Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-12 / 214. szám

1985. SZEPTEMBER 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Rmpülőnap a szandai réten Légi bemutató a szolnoki repülés 50. évfordulóján Már a fövő nyárra gondolunk Szolnok a vizek városa... Kijelölt szabadstrand nőikül Dugóhúzók és bukfencek — Túl a hangsebességen Csatahelikopterek és hőlégballonok Vasárnap nagy­szabású jubileumi repülőnapot ren­dez Szolnokon, a szandai réten az MHSZ Szolnok megyei jszietriveze- tének repülő- és ejtőernyős klubja. — Sorrendben a a jubileumi repü­lőnap ihányadik lesz? — kérdeztük Király Sándortól, a szolnoki repü­lés történetét tar­talmazó, hama­rosan megjelenő könyv szerzőjétől, összeállítójától. — A szolnoki repülőklub ren­dezésében a va­sárnapi bemutató az ötödik lesz. En­nél néhánnyal több repülőnap vólt 1935 óta Szolnokon, különböző eseményekhez kapcsolódóan — pl. az ejtőernyős világ- bajnoksághoz — de azokat nem mi rendeztük. A szol­noki repülők először akkor rendeztek szerény légi pará­dét a szandai réten, amikor 1935 július 20-án „megke­resztelték” a két nálunk épí­tett gépet, a Zögling típusú Imrét és Miklóst. Különben ettől a dátumtól számítjuk a szolnoki repülés történetét is. A második repülőnapot 1937_ ben, a harmadikat 1938-ban. a negyediket 1960-ban ren­deztük. — ezt sajnos elmosta a felhőszakadás. — Reméljük, vasárnap jó idő lesz, ahogy az 1938-as re­pülőnapon is az volt. Hogyan emlékszik erre a veterán pi­lóta, Horti Kálmán, a jász­berényi Aprítógépgyár volt főművezetője? — Talán nem is illik be­vallani, rettenetesen ideges voltam, hiszen sok ezer em­ber szemeláttára addig soha­sem repültém. Ráadásul a budapesti rádió élő, egyenes adásban közvetítette a repü­lőnap eseményeit. Rubik Er­nő nagyszerű gépével, a Vö­csökkel szálltam fel, egy is­kolarepülést mutattam be, 2 perc, 40 másodpercet töl­töttem a levegőben. Minden bizonnyal nagy si­kere lesz majd a jó öreg Vö­csöknél! sokkal korszerűbb, szolnoki Pirátok kötelékre­pülésének. — A Pirátökkal — lengyel gyártmányú gyakorló telje­sítménygépek — hármas vontatást mutatunk be, majd megfelelő légi „koreográfia” alapján a távrepülés külön­böző mozzanatait láthatják a nézők — mondja Kerling Jó­zsef aranykoszorús pilóta. — Kik a kötelék pilótái? — A klubunk tagjai: Haj­nal Sándor és Kaszab Ist­ván. A kötelék vezérgépében én ülök majd. — Egyéni műrepülés? — Lesz az is, természete­sen — folytatja Kerling Jó­zsef — az IS típusú vitorlá­zó géppel Matuz István tart bemutatót, motoros géppel Bessenyei Péter, a motoros műrepülő világbajnokság he­lyezettje repül, a csoportos műrepülést pedig a motoros válogatott keret tagjai mu­tatják be. — Az ejtőernyősök mivel rukkolnak ki? — a kérdést Palotai Mihálynak, az ejtő­ernyős szakosztály vezetőjé­nek tettük fel. — A klubunkból mindenki ugrik, de itt lesz a katona­válogatott is. Ök az augusz­tus 20-i, parlament előtti lé­gi parádé ejtőernyős prog­ramjával jönnek a szandai rétre. Tudjuk, az idén a kedvezőtlen időjjárás miatt elmaradt a fővárosi légi be­mutatónak ez a része, — így tehát ezt az ejtőernyős „ak­robatikát” először láthatja a közönség. A leglátványosabb mozzanat talán a csillagalak­zat és az emeletépítés lesz. — A sárkányrepülők is készülődnek. Tegnap egy nagy szár1,nyű; erős motor­hangú gépet láttunk, hallot­tunk a szandai rét fölött. — Minden bizonnyal az új, kétüléses gépünket, a Pelikánt látta. A mi klubunk tervezte, építette, most „vizs­gáztatjuk”, s ha minden jól megy be is mutatkozik a re­pülőnapon. Különben öt sár­kányrepülő tart bemutatót, a szolnoki és a kisújszállási klub tagjai szállnak majd fel — adott tájékoztatót Vég Pál vez< tőpilóta. — Külön­ben mi is az Alkotmány­napi — illetve az akkor el­maradt — műsort mutatjuk be. A hármas kötelék pilótái Nagy Szilvesizter és Balogh Endre lesznek, s jómagam. A kisújszállási sárkányrepülő­ket Szűcs Ferenc és Dávid Endre képviseli a bemutatón. A repülőnap, — amely dél­előtt 10 órakor kezdődik — minden egyes műsorszámát lehetetlen felsorolni: az ult­rakönnyű repülőgépek mel­lett megjelennek majd a repülőnap légterében a leg­modernebb szuperszonikus gépek — sőt műrepülnek is. A mezőgazdasági gépek be­mutatóját tömeges légide- szant követi, majd a hőlég­ballonok zárják a több órás műsort. Külön szót érdemel, hogy a jubileumi repülőnapon le­vegőbe emelkednek azok az ..öreg madarak” is. így a vi­lághírű Rubik-gép, a Vö­csök, amely az 1938-as re­pülőnapon már „szállt”, s a Cimbora nevű kétüléses ok­tatógép is. Ott lesz a repülőnapón a Nagy Honvédő Háború le­gendás gépe, a PO—2-es is, amely a felszabadulás után évekig szolgálta a magyar repülést, A (látványos légi párádé 'repülésvezetője Ka­posvári Zoltán, a szolnoki motoros repülőszakosztály vezetője lesz. Csúfoskodik az összemocs- kolódott tábla a megyeszék­hely központjától 3 kilomé­terre, a vasúti Tisza-dídtó! jó 200 méternyire, a ki. nyelv szerint Marhaitató 1. ' ven közismert fürdőhelyen; .Ki­jelölt szabadstrand”. C* volt! Jó pár évvel ezei. bólyákkal, csónakos őnv mentőövvel felszerelkezv Aztán ahogy az igazi part fövenyt elmosta a Tisza na­ponta ingadozó vize. ahogy az apró cserjék bokrokká terebélyesedtek, majd fái A erősödtek a parton, úgy me­rült feledésbe az illetékesek szemében a „Kijelölt sza­badstrand”. Tisztább, mint a medence Augusztus 18-án délben több mint 30 sátrat számol­tam meg az Hatónál lévő ligetes erdőben. Bográcsban Totyogott a halászlé, a pör­költ. jól érezte magát a csa­lád, idősek és fiatalok közö­sen élvezték a vizet, a na­pot, a friss levegőt. Csak odáig eljutniuk volt nehéz, hiszen a régi vasúti töltés után kátyúk nehezítik a földúton a közlekedést. Hiá­ba. gazdátlan a vidék. Haeviuk egyelőre a sza- hálvokat, kérdezzük meg a Köjál illetékesétől; köz­egészségügyileg javasolha­tó-e egyáltalán a fürdés Szolnok vizeiben; a Tiszá­ban és a Zagyvában? Annál is inkább indokolt a kérdés, mert az Omszk nark tavá­ban előfordult tömeges fer­tőzés igencsak fölborzolta a kedélyeket a szabad vizek­ben való fürdőzés pártolói és ellenzői körében. Tehát; előfordulhat-e folyóvízben dizentéria fertőzés? — for­dultam dr. Kádár György­höz, a megyei Köjál telepü­lés- és környezetegészség­ügyi osztályának vezetőjé­hez. — Igaz, folyóvízben is elő­fordulhat. Az 1960-as évek­ben az Egyesült Államok­ban regisztrálták először fo­lyóban. De nálunk nagyon ritka, a tömeges fertőzés ve­szélye nem valószínűsíthető folyóvizeinkben. — ön hol fürödne a Tiszá­ban és a Zagyvában Szolnok közelében? — A Zagyvában nem fü- rödnék meg, annak ellenére sem. hogy közegészségügyi szempontból egyelőre nem kell tiltást elrendelnünk. — Pedig sokan fürödnek a Széchenyi lakótelep, a fiatalabb város öregebb ház A megye legfiatalabb városának, Tiszafürednek legré­gibb épülete a Temető u. 3. számú ház. Az eredetileg sza- badkéményes hagyományos elrendezésű tornácos paraszt­ház a mestergerendába vésett dátum szerint 1819-ben ké­szült el. Jelenlegi tulajdonosa Horváth Ferenc a népi mű­emlék jellegű épület berendezési tárgyaiban is megőrizte a nagyapák divatját Fotó: T. iK. L. Vosztok út környékén, a nyár eleji áradáskor. — Végülis az, hogy ki hol fürdi. — ha nem tiltott he­lyen teszi — a maga dolga. Mindenesetre a Zagyva vi­zén k minősége Gyöngyös, Ha* /an után még 10 kiló­in' .erre] is hármas kategó- ri jú, Szolnoknál a kettes kategória legalacsonyabb f kát éri el. Szalmonella például rendszere;sen jelen, van a Zagyvában. — És a Tisza? A Zagyva torkolata alatt engedélyezett fürdőzés nem jöhet szóba. A város »naponta 18 ezer köbméter szennyvizet bocsát a folyóba a Gábor Áron térről mecha­nikai tisztítás után. Annak közelében megint csak ér­telmetlen szabad fürdőhe­lyet keresni. — Hát akkor hol? — A Tiszán kijelölt, vagy sriontán módon használt fürdőhelyek — a szolnoki Tiszaliget kivételével. ép­pen a szennyvíz beömlése miatt — egyikén sem kell tiltanunk a fürdőzést, mert a víz nem minősíthető egészségkárosítónak. A Ti­sza vizének minősége a KGST Il-es kategóriájának legjobbja. A folyóvíz mesz- sze tisztább, mint egy át­lagos szennyezettségű strandmedence vize. — A Köjál milyen felté­teleket támaszt a szabad­strand létesítéséhez? — Természetesen ki kell jelölni és karban kell tarta­ni. Alapvető kommunális feltétel: WC vagy árnyék­szék, a szemétgyűjtés- és szállítás. A szabadstrandot mentésre kiképzett őrnek kell vigyáznia. Kiegészítő szolgáltatásként el tudom képzelni ivóvíz, vagy zu­hanyzóvíz biztosítását és szóba jöhet valamilyen ke­reskedelmi szolgáltatás. — A Kisitatónál biztosít- hatók-e ezek a feltételek? — Igen. Csak a part rom­lott sokat az utóbbi évek­ben. Hol tilos fürödni? Ameddig a szem ellát, — legalábbis innen. Szolnokról nézve — a Tisza mentén csak Abádszalókon, Tisza- püspökiben és Tiszakécskén létesítettek kijelölt fürdő­helyet az idén az illetékes tanácsok — merthogy ez az ő dolguk. Abádszalókon ki­tűnő lehetőség a tározó, Ti- szapüspöki mellett, a Hor­gásztanyán évről évre mér­hető a fejlődés. Az idén már öltözők és zuhanyzók is vol­tak, sőt a Volán dicséretére legyen mondva: a hétvége­ken menetrendszerű autó- buszjáratok kötötték össze a megyeszékhelyt a tiszapüs- oöki Tisza-parttali A nem hivatalos statisztika szerint a kánikulai napokon előfor­dultak ezerötszázan is Ti- szapüspökinél. A nagykörűi tanács — bár nem létesített hivatalosan kijelölt fürdőhe­lyet — gondoskodott a sze­métgyűjtésről (kukák) és ár­nyékszékeket is épített. Ti- szakécskét nem kell dicsér­ni, annyira közismert. A Tiszatour néhány éve már hajókirándulásokat is szer­vez oda Szolnokról. A szol­nokiak mindezen szolgálta­tások és kijelölt szabad­strand nélkül maradtak az idén nyáron is, akár a már többször emlegetett Marha- itatónál, akár a dobai szi­vattyútelepnél kialakult igen kedvező homokos par­ton telepedtek meg. Jósze­rével hát tilosban fürödtek? — kérdeztem Szokolai Jó­zsefet, a Tiszai Vízirendé­szeti Rendőrkapitányság ve­zetőjét. — Nézzük mit mond a szabály! Tilos fürödni; ha- jóútban hajókikötők, lekötő­helyek és hajóállomások te­rületén, úszó munkagépek és úszóművek 50 méteres kör­zetében, hidak, zsilipek, víz­kivételi művek, egyéb vízi- műtárgyak, komp- és révát­kelőhelyek, valamint vízi­munkák 100 méteres körze­tében. Tilos fürödni egész­ségre ártallmas vizekben, továbbá ott, ahol azt tiltó tábla jelzi. És most jön a számunkra érdekes; tilos fü­rödni — kijelölt fürdőhelyek kivételével — a határvizek­ben és a városok belterüle­tén lévő vizekben. Az tehát egyértelmű, hogy Szolnokon — mivel kijelölt szabadstrand nincs — nem szabad a Tiszában fürödni. De nyilvánvaló, hogy a Kis­itató nem tartozik a város belterületéhez. Ám, miköz­ben a szabadvizű fürdőzés lehetőségét keressük, ne fe­ledkezzünk meg a fürdőzés­sel járó veszélyekről sem! — Hányán fulladtak az idén a Tiszába? — A megyében senki. Vízi közlekedési baleset sem for­dult elő. A Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság területe azonban nemcsak Szolhok megye, hanem Balsától a déli országrészig tart. így nagyobb a kitekintése a ka­pitányság vezetőjének és sorolja is, hogy szeptember közepéig tizenhármán ful­ladtak a folyóba. A többéves statisztika meglehetősen in­gadozói mindenesetre tény, hogy a Tisza nem áll rosz- szul, ha az ország egyéb élő- ziveiben történt vízi balese­teket nézzük. De hogyan vé­lekedik a kapitányság veze­tője a szabad vizekben való fürdőzésről? — Az előbb idéztük a sza­bályt, amelyből kiderül, hogy ahol nem tilos, ott mindenütt lehet fürödni. Ám ez így kevés, mert meg­lehetősen magára van hagy­va az állampolgár. Rendé­szeti szempontból az a jobb, minél több a kijelölt fürdő­hely, az emberek is nyugod- tabbak, hogy nem tilosban járnak. A tanácsé a kozdoményezés A rendelet értelmében a helyi tanácsok minden év május 15-ig jelölik ki a sza­badstrandokat, az illetéke­sek — a Köjál, a vízirendőr­ség, a vízügyi hatóság és esetenként más szervek — közreműködésével. Tehát a tanácsé a kezdeményezés! Persze a jogszabály azt nem tisztázza, hogy a szabad­strand létesítése lehetőség, vagy kötelesség. A lelkiis­meret nyilván erősebb a jogszabálynál és azt mond­ja; a tanácsoknak mint nép- képviseleti szervnek igenis kötelességük az állampolgá­rok érdekei szerint csele­kedniük A szolnoki tanács­csal előbb egy kicsit bajban voltam; az igazgatási osz­tály a műszakira, a műsza­ki osztály pedig az igazga­tásira „mutogatott”. Az ügy­intézők karjaikat széttárták, vállukat vonogatták, és a legtöbbször úgy tettek, mintha nem értenék, mit akarok kérdezni. Én azután mindenféle bejelentkezés nélkül kopogtattam be dr. Fenyvesi Józsefhez, a váro­si tanács elnökéhez. A ta­nácselnök nem értette a műszaki és az igazgatási osztály egymásra mutogatá­sát, ám elfogadta, hogy a tiszai szabadstrand létesíté­se olyan közügy, amelyet nem hagyhat figyelmen kí­vül a tanács. Elmondta, hogy mindenképpen támo­gatja az állampolgárok ilyenformán — általam — tolmácsolt igényét, és a kö­vetkező évben a tanács meg­találja a módját, hogy a Kisitatónál kijelölt szabad­strandot létesítsen. Egri Sándor íorti Kálmán: „Azt hiszem, igen nagy sikerem volt”

Next

/
Oldalképek
Tartalom