekvést üdvözlünk. Az ENSZ megalakulásának 40. évfordulójáról szóló meg­emlékezésnek Magyarország esetében külön jelentőséget ad az a tény, hogy hazánkat az Egyesült Nemzetek Szer­vezete 30 évvel ezelőtt vette fel tagjai sorába. Ebből az alkalomból a magyar kor­mány kinyilvánította azon szándékát, hogy az ENSZ alapokmánya szellemének megfelelően, a béke megőr­zésére és a nemzetközi együttműködés előmozdításá­ra irányuló külpolitikájában a világszervezet fórumain is minden tőle telhetőt megtesz az egyetemes béke és bizton­ság fenntartása.^ és megszi­lárdítása, a különböző társa­dalmi rendszerekhez tartozó államok békés1 egymás mel­lett élésének megvalósítása érdekében. A Magyar Népköztársaság a nyilatkozatban foglaltak­nak megfelelően folytatta külpolitikáját az elmúlt’ 30 esztendőben és ebben a szel­lemiben szándékozik nemzet­közi tevékenységét a jövőben is kifejteni — fejezte be fel­szólalását Várkonyi Péter külügyminiszter. Szovjet diplomatákat raboltak el Bejrutban Magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, Losonczi Pál, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Lázár György, a Magyar Népköz' társaság Minisztertanácsá­nak elnöke a magyar—mon­gol barátsági és együttmű- ködési szerződés aláírásának 20. évfordulója alkalmából üdvözlő 'táviratot küldött Dzsambin Batmönh elvtárs­nak, a Mongol Népköztársa-, ság Nagy Népi Hurálja El­nöksége elnökének és Du- mágin Szodnom elvtársnak, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. Dzsámin Batmönh és Dumágin Szodnom az évfor­duló alkalmából ugyancsak táviratban üdvözölte a ma­gyar vezetőket. Kádár Já­nost, Losonczi Pált és Lá­zár Györgyöt. Genfben Középpontban az új szovjet javaslatok E héten már második együttes ülését tartotta ma Genfben az atom- és űrfegy­verzetekről folyó szovjet— amerikai tárgyalásokon a két küldöttség. A megbeszé­lések középpontjában a szovjet fél által előterjesz­tett új javaslatok állnak. Viktor Karpov, a szovjet küldöttség vezetője újság­íróknak elmondta, hogy e javaslatok az összes, a genfi megbeszélések tárgyát képe­ző kérdés radikális megoldá­sára vonatkoznak, az egyen­lőség és az egyenlő bizton­ság elveinek figyelembe vé­telével. Megkezdődött az SZVSZ főtanácsának ülése Moszkvában, a Szakszer­vezetek Házának oszlopcsar­nokában tegnap megkezdő­dött a Szakszervezeti Világ- szövetség főtanácsának 67. ülésszaka, amelyen 76 tag- szervezet és az SZVSZ szer­vezetén kívül álló 55 szak- sízervezeti tömörülés képvi­selteti magát. Gáspár Sándornak, az SZVSZ elnökének megnyitó szavai után Ibrahim Zakaria főtitkár ismertette azt a be­számolót, amely foglalkozik a jövő év szeptemberében Berlinben sorrakerülő XI. Szakszervezeti Világkong­resszusra történő felkészü­léssel, s összegzi a legutóbbi tanácskozás óta végzett munkát. Rámutatva a foko­zódó fegyverkezési hajsza és a világűr militarizálására vonatkozó tervek veszélyei­re, Zakaria közös akciókra szólította fel a világ szerve­zett dolgozóit. flntonov-ügy Eljárási hibák Az „Antonov-ügy” római tárgyalása idején az olasz törvényeket sértő eljárási hibákat követett el Antonio Marini főügyész, a vádható­ság képviselője — állapítot­ták meg vezető bolgár jogá­szok abban a nyilatkozatuk­ban, amelyet tegnap tettek közzé Szófiában. , Bízunk abban, hogy az igazság érvényre jut, a bíró­ság el fogja vetni ;zokat a hazug 'állításokat, miszerint Bulgáriának köze volt a II. János P.ál pápa elleni me­rénylethez, és felmenti az alaptalanul vádolt bolgár ál­lampolgárokat” — emelték ki a nyilatkozatban. A TASZSZ szovjet hírügy­nökség tegnap moszkvai keL tezéssel az alábbi jelentést tette közzé: Felháborító bűncselek­ményt követtek el Bej rút­ban. Az égjük legreakció- sabb szélsőjobboldali szer­vezet banditái elraboltak, és túszként tartanak fogva négy szovjet állampolgárt, akik szovjet intézmények munkatársaiként dolgoznak Libanonban. A túszok sza­badon engedésének feltéte­léül olyan követelményeket támasztanak, amelyek az egymással ellenségeskedő li­banoni csoportosulások Tri­poli térségében folytatott te­vékenységével kapcsolatosak. A túszok élete veszélyben forog. Ez a terrorista akció — szovjet állampolgárok el­rablása — durva megsértése a nemzetközi jog normáinak. Mint minden terrorista ak­ciót, ezt is szükségképpen és határozottan elítéli a szovjet és a nemzetközi közvéle­mény. Az illetékes szovjet szer­vek minden szükséges lépést megtesznek a szovjet ál­lampolgárok megmentéséért. • « • Libanon több körzetében lösszecsapások robbantak ki a hazafias-baloldal i szerve­zetek és különféle integrista csoportok között, s feszültsé­gek támadtak a palesztin menekülttáborokban is az arafati politikát ellenzők és támogatók között. Nyugat- Bejrút szívében, a Hamran hétfőn rakétatámadást intéz­tek a Szíriái Nemzeti Szoci­alista Párt — a tnipoli har­cok egyik részvevője — kép­viselete ellen. Tegnap Brüsszelben az európai közösségek bizott­ságának szóvivője bejelen­tette: a közösség nagy figye­lemmel tanulmányozza a KGST üzenetét, melyet an­nak titkára, Vjecseszlav Szi- csov intézett Willy de Clercq-hez, a bizottság kül- kapcsolatokért felelős tagjá­hoz. Az üzenet válasz a bizott­ság ez év júliusi megkeresé­sére., amelyben felvilágosí­tást kér milyen konkrét el­Egy újabb csoport, a „bej­rúti szabadi forradalmárok” közölték, hogy mindezt fi­gyelmeztetésül szánták a tripoli Karcok azonnali befe­jezését követelve, s hangoz­tatták: öngyilkos akciókra' Is hajlandó 60 fős kommandót alakítottak a baloldali pár­tok elleni bosszú állásra. Te­herán bejrúti képviselője út­ján szintén a tripoli háború leállítását követelte. Később Asik Montazeri ajatollah ar­ra szólította fel a libanoni ulémákat, hogy utazzanak az északi kikötőváros El Mi na negyedébe, s így érjék el a harc befejezését. E negyed a kikötővel együtt az „Isz­lám Egyesítési Mozgatóim,, fellegvára, a jelentések «■ sze­rint ide érkeznek a tengeren át az erősítések és az után- ezért már házak százai vál­Triipoli'ban eközben vál- *tozatlan hevességgel folyik a küzdelem, amelyben a Szí­riához közeli erők teret nyertek. Mindkét fél tömege­sen vet be nehézfegyvereket, ezért már házak száza vál­tak romihalmazzá, az ellátási helyzet a városban rekedt 200 ezer lakos számára két­ségbeejtő. Rendőrségi források sze­rint az elmúlt 48 órában 120- an haltak meg, ennek más- félszerese a sebesültek szá­ma. A város elzártsága és a kommunikációs kapcsolatok megszakadása miatt egyelőre lehetetlen valós képet kapni, de több jelentés szerint is erősítések érkeztek mindkét félhez az éjszaka folyamán. Eddig a fundamentalisták, illetve a Szíria-harát balol­dali ellenfelek részéről mint­egy 4—4 ezer harcos vett részt a harcban. képzelései vannak a KGST- nek a kapcsolatok kiépítésé­re az EGK-val. Az üzenet szövegét nem hozták nyilvánosságra. Meg­figyelők szerint azonban várható, hogy fokozatosan újraindul a párbeszéd a két gazdasági egyesülés között. A szóvivő aláhúzta: az EGK és a KGST kapcsolatá­nak esetleges megerősítése nem módosíthatja a két gaz­dasági egyesülés tagországai­nak bilaterális kapcsolatait. EGK Tanulmányozzák a KGST üzenetét

Next

/
Oldalképek
Tartalom