Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1985-09-12 / 214. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1985. SZEPTEMBER 12. a O A VÉG A program első állomása Leszállás a Vénuszon A ROBOT ROBOTOL Olcsóbb a szállítás Bölény a külfejtésen (A bányászati termékek fajlagos, egy tonnára eső értéke általában csekély, és csak feldolgozásuk során nő meg jelentősen. A késztermék önköltségének jelentős hányada tehát a szállítási költség a bányától vagy külfejtéstől' a feldolgozó üze-\ mig. Fontos gazdasági szempont ezért a szállítási költségek csökkentése. Ennek érdekében általában célszerű az egy tételben szállított mennyiséget minél nagyobbra venni. A hatvanas évek valóságos forradalmat hoztak, amely a tehergépkocsik csaknem minden fő részére hatott. Megnőtt a motor, a nagyobb teljesítményhez igazították a sebességváltót, a gumiabroncsokat és minden lényeges fődarabot. A hatvanas évektől minden nagyobb autógyár kísérletezett óriási szállítójárművek előállításával. Figyelemre méltók ebben a sorozatban a Belavtomaz termelési egyesülés teherautót A legújabb termék a bölény nevet kapta. Ám a belorussziai erdők hatalmas állata, az élő bölény törpének látszana a külszíni bányákban dolgozó „testvére”, A Vega űrszondák Vénusz-kuta- tó egysegeinek leszállási sémája: 1. belépés a Vénusz légkörébe; 2. gömbtartály nyitása; 3. leválik a légköri ballonszonda egysége; 4. kinyílik a légköri szonda ejtőernyője; 5. felfúvódik a légköri szonda ballonja; G. mérni kezd a légkörben sodródó meteorológiai műszeregyüttes; 7. a felszíni leszálló egység ejtőernyőbei fékeződik; 8. kb. 50 km-en ledobódik a fékező ejtőernyővel fékeződik; 8. kb. nén megkezdődik a mérés. A Vega űrszonda a szerelőcsarnokban felső légkörrel méri a hőmérsékletet, nyomást, sűrűséget, a szélsebességet, a megvilágítási viszonyokat és a villámokat. Ez a ballonszonda két nap alatt (ennyi időre tervezik a kapcsolattartást) fél fordulatot! teisz meg a Vénusz körül. Az adatokat rádióadóján keresztül közvetlenül a Földre sugározza. A tervek szerint a ballonszonda a program végeztével, miközben a tiéliüm kinyomódik belőle, lassan leereszkedik a Vénusz felszínére, és leszállás közben is folytatja a légkör tanulmányozását. A Vega űrszondák Halley- kutató egységei, azaz az üstökösszondák a Vénusz árnyékos oldala felett kb. 30— 40 ezer km-rel repülnek el. A Nap körül — mesterséges bolygóként — majdnem egy fordulatot tesznek meg. Két nappal a legnagyobb megközelítés előtt (kb. 14 millió km-ről) kezdik a felvételeket és a mérések készítését a Halley-üstökösről. Az űrszondák mélyen berepülnek majd az üstökös több százezer km átmérőjű légkörébe, a kómába, és mintegy 5000—10 000 kilométerre megközelítik a Halley üstökös eddig nem látott részét, az alig 5 km-es jeges, szilárd magot. Dr. Horváth András Mázsás izzó acéltömiböket, forró üvegtáblákat emelgethet, nyerstéglával rakhatja meg a forró égetőkemencét, az emberi szervezetre ártalmas körülmények között is helytállhat a Német Szövetségi Köztársaságban kifejlesztett legújabb ipari robot- (berendezéa A 900 C-tfafcosi, izzó hőséget éppúgy elviseli, mint a farkasordító hideget, porban és szakadatlan rezgések közepette is milliméteres pontossággal adagolhatja a maximálisan 200 kilogramm tömegű munkadarabokat. Hőpajzs. védi érzékeny elemeit, motorjait, és hajtóművét zárt tok óvja a szállongó portól, digitális vezérlőberendezésében pedig gyorsan cserélhető a program, amellyel hat mozgástengely mentén pontosan előírhatják, szabályozhatják a robot munkáját. FÚRÓSZIGET - JÉGBŐL A sarkvidéki vizeken felhasználható különös tengeri furósziget tervét dolgozták ki svéd és norvég mérnökök. Azt javasolják, hogy töltsenek meg édesvízzel egy 250 méter átmérőjű és 60 méter magasságú óriási acélhengert. majd hűtőgépekkel azonnal fagyasszák meg a vizet. (A sós tengervízből képződő jég kevésbé tartós.) Ebbe az óriási jégtömbbe ágyazzák azután a fúróberendezést, a munkások lakóhelyiségeit, a műhelyeket és az olajtartályokat. A fagyasztott fúrósziget elkészítéséhez három évre lenne szükség. Az óriási jégtömb három millió tonna jeget tartalmazna. Az erős napsütés okozta olvadást hűtőberendezésekkel akadályoznák meg. A mérnöki számítások szerint a jégből készült fúrósziget csak feleannyiba kerülne, mint. a hagyományos, betonból készült tengeri fúrószigetek. a Belaz billenőszekrényes teherautó mellett. Ezt az óriást, amely egyszerre 180 tonna rakományt tud elszállítani, a szibériai külszíni szénfejtőhelyeken végzendő munkára tervezték. Nagy produktivitás jellemzi, és a kocsi konstrukciójában alkalmazott sok nem szokványos megoldás, és a vezetőfülke kényelme. A föld felett magasan elhelyezett vezetőfülke jól szellőzik nyáron, és nagyszerűen fűthető télen. A nehéz utakon teljesen megterhelt kocsi biztos vezetéséhez nincs szükség, felesleges erőkifejtéshez, noha a bruttó tömeg meghaladhatja a 300 tonnát. A kormánykerék és a kapcsolókarok ugyanolyan méretűek, mint a közönséges tehergépkocsikon. A nagyszerűen A közös szovjet—amerikai Szojuz—Apolló űrrepülés óta (1975) nem volt olyan széles és bonyolult nemzetközi összefogás az űrkutatásban, mint a szovjet Venye- ra típusú űrszondáknak a Helley üstököshöz indítása. A műszerek és a berendezések tervezésében, építésében a szovjet, francia és magyar szakemberek mellett amerikai, bolgár, csehszlovák, lengyel NDK- és NSZK-beli, valamint osztrák kutatók vettek részt. A Vegák Vé- nusz-i légköri ballonszondájának adásait nedig az Ausztráliában, NSZK-ban, Spanyolországban, a Szovjetunióban és az USA-ban iévő hatalmas rádiótávcsövek is veszik. Ezeknek az adatoknak a közös feldolgozására is sor kerül. Magyarországról a Központi Fizikai Intézet mérnökei és fizikusai, a Csillagászati Kutató Intézet csillagászai, valamint a Budapesti Műszaki Egyetem mérnökei vettek részt a Vega űrszondák tv-elektronikájának, a Tünde részecskeanalizátornak, a Plazmag ion- és elektronspektrométernek, a BLISZI- adatgyűjtőnek és a földi bemérőberendezéseknek a ki- fejlesztésében. (A TIT Budapesti Planetáriumában a magyar Vega-műszereket és az űrszondák modelljeit a nagyközönség is megtekintheti). A Vega-szondák Vénusz- egységei belépve az igen sűrű légkörbe, ejtőernyővel fékezik leszállásukat. Kb. 60 km magasan két részre válnak: 1 égköri ballonszondára és felszíni egységre. A felszíni leszálló kb. egy órán keresztül éri el a bolygó felszínét. A légköri leszállás alatt komplex módon vizsgálja a légkört: méri a hőmérsékletet, nyomást, vizsgálja az aerosol részecskék és a felhőzet kémiai összetételét. A felszínen a légköri mérések folytatása mellett egy különleges fúróval néhány cm-es talajmintát vesznek, majd ezt bejuttatva az egység belsejébe analizálják kémiai összetételét. A mérési eredményeket, amelyekre klb. 15 perc szükséges, a bolygó mellett elrepülő Halley-szon- dákat reléállomásként használva rádión sugározzák a Földre. A légköri ballonszonda felfúvódik, és egy léggömbön lebeg kb. 55 km magasságban. Együtt sodródva a megtervezett, megbízhatóan működő hidraulikus rendszer megsokszorozza a gépkocsivezető által kifejtett erőfeszítést, s pontosan továbbítja a parancsokat a végrehajtó szervekhez, a Diesel-generátorhoz, a kerékmotorokhoz, a fékekhez és a ibillenőszerkezethez. Az óriás gépkocsik alkalmazása számos gazdasági előnnyel jár. Amellett, hogy csökkenti a szállítás önköltségét, csökkenti a szállítási útvonalak túlterheltségét, hiszen ha napi 10—15 000 tonna termelés esetén egy külfejtésben 10—12 tonnás kocsikkal kívánnák a szállítást megoldani, külön forgalomirányító szolgálatot kellene szervezni. Képeink jól érzékeltetik a bölény méreteit. IA tudomány világa A becsempészett DNS-darab Munkára fogott baktériumok Minden sejt egy-egy fehérjegyár. Az örökítő anyagukban, DNS-ükben foglalt információ alapján saját szerkezetüket alkotó és életműködéseiket szabályozó fehérjéket készítenek. Ilyenek a baktériumsejtek is. De ha a DNS-ükbe idegen — állati vagy emberi — géneket juttatunk be, s azok működésképesek lesznek, ezek az úgynevezett rekombináns baktériumok a saját fehérjéiken kívül állati, illetőleg emberi fehérjéket is termelnek. Elvileg azután e baktériumok termelte fehérjékből már könnyen és olcsón nagy mennyiségű gyógysizerít állíthatnánk elő. Ha arra akarunk késztetni egy baktériumot, hogy emberi fehérjét termeljen, e fehérjék génjét be kell juthatnunk a baktériumsejtbe. Ehhez elsősorban arra van szükség, hogy ezt a gént kimetsszük az ember DNS- éből. Ma már ennek is megvan a módja. A molekuláris biológiai kutatásoknak köszönhetően ez idő szerint 40—50 olyan enzimet ismerünk (nevezzük el őket hasító enzimeknek), amelyek (mind-mind meghatározott helyen hasítják el a nukleo- tidokból felépülő DNS-mole- kulákat, s így néhány száz vagy néhány ezer nukleotid- ból álló DNS-darabok keletkeznek. (A nukleotid egy Sizerves bázisból, egy cukorból és egy foszforsav-mara- dékból álló vegyület.) fi vírusok baszna E DNS-darabokat azután molekulájuk hossza alapján elkülöníthetjük egymástól. Egy-egy ilyen idegen DNS- darabot kétféleképpen csempészhetünk be valamely baktériumba. Az egyik lehetőségként a baktériumsejt plazmájában fellelhető mindössze néhány gént tartalmazó, kör alakú DNS-t, az úgynevezett plazmidot használhatjuk fel. Ez úgy történik, hogy egy baktériumtörzs valamelyik sejtjéből kivonják a plazmidot, egy helyütt megnyitják, egy hasító enzimmel, és ott ho?- zápakcsolják egy másik enzim segítségével a kiválasztott állati vagy emberi DNS-darabot. A bejuttatásra az a másik lehetőség, hogy a kiválasztott DNS-darabot egy DNS-t tartalmazó vírusba építik. Amikor az megfertőz egy baktériumsejtet, a saját örökítő anyaga beépül a megfertőzött sejt DNS-ébe, s így a baktérium „legyártja” azt a fehérjét is, amit a vírussal beléjuttatott állati vagy emberi gén kódoL Az említett eljárásokkal ma már az ember vagy az állat DNS-éből kapott ki- sebb-nagyobb darabok bejuttathatok a baktériumokba, s a belőlük létrejött kiónok — tenyészetek — sejtjei kivétel nélkül tartalmazzák is a szülősejtbe beültetett DNS-danabot. Inzulintermelés Vegyük példának egyetlen gyógyszer esetét. A kutatók abból indultak ki, hogy ha az emberi inzulin hormongénjét sikerülne a hasító enzimmel kimetszeni a DNS- ből, s egy baktériumtörzs a benne levő információ alapján legyártaná az inzulint, akkor a hagyományos módon — élő hasnyálmirigy-szövetből — kivont inzulinnál olcsóbban lehetne előállítani ezt a hormont. De hogyan mutatható ki, hogy valóban emberi inzu- lin-e a baktériumok terméke? Viszonylag egyszerűen. Amikor a teneerimalacokha inzulint injekcióznak szervezetük olyan ellenanyagot készít, amely csakis az emberi inzulinnal tud összekapcsolódni. Ha mármost a rekombináns baktériumokkal készített inzulin szerkezete megegyezik az emberi inzulinéval, a tengerimalacokból kivont; tiszított ellenanyag reagálni tud vele. S mindez így is történt, ahogy feltételezték. Sikerült baktériumokkal előállíttatni inzulint, s amerikai kutatók ki is mutatták, hogy a baktériumokkal készített inzulin ugyanolyan hatásúj mint a mi hasnyálmirigyünk bétasejtjeiben termelődő hormon. Nem sakkal később magyar kutatóknak is sikerült ily módon inzulint előállítani a munkába fogott baktériumokkal. fiz oltóanyagok Az ismertetett eljárás forradalmasíthatja a vírusok elleni oltónyagok gyártását is. A kutatók máris elkezdték a májgyulladást okozó hepatitisz B vírus elleni újfajtaoltóanyag előállításának a kísérleteit. A jelenlegi oltóanyagok legyengített vagy elölt B vírusokat tartalmaztak., s ezek váltják ki a szervezet védekezését. A baktériumokkal azonban közvetlenül azok a fehérjék állíthatók elő, amelyek az ember szervezetébe jutva megindítják a B vírus ellenanyagainak a képződését. Biztatók a sejteknek a vírus elleni természetes védőanyagával, az interferonnal kapcsolatos génátültetési kísérletek is. Minthogy ezt az egyébként a rák gyógyítására is alkalmasnak ígérkező védőanyagot jelenleg csak elenyésző mennyiségben tudjuk kivonni az emberi sejtekből, egy svájci kutatócsoport megkísérelte e fehérje génjét baktériumokba beültetni. Ez sikerült ugyan, de egyelőre a baktériumok csupán nagyon csekély mennyiségben készítenek interferont. A saját fehérjékből egy-egy alkalommal akár ezer vagy százezer molekulát is termel egy baktériumsejt, az emberi interferonból ezideig sejtenként mindössze egy-két molekulát sikerült előállíttatni. Mindenesetre a nagy lépés megtörtént: a baktériumok már emberi interferont termelnek.
