Szolnok Megyei Néplap, 1985. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1985-09-18 / 219. szám

19*05. SZEPTEMBER 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Jászladányi Egyetértés Termelőszövet­kezet ipari ágazata az utóbbi másfél év alatt közel négymillió forintos beruházás­sal három üzemmel bővült. A kilencven dolgozót foglalkoztató ágazattól az idén húszmillió forintos árbevételt várnak. A legjelentősebb és a legrégebbi a gumi- üzem, amelyben mintegy ötszázféle ter­méket gyártanak. A varróüzem a Fővárosi Ruhaipari Vállalatnak, a cipőfelsőrész tű­södé a Martfűi Cipőgyárnak dolgozik bér­munkában. A műanyagüzem legnagyobb megrendelője a Jászberényi Hűtőgépgyár. A varrónők az év végéig mintegy hetven­ezer női fürdőruhát varrnak, melyeket majd a hazai boltokban lehet megvásá­rolni Fotó: D. G. Nemzetközi tudományos ülésszak Ötven éve tartották a Komintern VII. kongresszusát A Komintern VII. kong­resszusának 50. évfordulója alkalmából nemzetközi tu­dományos ülésszak kezdődött az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, az MSZMP KB Po­litikai Főiskolája és a Ma­gyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete rendezésében tegnap a Politi­kai Főiskolán. A kétnapos konferenciát — amelynek elnökségében he­lyet foglalt Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára is — Szaibó József, a Politikai Főiskola rektora nyitotta meg. Ezután Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára tartott elő­adást. Bevezetőben kiemelte: a Komintern pályáján kü­lönleges jelentőségű fordulat volt az 1935. július-augusz­tusi VII. kongresszus. A tör­ténelmi pillanat, amelyben összeült, számos új mozza­natánál fogva nem tűrt sab­lonokat; nemcsak a kommu­nisták elemzőkészségét, ha­nem stratégiai alkotóerejét is próbára tette. A harmin­cas évek első felében ugyan­is a munkásmozgalom rend­kívül kegyetlen és elszánt ellenséggel állt szemben: a hatalomra törő vagy a ha­talmat már is gyakorló fa­sizmussal. Óriási volt a tét: az forgott kockán, hogy mi­lyen eszmék jegyében folyik majd a fasizmus és az elle­ne fellépő erők párharca. Ennek megfelelően mennyire lesz hatékony ez a küzde­lem, és milyen lesz benne a kommunista mozgalom he­lye: előtérbe kerül-e vagy háttérbe szorul. Nem kevés az az új moz­zanat, amivel a VII. kong­resszus hozzájárult a kor nagy feladatainak tisztázásá­hoz — hangsúlyozta Berecz János. — Mindenekelőtt ilyen a fasizmus jelenségé­nek differenciált elemzése; a munkásegység olyan felfogá­sa, amely eltérő arculatú, egyenjogú szervezetek konk­rét célra irányzott harci szö­vetségét feltételezte; a szín­helytől függően sokféle funk­ció betöltésére alkalmas, át­meneti jellegű né-pfrontkor­mány és a mögötte fölsora­kozó szuverén népi tömörü­lés gondolata; a háború el­leni küzdelem, benne a fa­siszta expanzióval szemben álló nagyhatalmak közötti szövetség forradalmian, új el­gondolása; a gyarmatosítás elleni harc öntörvényű, de mégis az antifasiszta küzde­lembe illeszkedő koncepció­ja; a kommunista pártok felnőtté válását tükröző új szervezeti megoldások kere­sése. Mindez nagy szellemi teljesítmény volt, és meg­mutatta a mozgalom élet­erejét. Az egésznapos konferen­cia a bevezető előadás után hazai és külföldi szakembe­rek referátumaival folytató­dott. A tudományos ülésszakma zárul. Visszavásárolják az elfekvő készletet Bevált a gyakorlatban a Csavaripari Vállalat kezde­ményezése, hogy visszavásá­rolja a gyáraktól, üzemektől az ott feleslegesnek bizo­nyult, de másutt keresett kö­tőelemeket — csavarokat, alátéteket, szegecseket, csa­varanyákat —, s azokat fel­kínálja más vállalatoknak. Ezért a vállalat vezetősége úgy döntött, hogy az eredeti­leg egy évre tervezett akci­ót mindaddig folytatják, amíg átmeneti hiányok van­nak egyes kötőelemekből. A Csavaripari Vállalatnál évente mintegy 900 millió forint értékű kötőelemet ké­szítenek, s csaknem 200 mil­lió forintért importálnak is. A termeléssel és a behoza­tallal együtt a hazai igé­nyeknek mintegy 70—80 szá­zalékát elégítik ki. s bár folyamatosan korszerűsítik és bővítik a gyártást, né­hány termék kínálata elma­rad a kereslettől. A vissza­vásárlási akcióval a válla­latnak valamelyest sikerült enyhítenie a hiányokon. Ta­valy például 6,5 millió fo­rintért forgalmaztak olyan kötőelemeket, amelyek va­lahol elfekvő készletek vol­tak, de mások kapvaJkaptak rajtuk. Az idei forgalmuk pedig már most meghaladja a tavalyit, augusztus végé­ig 8,4 millió forint értékű termék cserélt gazdát a vál­lalat közvetítésével. A vállalat általában azo­kat a kötőelemeket vásárol­ja vissza azonnal, amelyek éppen a legkeresettebbek. Munka óa magánélet Fiatalok a szövetkezetben Szolnok megyei ipari szö­vetkezeteinek dólgozói lét­száma meghaladja a 12 ezret, s a dolgozók 43 százaléka harminc éven aluli fiatal. Meghatározó jelentőségű te­hát részvételük a szövetke­zetek termelésében. Fontos, hogy milyen környezetben dolgoznak, s milyen körül­mények között élnek a fiata­lok, miként az is, hogy mi­ként sikerül egzisztenciáju­kat biztosítani. Az ipari szövetkezetekben kialakult jövedelmek nagy területi szóródást mutatnak, s ez igaz a fiatalok jövedel­mére is. A kezdő szakmun­kások havi munkadíja két és négyezer forint között változik. Sokat mond az is;, hogy a pályakezdő szakmun­kások keresete mennyi idő alatt éri el a szövetkezeti keresetszintet. Itt is nagy a szóródás. Néhány szövetke­zetben ez csupán a teljesí t- mélytől függ. Másoknál 6— 12 hónap elegendő, míg van­nak helyek, ahol 5—6 év is szükséges hozzá. A harminc éven aluli szö­vetkezeti fiatalok általános műveltsége, szakmai és poli­tikai felkészültsége az utóbbi évek során folyamatosan ja­vult A középiskolát végzet­tek aránya megközelíti az egynegyedet, de ha azokat is ide számítjuk, akik most folytatnak középiskolai tanul­mányokat, akkor meg is ha­ladja azt. Jelentős az ipari szövetke­zetekben folyó szakmunkás- képzés. Közel 400 szakmun­kástanulót foglalkoztatnak évente, 29 szövetkezetben. Lényeges, hogy a frissen vég­zettek 55 százaléka a képzés helyén dolgozik tovább. A KISZ-szervezetek, saját eszközeikkel segítenek mind­azon gondok megoldásában, amelyek a fiatalok életében jelentkeznek, ugyanakkor segítik a szövetkezet tevé­kenységét is. E korosztály 42 százaléka tagja a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövet­ségnek. A fiatalok közéleti tevékenységének fontos szín­tere a szocialista verseny­mozgalom. A megye ipari szövetkezeteiben dolgozók féle szocialista brigádtag, s egyharmaduk a harminc év alatti korcsoportba tartozik. A társadalmi beilleszkedés­nek egyik legdöntőbb mo­mentuma a családalapítás, az otthonteremtés. A har­minc év alatti, családos fia­talok 55 százaléka saját la­kással rendelkezik, egyne­gyedüknek pedig folyamat­ban van a lakásgondok meg­oldása. Ezek az adatok azt jelzik, hogy az ipari szövet­kezeti szektorban e téren az általánosnál jobb a helyzet Köszönhető ez annak is, hogy a munkáltatók jelentős mértékben — kölcsönnel, kedvezményes . fuvarral — támogatják a letelepedési, otthonteremtési törekvése­ket I/árosrész vagy lakótelep? Akárhová nézek: fű, fa nincs Várospolitikai fórum a Széchenyln A kérdés hivatalosan már eldőlt. De attól, hogy a szolnoki Széchenyi lakótelep a papiros szerint városrész lett, az ott élők még lakó­telepieknek érzik magukat. Legalábbis ez derült ki hétfő este a Münnich Ferenc Üti Általános Iskolában tartott várospolitikai fórumon. Az MSZMP Szolnok XXI. szá­mú körzeti alapszervezete, a Hazafiás Népfront Szolnok 17. számú bizottsága és a Széchenyi városrész általá­nos iskoláinak igazgatóságai azért rendezték a fórumot, hogy a szolnokiak választ kapjanak a város fejlődésé­vel, problémáival, jövőjével kapcsolatos kérdéseikre. A fórumon — nem vélet­lenül — nagyobbrészt a Szé­chenyi városrész és néhány peremkerület — Kisgyep, Szandaszőlős problémáiról esett szó. A hozzászólók egy részének szavaiból érződött, hogy nehezen tudja „civili­zált” kérdésekbe fogalmaz­ni évek alatt összegyűlt in­dulatait. A fórum első részében Czibulkáné dr. Németh Emi­lia, a Szolnoki Városi Tanács általános elnökhelyettese is­mertette a VII. ötéves terv gazdaság- és várospolitikai célkitűzéseit, majd választ adott az írásban érkezett 40 kérdésre. Milyen új létesítmények épülnek a következő öt évben a Széchenyin? — erről ér­deklődött a kérdezők egy része. Felépül 126 OTP-s lakás, a 24 tantermes, 3. sz. általá­nos iskola, az orvosi rende­lők, egy ABC, az 1. sz. szol- gáltatóház, a fedett piac egy része. Mikorra várható az uszo­da, a sporttelep, a művelő­dési ház? — volt a követke­ző kérdés. Válasz: a VII. öt­éves tervben nem. Többen szóvá tették — írásban is, szóban is — a parkosítást. A lakótelepen nevezzük csak így, ahogy az ott élők nevezik, — minden­fajta kísérlet kudarcot val­lott. Mindössze néhány fa, négyzetméternyi területekre ültetett virágok — ennyi a Széchenyi tíz évének mérle­ge. Tabák Lajos felvetette, hogy nem tervezik a társa­dalmi munkát, előfordult', hogy amit a lakók elültettek, rövid idő múlva kiszedjék, mert kiderült, hogy építeni fognak azon a területen. A parkosítás azért is ered­ménytelen, mert a lakótelep talaja tele van betontörme­lékkel, vassal. Kántor Ist­ván a Bartha István útról elmondta, hogy háromszor fásítottak, hiába. Az úgyne­vezett zöld iskola előtt kicse­rélték a talajt, ott megfo­gannak a növények. Másutt is ezt kellene tenni. Ha pedig mégis megmaradnának a te­lepített fák — ez volt egy írásban kérdező véleménye — nem tudják öntözni, mert rosszak a locsolócsapok. A problémák megoldását nem Ígérték: a városi tanács elnökhelyettesének válasza szerint kevés pénz van par­kosításra, és a zöld terület kialakítása addig nem vár­ható, míg a lakótelepet be nem fejezik. (A VII. ötéves terv időszakában nem tud­ják befejezni.) Az Ingatlankezelő Vállalat­hoz érkezett kérdésekre La­katos László, műszaki igaz­gatóhelyettes válaszolt. Miért nem tartja rendben az IKV az épületeket, a lépcsőháza­kat? Miért nem lehet zárni a •bejárati altókat? Problé­mamentes lesz-e a melegvíz- ellátás? — íme néhány fontosabb, többször visszaté­rő kérdés. Az IKV képviselője el­mondta, hogy a tanácsi épü­letek 30 százalékát festették, a többit jövőre fogják, két lakatos szakmunkásuk járja a lakótelepet, hogy rendbe­hozza az ajtók zárait. A me- Jegvíz-efláttással dlőrelátha- tóan nem lesz baj. Kéki József Jászi Ferenc úti lakos szót emelt a lak­bérhátralékosok ellen. Sze­rinte több kilakoltatás kelle­ne. Czibulkáné dr. Németh Emilia válasza; kevés jogi eszköz áll a tanács rendel­kezésére a kilakoltatáshoz. Írásban érkezett a kérdés az IKV-hoz; tervezik-e, hogy szabályozhatóvá teszik a fű­tési rendszert? Lakatos Lász­ló válasza: nagyon sok pénz­be kerül. A válasszal elége­detlen Tabák Lajos úgy vél­te, hogy az az energia is pénzbe kerül, ami a nyitott ablakon át távozik a 28 fok­ra felfűtött lakásból. A je­lenlevők másik csoportja er­re felhördült, mondván, hogy náluk csak 18 fok van télen. Többen felvetették a köz- világítás, a közbiztonság, a köztisztaság problémáit: ki­derült, hogy az illetékesek már tettek lépéseket, vagy tervezik a helyzet javítását. A fórum befejezésekor Varga Sándorné, az MSZMP Szolnok Városi Bizottságának első titkára kért szót. Igaz — mondta, — hogy a társadalmi munkákhoz okosan kell szer­vezni az embereket. Vannak olyan problémák, amelyek előrelátó szervezéssel, az emberek segítségének igény- bevételével megoldhatók. Vannak olyanok is, amelyek­hez pénz kellene, ezek meg­oldását csak hosszabb távon lehet várni. Ha a lakosság megszavazza a településfej­lesztési hozzájárulást, a taná­csoknak jól meg kell gon­dolni, mire fordítják az ilyen módon rendelkezésükre álló összegeket. P. É. Melléktermékből talajjavító Űj biotechnikai módszert dolgoztak ki egy ipari mellék- termék, a Péti Nitrogénmű­vek hódmezővásárhelyi Fur- furolgyáráíban keletkező fur­fural-korpa hasznosítására a szegedi biológusok. A dunán­túli nagyüzemben, ahol ku­koricacsutkából és más me­zőgazdasági eredetű anya­gokból állítják elő a furfu- rolt, évente mintegy 5000 va­gon furfurol-korpa marad vissza Az üzem jelenleg en­nek körülbelül csak egyötö­dét képes többek között tü­zelésre alkalmas brikettként hasznosítani. A gyár terüle­tén ma már hegyként maga­sodik az évek alatt össze­gyűlt, mintegy 40 000 vagon-/ nyi környezetszennyező mel­léktermék. A kutatók hat-hétfajta anyaggal — baktériummal és más adalékokkal — kever­ték, erjesztették a furfurol- korpát. Csaknem 300 féle adagolási variációban és ke­verési arányban vizsgálták meg ezeknek a hatását. Si­került is találniuk olyan va­riánst, amellyel a beoltott furfural-korpával dúsított talajon, adott időszak alatt a mustármag, a fehér len, a tavaszi búza, egyes zöldség­félék palántái és más jelző­növények ötször-hatszor na­gyobb zöldtömeget neveltek, mint a nem kezelt földbe tett kontrollnövények. A ta­pasztalat az, hogy a talajja­vításra alkalmassá tett fur­furol-korpa hatására ug­rásszerűen megnövekednek a növények tápanyagfelvételi lehetőségei. A Gardéniából Több függöny, terítő A korábbiaknál több ikcxn- fekcionált függöny készül a győri Gardénia Csipkefüg­gönygyárban. A magasabb feldolgozottsági fokú, úgy­nevezett „ablak-kész” termé­kek arányának növelésére a piaci igények késztették a vállalatot. A vásárlók job­ban kedvelik a beszegett, szélein díszített függönyt,, amellyel nincs egyéb tenni­való, csupán a karnisra kell akasztani. A konfekcionáló részleg egyre kevésbé tudott lépést tartani a fokozódó kereslet­tel, ezért a gyár több ter­melőszövetkezettel, szabó-, illetve háziipari szövetkezet­tel létesített együttműködést Ennek eredményeként a ka­nadai, a svéd, az angol és a francia vásárlók többségének már konfekcionált függönyt szállítanák. Az Ikarus Gyár több új autó­busszal vesz részt a szeptember 12-én Frankfurt­ban megnyílt nemzetközi autószalonon. A képen: a Székesfehérváron készült 386-os típusú konferenciabusz, melyet az anyagyárra] közösen készítet­tek, 14 vendég és 5 tagú személyzet befogadására alkalmas (MTI fotó: Kabáczy Szilárd felvétele — Kty

Next

/
Oldalképek
Tartalom